Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-04 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó

V. PETROV ÉS A. KARIMOV AFGANISZTÁNI ÚTIJEGYZETE A függetlenség utján Az angolok garázdálkodása sok kárt okozott Kabulnak. A britek arra törekedtek, hogy mindenáron egyesítsék az afgán fővárost indiai gyarmataikkal. Amikor a felkelő kabulíak 1879-ben megölték az angol rezidenst és missziójának tagjait, az angol intervenciósok bosszúból több városkerületet leromboltak. Az afgán nép az angolok ellen vívott hosszú és elkeseredett küzdelemben megvédte függetlenségét. Kabul központjában a királyi palota melleit állott, ma már lerombolt Zarnigar palotában írták alá azt a szerződést, amelynek értelmében az angolok hivatalosan elismerték Afganisztán teljes függetlenségét. Ennek a történelmi eseménynek emlékére a Zarnigar palota helyén azonos nevű városi parkot létesítettek. Az afgán nép győzelmét hirdeti még a honvédelmi minisztérium körüli széles utcán emelt Függetlenségi Emlékoszlop is. Mellette állandó díszőrség áll. Az afgán nép ötven évvel ezelőtt kivívta függetlenségét. Azóta nagy változások történtek az ősi földön. Afganisztánban sok országút, iparvállalat, vízi erőmű, öntözőrendszer és mezőgazdasági létesítmény épült szovjet segítséggel. Az afganisztáni változások a fővárosban is visszatükröződnek. Akik 15—20 évvel ezelőtt jártak Kabulban, emlékezhetnek rá, hogy a levegőből elég barátságtalannak látszott a város. Akkoriban nem voltak aszfaltutak, az utcák sárgás pora összeolvadt az agyagépületek vörös cserepeivel. A látogató szeme hiába kutatott sugárutakat és lelkesítő látványt nyújtó épületeket. A repülőgép szárA fővárosukra büszke afgánok minden idegennek előszeretettel mesélik ezt a legendát. Szeretik Kabult, s népük történetének nem egy dicső fejezete fűződik a városhoz. ősidőkben Kabulon keresztül vezettek a legfőbb kereskedelmi útvonalak. Így aztán a város mindinkább stratégiai fontosságú hely lett. Sok hódító hadakozott Kabulért. Egyeseknek sikerült is a várost birodalmukhoz csatolni, mások tűzzel-vassal keresztülhatoltak rajta, Indiába igyekezve gazdag zsákmány reményében. Időszámításunk előtt az V. században az eftaliták törtek be Kabulba. Első ízben ők vették körül erős védőfallal a várost. A fal maradványai ma is láthatók a város központjában* Shirdarwaz és Asmai hegyeken. Később az arabok törtek be Kabulba. Azt mondják, hétszer kísérelték meg a város elfoglalását, de csak nyolcadszorra sikerült nekik. Kabul szerepe rendkívül megnőtt az ország életében, miután 1747-ben megalakult a független afgán állam. Az alapító Ahmed Durani sah rendeletére újjáépítették az ősi erődfalakat, s a városban is építkezés folyt. kora • Önzetlen barát nyai alatt csak szabályos négyszögű termőföldek és egy kanyargó folyó mentén összezsúfolódott városok szürkésbarna tömege tarkállott. Az utóbbi években szemlátomást megfiatalodott az ősi város. Központjából eltűntek a zsákutcák, melyek amolyan ráncként csúfították az afgán főváros arculatát. A régi helyébe széles aszfaltútok és sugárutak jöttek. A modern Kabul A padisuh lova hirtelen megtorpant. Az útnak vége szakadt. Az előtérben egy tó tükre csillogott, a víztömeg közepén sziget emelkedett ki. Az uralkodó rövid töprengés után összehívta vezireit és megparancsolta, létesítsenek átkelőhelyet. A vezirek parancsára a szomszédos faluból szalmát hordtak össze, a tóba szórták, földréteggel rögzítették és kész volt az átkelőhely. A „szalmahídon" a szigetre érő padisah fülét valamilyen bűvös dallamok ütötték