Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-25 / 43. szám, Vasárnapi Új Szó

OBASTON MEG TART A KÜZDELEM A rimaszombati járásban Almágytól az országhatárig terjedő terület a Medvesalja. Ritkán jár erre újságíró, hisz ezt a vidéket elkerüli a vasútvonal, a műút. Messze esik a fővárostól, de még a járási székhelytől is. A haladás, a fejlődés azonban rátalált erre a vidékre is. Lépéseinek nyomába szegődtek szerkesztőink, tudósítóink. A hnb elnöke, Szabó Pál elvtárs kifakadt: Azt tudják, hogy ez az egyetlen jalu Medvesalján, ahol nincs neonvllágitás .. . Megértettük őt, hisz a megrendelést már régen beadta. Aztán már nyugodtabban, sőt mosolyogva beszélt a kultúrházról, melynek az építéséhez 300 000 koronát kaptak a járástól. Dicsérte a lakosok áldozatkészségét, hisz a múlt esztendőben 15 Ü00 brigádórát dolgoztak le a kultúrház építésénél. Viszont újra barázdásra ráncolódott a homloka, amikor a falu gazdálkodása került szóba: Magyarázgatta: Nálunk a földterület nagyobb része a magángazdák kezében van. Általában azok a családtagok vállalják még napjainkban is a magángazdálkodást. ahol a családfők az iparban dolgoznak s a feleségek és az öregek müvelik . meg a földet. Meglátogattuk a szövetkezetet is. Kati István könyvelő készségesen számot adott az efsz helyzetéről: 372 hektáron gazdálkodunk, ebből 120 hektárnyi a szántó. 32 tagunk van, többségük nő. A férfitk nyugdíjasok, vagy más faluból járnak ide. Nagyon ráfizetünk a marhatenyésztésre. 1 kg marhahúst 21 koronáért termelünk, de csak 14 koronáért tudjuk értékesíteni. Kifizetődőbb a juhtenyésztés. 60 koronáért termeljük ki a gyapjút és 120 koronáért értéketsítjiik. A határban találkoztunk fakab Géza elvtárssal, aki egy személyben agronómus és zootechnikus. A falubeliek csak ispán úrnak szólítják, pedig nem is hasonlít a valamikori ispánokra. Fiatalember. Nagykaposon, a Mezőgazdasági Műszaki Középiskolában érettségizett. Harmadik éve dolgozik az az óbástl közösben. Telve van lelkesedéssel, de azért a realitások embere. Nem csavargatja a szót. Magabiztosan elentzi a helyzetet: A tervteljesítés terén nincs problémánk. De ez még nem old meg mindent. Ami a tagok jutalmazását illeti, nem állunk valami jól. Egy munkaegységre 20 koronát terveztünk, előlegként 14 koronát fizetünk. Ezt az év végén esetleg 16 koronára tudjuk ki egészíteni. Ami a jövőt illeti, egyáltalán nem elkeseredettek a szövetkezet vezetői. Persze nemcsak a sok ezer jól működő szövetkezet léte lelkesíti őket, hanem saját maguk is keresik a módját, hogyan lehetne a nagyüzemi gazdálkodás fölényét Úbáston is bizonyítani. Melléküzemágként kóbányát fogiiak nyitni. És egész sor szervezési intézkedést készítenek elő. A jelenlegi helyzetről azonban csak ennyit lehet mondani: Még tart a küzdelem. ÉÉÜ <' ^—VN * <F ffil Vecseklön tixenöt házat építenek. Többségük már emeletes lesz. VECSEKLÖN SZOLÖS1TENEK Küllemre tiszta, rendezett falu ez. Emeletes házakat építenek a lakosok. Újabban már nem is adják alább. Most is tizenöt ház épül, zömükben emeletesek. Megszokott dolog, hogy az újságban így írnak a falvak emelkedéséről, virágzásáról. Természetesen nem írhatnak másképp, mert ez a való. Vecseklön is. Ettől függetlenül valamit meg kell írni, ami nem olyan ^általános, mint a falu virágzása, de tény: betegség fenyegeti. Felületes diagnózis ezt nem tudja kimutatni, inert rejtett utakon közelít a kórokozó, de alaposabb tanulmányozás után felismerhető a betegség. Az efsz elnöke, Polička Béla elvtárs magabiztosan sorolja a jellemző mutatószámokat: 360 hektárból 162 hektárnyi a szántó, a tagság átlagos életkora 45 év, zömükben nők, az átlagos napi kereset 35—40 korona. Amikor a problémák felől kérdezgetjük, némán néz vissza, felvonja a vállát, majd nagy nehezen ennyit mond: Dicseked ni valónk nincs, bajunk van, dehát miért panaszkodjunk?i Ügy van az, mint a nótában: Bánatunkat nem érti meg senkise. Mindez persze még nem a betegség jele. Az sem, hogy a zömében nőkből álló szövetkezetnek a nőit csak ketten, juhász Anna és Bozó Etel képviselik