Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-25 / 43. szám, Vasárnapi Új Szó

\ LATOGATÓBAN A héméndi Ördöngős-hegyet ki­váló szőlőtermőhelyként ismerik az egész környélten. Ügy mesélik az idősebbek, hogy valamikor fa­lu volt rajta, melynek lakói leköl­tüztek a völgybe, a Garam túlsó oldalára. Nemrégen újra benépe­sült az Ördöngős-hegy. Egyre töb­ben vásároltak szőlőtermesztésre alkalmas kisebb-nagyobb telkeket. Aztán építkezni ísezdtek. Eddig öt kis „utca" létesült már. A vályog­falú, zsúpfedeles pinceépületek­től a korszerű, emeletes nyaraló­házakig századunk csaknem vala­mennyi építészeti „stílusa" megta­lálható fenn a hegyen. 1965-ben be­vezették a villanyt, rövidesen meg­kezdik az utak és a vízvezetékhá­lózat építését is. Egész kis falu létesült Itt né­hány évtized leforgása alatt. Pin­cefalu, vagy ahogyan a kéméndiek nevezik: Iszom falva. • * * A szövetkezetnek, amely két év­vel ezelőtt egyesült a kőhídgyar­mati és a kicsindi szövetkezettel, összesen 27 hektár szőlője van. Ennek fele már termő. Az idén újabb négy hektáron mutatkozik szép termés. — Régen volt ilyen gazdag ho­zamot ígérő esztendő, mint az idei — mondja Bankházi Pál, szövetke­zeti vincellér. Annyi fürt van a tőkéken, hogy többet szinte ag­gatni sem lehetne rájuk. Ötven mázsás hektáronkénti átlagtermés­re számítunk. A hegyen a • múlt század nyolc­vanas éveitől, amikor a szőlő leg­veszedelmesebb kártevője, a lílo­xéra, szinte teljesen kipusztította az oltványszőlőt, többnyire otellót termesztettek, habár ez minőségi­leg gyengébb. Igaz, hogy a ho­zam nagyobb. Változás ezen a té-, ren csak 1964-ben történt. A kar­vai Szőlészeti . Mesteriskola és a komáromi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola elvégzése után Bank­házi Pál vette kezébe a szövetke­zeti szőlészet irányítását. Egy volt akácerdő helyére telepítették az oltványszőlő első vesszőit. A kez­deményezés sikerét látva elhatá­rozták, hogy az egész hegyet bete­lepítik szelíd fajtákkal. Ez az el­határozás bizony gyakori súrlódá­sokat okozott a szőlőtulajdonosok és a vincellér között. A gazdák többsége ugyanis a biztosabb hoza­mú otelló' mellett kardoskodott Bankházi Pál viszont bízott szak­ismereteiben és tapasztalataiban. Néhány év múlva már bizonyíta­ni is tudott. Az első termésből sor­ra kínálta a tétovázókat. Az ered­mény nem maradt el. Ma már 35, egyenként tízáras parcellán te­remnek a szelíd fajták. lövőre újabb tíz hektárral növelik ezt^a területet, a távlati tervekben pedig 120 hektár kiültetését tűzték ki célul ' Addig azonban még sok víz fog lefolyni a Garamon. A problémák egész halmazára kell megoldást ta­lálni. Legelsősorban is munkaerőt kell szerezni. — Már jelenleg is húsz férfit és huszonöt nőt tudnánk állandóan foglalkoztatni a szőlészetben. Két­három év múlva a többszörösét. De sajnos naponta csak alig tizen jönnek ide dolgozni. A földterület, hez viszonyítva kevés a tag — magyarázza jelenlegi helyzetüket i vincellér. A szövetkezetből sok fiatalt „csá bitott" el a párkányi Cellulóz- és Papírgyár. Pedig munkalehetőség még a téli hónapokban is bőven van a szőlészetben, mert oltványok nevelésével is foglalkoznak. Eb­ben az évben 110 000 darabot ne­velnek saját használatra