Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-09 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

•::• mindenről D lUi Í D Br* ü MASZLAG (Datura stramonium L., durman obyčajný) — mérgező hatású! Gyűjtendő: a levele júniustól szeptemberig. Ára 9.20 korona. A maszlag (ariska, bi­kásfű, csattangó maszlag, csudafa, disznócska, szú­rós disznó, tövis, alma, tövises disznó) a házak körül, trágyázott, szeme­tes helyeken és megmű­velt talajon terem. Szára kb. 40—150 cm magas, kopasz, terebélye­se elágazó. Levelei nye­lesek, lemezük 10—15 cm hosszú, széles tojásdad, kihegyezett, öblösen fo­gas, húsos, kopasz. Szárítása: a padláson vé­kony rétegekben, forga­tás nélkül. Hatóanyaga: erősen mér­gező alkaloidokat (hiosz­ciamint, szkopolamint és atropint), valamint cser­zőanyagot és nyomokban Illóolajat tartalmaz. Tulajdonsága: asztma el­leni, görcsoldó, fájdalom­csillapító, szájszárító, szemtágító. A központi "idegrendszerre és az agyra fejt ki erős hatást. Felhasználása: bélbántal­mak, görcsös asztmaro­hamok, epe- és gyomor­görcs esetén kitűnő görcsoldószer. A gyomor­váladék képződését csök­kenti, a gyomorsavtúlten­gést csillapítja. Levele az" asztmacigaretta, CIGA­RETTE ANTIASTHMATI­CA alkatrésze. A levelé­ből állítják elő. az atro­pint, amelynek nagy sze­repe van a gyógyászat­ban. A következő gyógy­szerekben található meg: az ASTHMAT1N (aszthma elleni) teakeverékben, továbbá atropint tartal­maz az ATROPIN tablet­ta és injekció, PAPAVE­VIN-ATROPIN tabletta és inj., CONTRASPAN csöp­pek. DR. NAGY GÉZA Virágoskertjeink állati kártevői Mint minden kultúrnövény­nek, a dísznövényeknek is megvannak a maguk élősdi­jei, vagyis kártevői. A pajo­ron, levéltetveken és hernyó­kon kívül a leggyakoribb ál­lati kártevők közé tartoznak a fonálférgek (Nematoda). Ezek egy része korhadó anyagokkal táplálkozik, a másik részük azonban para­zita életmódot folytat. A 0,5—1,5 mm hosszúságú fo­nalférgek vagy külső vagy pedig belső paraziták, és kártételük abból áll, hogy a növények nedveivel táplál­kozva a növény tápanyagait elvonják, és ezzel a növény pusztulását okozzák. Kárté­telük alapján megkülönböz­tetünk: gyökér-, szár- és le­vélfonalférgeket. Leginkább a primulát, a cikláment és a gumós gyökerű dísznövénye­ket (pl. dáliát) támadják meg. A hagymás növények közül a játszintot és a nár­ciszt, az évelők közül pedig a phloxot pusztítja legin­kább. A levélfonálférgek fő­képp a begóniát és a páf­rányféléket kedvelik. A fo­nalférgek ellen igen nehéz a védekezés. Ez úgyszólván csakis megelőzésből áll. Te­kintettel arra, hogy a fonal­férgek a talajból jutnak a növénybe, a fertőzött terü­letet vetés, Illetve palántá­lás előtt szénkéneggel kell fertőtleníteni. Dísznövényeink további ve­szedelmes ellenségei az at­kák. Ezek igen apró terme­tű . állatok, legtöbbjük csak igen erős nagyítóval látható. Valóságos óriásnak számít közöttük a kb. 1 mm hosszú gyökératka és a 0,5 mm nagyságú takácsatka. A le­vélatkák és a gubacsatkák hossza azonban csak 200— 250 mikron. Az atkák egy ré­sze szívó-, másik része rágó kártevő. A nyolclábú gyökér­atkák a virághagymákban és gumókban élnek, ahol sza­bálytalan járatokat rágnak ki. A takács- és levélatkák ellen a különböző kontakt­mérgekkel (DDT, HCH), a gyökératkák ellen pedig a fehér színű kristályos para­dichlorbenzollal és a klóro­, zott szénhidrogén tartalmú szerekkei védekezhetünk. A sertésszárnyúak vagy hólyagoslábúak (tripszek) szintén veszedelmes dísznö­vénykártevők. Ezek a kb. 1 mm nagyságú szívó kártevők főképp a dísznövények bim­bóit és virágait teszik tönk­re. A tripszek ellen vagy kontaktmérgekkel, vagy pe­dig nikotinos permetezéssel védekezhetünk. Üvegházi dísznövényeink veszedelmes kártevői a gyászlegyek (Sciara-fajok). Ezeknek az apró, 2—3 mm hosszú legyecskéknek