meg. Tehetséges zenészek éltek itt, akik szabad idejüket zenével és tánccal töltötték. Játékuk nagyon megtetszett az uralkodónak, aki a szigeten tett látogatásának emlékére Kahpul-nak, azaz Szalmahidnak neveztette el a helységet. Idővel a tó elsekélyesedett, a falu pedig várossá fejlődött. A neve is megváltozott: Kahpulból Kabul lett. es^m. v ic^iü ' __ Kabulban minden órában kapható friss afgán kenyér — fekete lisztből készült lepény. Kabul központjában emelkedik a Pastu Kereskedelmi Bank, a külügyminisztérium, a Spinzar szálló, a közoktatásügyi minisztérium épülete és sok más többemeletes épület, áruházak, kávéházak, szállodák. Mind az utóbbi években épültek régi zsákutcák és agyagviskók útvesztőjének a helyén. A városigazgatás megkezdte egy 25 éves általános fejlesztési és újjáépítési terv megvalósítását. A tervet az afgán kormány kérésére szovjet építészek dolgozták ki. A sok új épület között van egy különösen figyelemreméltó: ez a kabuli politechnikai intézet, mely szintén szovjet segítséggel épült fel. Tavaly májusban nyitották meg ünnepélyesen, s a hivatalos látogatáson levő Koszigin szovjet miniszterelnök ez alkalomból mondott beszédében hangoztatta: „Meggyőződésünk, hogy a szovjet és afgán tudósok és szakemberek együttműködése különösen itt, a kabulí politechnikai intézetben uz országaink kapcsolataira jellemző barátság hagyományai szellemében tovább folytatódik és fejlődik." Az intézet a nemzeti mérnöki-műszaki káderek képzésének hatalmas központja. Hatalmas komplexumához a tudomány és a technika legújabb vívmányainak megfelelő tantermek és laboratóriumok, moziként is használható tágas klubterem, sportcsarnok és tárgyalóterem tartozik, további öt épülettömbben internátus, étterem, úszómedence stb. nyert elhelyezést. Egyszóval: az Intézetnek minden kelléke megvan ahhoz, hogy a diákok kellemesen tanulhassanak és pihenhessenek. A főváros üzemei közül említésreméltók a bőrfeldolgozó, cipő-, selyem-, élelmiszeripari, bútorgyárak és fafeldolgozó vállalat. Kabulnak van egyeieme, több líceuma és iskolája. Itt működik a PUSTU TOLINA — a Pastu Irodalmi és Nyelvakadémia, van itt történelmi múzeum, közkönyvtár, több mozi és sportlétesítmény, mintegy 50 különfélt újság és folyóirat jelenik meg. Kabul az országnak nemcsak legnagyobb kereskedelmi, pénzügyi és kulturális központja, hanem fejlődő iparától is .nevezetes. Afgán és szovjet szakemberek közös erőfeszítéssel sütőipari kombinátot, Dzsangalak autójavító üzemet, házépítő kombinátot létesítettek. A házépítő kombinát btí"tonszerkezetei a főváros úi lakónegyedeinek építésénél érvényesülnek. A város lakossága gyorsan szaporodik. Húsz évvel ezelőtt még csak 150 ezer lakosa volt Kabulnak, most már a félmilliót is meghaladja lakossága. Utcáin sokkal több diákkal találkozhatunk. Feltűnően sok a fedetlen arcú nő az utcán, pedig vagy tíz évvel ezelőtt fátyol nélkül nem merészkedtek volna ki. Afgán nők már nyilvános helyeken is megfordulnak, áruházakban és állami intézményekben is találkozhatunk velük. Van az országnak miniszternője és több képviselőnője ls. Zah'.r san, a király ünnepi beszédet mond. Régente körülményes volt az utazás a fővárosból uz ország északi részébe. 1964 óta új hegyi országút vezet keresztül 3800 méter magasságban a Hindukus hegységen és több mint 200 kilométerrel rövidíti meg az utat. A műút szovjet segítséggel épült. A mai KaJjul sajátos, zajos, sokarcú, bonyolult keleti város. Az állandó változások új arculatot kölcsönöznek neki. Az új lassan, de biztosan fölébb kerekedik a réginek.