és ela­dásra A kéméndi borok ma már sok­felé isme/tek. Számos alkalommal, különböző borversenyeken már jő hírnevet szereztek a falunak és a szövetkezetnek. Legutóbb a Csema­dok megalakulásának 20. évfordu­lóján rendezett borverseny négy második díját nyerték el. A közmondás szerint a jő bor­nak nem kell cégér. Az Ördöngős­hegy levének sem. Főleg azóta nem, hogy a szövetkezet 530 000 korona ráfordítással csárdát is épített a hegyoldalban. Az ötlet szerzője Bertók János üzemgazdász volt. S alig két év múlva már meg is tar­tották a Fehér Akác-csárda '„ke­resztelőjét". A csárda hamarosan a környék egyik legközkedveltebb szórakozóhelye lett. — Egyszerre 150—160 vendéget tudunk fogadni — mondja Bodó Ferenc, a csárda vezetője. De azért foglalkozunk a bővítés és átalakí­tás gondolatával. A teraszt bete­tőzzük és befalazzuk. Aztán egy színpadot is építünk, amelynek a terasz lesz a nézőtere. Ezzel rész­ben segítünk a falu kultúrházhiá­nyán is Azt is elmondták, hogy emeletet húznak a csárda fölé. Fent néhány szobás szállodát fognak majd be­rendezni. Ezenkívül tíz négysze­mélyes víkendházat is építenek a csárda mellé. Mindez sok pénzt igényel, de az előzetes számítások szerint hamarosan megtérül a be­fektetés, mert az átalakítás után már különböző tanfolyamok és cso­portos üdültetések szervezése is lehetővé válik A személyzet tagjai: Compál Gyula főszakács, Kelecsényi Kata­lin szakácsnő, Nyers Mária csa­posnő, Trnavszky Anna pincérnő, * Trnavszkv Lajos és Kardos Pál ki­segítő pincérek mindent megtesz­nek, hogy a vendégek jól érezzék magukat Szerintük a jó kiszolgá­lás, a figyelmesség és az udvarias ság á legjobb reklám. Persze nem­csak ezért nagy a csárda látoga­tottsága. A választékosan összeál­lított étlapnak, amelyen állandóan szerepelnek a disznótoros ínyenc­ségek. a zamatos boroknak is sze­repük van ebben. Az ötféle bor­ból hetente 250—300 liter fogy el. Jó keletje van az étvágygerjesztő­ként kínált barack,- törköly és bodzapálinkának Is. — A közeljövőben az ételek vá­lasztékát is bővíteni szeretnénk. S hogy a vendéglátás is kifogástala­nabb legyen, néhány dolgozónkat kül-, illetve belföldi tanulmányút­ra küldjük tapasztalatokat szerez­ni, — mondja a csárda vezetője, miközben végig kalauzol az ízlé­sesen berendezett helységeken. — Mennyi a bevétel? — érdek­lődöm — Az évi tervünk nyolcszázezer korona. Előreláthatólag túlteljesttjük mert nem ritka a napi 10—12 000 koronás forgalom. A Garamsziget, vagy népies ne­vén a „Szerelem szigete" éppen a csárda alatt „fürdik" a folyóban. Gyakori színhelye ez a' különböző kulturális rendezvényeknek, Ifjú sági táborozásoknak és találkozók nak Ezzel szintén emelkedik a csárda látogatottsága. A hajdani egyházi pincében, amely ma a szövetkezet tulajdo­na, lázas munka folyik: préselik a szőlőt — A tavalyi termés mustja 23 fokos volt. Az idei sem lesz gyen­gébb — mondja a vincellér kóstol­gatás közben. Lenn a pincében katonásan sora­koznak egymás mellett az 1000— 1200 literes „tiordóórlások" Már csak némelyik kondul hangosan a kopogtatásra A többiben lassan forrni kezd a bor Az Ördöngős-hegyről a szürete­lők énekének hangfoszlányait so dórja felénk a lágy októberi szel lő. Vidámak az emberek, mert