a lár­vái a talajban élnek és az apró csíranövényeket rágják. Teljes védettséget csak úgy érhetünk el, ha az üvegházi kultúrához felhasználandó talajt előzőleg teljesen ki­szárítjuk, mert így a benne élő lárvák elpusztulnak. Nagyon károsak még a kü­lönféle poloskafajok is. Leg­kártékonyabb képviselőjük a Lygus-fajhoz tartozó krizan­témpoloska. Az 5—8 mm hosszú poloska a krizantém, a dália és más növények vi­rágbimbóit károsítja. Nikoti­nos permetezéssel védekez­kezhetünk ellenük. Díszcserjéinket a pajzstet­veken kívül a vándorpajzs­tetvek is veszélyeztetik. A testét borító vattaszerű viaszbevonat miatt „gyapjas tetűnek" is nevezik. A fer­tőzött helyek mészkénlével történő lemosásával véde­kezhetünk eellenük. Dísznövények eredményes termesztésével csak akkor foglalkozhatunk, ha ismerjük a növényi kártevőket és ide­jében tudunk védekezni el­lenük. P. P. Érdekességek • A mi élő állatok közül az indiai bivalynak van a leghosszabb szarva. Kb. 2 méter hosszúságú. Azonban altg marad el mögötte a vadjuli néhány fajtája. Ezeknek 9 viszonylag kis állatoknak majdnem ugyan­Ilyen hosszú a szarva. A Az embernél és egyes emlősállatoknál a foggyö­kerek bezárulnak, ha a fog egy bizonyos nagyságot el­ért, és ekkor a növekedése megszűnik. Számos állatnak azonban, mint pl. a rág­csálóknak, a rozmárnak, az elefántnak és a vadkan­nak némelyik foggyökere nyitva marad. Űj anyag képződik, és a fog tovább nő, amíg az állat él. # A rovarok egytől egyig némák, de egyesek mégis adnak hangot, amely egyes testrészeik összedörzsölésé­ből vagy szárnyaik rezgésé­ből keletkezik. A tücsök és a sáska hímje két felső szárnyát dörzsöli össze és így ciripel. Újdonságok Ausztria: híres operet­tek sor első része, három érték. — Belgium: nemzetközi együttműködés, 7 fr. Dánia: Christian Orsted felfedező emlékére 80 ö. bélyeg. Fujeira: az ENSZ ne­gyedszázados jubileumára négy címletű sor. Gabon: az Afrikai Posta­unió konferenciája, 200 fr. Grenada: 25 év szabad­ság, öt érték. Haiti: UPU-kongresszus, hat bélyeg. Irán: 50 éves szülésznő­iskola, 8 r. Kamerun: sörfőzés, há­rom érték NDK: 25 év Kultúrszö­vetség, három bélyeg. Spanyolország: várak, öt címlet Szovjetunió: Marx szüle­tésének 150. évfordulója, 4 p. Törökország: ankarai nemzetközi bélyegkiállítás. 50 k. Illemtan Hogyan viselkedjünk? Nem lehet minden helyzetre külön receptet adni, általános érvényű szabályokat felállítani. igyekezzünk úgy visel­kedni, hogy magatartá­sunk megfeleljen a szo­cialista társadalomban élő, haladó embernek. Ennek jellemzői a nyílt őszinteség és ugyanak­kor a tapintat, a kultu­rált viselkedés, amely azonban nem fajul szno­bizmussá, fölényes elkü­lönüléssé. Legyünk elné­zőek mások hiányosságai iránt anélkül, hogy gyámkodni, oktatni akar­nánk. Éljünk a modern kor követelményei szerint, de azért ne feledkez­zünk meg arról sem, amit a szülői házban és az iskolálían tanultunk, éljünk a közösségben sa­ját intimszféránk feladá­sa nélkül. Igyekezzünk az életút nagy és kis keresztező­déseinél elkerülni a bal­esetet, az összeütközést, de tapintatunk ne váljon talpnyalással határos hí­zelgéssé. Ezek tulajdonképpen erkölcsi alapelvek, de a társadalmi érintkezés szabályainak egy része erkölcsi és esztétikai eredetű. N Eddig már számtalan kiváló társadalmi „illem­tan" elavult, érvényte­lenné vált, mert az idő halad, a társadalom át­alakul és a társadalmi érintkezés szabályait mindig az adott kor ha­tározza meg. Éppen ezért igyekez­zünk elméletileg is felké­szülni arra, hogy min­den helyzetben helyt áll­junk és magatartásunk­kal bizonyítsuk, hogy egy kulturált közösség tagjai vagyunk. Mennyit kereshet a részben rokkant? A Tt. 1964 102 sz. rendelet 18. paragrafusa értelmében a részbeni rokkantság feltételét képezü „lényeges keresetcsök­kenés"-™! akkor