Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-25 / 43. szám, Vasárnapi Új Szó

Zselíziek, figyelem! Negyven éve megjelent újság sárgult lapjait olvasgatva bukkantunk a következő Írásra: „Valahol a Garam lapályán született a nóta, a zselízi járásban. Egy diák meghallotta, megtanulta, Pozsonyba vitte és most onnan terjed. Panaszos a dal, vád van benne, vád az urak ellen." Az első és a harmadik versszakát a cenzor töröltette. Csak a második versszakot közölte a negyven éve megjelent újság. Ez így hangzik: A zselízi sorozóra süt a nap, Odagyűlnek vizitálni az urak. Egyik nézi gyönge testem állását, Másik jegyzi babám szomorúságát. Kérjük azt a zselízi vagy környékbeli lakost, aki ismeri a fenti dal első és harmadik versszakát, szíveskedjék azt leírni és megküldeni HAZAI TÜKÖR rovatunk elmére. /Bartal Ilona) Még nem késő » Azt hinné az ember, hogy az autóbuszmegállók melletti várótermeknek az a célja, hogy szolgálja az utasokat, főleg rossz Idő esetén. Sajnos nem mindig ezt a célt szolgálják. Egyeseknek valahogy útjukban van a váróterem ablakiive-. ge, kitörik. Mások, akiket illetékeseknek is neveznek, elfelejtik a várótermet kifesteni, beiivegeztetni. Végül az utolsó csoport az ún. egyéb, más célokra használja, melyre különben egészen más feliratú és ntás kinézésű helyek szolgálnak. • A várótermek az idén is olyanok, mint tavaly voltak. Most, a tél beállta előtt kellene őket egy kicsit rendbehozni, hogy azután a tél folyamán egy bosszúsággal kevesebb legyen. Csak a pontosság kedvéért jegyzem meg, hogy Magyarbélről van szó, de úgy hírlik, más falvakban is hasonló a helyzet. Egri Aranka Minden hónapban egy kirándulás Értékes műemlék Menyus bácsi tanácsa Göinör egyik legnagyobb, építészeti és történeti szempontból különösen nagyra értékelt műemléke a csetneki templom. Középkori, olasz eredetű freskói teszik jelentőssé. A templom építése a XIII. század végétől a XV. század első tizedéig tartott. Tornyának különleges tetőzete emeli festői hatását. A bazilika-szerkezetű templom háromféle gótika (korai, késői, tudori) nyomait viseli magán. (Száraz Zoltán) A felvételt Bérenhaut Róbert készítette. Kíváncsiak Bosszankodik Kassára szállítják Somodiból a szőlőt. 1952 óta foglalkoznak szőlőműveléssel, ők látják el Kassa városát csemegeszőlővel. Bizonyltja ezt az a körülmény is, hogy még préssel sem rendelkeznek. Szanyl János, a gazdaság vezetője azonban számol a borgazdasággá fejlesztéssel, mert a távlati tervek szerint 100 hektár új telepítésű szőlőről és a telepítés méreteinek megfelelő présről is beszél. Legérdekesebb, amit Gyula Menyhért bácsi, a szőlőcsősz mond. Ö ugyanis itt született, 74 esztendős és az első szőlőtőkéket is ő őrizte. Élménye számtalan. Mosolyogva meséli egyiket a másik után. Egyszer ejtőernyős katonák gyakorlatoztak a környéken, és éppen a szőlőben szálltak le. Ha Menyus bácsi közbe nem lép, megcslpegették volna alaposan a fürtöket. Máskor éjjeli látogatók merészkedtek a szőlőbe. Menyus bácsi észrevette őket, s megpattogtatta ostorát. Az éjjeli látogatók elmenekültek. Azt hitték hogy puskával lőtt rájuk. Menyus bácsi tanácsa: a szőlőcsősz legyen éber és ravasz. Várady Mónika A párkányi nyugdíjasok klubja közkedvelt akciókat szervezett tagjai számára a nyár folyamán: kirándulásokat. Májusban ellátogattak a kovácsi aggok otthonába és a Duna melletti erdőségben felejthetetlen szép napot töltöttek együtt. Júniusban Szliács fürdőt tekintették meg. Augusztusban Sklené Teplice és Vyhne fürdője nyújtott élményt számukra. Szeptemberben pedig kirándultak Pöstyénbe, ahol dr. Čelko udvarias és szakszerű kalauzolásával ismerkedtek meg a fürdőváros szépségeivel. Komzsík Lajos Baráti találkozó I Az Érsekújvári Gyermek és Ifjúsági Ház küldöttsége már negyedszer vett részt a négy szocialista állam diákságának Fonyódon megrendezett sportvetélkedőjén. Az érsekújváriak értékes dijakat szereztek ezen a vetélkedőn, de talán a díjaknál ls nagyob jelentőségűek a Balaton partján szövődött baráti kapcsolatok. (Gábris József) A felvételt Záčik István készítette. 150 éves A királyhelmeci templomkertben található környékünk legszebb és legidősebb eperfája (Morus alba). Annak idején a kert díszítésére ültették ide, de amikor már elöregedett, a templomkert gondozói ki akarták vágatni. 