munkájuk nem volt hiábavaló. LALI) KAROLV MM •- s SE TTTTH • p • Tľ . egy világot elárasztó hullámról A kassai szülök értekezletén egy apa kereken kijelentette" „Ha az újságok továbbra is meztelen nők fényképeit közlik, le­rendeli őket, mert fél attól a káros hatástól, amit ezek a kévék a gyermek neúelésében okozhatnak." Nem vagyunk az egyetlen ország, ahol a nemiség az utóbbi évek folyamán társadalmi problémaként jelentkezik. A nyugati filmekben, az irodalomban és az egész társadalmi életben va­lóságos kultusszá fajult. A nagy hullám hozzánk is elért. Ennek a hullámnak a lecsapódása nem szűkíthető le csupán a női aktok közlésére. Ezek közlése — amíg művészi színvo nalon történik — nem azonosítható a pornográfiával. A nő> test szépsége ihlette a nagy művészeket alkotásra, és ebben még senki sem látott rossz hatást. Tehát már eleve különbséget kell tenni pornográfia fmely kimondottan az érzékiség felkor bácsolását szolgálja, a legtöbbször ipari módon és kprpskprlelmi célokkal j, valamint a művészi ábrázolás között. Köztársaságunkban a pornográfia tiltott. Viszont korántsem jelenti azt, hogy egyáltalán nem létezik. Külföldön tömegével jelennek meg a nemi életet a legnyersebb, legdurvább formában ábrázoló, a nemi ösztönöket felkorbácsolni hivatott kiadványok. Es ma egyetlen ország sem él elszigetelten, a környezet ha­tásától mentesen. E kétes értékű kiadványok nem lebecsülendő mennyiségben eljutnak hozzánk, és találkoztam már a lapok­ból sokszorosított fényképmásolat okkal is. De nem a fiatalok nál, — akiket e hatástól a legjobban féltünk — hanem a fel nőiteknél, akik e félelmet hangoztatják ... A nemiség hangos elítélése sokszor álképűséget és álszemér met takar. Különféle társadalmi rendszerek különféle erkölcsök bölcsőjéül szolgáltak. A nemiség ilyen vagy olyan értelmezése erkölcsi Jelfogást tükrözött. Ahol az erkölcsöt az álképűség hn totta át, ott általában a nemiséget is az jellemezte. A ma élő nemzedékek ebből is hoztak magukkal. Találkozunk emberek kel, akik az aktok ellen ugyan hadakoznak — kifelé, uqyanak kor szívesen elgyönyörködnek egy-egy szép női testet ábrázold képben ... Akadnak másféle megnyilatkozások is. Itt van előttem eqi/ rozsnyói olvasónk levele, aki a szerelmi-nemi élet agyonha^l gátasát eleve képmutatásnak tartja, és kérdéseket tesz fel Pél dául: A kozmikus korszakban, a XXI. század küszöbén, mié'­1 tartják egyesek a nemi életet „disznóságnak"? Hogyan kell illedelmesen párzani, és milyen párzásmódokat enged meg az illem? Több kérdés is 'akad azzal a megállapítással, hogy minderről nem beszélni nyilvánosan egyenlő a vatikáni 200Ó éves hatás­sal, doqmatizmussal. bigotjsággal stb. A kérdés bonyolult. A nemiség a férfi és a nő érzelmi kap csolatának velejárója. Igazi beteljesülése csak e nagy érzések­kel együtt, ezek részeként képzelhető el. Különben az állatvi­lághoz hasonlóan az ösztönök kielégítésére korlátozódna, és éppen az „emberit" nélkülözné. Természetesen a nemiség is bizonyos, konkrét keretek közöl' játszódik le. Megvan a maga — modern kifejezéssel élve ­technikája. Erről számos tudományos műben találunk ismerte test, sőt tanácsot is. De mégiscsak emberi érzéseket meghazuü toló mód lenne, ha érről az