Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)
1970-08-09 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó
A hirosimai tragédia negyedszázad távlatából 0 Miért vetette be az USA az atombombát? 0 Hajsza az „abszolút fegyver" után 0 Akik megcsúfolták Roosevelt örökét % Csak egy védekezés van az atomfegyver réme ellen: a béke Nagaszaki a tämadäs után. HIROSIMA DRÁMÁJA Tibbets ezredes, az Enola Gay parancsnoka. Groves tábornok, aki ma nyugállományú altábornagyként Kaliforniában ől, feltétlenül ragaszkodott ahhoz, hogy két atombombát bevessenek, éspedig augusztus 8-a előtt. Xruman elnök a 20. légiflotta különleges alakulatát bízta meg a feladattal. Kukura, Niigata, Hirosima és Nagaszaki közül kellett megválasztani két célpontot. A meteorológusok ajánlásai és egyéb körülmények tekintetbe vétele folytán Hirosimára és Nagaszakira esett a döntés. LeMay tábornok különleges alaku1945. július 16-án, a három nagyhatalom történelmi jelentőségű potsdami értekezletének előestéjén különös fény villant a nevadai sivatagban Los Alamos városka- közelében, izzó gömb jelent meg a levegőben, majd jellegzetes, ma már közismert gombává formálódott az elszabadult elemek káosza. A biztonságos fedezékben, Ijiztos távolságból figyelő tutudósokat is meglepte a hatás, mert minden várakozásukat felülmúlta. Az alomogorói fennsíkon robbantották fel a készülő amerikai atomfegyver elsőszülöttjét, az első bombabébit. , Huszonöt év alatt kötetszámra jelentek meg tudományos és egyéb müvek az atomfegyver születéséről, kipróbálásáról és első alkalmazásáról, megannyi rejtélyre derült fény. Tény az, hogy az atomfegyvert a legerősebb ellenféllel szemben is hatásos „abszolút fegyver" Utáni hajsza szülte. Ennek a törekvésnek különös előzményei voltak. Az amerikai hadvezetőség múr 1944ben kétmillió dollár jutalmat tűzött ki az ellenségnek rendkívül nagy kárt okozó és a háború befejezését meggyorsító ötletes fegyver kieszeléséért. Fantasztikus ötletekkel jelentkeztek a pályázók. Volt közülük olyan, aki javasolta, hogy denevéreket, egereket kenjenek be gyúlékony, robbanás előidézésére alkalmas anyagokkal, s csempésszék be őket az ellenség hadiraktáraiba, Volt, aki mágnesaknával felszerelt szelídített bálnákat akart juttatni az ellenséges flotta kötelékei közé. Egy javaslatot komolyan is vett a kormány, s a Sziklás-hegység tavain kísérleteztek vele: az volt a lényege, hogy parafába ágyazott hatalmas úszó jégtömböket bázisokként használtak volna fel az ellenség megtámadására váratlan helyeken. A terv azonban megvalósíthatatlan volt, mert csak elviselhetetlen költségek árán sikerült volna megakadályozni a jég olvadását. Az atombomba gondalata Amerikában működő európai emigráns fizikusokban merült fel, és két magyar tudós is volt szülőatyjai között: Teller Ede és Szilárd Leó. Az atombomba mielőbbi gyakorlati kivitelezését Einstein is szorgalmazta, és Roosevelt elnökhöz írt levelében ecsetelte annak fontosságát, hogy ezen a téren megelőzzék a náci Németországot, ahol mór komoly kísérletek folytak az atombomba 5* megszerkesztésével. Einstein ismerte német kollégáit, s attól tartott, hogy Hitler nyomására elsőként sikerül létrehozniuk a borzalmas fegyvert. Roosevelt nem értett a technikához, de a terv politikai jelentőségét felmérte, s ennek megfelelően intézkedett. Kétmilliárd dolláros költségvetés állt az első amerikai atombomba megszerkesztőtnek rendelkezésére. Az 1945. július 16-án reggel 5,30-kor felrobbantott atombébi a siker kezdetét jelezte. Ám a kétes sikerét. ZSAROLÁS ESZKÖZE Nem kíván különösebb