1931-ben elárverezték. Iváncso Béla bácsi 125 régi koronáért vásárolta meg, de nem vágatta kl, sajnálta, és a lakosok is arra kérték, hogy kímélje meg a szép, terebélyes, párját ritkító eperfát. Meg is maradt. Tavaly, városunk fennállásának 700. évfordulóján védett fának nyilvánították. Hornyák Irén Néhány áron Hosszúszó völgyteknőjében is virágzott egykor a szőlőtermesztés. Erre vall a község határában domborodó Szőlőhegy. Nevét minden bizonnyal onnan vette, hogy kopár oldalán valaha szőlőcsemeték zöldelltek. Itt most fia szőlő sincsen. Tőle dél felé a másik hegy, a Rezsó. Ennek erdőktől koszorúzott, délnyugatnak nyitott oldalán nyolc friss szőlőtelepítés található. Tíz esztendővel ezelőtt a hosszúszót származású, kecsől lakos, ld. Garaj László kezdte el Itt a szőlőművelést. Példáját további hét kecsői vállalkozó követte. A szőlőskertek nem nagyobbak néhány árnál, de a vidám szüret zaja felcsendül itt is. Mohr Gedeon Úgy készül, mint a Luca széke öl évvel ezelőtt, közvetlenül a pusztító 1965-ös árvíz után kezdték meg Gútán az új kultúrház építését. Sajnos, az azóta eltelt mintegy fél évtized kevésnek bizonyult arra, hogy a Nyitral Épftővállalat végleg tető alá hozza és átadja rendeltetésének ezt a már évtizedek őta hiányolt épületet. . (Németh István) Számadás Félen az efsz taggyűlésén értékélték a nyári munkálatokat és a termelési eredményeket. Az 500 hektárnyi gabonafélékből 27,60 mázsa átlagos terméshozamot vártak, 10 kg-mai többet értek el. Árpából a tervezett 26 métermázsa helyett 31,90 métermázsát takarítottak be hektáronként. A legjobb hozamot a kísérleti parcellán termesztett „Kaukázus" búzafajtából érték el, 55 métermázsát takarítottak be egy hektárról. Mózes Imre Közeledik a népszámlálás ideje. Ennek eredményére joggal kíváncsiak a dunaradványiak, hiszen községük fejlődése nagyon érdekes. 1267-ben említi legelőször hiteles oklevél a falu létezését. Ekkor ugyanis IV. Béla király Sixtus esztergomi kanonoknak adományozta a falut, mely abban az időben a királyi lovászok és gyümölcskertészek lakhelye voTt. A török világban elpusztult a falu. 1533-ban mindössze csak három háza, 23 évvel később is csak öt háza állott. Századfordulónk idején már 188 háza és 1268 lakosa volt a községnek. Az 1921. évi népszámlálás adatai szerint pedig 1315. Majd 1955-ben 1450 volt a lakosok száma. Ebből 1290 magyar, 160 szlovák nemzetiségű. Megváltozott a lakosság foglalkozásának összetétele is,, mert ebben az esztendőben 160 szövetkezeti dolgozót, 120 gyári munkást, 30 állami gazdasági dolgozót, 20 hivatalnokot tartottak számon. A többiek háztartásbeli aszszonyok, gyermekek és aggok voltak. Vajon milyen lesz a népszámlálás eredménye? Nyitrai Dezső a vincellér Mostanában sok „vendég" keresi fel a lenkei szövetkezet szőlőjét, ahol a hatvannégyesztendős Fükő János a vincellér és csősz egyszemélyben. Boszszankodik is eleget a jó öreg, mert az idén kevés volt a napfény, sok volt az eső, s a tavalyi jő termést alig-alig közelíti meg az idei. A szarkákat, seregélyeket mégcsak elűzi valahogy, de néha furfangosabb „vendégek" is érkeznak. A minap egy hattagú, fiatalokból álló csoport ólálkodott a kerítés mellett. Messzelátőval voltak felszerelve. Rajtaütésszerűén meglepte őket. Futottak is a szélrózsa minden irányába. A messzelátóről elfeledkeztek. így aztán gazdát cserélt a messzelátó. Kuncog bajsza alatt a vincellér, ahogy az esetet elmeséli, csak akkor komorodik el, amikor arról szól, hogy az idei terméshozam alig lesz több, mint 50 métermázsa hektáronként. Pierzchala József Ne tévesszük össze, ez nem Koős János „kislánya", hanem Kovács Erzsike, a kassai konzervatórium harmadik osztályos diákja. Kedves, mosolygó, szőke kislány. Már kisiskolás korában több járási zongoraverseny győztese volt. 1988-ban a rádió is felvételt készített vele. Egy év múlva Kassán, a Művészetek Házában nyilvános koncerten szerepelt. Nemrégen az országos Beethoven-verseny legfiatalabb versenyzőjeként lépett fel Hradec pri Opaván, és az elsők között végzett. Leghőbb vágya, hogy az érettségi után a Brnői Zeneakadémián folytathassa tanulmányait. Petró fudU A Szentesi Efsz-ben 1962ben kezdték a szőlőtermesztést. Fekete István, a szőlőtermesztő csoport vezetője szívesen számol be az eddigi eredményekről, hisz ma már 10 hektáros termő és 11 hektáros új telepítéssel rendelkezik a szövetkezet. Véleménye: csak korszerűen érdemes szőlőműveléssel foglalkozni. A szentesiek 1 millió 800 ezer koronát fordítottak a szőlőtermesztés korszerűsítésére. Nem hiába. A metszésen és szüretelésen kívül minden munkát gépekkel végeznek. Tomori Katalin Kislány a zongoránál Korszerűen