lehet beszél­ni, ha az utolsó 6 hónapban a dolgozó átlagkeresete leg­alább egyharmaddal kisebb, mint az az átlagkeresete, amelyből rokkantjáradékát ki­számították, 111. amelyből ezt ki kell számítani. Az időközben beállott lénye­ges fizetésemel kedések követ keztében, az utolsó 6 hónapi átlagkeresetét olyan dolgozó mostani átlagkeresetével kell összehasonlítani, aki azt a munkakört tölti be, amit a részben rokkant töltene be, ha nem érte volna a részleges rokkantságot kiváltó baleset vagy betegség. Továbbra ís ér­vényes az idézett rendelkezés azon előírása, hogy ha a rész­leges rokkantjáradékot élvező dolgozónak havi bruttó kere­sete nein haladja meg az 1U00 koronát, mindenképpen telje sítettnek kell tekinteni a lénye­ges keresetcsökkenés feltételét és a részleges rokkantjáradék az ilyen dolgozót továbbra is megilleti. Dr. F. J. Házasságtan ANYA - ANYÓS Nagyon határozott tartóz­kodásra kell intenünk azo­kat az anyákat, akik lányuk nevelését a házasságon túl is folytatni óhajtják. Külö­nösen végzetes lehet ez a nevelés, ha önérzetesebb, a férjjel szemben „sarkára ál­ló" magatartásra akarja bír­ni leányát. Lehet, hogy saját, régi hibáját akarja jóvátenni, de ez ilyenkor már csak ronthat a helyzeten. Érthető, ha feszülten és nem egészen tárgyilagosan figyeli a férj magatartását: megadja-e feleségének mind­azt, ami szerinte, az édes­anya szerint kijár neki? Ha leánya elköltözött, ne kíván­ja, hogy „otthon van, haza­jött", amikor a szülői házba látogat. Ne kíváncsiskodjék, ne próbáljon belelátni a há­zasélet intimitásaiba. Holmi „tudtam én ezt előre!" kije­lentésektől még akkor is tar­tózkodjék, ha valóban elle­nezte a házasságot. Az anyós akkor jó, ha anya marad. Anyja asszony­lányának és vejének. Ha lá­nya panaszkodik — férjére, sógornőjére, saját anyósára — igyekezzék őt olyan oko­san megnyugtatni, ahogy ez korához illő bölcsességétől telik. Gondolja meg: leánya boldogságáról van szó, s an­nak az egét talán csak futó felhők borítják. Érzelmileg könnyebb, de feladatát tekintve sokkal fe­lelősségteljesebb a fiatalok­kal együttmaradó, velük kö­zös háztartásban élő édes­anya helyzete. Feladata ez: kényelmet teremteni, de úgy, hogy az otthonban a fiatal­asszony ne csak „lógós", ha­nem tevékeny feleség, a csa­lád számottevő tagja legyen. Segíteni és a háttérben ma­radni. Megérteni, hogy a fia­talok egyedül szeretnek len­ni, vagy baráti társaságban. Nem rendreutasítani a fia­talasszonyt férje jelenlété­ben még olyan mulasztáso­kért sem, amilyenekért még egy félévvel ezelőtt korholás járt. Nem beleszólni a fiata­lok vitájába. Mindent meg­tenni azért, hogy a ház han­gulata nyugodt és derűs le­gyen, anélkül, hogy ebben aláhúzná saját érdemét. Úgy hangzanak ezek az intelmek, mintha minden ter­het és felelősséget az anyá­ra akarnánk hárítani. Nem erről van szó, hanem arról, hogy ha a lány nevelése he­lyes volt, akkor nem kell kiilön felszólítás ahhoz, hogy a lány nemcsak fiatal, ha­nem még idősebb asszonv­korára is tiszteletteljes, sze­rető. hálás gyermeke marad­jon anvi'inak. H^l.^.J.Vl.h'M.'lďiM Ezermester Az „ezermester" elnevezés valóban azokat illeti, akik bárrailyen munkát elvégez­nek a ház körül. Őrájuk gon­doltunk mai tanácsunkkal. Ha húzunk vagy nyaralónk domboldalban épült, ahol az esővíz lehordja a föld ter­mőrétegét, sok bosszúságot jelent a kertészkedés. Egy kis fáradsággal azen is se­gíthetünk. A teraszos kert­megoldás nem új keletű do­log. A domboldalt először lépcsőzetesen kiképezzük, majd terméskővel vagy be­tonlapukkal támasztjuk meg az egyes teraszokat. Aján­latos a képünkön látható módon, alulról is megerő­síteni az egyes részeket. — Ha a föld nem eléggé jó mi­nőségű, szórjuk meg műtrá­gyával, mielőtt kiültetnénk az évelő virágokat. I lls

Next

/
Oldalképek
Tartalom