kommentárt, hogy mire az amerikai atombomba megszületett, szükségtelenné is vált. A náci Németország már májusban kapitulált, s Japán fegyverletétele is „Háborús pszichózis" — intézték el a katonaorvosok. AKIK NEM OKULTAK Nemcsak a sok mindenhez hozzászokott katonaorvosok tértek napirendre az „Amerika hőse"-ként ünnepelt pilóta egyéni tragédiája fölött. LeMay tábornok, az a főtiszt, aki a különleges feladattal megbízott légialakulat parancsnoka volt, nemrégen követelte, hogy az Egyesült Államok az atombomba bevetésével vessen véget a vietnami háborúnak. Sok ilyen Pentagon-tiszt és politikus van. Hirosima után Nagaszakira augusztus 9-én a második atombombát is ledobták, s csak ideges sietségüknek tudható be, hogy a kedvezőtlen körülmények és időpont miatt itt nem volt olyan hatása és annyi áldozata az atombombának, mint Hirosimában. Az atomrombolás mindenkit elképesztett, de hirtelen fel sem tudták fogni a katasztrófa nagyságát. A japán kormányban a háború folytatásáról vagy befejezéséről megejtett szavazáskor a szavazatok felefele arányban oszlottak meg. Baldwin, a New York Times egykori katonai szerkesztője így kommentálta a történetet: „Sem japán népére, sem vezetőire nem volt olyan hatással az atombomba, mint ránk... Az atombomba ledobásáért tehát nagy árat fizettünk: vadállatnak bélyegeztek meg bennünket". Arra a kérdésre, miért volt szükség az atombomba ledobására, az egyik legtalálóbb választ P. M. S. Blackett angol Nobel-díjas fizikus adta meg: „Az atombomba ledobása nem annyira a második világháború utolsó katonai cselekménye, mint inkább a Szovjetunióval folytatott jelenlegi I1948j diplomáciai hidegháború első akciója volt.". Az imperialisták pillanatnyi atomfölényükkel zsarolni akarták a szocialista világot. Ám ettől a fölénytől is elestek, amikor az ötvenes évek elején a Szovjetunióban is elkészült az első atom-, majd hidrogénbomba, mely csakis védelmi rendeltetésű. Az atomdiplomácia korszaka leáldozott. Az atomkísérletektől tönkretett Bikini szigetére is lassan visszatér az élet, talán újra növényzet fogja borítani e kopár tájat. Az atomstop- és atomsorompó-szerződés, melyet szovjet kezdeményezésre fogadott el az ENSZ-tagállamok zöme, egyelőre féken tartja az atomőrületet. Az atom így is pusztít: Ernest /. Sternglass pittsburgi fizikus szerint a hatvanas évek elején végrehajtott nukleáris kísérletek következtében. csak az Egyesült Államokban 400—500 ezer egyévesnél kisebb csecsemő halt meg a stroncium 90 radioaktív szennyanyag lerakodása következtében ... Egyetlenegy ellenszer van az atomkatasztrófa elhárítására: ekevasat kovácsolni a kardokból, azaz az egyetemes és teljes leszerelés megvalósítása, amiért a Szovjetunió és a többi szocialista ország jó példával előljárva évek óta küzd, s amit akár lépésről lépésre haladva, nemzetközi méretben el akar érni. (L. L. összeállítása j A Los Alamos-i titkos kísérleti telep bejárata; 12 ezer ember dolgozott itt, a legtöbben mit sem sejtve. \ várható volt, különösen azután, <U>gy a Szovjetunió már Jaltában vállalta, hogy Ázsiában hadat üzen Japánnak, s így segíti meggyorsítani a szövetségesek győzelmét. A Szovjetunió hadfra lépését Japán ellen augusztus 8-ra időzítették. Az amerikai tábornokok azonban gyorsabban akartak cselekedni. Bundy ezredes Truman elnöknek, az időközben elhunyt Roosevelt utódjának katonai szárnysegéde a potsdami értekezlet során nemegyszer adott át az elnöknek a tárgyalóasztalnál bizalmas jelentéseket a további atomfegyverkísérletekről, s az ilyen hírek szemlátomást befolyásollata munkába lépett. Három