Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-15 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó

NEMCSAK HOD MESTERE NEM HAJLANDÓ a kerékpár nyergében megöregedni Nem titkolta terveit. A lombardiai körver­seny előestéjén szerényen, de határozottan jeUmtette ki: „Győzelemre törekszem, annál is inkább, mivel a Coppa Agostini óta úgy érzem, hogy tormám megfelelő." Eddy Merckx örömmel emlékszik ez idei győzelmeire, bár nem egészen biztos abban, hány alkalommal végzett az első helyen A krónikás azonban tudja: 49-szer. Egy év alatt ennyi versenyt nyerni még senkinek sem sikerült. 130 versenynap leforgása alatt 49 győzelem (ezenkívül még néhány pálya­versenyen is sikerrel szerepelt, de ezeket a statisztikusok nem „jegyzik") olyan ered­mény, mely még egy Van Looynak is — aki éveken át rekordgyőztes volt — szinte lehetetlennek tűnik. Pedig így van. — Gyakran — bizonygatja Merckx — nem a verseny fárasztja ki az embert, hanem az utazás. Az idén nem kevesebb mint 70 000 km-t tettem meg autómon, a repülő­vel „letudott" kilométerekről nem is beszél­ve. És én nem engedhetem meg magamnak, hogy csak éppen részt vegyek egy-egy ver­senyen. Ennek ellenére iiem panaszkodom. Csak azt szeretném, ha mindezt teljesítmé­nyem értékelésekor figyelembe vennék Ugyanilyen irányú kívánságát juttatta ki­fejezésre van Looy is, amikor sikerekben gazdag pályafutása véget ért. Egy Van Looy, aki sem egy Giro, sem pedig egy Tour győ­zelemmel. nem dicsekedhetett. Eddy a lombardiai körversenyen nem vég­zett az első helyen, de csak azért nem igye­kezett, nehogy véletlenül mégis Motta sze­rezze meg a győzelmet. Merckx a kisebb balsikert választotta. Hat éve hivatásos ke­rékpározó és ez alatt az idő alatt 173 ver­senyt nyert. Ez a szám természetesen még növekedhet, hiszen jó néhány versenyen in­dul majd. Mindenesetre inár eddig is rekor­dot ért el. Van Looy ugyanis csaknem 18 éves versenyzői pályafutását 360 győzelem­mel zárta. Az első hat esztendő után azon­ban „csak" 103 győzelemmel dicsekedhe­tett. Az 1959—1964-es évek közti győzelmi sorozata (157) főleg a rövidebb távú ver­senyekre szorítkozott, amelyeken egysze­rűen verhetetlen volt. Merckx eddig ebben a viszonylatban is felülmúlta a „császárt". Eddy nem tesz könnyelmű ígéreteket, an­nál is inkább, mert saját kijelentése szerint nem hajlandó a kerékpár nyergében meg­öregedni. Mindenesetre bebizonyosodott, hogy Merckx eddig mindent megnyert, amit csak lehetett. Versenyzői pályafutásában az egyetlen „sötét folt" a lombardiai kör verseny. Négyszer próbálkozott meg, hogv ezen nemzetközi összecsapáson sikerrel sze­repeljen, de minden egyes alkalommal kény­telen volt átengedni másnak az elsőséget. Egy vigasza lehet, hogy kívüle olyan nagy­nevű kerékpározók mondottak „csődöt" e klasszikus távokon, mint Girardengo, Burda,. Querra, Coppi, Bartali, pedig mindegyikük azon a véleményen volt, hogy ezeket a versenyeket kizárólag rájuk „szabták". Merckx az idén több mint 45 000 kilomé­tert töltött kerékpárja nyergében, ami anv­nyit jelent, hogy amióta hivatásos verseny ző, 200 000 km-nél többet tett meg verse nyein. Ez bizony elég soknak tűnik. Szá­mára pedig mindez még többet jelent, hi­szen ahány versenyen csak rajthoz állt. első számú esélyesnek számított, és senki sem titkolta, hogy tőle várják a győzelmet. Merckx kiváló sportember, és ha figye­lembe vesszük, hogy bizony még nem tar­tozik az öregek közé, éveken át számítha tunk győzelmeire, sikeres szereplésére szecsapás nem a világbajnoki címért ke­rül sorra, mert addig Frazier kikap tő­lem — mondja Foster nem kis önteltség­gel. — Claynak sok ütése volt pontatlan Már nem olyan gyors, mint régen, és ütései nem hatásosak. Vereségemet nem a jobb ellenfélnek, hanem a balszeren­csének „köszönhetem". Frazier legké­sőbb a hatodik menetben kiüti Clayt. A legkeményebb és legszívósabb ökölvívó, aki ellen valaha is szorítóba léptem — mondotta Quarry. Igaz, őt. Frazier tavaly a 7. menetben kiütötte. Clay 1942. január 17-én született, tehát 28 éves, arai a profi ökölvívásban nem jelent matuzsálemi kort. 1967-ig sikerrel védte meg világbajnoki címét, melyet az­után nem a szorítóban, hanem a zöldasz­talnál vettek el tőle. Hogy miért? Mert nem akart bevonulni katonának, mert nem volt hajlandó részt venni a vietnami háborúban. Közben vallást és nevet vál toztatott. Szívesebben veszi, ha Muhha­mad Alinak szólítják, a Clay nevet nem szereti. Bekapcsolódott a fekete muzul­mánok