Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-04 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó

Bulgáriai utijegyzetek Pillanatfelvétel a Várna melletti Nemzetközi 0jságíró-üdülőböl. Milliókat vonz, csábít évente a háromszázhetvennyolc kilométernyi bolgár tengerpart. Szinte mindenki, aki Bulgáriába látogat, felkeresi a tengerpart legismertebb gyöngyszemét: Várnát. Százezrek érkeznek vonaton, repülőn, hajón, egy részük itt telepedik le a kétszázezer lakosú városban, de többségük tovább utazik a várost körülölelő legszebb üdülőközpontokba. A Balkanturist igazgatója szerint: az idén Várnát megszállták n csehszlovákok. Erről saját magunk is meggyőződtünk. A belvárosban, a kikötő környékén és a homokstrandon szinte minden lépésen hallottunk cseh és szlovák szót. Nemcsak az említett helyek, hanem á város egyéb nevezetességei is vonzzák a látogatókat. Itt szinte minden " évszázad maradandó emléket hagyott az utókorra. E terület első lakói a trákok voltak, majd görög kereskedők te'epedtek le a mai kikötő felett emelkedő domboldalon és városuk Odeszszosz néven vált Ismertté. Építészetük fejlettségéről „ízelítőt nyújt" a római fürdő maradványa, amelyet a helybeliek római toronyként említenek. Meglepő, hogy az i. e. II. században épült fiirdő 400 méternyi csatornarendszere szinte teljesen épségben maradt. Állítólag az erődítmény jellegű fürdő egy ideig királyi palota volt és itt írta alá 443-ban 11. Theodosius császár és Attila hun király a békeszerződést. A várost a mai nevén a VII. században említi először a történelém, mint a bolgár lovascsapatok előretolt állását. A Régészeti Múzeumban értékes gyűjtemény tanúskodik Várna múltjáról, a harcias bolgár kánok uralmáról. A strandtól alig egy hajításnyira levő Tengerészeti Múzeum látogatóinak többsége a fiatalabb nemzedékhez tartozik. Számukra a múzeumkertben, a partszegélyhez simuló Drazki nevű hajó megtekintése jelenti a legmaradandóbb élményt. Ez a kis hajó torpédőzta meg és süllyesztette el 1912-ben — az első balkáni háborúban — a török flotta szemefényét, a Hamadije nevű cirkálót. Á .távoli országokba vágyók figyelmesen megszemlélik a múzeum előtti park egyik érdekességét, a Fekete-tenger kicsinyített modelljét. ' Akik személygépkocsin érkeznek Várnába, azok vagy húsz kilométernyire a város előtt felfigyelnek az országút mellett húzódó több négyzetkilométernyi területű Kő-erdőre. Azt mondják, ezt a területet ötven millió évvel ezelőtt tenger borította. Visszahúzódása után, az évezredek folyamán alakult kl ez a körengeteg, sajátos növény- és állatvilágával. BOLGÁR MONTE CARLO » 1 Várnai séta • Két gyöngyszem: Barátság — Aranyhomok • Minaret árnyékában • A színek varázsa A BOLGÁR Az Aranyhomoktól a bolgár— román határ felé folytattuk utunkat. Mögöttünk maradt a világítótorony s rövidesen elrobogtunk az 1919—1940 közötti bolgár—román határt jelző kőhalom mellett. Ez a terület már a dobrudzsai tengerpart. A Batova-öböl közelében elhagyva a Nemzetközi Pionírtábor színes sátrait, röpke fél óra után lekanyarodunk a főútról és elénktárul a tengerpart gyöngyszemeinek jövendő vetélytársa: az Albena üdülőtelep. A homokstrand mellett a dombaljai részen camping, apró faházak, fent a lombokkal takart domboldalon szállodák, szórakozóhelyek jelzik az épülő telep méreteit. Már most látni, nem lesz „azonos mása" sem a Barátságnak, sem az Aranyhomoknak. A bolgár építészek nagyon céltudatosan formálják „sajátos jellegűre", ezt a tizenötezer férőhelyes komplexumot. Tovább haladva változik a táj képe, elkopik a homokfövény, helyette hatalmas sziklákon csobognak a tenger hullámai. A hófehér sziklás part főként azok számára megkapó látvány, akik ha jón érkeznek Balcsik kikötőjébe. Az