hete volt a felkészülésre. Ogy döntöttek, hogy a gyilkos bombát a légikötelék parancsnokának, Tibbets ezredesnek anyjáról elnevezett Enola Gay repülőgép szállítja majd Hirosima fölé. A gyilkos terhet a megadott ponton, a Maraiana-szigetekhez tartozó Tinian szigeten Tibbets ezredes és Parsons kapitány vette át. Innen Indult az Enola Gay végzetes bevetésére. Az Enola Gay a 44—86292 számú különleges bombázógép 1945. augusztus 6-án reggel 8.15 perckor elérte Hirosimát és Ferebee őrnagy, az irányzó kezelője kioldotta a bombát, amelyet 10 ezer méteres magasságA GYILKOS €35-OlSSSiL ták az amerikai szövetséges álláspontját. Sőt, Churchillét is. Hisz amikor kiszivárogtak a részletek arról, milyen pusztítást művelt a kísérleti atombomba Los Alamos környékén, 320 kilométeres körzetben, Churchill kereken kijelentette: „Nincs szükségünk az oroszokra!" Ezzel a később Fultonban meghirdetett hidegháborús külpolitikáját körvonalazta. A Manhattan-terv (ez volt az amerikai atombombakutatás fedőneve) annyira tetszett az amerikai tábornokoknak, hogy szükségtelenül is elhatározták az atombomba gyakorlati kipróbálását. Hiába óvtak tőle az atombomba tudós létrehozói, maga Oppenheimer, a Manhattan-terv tudományos vezetője, Einstein, Szilárd és mások. Groves tábornok, a terv katonai irányítója lelkesedett a bomba bevetéséért. így következett be nem egészen egy hónap múlva az, amiről Einstein sajnálkozva így nyilatkozott: „Ha tudom, hogy a németeknek nem sikerül atombombát előállítaniuk, a kisujjamat sem mozdítottam volna." 1945. augusztus 6-án, két nappal a Szovjetunió hadba lépése előtt váratlan atomtámadás érte Hirosima japán várost. Nyolcvanezer ember lelte egyszerre a halálát, tízezrek sebesültek meg súlyosan, százezrek szenvedtek valamilyen károsodást a később is ható sugárzástól, torzszülöttek jöttek a világra, felborult a természet egyensúlya ott, ahol az atom pusztított. Szükség volt rá? Nem. Katonailag semmiképpen. Az atombomba bűnös játékszerré vált néhány gyermekien kíváncsi, háborús pusztításban gyönyörködő tábornok S2ámára és a politikai zsarolás eszköze lett azon politikusok kezében, akik a világ sorsát az amerikai egyeduralom szempontjából képzelték el, s féltek a Szovjetunió megnövekedett befolyásától és szerepétől. bői rádiójelzéssel akkor robbantottak, amikor a bomba 300—400 méter magasságban volt Hirosima központja felett. Az Enola Gay maximális sebességgel távolodott a színhelytől, 15—20 ezer kilométerre volt a robbanás epicentrumától. De így ls megérezte a robbanást. „Amikor a légnyomás hullámai elérték a gépet, a gép megcsúszott, zörgött, akár egy bádoglemez... A géppuskás látta a felénk közeledő első hullámot; szemmel látható csillogás volt a levegőben, de amíg el nem kapott bennünket, természetesen sejtelmünk sem volt róla, mi lehet... A város az alatt a szörnyű felhő alatt rejtőzött, amelyet most már fényképről mindenki ismer. Óriási, hihetetlenül nagy, ijesztő gomba emelkedett felfelé. Valamennyien hallgattunk. Aztán mindenki összevissza beszélt. Emlékszem, Lewis la gép helyettes parancsnoka) egyre csak azt hajtogatta: Nézd csakI Nézd csakI" — így emlékezett vissza az Enola Gay személyzetének egyik tagja. Eatherly őrnagy, -aki az Enola Gayt kísérő meteorológiai megfigyeléseket végző repülőgépen teljesített szolgálatot, mint tudjuk, később beleőrült lelkiismeretfurdalásaiba és kényszerképzetes bűnöző lett, akit elmegyógyintézetekben ápolnak, amelyekből azonban többször megszökött. „Ne most, ne mostI Gondoljatok a gyerekekre! Megégnek odalentl" — üvöltözi álmatlan éjszakáin.