olvasókat tanfolyam formájában az újság hasábjain ,>oktatnánk" . . Nemiség van. volt és lesz. Oj vonás azonban napjainkban o erotfka túlhajszolása, széles rétegek figyelmének erőszakos <••> irányítása. Sőt, a burzsoá szociológia a szexualitást — szereif' és jelentőségét túlértékelve — társadalomformáló erőként em' ' ki, aminek alapján már társadalmi jelenségeket próbál magit rázni — elködösítve így n társadalmi mozgás jelenkori jellegét. Ezért a Pravda, szlovák testvérlapunk, egyik számában ne véletlenül állapította meg bírálólag, hogy a Szlovák Írók Szf vetségének kéthavonta megjelenő irodalmi folyóirata koncéi dójának tengelyét az utóbbi időben az erotika képezi. Ugyan csak felsorolja a szlovákiai kiadók gondozásában megjelent vaqi megjelenő hasonló témájú hazai irodalmi alkotásokat. Ez félreérthetetlen bizonyítéka annak, hogy az erotika, mint témn és probléma feltartóztathatatlanul tért hódít hazai irodalmi ber keinkben is. Ebben a vonatkozásban viszont már osztoznunk kell a kasso 1 szülök félelmében . .. A sexhullám az egész világon terjed. Sok-sok országban az uralkodó körök nyiltan vagy a háttérből támogatják. Ugyani 1; ott, ahol gyors megoldást igénylő társadalmi problémák merül nek fel — gondolok itt elsősorban a kizsákmányoló társadal makra — a nemiség túlhajtása is egyik módja annak, hoqy a mindig nyugtalan fiatalság figyelmét eltereljék az éqet'ó ornh témákról. E hullám terjedésétől egyaránt félnek szülők és pedagógusoK Ugyanis tapasztalatok bizonyítják, hogy a túlfűtött nemiség nem vezet szükségszerűen az emberi kapcsolatok gazdagításához. Sőt' Az ösztönök hajszolása közben más érzelmi értékek a háttérbe szorulnak és ezáltal az emberi kapcsolatok sivárabbakká válnak Ahol a férfit és a nőt — egy fiút és egy leányt — elsősorban a nemiség köt egymáshoz, ott ez a kapcsolat általában nem tartós, nem mély. E kapcsolatok lazasága, ideiglenessége VP'HI sok-sok veszélyt rejt magában. E veszély már itt van A sexhullám ereje túl nagy ahhoz, hogy hatásos gátat emeljünk elébe. De fel kell rá készülnünk, mert gyermekeinket előbb utóbb magával sodorhatja. Az újság leren­delése még aliqha megoldás. Gyermekeink az újsággal és ké­pekkel találkozhatnak a szülői házon kívül is. Nemsokára pediq maguk is meqvásárolhatják . .. S azután? 4 felkészülés módszerei nincsenek kidolgozva. A sexuális ne velés sok kérdése még tisztázatlan. Mikor és milyen mértékben hasznos a felvilágosítás? Nem sül-e visszájára? Ahelyett hoqu óvnánk a fiatalokat, nem adunk-e nekik inkább útmutatást? Természetesen nem várhatjuk ölbe tett kézzel, hogy gyer­mekeink teljesen felkészületlenül sodródjanak az árral. A leg­jobb ellenszer az őszinte emberi kapcsolatok ápolása, a gazdag tulajdonságok fejlesztése, az egészséges életszemlélet kialakí­tása a fiatal nemzedékben. Ahol ez megvan, ott a nemiség, az ösztönök nem kerekedhetnek az emberi ész és érzések fölé. A sexhullámmal sodródó fiatalok helyett olyan ifjakra van szükségünk, akik a fiatálság soha vissza nem térő szépségét, gazdagságát, örömeit élvezve sem feledkeznek meq társadalmi elkötelezettségükről. a rájuk mint nemzedékre ts váró felada­tokról. De ilyen fiatalok nem nőnek maguktól . \

Next

/
Oldalképek
Tartalom