Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-28 / 177. szám, kedd

Visszakozik az angol kormány? Harmel Varsóban Új szó 1970 VII. 28. London — Az angol kormány még mindig nem döntött és va­lószínűleg a közeljövőben sem dönt arról, vajon felújítsa-e a fegyverszállítmányokat a fajül­döző Dél-Afrikai Köztársaság­nak. Ezt a halogató taktikát a szigetország közvéleményének és a Brit Nemzetközösség tag­államainak széles tiltakozása eredményezte. így azután a döntés legközelebb októberre várható, amikor ismét összeül a parlament. Persze már most komoly kételyek merülnek fel arra vonatkozóan, vajon a kor­mány megvalósíthatja-e tervét. A döntés elhalasztását az új angol kormány és Douglas-Ho­Pearson manővere London — A konzervatív pár­ti kormány különbizottsága, amelyet lord Pearson vezet, megvizsgálta a dokkmunkások bérköveteléseit és lényegében a munkaadók javaslata felé hajlott, amely elutasítja az alapfizetések emelését. A bi­zottság munkájának eredmé­nyéről hétfőn tettek közzé rész­leteket az angol fővárosban. Mint ismeretes, a kikötő­munkások sztrájkja két hete kezdődött meg, mintegy 47 000 munkás vesz benne részt. Az angol dokkmunkások sztrájkjá­val szolidaritásukat fejezték ki a szovjet kikötőmunkások, sőt Nyugat-Európa összes kikötői­nek a munkásai is. Lord Pearson bizottsága azt Javasolja jelentésében a mun­kásoknak, hogy fogadják el a munkaadók ajánlatát. me külügyminiszter első kudar­caként könyvelik el. Sőt, olyan találgatások is elhangoztak már, vajon Douglas-Home med­dig töltheti be a külügyminisz­teri tárcát. A külügyminiszter érvelése ugyanis nem tartalmaz új elemeket, a fegyverszállítá­sokat az úgynevezett kommu­nista veszéllyel, a tengeri utak biztonságával stb., igyekszik in­dokolni. Úgy tűnik, mintha az új angol kormány és külügymi­nisztere nem tudatosítaná kel­lőképpen, hogy mind Nagy­Britanniában, mind a nemzet­közi politikai életben jelentős változások következtek be az elmúlt esztendőkben. Az angol kormánykörökhöz közel álló források szerint a Brit Nemzetközösség több álla­ma, — főként az afrikai orszá­gok — kérte Kanadát, hogy gyakoroljon nyomást Heath kormányára. Több tagállam ki­jelentette, hogy a fegyverszál­lítások felújítása esetében kénytelen lesz fontolóra venni, maradjon-e a nemzetközösség kötelékében. Ezekből az eseményekből po­litikai megfigyelők arra követ­keztetnek, hogy Heath kormá­nya további katonai-politikai jellegű kérdéseket, illetve az ezekről való döntését ls ké­sőbbre halasztotta. Lord Car­rington hadügyminiszter éppen ezekben a napokban tárgyal Távol-Keleten, ahol egy új ka­tonai tömb létrehozásának a le­hetőségeit kutatta. A tömb tag­fai Nagy-Britannia, Ausztrália, O)-Zéland, Malaysia és Singa­pore lennének. Varsó — A Glos Pracy című lengyel lap jelentős eseménynek tartja Harmel külügyminiszter varsói látogatását. Rámutat, hogy az mindenképpen hozzá­járul a lengyel—belga kapcso­latok fejlődéséhez, és ugyanak­kor rendkívüli jelentősége van az európai biztonsági konferen­cia összehívásával kapcsolatban is. A Glos Pracy rámutat, hogy Belgium a NATO-országoknak ahhoz a csoportjához tartozik, amelyek különösen kedvezőn fogadták a konferencia össze­hívásának gondolatát. Ez érvé­nyes Harmel külügyminiszterre is, aki ennek megfelelő állás­pontot foglalt el a NATO római tanácsülésén. Éppen azért, mert hivatalosan e konferencia ösz* szehívása