Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-01 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN 1970. november 1. A NAP kel: 6.27, nyugszik: 16.27 órakor. A HOLD kel: 9.12, nyugszik: 17.08 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük MARIANNA DENISA nevü kedves olvasóinkat • 150U ban születeti BENVENUTO CKLLINI olasz szobrász, ötvös, éremvéső. bélyegmetszö, író (+1571) • 1730-ban balt meg LUIGI FEROINANDO MARSIGLI hidrokartográfus, botani kus, régész, hadvezér és műgyűjtő (szül.: 16S8) • 1750-ben született MARTIN HAMALJAR szlovák író, a szlovák nyelv és irodalom népszerűsítője (+1812) • 1900 ban született EMIL BO LESLAV LUKAC szlovák költő, műfordító, a magyar és a francia költészet tol mácsolója Szeretnék tudósítani Egyre töbueu fordulnak szerkesztőségünkhöz ezzel a bejelentéssel. Feltételezhető, hogy a jelentkezőket komoly érdeklődés vezérli, hisz önként ilyen komoly és jelentős feladatot vállalni könynyelműen nem lehet, örvendetes jelenség, hogy a jelentkezők zöme fiatal. Legutóbb Fábián Tibor fgy jelentkezett: „Szeretném, ha~az Oj Szó tudósítója lehetnék. Legyenek szívesek, küldjenek tájékoztatót. A losonci építészeti iskola második osztályos tanulója vagyok " Neki, és a többi fiatalnak rövid magyarázatként üzenjük: A tizennyolc éven aluli fiatalokat ifjú tudósítóknak nevezzük. Az ifjú tudósítókat körökbe tömörítjük s a körök vezetését rendszerint olyan pedagógusra, közéleti funkcionáriusra bízzuk, aki ezt szívesen vállalja és megfelelő politikai, valamint szakismeretekkel rendelkezik. A köröket pedig külön szerkesztő irányítja, aki módszertani, tematikai, politikai tanácsokkal szolgál. Az ifjú tudósítók köreinek megszervezése tehát attól függ, hogy megfelelő körvezetőt tudunk-e biztosítani. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egyre több helyen nyílik erre lehetőség. Szeretnénk azonban, ha a jelentkező fiatalok is segítenének a szervező munkában és csoportos jelentkezésük esetén bejelentenék azt is hogy kit vállalnának szívesen vezetőjüknek A kôvetkpTÄ KMBED tartalmából A KGST-ORSZÁGOK GAZDASÁGI PROGNÓZISA KIS SAMU JÖSKA (Móricz Zsigmond novellája) AZ ELSŰ DEKRÉTUMOK (Z. Ynszkreszenszkaja frása) BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK TARTALÉKAINK Népgazdaságunk fejlődési üteme nagyban függ attól, milyen gyorsan növekszik a munka termelékenysége. Ez határozza meg a bérek és végső soron az életszínvonal szintjét is. Vagyis a munka termelékenysége döntő forrása a népgazdaság fejlesztésének. S ezen a szakaszon vannak tartalékaink Feltárásuk és kihasználásuk az irányítás és a termelés minden szakaszán a legigényesebb feladatok közé tartozik. Az utóbbi években — szlovákiai viszonylatban — a munka termelékenységének üteme lelassult. Gyorsabb iitemű fejlődés ugyan észlelhető ez év második negyedében, ennek ellenére nem lehetünk elégedettek. Nem, mert a munkaerők ki használása terén negatív jelenségek mutatkoznak, s emellett | a munkaerőigénylés óriási. Ez bizonyos intézkedéseket kö- | vetel, a vállalatokat főleg arra kell ösztönözni, hogy haté | konyabban használják ki az élő munkát, vagyis intenzívebben tárják fel a fejlesztés tartalékait. A munkaerő hatékonyabb kihasználását főleg a munkaidő jobb kihasználása és a műszakarány növelése, a szakképzett munkaerők jobb kihasználása, a beruházási építkezések hatékonyságának fukozása segítheti elő. A hatékonyság növelése megköveteli, hogy a munkaszervezés, az irányítás és a munkaidő jobb kihasználására összpontosítsuk figyelmünket. Meg kell mondanunk, hogy a forrásuk egy részét már ma is jól ismerjük, azonban a kihasználásuk ra irányuló intézkedések rugalmatlanok. Csökkenti a hatékonyságot a rossz munkafegyelem Az utóbbi két évben a túlórák száma lényegesen növeke dett — ami további anyagi eszközöket igényelt —, ugyanakkor a munka hatékonysága nincs arányban a kifizetett bérekkel. Ezt az irányzatot tovább nem folytathatjuk, mert a népgazdaság számára nagy anyagi veszteségeket jelent. A munkatermelékenység növelése terén nagy tartalékaink vannak a munkaszervezés területén. Fogyatékosságok mutatkoznak a szakképzett munkaerők kihasználása terén is. A szakképzett munkaerők állandó növekedése mellett előfordul, hogy a végzett szakemberek egy része nem kerül a szakmába, amelyre készüli. 