országút utasai elsősotv ban azt veszik észre, hogy ezen a vidéken már gyérebbek a sátortáborok, a szállodák és helyettük apró nyaralók szegélyezik a partmentét. KIRÁLYI NYARALÓBAN Balcsik, 2500 éves múltjával a tengerpart egyik legrégibb településeinek egyike. A turistákat mégsem annyira a város, mint inkább a tőle délre fekvő hajdani királyi nyaralókastély vonzza. Ferdinánd román király feleségének, Mária királynőnek misztikus hajlamait olasz építészek tervei szerint készült nyaraló is bizonyítja. A romantikus teraszos hegyoldalban tekervényes lépcsők vezetnek a kis pavilonokhoz. Lent a part mentén építették fel 1931-ben a palotát, emeletét a királynő, földszintjét a király lakta. A palota felett karcsú minaret őrködik. Lent a kilátóterasz két oldalán egy-egy kőtrónus. Szóbeszéd szerint a királynő innen figyelte a tengert, annak a török kereskedőnek az érkezését várta, aki kimentette leányát a tengerből. Azt mondják, gyengéd szálak fűzték a kereskedőhöz, és aki beleül a kőtrőnusba, szintén szerelmes lesz. A romantikát és misztikumot kedvelő királynő életútja tragikusan végződött. Két fia összeveszett egy szép asszony miatt, az anya közibük lépett, meg akarta akadályozni a vérontást, közben egyikük golyója halálra sebezte. Szívét, kicsi ércládikőban — végakaratának megfelelően —, itt őrizték egy ideig a bizánci stílusban épült kápolnában. Ettől a kis kápolnától juthatunk el a kastély legszebb kertjéhez, az egzotikus tájak képzetét felidéző kaktuszkerthez. A hajdani királyi nyaraló ma a bolgár művészeti dolgozók üdülője, a tengerpart egyik leglátogatottabb nevezetessége. A városból Bulgarevón keresztül a bolgár tengerpart legészakibb üdülőjébe vezetett utunk. Letekintve a Taug-liman öböl partszegélyéről, szinte meseszerű látványban gyönyörködhettünk. Lent az öbölből híd ível egy parányi szigetecskére, itt van ^ szórakozóhelyek központja. Fent a domboldalon hófehér házsorok csillognak a napfényben'. Kollégám csupán annyit mondott: „Ez kis-Franciaország". A Ruszalka üdülőtelepet bolgár építészek tervei szerint francia tőkével építik. A beruházók tíz évig használják majd a 325 hófehér házacskát, mely 650 személynek nyújt kényelmes nyári otthont. ZÖLD, KÉK, ARANYSÁRGA Várnától Ruszalkáig, helyesebben a bolgár—román határig húzódó partszakasz csupán egyharmada a bolgár tengerpartnak, de a leglátogatottabb szakasza. Ezt követi a Várna— Burgasz közötti terület, ahol a Napospart, valamint Neszeber, az ősi műemlékváros és maga Burgasz viszi a látogatottság pálmáját. Tőlük délre Szezopol és Primorszko környékét keresi fel a legtöbb külföldi. Különben a déli rész a szerényebben nyaralók és a hazaiak birodalma. Kevés a kiépített nyaralóközpont, ami viszont vonzó: szinte „érintetlen" a vidék természeti szépsége. Kitaposott ösvények kanyarognak a parti sűrűségben és vezetnek el a tengerpart homokfövényéhez. Ez a vidék azok számára ideális terület, akik nem igénylik az „összkomfortos" nyaralást. A Valeka folyó torkolatánál találkozunk olyan prágai és ostravai fiatalokkal, akik már tavaly is itt nyaraltak. A brnói technikus-házaspár, Milan és Jarmila, szintén itt tölti a mézesheteit. Azt mondták, a jövő év augusztusában újra eljönnek. Ez a sátortábor már a határvonal peremén fekszik, „egy arasznyira" Rezovo falunál húzódik a bolgár—török határ. ... Közel egy hétig bolyongtunk a bolgár tengerparton. Utunkon szinte állandó kísérőnk volt az erdők üde zöldje, a tenger tiszta kék vize és a partot szegélyező aranysárga homokréteg. A három szín: a zöld, a kék és az aranysárga, itt a halászfalu mellett ls oly csodásan ragyog mint a Naposparton vagy az Aranyhomokon. Azoknak van igazuk, akik a bolgár tengerpart látogatottságának | titkát elsősorban eredetiségében keresik. Persze, a színek varázsa nemcsak kiegészíti, hanem hatványozza is a „bolgár mágnes" vonzóerejét. CSETŐ JÁNOS A legtöbb turista Várnából a Barátság üdülőközpontba, innen az Aranyhomokra siet. Az első egy hatalmas park, melyben szinte elvész a több mint húsz szálloda. Ideális hely a pihenni vágyók számára. Az Aranyhomokon már „lüktet az élet", a strand éppoly zsúfolt, mint az esti szórakozóhelyek. Ez már nagyvilági fürdőhely, melyet nemcsak a pihenésre, hanem a szórakozási igények kielégítésére is berendeztek. A bárhajótól a kaszinóig — ezért nevezik bolgár Monte Carlónak —, a halásztanyától az Indián Faluig, egy egész sor korszerű és népi jellegű szórakozóhely csábítja a vendégeket. Bérelhetünk és kölcsönözhetünk gépkocsit, hátaslovat, motorcsónakot. Aki romantikára vágyik, az talál olyan helyet is, ahol saját maga rakhatja a tüzet és nyárson sütheti ropogósra a bárányhúst. A vendégszerető bolgárok leleményessége e téren szinte határtalan. A vendégnek minden kínvánságát teljesítik, nem szólva arról, ha e készségüket kemény valutával honorálják. Minaret vigyáz a balcsiki hajdani nyaralóközpontra EZERÍVES RECEPT AVICENNA TUDOMÁNYA A MÁNAK IS SZÓL Mudro haldoklott. Tudta, hogy elháríthatatlan a vég, mert már rég túllépte az öregkor határát. Az évek múlásával egészen megfehéredett a feje, csak a gondolatai maradtak világosak. S mivel megértette, hogy élete forrása kiszáradóban van, hivatta legtehetségesebb és leghűségesebb tanítványát. — Itt van negyven edény, egész életem müvét — gyógyító anyagokat tartalmaznak, — mondta tanítványának. — Ha majd a szíven megáll, egymás után dörzsöld be velük testemet. De vigyázz, egyetlen tégelyt se hagyj ki! A tanítvány úgy cselekedett, amint mestere meghagyta. Valóságos csoda játszódott le a tapasztalt fiatal orvos szeme láttára: lassan, visszatért az élet az aggastyánba, az öreg hirtelen megifjodott. Határtalan izgalom lett úrrá a tanítványon, nem tudta leküzdeni: a negyvenedik tégely kiesett a kezéből és összetört... Eddig a legenda, egyike annak a sok hagyománynak, melyet a nép költött a „tudósok tanítójáról", a „királyok sahjáról" — Abu Ibn Szináról, vagy latinos nevén Avicennáról. A görög, a római, az in? diai és a kínai gyógyászat több száz éves fejlődésének eredménye, új szákasz volt Abu ibn Szina műve: Az orvostudomány kánonja. Az ötkötetes gyűjteményműből kettő 785 növényi, állati és ásványi eredetű gyógyszert ír le. Közülük többet máig is alkalmaz az orvostudomány. Ám egyes ezer évvel ezelőtt írott receptet feledésbe merültek. Tádzsik ornitológusok a Pamíron végzett tudományos kutatásaik során megállapították, hogy egyes madarak epéjét gyógyszerként használja a helyi lakosság, például heves fejfájás és elmebetegségek ellen. A Pamír lakói gyógyhatást tulajdonítanak a hegyi ulara pulyka húsának is. E magas hegyekben élő madár epéje gyomor- és szembajok ellen jó. Abu Ibn Szina ezer évvel ezelőtt ezt írta e gyógyszerekről: „Mindenfajta epe, használ a tekintet elborulása ellen, a ragadozók epéje • a szembogár kitágítására jó ... A keselyűk olívaolajban feloldott epéjét fülbe kell csöpögtetni nagyothallás kezelésére; jó szer fülzúgás ellen és gyenge hallás esetén, Ibolyaolajjal keverten fülbe csöpögtetni migrénes fejfájás ellen használ, hideg vízzel keverve pedig hályog ellen kenőcsként válik be ..." A hegyi köztársaság gyógyszerészei úgy vélik, hogy az ókori orvos a népL gyógyászatból vette át ezeket a recepteket, melyeknek bizonyos jelentőségük lehet egyes betegségek kezelésénél. A tádzsik tudósok most laboratóriumokban az ókori recepteket vizsgálják, s így Idővel a nagy tudós gyógytudományának sok más rejtélyét is megfejtik. (NOVOSZTYI)