ellen mindeddig sen­ki sem lépett fel, a gondolat híveit arról lehet felismerni, hogy nem keresnek akadályo­kat és okokat, amelyekkel az értekezlet elhalasztását szeret­nék indokolni, hanem közvet­lenül is részt vesznek az előké­szítő munkában. Ezt teszi Har­mel belga külügyminiszter ís. Ami a lengyel—belga kétol­dali kapcsolatok alakulását il­leti, ezek — a lap szerint — kielégítőek. OSZTRÁK MEMORANDUM Elefántbogés Bécs — Az osztrák főváros­ban hétfőn nyilvánosságra hoz­ták Ausztria kormányának a múlt héten az európai államok­hoz, valamint az Egyesült Álla­mok és Kanada kormányaihoz eljuttatott memorandumát. Az európai biztonsági konfe­rencia napirendjére az osztrák memorandum a következőket javasolja: 1. Az európai biztonság meg­szilárdítása, az erőszak alkal­mazásáról, Illetve az erőszakkal való fenyegetésről történő le­mondás az európai államok egymásközti kapcsolataiban. 2. A kereskedelmi, gazdasági, tudományos-műszaki és kulturá­lis kapcsolatok bővítése az egyenlőség alapján, az európai államok politikai együttműkö­désének növelése érdekében. 3. Az európai katonai poten­ciál kölcsönös és kiegyensúlyo­zott csökkentése. Ausztriának az a véleménye, hogy az euró­pai fegyveres erők csökkentésé­nek nemcsak az európai terüle­ten állomásozó külföldi csapa­tokra kell korlátozódnia — hangoztatja a memorandum. Az osztrák kormány úgy véli, — emeli ki ezután az emlékirat, hogy ezzel a témával (a csapa­tok számának csökkentése) egy konferencia után létrehozandó szervezet vagy munkacsoport­ban kellene tovább foglalkozni. „Az össz-európai konferenciát ez idő szerint multilaterális megbeszéléseken kellene előké­szíteni az érdekelt államok Helsinkiben akkreditált nagy­követeinek részvételével, vagy más szintű funkcionáriusok, il­letve szakértők bevonásával, akik Bécsben, vagy esetleg más országban ülhetnének össze". Újabb bombamerényletek London — Az angol parla­mentben végrehajtott csütörtö­ki bombamerénylet csak a kez­det — jelentette ki Londonban McGurk, a polgári jogok ír bi­zottságának szóvivője. A követ­kező merényleteket valószínű­leg az ír Köztársaságban hajt­ják végre. Mint Ismeretes, egy ír fiatal­ember csütörtökön két bombát dobott az angol alsóház üléster­mébe. A bombák olyan gázt tar­talmaztak, amelyet a rendőrség az észak-írországi tüntetéseken a tüntetők feloszlatására hasz­nált. A merénylet miatt a par­lament vitája félbeszakadt. Bombát dobtak annak a bíró­nak a házára is, aki elutasítot­ta Bernadett Devlinnek az ítélet ellen benyújtott fellebbezését. Az a bizottság, amelyben a kormány tagjai, valamint a had­sereg és a rendőrség van kép­viselve, a támadás után bejelen­tette, hogy külön védelmet biz­tosítanak a bíróknak, és juta­lomban részesítik azokat, akik a bombamerénylet tetteseinek nyomára vezetnek. ÖSSZEESKÜVÉS SÉKOU TOURÉ ELLEN A harcias amerikai ultrákkal rokonszenvező „Elefántbogés" című republikánus lap a háborúellenes hangulat elfojtására, .,gyökeres kiirtására", továbbá a háborúellenes ellenzéki szená­torok: Fulbright, Mansfield és mások felszámolására szólított fel. (Oganov rajza a Komszomolszkaja Pravdában) Abidjan — A conakryt rádió közölte, hogy összeesküvést lep­leztek le, amelynek tagjai me­rényletet akartak szervezni Sé­kou Touré guineai elnök ellen. Az összeesküvés vezetője a rádió szerint feltételezhetően Thierno Habib Diallo, a Nemze­ti Felszabadítási Front nevű