1966 ban például több mint 19 ezer szakképzett dolgozó nem volt a szakmájában. Ugyanakkor a termelés közvetlen irányításában sok olyan „gyakorlati" ember vesz részt, akik műveltsége nem felel meg beosztásuknak. Ez annak az irányzatnak a következménye, amely nem biztosította, hogy a végzett szakembereket — a betanulás után | — szakképzettségüknek megfelelő beosztásba sorolta volna. | Ezt a helyzetet „támogatta" részben a bérpolitika is. Fogyatékosságuk mutatkoznak a beruházási politikában is. Még mindig tartja magát az extenzív fejlesztés irányzata, holott ezen a szakaszon is csak az intenzív fejlesztés hozhatja meg a kívánt eredményeket. Hasonló a helyzet a kooperáció területén is Olyan termelést kell előnyben részesítenünk, amelynek hatékonyságát magas fokon biztosítani tudjuk. Job ban ki kell használnunk a tudományos-kutatómunka erednié nyeit. Vagyis: tartalékaink vannak. Csakis tőlünk fiigg, mi lyen eredményeket érünk el a iövőh°n (k) KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK ELMARADT A SZUPERCSÚCS Az ENSZ-kozgyülés jubileumi ülésszaka nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A politikai megfigyelők által előrejelzett szupercsúcs elmaradt, mindössze tizennyolc állam- és tizennyolc kormányfő érkezett meg New Yorkba, hogy lényegében fél ház előtt hallgassa meg az egyes országok állásfoglalását az időszerű nemzetközi kérdésekkel kapcsolatosan. Bűnbakot találni könnyű — mondhatná bárki — viszont tagadhatatlan, hogy a reményeket mindenekelőtt Nixon amerikai elnök európai körútja, a Földközi-tengeren állomásozó 6. amerikai flottánál tett provokatív látogatása hűtötte le. A közel-keleti helyzet bonyolódása, egy esetleges amerikai beavatkozás lehetőségének a felvillanása jeges zuhanyként hatott, alapjában véve a hidegháborús időszakra emlékeztető légkört tereintett. Mindez természetesen nein jelenti azt, hogy a jubileumi ülésszak adta lehetőséget a megjelent küldöttségek nem használták ki kellőképpen. Az érdeklődés központjában ezúttal is a szovjet—amerikai párbeszéd állott. A Gromiko—Rogers megbeszéléssorozat, Nixon elnök és a szovjet külügyminiszter „meglepően hosszas" tanácskozása egyszeriben feloldotta a feszültséget, sőt az amerikai sajtó szovjetellenes kampánya is lecsillapodott egyik napról a másikra. Ám jóllehet ezek a tények bizalmat keltőek, korántsem jelentik az adott helyzet megoldását. A problémakör összetettségét figyelembe véve nyilvánvalóan több időt vesz majd igénybe az egymástól sokszor lényeges, elvi jelentőségű kérdésekben kUlönböző vélemények egyeztetése. Ez pedig alapfeltétele, kiindulópontja olyan feltételek megteremtésének, amelyek végiil is lehetővé teszik a konfliktus békés, igazságos rendezését. Az ENSZ-közgyűlés — a jubileumi megemlékezéseket követően — immár a megszokott keretek között folytatja munkáját. A világ közvéleménye megnyugvással vette tudomásul, hogy Egyiptom kérésére és az izraeli—washingtoni mesterkedések ellenére napirendre került a közel-keleti kérdés. A Fehér Házban oly sokszor hangsúlyozott „csendes diplomácia" tehát a világszervezet tagállamai döntő többségének a véleménye szerint nem célravezető ebben az esetben. Jellemző, hogy az izraeli ENSZ-kiildöttség a probléma napirendre tűzéséből is vádat kovácsol az Egyesült Arab Köztársaság ellen. Többek között azt állítja, hogy a kairói diplomácia ezzel a lépéssel akarja megakadályozni a közel-keleti béketárgyalásokat. Nos, furcsa logika, hajmeresztő érv. Kiviláglik belőle, hogy Tel Avivban egyesek valóban minden rendezési kísérletet, kezdeményezést a fonákjára tudnak fordítani. A világszervezet talaján természetesen több lényeges kérdés megvitatására is sor kerül. így elsősorban érdekli a közvéleményt a leszerelés ügye, amelyre kedvező hatást gyakoroltak a szovjet—amerikai fegyverkorlátozási tárgyalások. Jelentős lépésnek számít a tengerfenék demilitarizálásáról szóló egyezmény is. Tény, hogy a béke erőinek sürgetésére, kitartó kezdeményezésére történelmi jelentőségű megállapodásokat sikerült tető alá hozni. Viszont más kérdés az, vajon következetesen és mindenütt betartják-e majd a szóban forgó egyezményeket. S éppen ezért tolul egyre gyakrabban az előtérbe a világszervezet egyetemességének a kérdése. Végezetül elmondhatjuk, hogy bár a jubileumi ülésszak bizonyos fokig csalódást okozott, minden Iehátőség adva van ahhoz, hogy a világszervezet a továbbiak során felelősségteljesen oldja meg a felmerülő problémákat. Mindez végeredményben a tagországokon, elsősorban a nagyhatalmakon múlik. B. P. L A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége látogatásának befejeztével Prágában csehszlovák—NDK közös dokumentumot írtak alá. Felvételünkön: Willi Stoph, Walter Ulbricht. Gustáv Husák, Ludvík Svoboda és Ľubomír Štrougal (ČSTK felv.) A quebeci rendőrség intenzíven nyomoz Cross angol diplomata elrablót és Laporte miniszter gyilkosai után. Montreal utcáin immár megszokott jelenet a razzia. (ČSTK felv.) fosef Kempnjj, a CSKP KB cseh irodájának elnöke j jobbra/ október 25-én Prágában fogadta a stonavai Május 9. Bánya vezető gazdasági dolgozóit és pártfunkcionáriusait, f. Kupka, a bánya igazgatója átadta Kempntj elvtársnak a bányászoknak a CSKP megalapítása 50. évfordulója tiszteletére tett szocialista vállalását, melynek értelmében 105 000 órát dolgoznak le társadalmi munkában. (Telefoto — ČSTK felv.) Itt a Szabad Európa Rádió! ... (Volkov rajza a moszkvai Pravdából)