a vezetőségben. A betegség jele az, hogy a faluból nagyon sokan Budaházára, Űjbástra járnak dolgozni. És mégha férfiakról lenne szó! De lányok, asszonyok riadtan rebbenő csoportja szokott felszállni arra a teherautóra, melyet a budaháziak küldenek értük. Az életmozgás általános iránya elé — munkaerők áramlása az ipar felé, a városokba — nem vethet gátat # egyetlen efsz vezetősége sem. Vecseklön azonban másról vau szó. ltl a munkaerő megmaradna, ha biztosítanának m un ka 1 e he tösé ge t. Felismerte, és talán még idejében felismerte a Vecseklői Efsz vezetősége a betegség okát és orvosságot is talált már: belterjesebbé teszik a gazdálkodást. 40 hektáron szőlőt telepítenek. Reméljük, hogy az orvosság hatni fog. Különben nagyon szomorú lesz, ha e küllemre tiszta, rendezett falu, emeletes családi házaiból még az aszszonyok és nagymamák is idegenbe járnak majd dolgozni. SOK A GONDJA Almáyyon, ebben a központi községben, ahonnan nyolc falu közigazgatását A'^im^l. 'rányitják, Agócs ja^ft Géza elvtárs — IsS hnb és az efsz elnöke. Tettrekész, mozgékony ember, aki mindig szervez valamit. Hogyne, iiisz Almágy utcáit portalanították ugyan, kigyulladtak elsőként a Medvesalján itt is a neonégők, de bezárták az élelmiszerüzletet, mert higiéniai szempontból már nem megfelelő. Félmillió koronáért újat építenek. Megvették a telket, elkészítették a tervet, de nincs vállalat, mely az építéshez hozzákezdene. Ez csak egyik gondja a sok közül. De csak szegődj nyomába, legalább félnapra, megtudod a többit is. Megoldatlan probléma a Gortva patak sza bályozása, pedig emiatt nő Almágyon az asztmás megbetegedések száma. Rosszul sikerült a burgonya termesztése, mert az idén többször is rajzott a burgonyabogár. Az efsz-ben nehézkes a munkaszervezés, mert a férfiak átlagos életkora 55—60 körül, a nőké pedig 45—50 körül mozog. A szövetkezet melléküzemága, a bazaltjövesztés is gond. Pedig van elég baj a hí zómarhák körül is, hisz a pozsonyi külkereskedelmi vállalat igényes vevő, mert külföldre szállít. Megkérdeztük, hogy nem sokallja e ezt a sok gondot. Mosolygott: Megszoktam, ma már az a meglepő, ha nincs probléma... Feljegyeztük vála szát, de már el is fordult, mert újabb gond foglalkoztatta: autóbuszt rendelt a futballistáknak. Tajti feladvány Medvesalján úgy mondják, hogy ebben a faluban az asszonyoké a szövetkezet. Nem éppen így van, de igaz. Az efsz vezetősége, mint az elnök mondja: „idegenlégió", ami annyit jelent, hogy idegen, más falvakból került a szövetkezet élére. Rajtuk kívül 12 férfi található a szövetkezetben. Egy részük trakto-' ros, más részük nyugdíjas öregember. A tagság: lányok, asszonyok. A családfők, a férfiak még az iparosítás kezdetén elhagyták a földet, hisz számtalan változatban kínálta magát a más és jobb élet, a nagyobb kereseti lehetőség. A türelmetlen, életszomjas ifjúság napainkban is csak elsiet a faluból az új élet elébe, a városba, ahol mindent készen megkap, amire feltámad az igénye és mindent maga mögött hagyhat, ami lehúzza és fojtogatja a falusi életben. Vonzza őket a fejlettebb technika, a magasabb kultúra, meg a jobb kereset. Tajti határa, földje az asszonyokra marad. És itt a feladvány: Mit tegyünk? Ahol a szövetkezeti gépesítés már elég magas fokú, ahol kielégítheti a fiatalságnak a modern technika birtoklása iránti vágyát, ahol kulturáltabb munkakörülményeket tudnak teremteni, ott megmarad a fiatalság. Máshol, de nein Tajtiban. Egyelőre nyitott kérdés, hogy mit tegyen az ,,idegenlégió", mert a gépesítés üteme a Tajti Efsz-ben máris elmarad a munkaerő elvándorlásának ütemétől. Hogyan lehetne ezen változtatni? Itt a feladvány, aminek megoldási módja és eredménye ma még ismeretlen. Aki tudja, szóljon hozzá! UJBÁST A MÚLTTAL VIASKODIK Tíz esztendővel ezelőtt még nem világított erre a villany. Viharlámpák gyér fonye mellett botorkáltak végig a falun. És a haragos kék sötétségben fantasztikus alakúvá formálódtak a tárgyak... Sok rémmese született. Még ma is feketébe öltöznek böjt idején az asszonyok és lányok. A legtöbb