tit­kos hadsereg parancsnoka. Részt vett az összeesküvésben egy svájci cég guineai képvise­lője és egy meg nem nevezett európai ország főkonzulja is. Kommentárunk Kétévi diplomáciai előkészü­letek után végre tavaly decem­berben megindultak a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság képviselőinek elő­zetes tárgyalásai a két ország kapcsolatairól és főként az erő­szak alkalmazását és a kölcsö­nös kapcsolatokból az erőszak­kal való fenyegetést kirekesztő szerződésről. Nagyon bonyolult tárgyalások folytak, ám végül ls sikerült szót érteni és azonos álláspontra helyezkedni számos fontos nemzetközi kérdéssel, fő­ként az európai helyzetet érin­tő problémákkal kapcsolatban. Ez tette lehetővé, hogy a tár­gyalások /elsőbb szakaszba jus­sanak: Walter Scheel bonni kül­ügyminiszter vasárnap Moszk­vába érkezett, hogy megvitassa egy szovjet—nyugatnémet szer­ződés lehetséges megkötésével összefüggő kérdéseket. A moszk­vai tárgyalások eredményeinek kétségtelenül nagy jelentősége lesz, mely túllépi a szovjet— nyugatnémet kétoldali kapcsola­tok kereteit. Ha sikerül szerző­désben rögzíteni azokat az el­veket, amelyeket az előzetes megbeszélések során az NSZK elismert, akkor erősödik az eu­rópai béke szilárdulásához és erősödéséhez, az NSZK és az európai szocialista országok vi­szonyának javulásához fűzött remény. Scheel miniszter tegnap meg­kezdődött moszkvai tárgyalá­sait a nyugatnémet uniópárt nientoroskodő rikácsolása kísé­ri. Kiesinger, Strauss és a töb­biek heteken át azt akarták el­érni, hogy Scheel ne repüljön Moszkvába, s hogy a Szovjet­unióval folytatandó tárgyaláso­kat halasszák el vagy szakítsák meg teljesen. Az uniópárt ve­zetői azzal fenyegetőznek, hogy erős ellenzéket szerveznek a szövetségi gyűlésben az esetle­met tárgyalások bizalmas jelle­gűek voltak, s nincsenek róluk hivatalos jelentések. Abból, ami a tárgyalásokról a nyugatnémet sajtóba kiszivárgott, arra követ­keztethetünk, hogy elvi megál­lapodásra jutottak abban: a bé­ke fenntartásának és megszilár­Scheel moszkvai útja ges szovjet—nyugatnémet szer­ződés ellen, s megakadályozzák a szerződés ratifikálását. A ké­szülő szerződés elleni alattomos támadások velejárója volt az is, hogy a nyugatnémet—szov­jet megértés ellenzői nyil­vánosságra hozták Bahr állam­titkár feljegyzéseit, amelyek­ben a szovjet vezetőkkel folyta­tott tárgyalásainak előzetes eredményeit rögzítette. Ám minden jel arra vall, hogy a Brandt-kormány nem hagyja magát megfélemlíteni, s az uniópárt heves kampánya elle­nére az eredményes befejezésig kívánja folytatni tárgyalásait a Szovjetunióval. Walter Scheel nyilván fedezni akarta magát, amikor röviddel a szovjet ál­lamférfiakkal folytatandó tár­gyalásai előtt Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba uta­zott, hogy az itteni hivatalos személyiségekkel is megvitas­sa szándékát. Ogy látszik, sem Londonban, sem Washingtonban nem kifogásolták és nem utasí­tották el a Szovjetunióval kö­tendő szerződést. Az eddigi szovjet—nyugatné­dításának érdekei megkövete­lik a jelenlegi európai határok, beleértve az Odera—Neisse ha­tárt, és a két német állam köz­ti határ tiszteletben tartását, to­vábbá hasznos lenne, ha az NSZK olyan szerződést kötne az NDK-val, amely elősegítené az európai államok kapcsolatainak javulását, és szerződést kötne Csehszlovákiával a müncheni egyezmény érvénytelenségéről. Már ez