mozgalmába, s úgy tűnt, hogy az ökölvívás nem érdekli többé. A szakem­berek pedig — mint ez lenni szokott — végleg „leírták". Közben a haladó szer­vezetek vezetői rábeszélték Alít, folytas­sa az ökölvívást, lépjen ismét a kötelek közé, ily módon segítse a fékete muzul inánok mozgalmát. A Clay—Quarry találkozónak hatalmas visszhangja volt. A fajüldözők és a fa­siszta elemek haragja abban nyilvánult meg: a jobboldali erők segítségével elér ték, hogy az USA több városában a mér­kőzést a televízió nem közvetítette. Clay komolyan készült az összecsapásra, me­lyen Martin Luther King felesége is jelen volt, és a végén csupán ennyit mondott: „Ali bebizonyította, hogy nemcsak az ökölvívás mestere, hanem mesterien har colt az egységért, az igazságért és a békéért". Clay visszatérte tehát nagy port vert fel nemcsak Amerikában, hanem az egész világon. Hiszen nemcsak ő, a „nagyszá­jú" tartotta magát a világ legjobbjának, hanem ez volt a szakemberek egyöntetű véleménye is. Lehet, hogy Quarry ellen még nem volt az igazi, bár mozgásán, teljesítményén nem látszott meg a 43 hónapos kihagyás. Tény. hogy olyan adottságokkal rendelkezik, amelyekkel előtte senki sem dicsekedhetett. Benne megtaláljuk Mar.ciano állóképességét, Tunney sokoldalúságát, Dempsey ke ménységét és Louis gyorsaságát. Ezek az adottságok lehetővé teszik bogy Cassius Clay még éveken át a pro fi ökölvívás koronázatlan királya legyen. Az oldalt összeállította KOLLÁR JÓZSEF Sikerültl Igen, Cassius Claynak sike­rült a „come back", sikerült a visszaté­rés, amiben meglepően sokan bizakod­tak. Clay több mint három és fél éves kényszerpihenő után október 26-án lépett ismét szorítóba, hogy bebizonyítsa: még mindig a régi. Az Egyesült Államokban több millióra tehető azoknak a száma, akik Clayt esé­lyesnek tartottált s tartják következő el­lenfelével szemben is. És nem ok nélkül. Aki végignézte a Culy—Quarry összecsa­pást — hála a televíziónak, ebben az élményben millióknak lehetett részük —, meggyőződhettek arról, hogy Clay éppen olyan remek formában van, mint három és fél évvé! ezelőtt. — Röpködött a szorítóban, mint egy pillangó és szurkált, mint egy méh — írta róla a New York Times tudósítója. Valóban Clay mozgásán nem látszott meg a több mint hároméves kihagyás. Neki sikerült az, amire a profi ökölví­vás történetében csupán egyszer volt példa. Floyd Patterson 1959-ben a svéd Inge­mar Johansson ellen vesztette el világ­bajnokságát, de egy évvel később vissza szerezte a „trónt", mégpedig Johansson­tól, aki ettől megfosztotta. Patterson te­hát át tudta törni a „They never come back'' — sohasem térnek vissza — el­méletet, ami a múltban nem sikerült olyan nagynevű elődeinek, mint j. Cor­bett, Bob Fitzsimmons, jim Jeffries, jack Dempsey, Gene Tunney. Megpróbálkozott a „come back"-al joe Louis is — aki 1949­ben veretlenül vonult nyugalomba és most a Clay—Quarry találkozót kommen­tálta —, de ő sem volt szerencsésebb elődeinél. Most Clay a második nehézsúlyú profi­bokszoló, aki véghezvitte azt a bravúrt, de mielőtt még Frazierrel, a világbajno­ki cím védőjével összemérhetné erejét, Bonavena ellen lép szorítóba. Bonavena 35 meneten át kitűnően állta Frazier meg megújuló rohamait. Az első találko­zón a földre küldte és hajszál híján ki­ütötte. így nem lesz nehéz olyan vállal­kozót találni, aki vállalja a mérkőzés rendezésének költségeit. Közben Frazier november 18-án Foster ellen lép szorítóba. Az említett mérkőzé­seket a már megszokott, eléggé nagyké pű kijelentések, nyilatkozatok előzik meg. Mindez azonban csupán taktikai hadjárat, melyet az ellenfelek egymássá! folytatnak. — Frazier könnyebb ellenfél lesz, mint . Különben is Fosterben veszélyes ellenfélre talál — jelentette ki Clay. — Amennyiben a Jövő év elején Clay találkozik Frazierrel, akkor ez az ds*­mrnpi ÚJSZÓ Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrinci Gyula. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkij utca 10. Telefon: 537-16, 512-23, 335-68. Főszerkesztő. 532-20. Titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39, távíró: 09308. lournal Kiadó­hivatal, Bratislava, Volgogradská 8. Njomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Bratislava, iesenského 12. Telefon: 551-83. Előfizetési díj havonta U.70 korona, a Vasárnapi Új Sző negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS - Ústredná ezpedicia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 4S/VII.

Next

/
Oldalképek
Tartalom