házban a heverőn alszanak, pedig a „tiszta" szobában az ágyakban olyan magasra tornyosulnok a párnák, hogy kis székről kell megvetni. És nagyon természetes, amikor az anyósnak a menyecske elszámol a fizetésével ... Ez a rend. Felvillant már valami az új életből, hisz elég jól működik az efsz, januárban új egészségügyi házat kapott a falu, tizenhét tagú tantestület oktatja, neveli az ifjúságot, de még nagyon közeli a múlt. Nem elmaradott azért ez a nép, a szó régi értelmében. Tovább juthatott volna az egyetemes kulturálódás útján is, ha ... Erről beszélgetünk Jakab József elvtárssal, a pártszervezet elnöké-, vei. Bizony sok mindenben igaza van. Ekhós szekéren mégsem járhat ma már Thália asszonya s pajtában nem illő fogadni. Viszont tény, hogy a falut kegyetlenül rossz úton döcögő autóbuszjárat köti össze a nagyvilággal és a kultúrház építése is csak papíron szerepel. Az anyagi gyarapodás lehetősége ösztönzi a falu népét. Ezt már az efsz elnökével, Adam Jenő elvtárssal állapítottuk meg, amikor a szövetkezet munkaerő problémáiról beszélgettünk. Az iparban dolgozók hamarabb teremtik elő az élethez szükséges javakat. Medvesalján hasonló érték előteremtéséhez még egyszer annyi idő kell. Ez az oka annak, hogy a falu lakosságának zöme, főleg az értékes munkaerő, vállalta a vándorélet minden gondját-baját s az iparba ment dolgozni. Az efsz 75 tagja közül 45 nő. És nehéz a munkaszervezés, hisz a tagok többsége 50 éven felüli. A szövetkezet 513 hektárjából 241 hektárnyi a szántóterület. Állatállományuk a földterülethez viszonyítva megfelelő. Főleg sertéstenyésztéssel foglalkoznak. A hízóknál 55 dkg-os az átlagos napi súlygyarapodás. Ügy vélik, hogy az efsz jövőjének gazdasági alapja a sertéstenyésztés fejlesztése. Elgondolásuk jó. Küzdenek is szívósan, bár paratifusz tizedelte meg állojakab József, az újbásti pártszervezet elnöke és Adóm Jenő, az efsz elnöke. mányukat-s az anyakocák elhelyezése is gond még, de minden nehézség ellenére is jó anyagi lehetőségeket akarnak teremteni, mert tudják, hogy ez a mozgató ereje az előrelépésnek. Összeállították: Hajdú András, Benyák Mária, Polgári Irén ég Zsófi Klára. Csak röviden IlOBFKNEKEN nincs olyan kultu rális megmozdulás, melynek ne a hatvanhét esztendős Szó Ferenc volna a szervezője, irányítója. Pedig az ő eredeti foglalkozása ács. HIDEGKÜTON még az idén be fejezik a vízvezeték építését. A falu lakossága a Mocsolya forrás vizéből kap majd tiszta, egészsé ges ivóvizet. R AKÓHÁZÁN szerencsés cnilie rek laknak, hisz a nyeremény belétkönyvek sorsolásán már kétszer is díjat nyert egy egy bakóházi la kos. AI.MÁGYON fájó probléma az is kola építése. A tervek már elké szültek, de tekintetlel a befejezet len építkezések inagas számára, a feletles hatóságok rendelkezése alapján csak 1973 ban lógják meg kezdeni az iskola építését. ÚBÁSTON a'lakosság elégedett a Vegyesbolt áruellátásával és Pál István üzletvezető munkájával. Az átlagos havi forgalom 11U OIHI ko rona ebben az üzletben. Ü^BASTON is, de talán az egész Medvesalján is általános panasz, hogy az új egészségügyi házban a felnőttek számára nincs fogurvosi rendelés. VECSEKLÖN mindenki dicséri a futballistákat, hisz kupát nyertük a nyáron. Az efsz is támogatja működésüket. A legjelentősebb módon: anyagiakkal. WIBFENEKEN néha hasznát is látják a Gortva áradásának. Ugyanis 25 hektárnyi területen nád lerein s a faluban jó mellékes kereset a nádkötés. Üf BÁSTON komoly probléma, hogy a tízenhétlagú tantestületnek csak 2 tagja helybeli s ugyauak kor még az iskolai étkezde építése is csak terv TA|TIBAN jól halad a ktillurb»)z építése. Csak éppen az a furcsa, hogy a társadalmi munkától na gyon nagyon húzódoznak a fiala lok. Pedig elsősorban az ő számukra építik BAKÖHÁZAN a szövetkezetnek 22 tagja van s azoknak 47 darab újság jár. köztük 35 darab VASÁR NAPI Új SZÓ. Érthető, hisz míg az ifjú házasok is külön lapot fa ratna.k. ÜJBÁSTON a hnb üzemében na ponta 120(1 darab építkezési hlok kot készítenek bazalttőből. A 11 dolgozót foglalkoztató üzemel bő víteni fogják.