a néhány adat is bizo­nyítja, milyen nagy jelentőségű volna a tárgyalások eddigi ered­ményei szerződésbeni rögzítésé­nek. Mint sok más esetben, most szintén a -sajátos csehszlovák érdekeket és további szocialista államok érdekeit is védte a Szovjetunió. Megszületik-e az egyezmény, ez most elsősorban a nyugatné­met kormánytól függ. A Szov­jetunió nyilván kész megerősí­teni az előzetes tárgyalások so­rán kifejtett szerződési elveit, amelyeket Egon Bahr bonni ál­lamtitkár is magáévá tett. Am már most látszik, hogy a nyu­gatnémet fél törekedni fog bi­zonyos módosítások és kiegé­szítések elfogadtatására. A bon­ni államban elsősorban arról beszélnek, hogy a nyugatnémet félnek el kellene érnie, hogy a szerződés bevezetője említést tegyen a négy nagyhatalomnak Németországért és Berlinért va­ló felelősségéről. Bonnban to­vábbá latolgatják, hogy a szer­ződés aláírásával kapcsolatban Brandt kancellár a szovjet mi­niszterelnökhöz intézendő levél­ben kifejtene bizonyos, a szer­ződésben nem levő elveket. E tervezett lépés körül termé­szetesen nagyon könnyen bo­nyodalmak támadhatnak. Walter Scheel nemrégen ki­jelentette, hogy csak abban az esetben repül Moszkvába, ha remény nyílik a szerződés meg­kötésére. Az a tény, hogy Scheel Moszkvában van, azt bi­zonyítja, hogy Scheel kész szembenézni a szerződés nyu­gatnémet ellenzőivel s a továb­biakban úgy cselekedni, hogy nem vesz tudomást kampányuk­ról. Sőt, Scheel nyilván úgy vé­li, hogy a Moszkvában előter­jesztendő kiegészítő javaslatai nem lépik túl annak kereteit, ami a Szovjetunió számára el­fogadható. Scheel szovjetunió­beli útja tehát a nyugatnémet körök bizonyos derűlátását fe­jezi ki. Scheel moszkvai látoga­tása során valószínűleg nem ír­ja alá a készülő szerződést. Ha mindkét fél a szerződéssel ösz­szefüggő összes kérdésben meg­egyezésre jut, a szerződés szö­vegét valószínűleg későbbi idő­pontban írják alá. JAN BLANSKÝ A CSKP pártmunkásküldötN sége Štefan Velčický vezetési vei egyhetes látogatást tett a Szovjetunióban. A küldöttség találkozott az SZKP Központi Bizottsága mezőgazdasági osz­tályának dolgozóival, ellátoga­tott tudományos intézetekbe, kolhozokba, szovhozokba, és megismerkedett a mezőgazda­ság Irányításában szerzett ta­pasztalatokkal. A NAPOLY melletti For­miában eltemették Amadeó Bordigát, az Olasz Kommunista Párt egyik alapító tagját. NYUGAT-BERLINBEN tavaly 192 vállalat jutott csődbe — áll a Nyugat-Berlinben közzétett statisztikai közlönyben. AZ OSZAKAI világkiállításon, amelyet eddig 39 millió ember tekintett meg, hétfőn Pakisztán nemzeti napját ünnepelték. Az ünnepségeken részt vett a Hafizaddin, pakisztáni iparügyi miniszter által vezetett hivata­los küldöttség. A FRANCIA Kommunista Párt üzenetet küldött a Koreai Mun­kapártnak a fegyverszüneti megállapodás 17. évfordulója al-: kalmából. Az üzenet hangsú­lyozza, hogy a francia dolgo­zók szolidárisak a koreai nép­nek az ország egységéért foly­tatott harcával. ANTÚNIO SALÁZAR, volt por­tugál diktátor tegnap Lissza­bonban 81 éves korában el­hunyt. Mint ismeretes, 1968-ban megbetegedett és ekkor válasz­tották helyére Marcello Caeta­nót. GEORGE BROWN, az angol Munkáspárt volt elnökhelyette­se, aki Wilson kormányában' egy ideig külügyminiszter volt, már nem jelölteti magát a kö­vetkező választásokon. CHILE nem ad politikai me­nedékjogot annak a 10 parti­zánnak, akiket a bolíviai kor­mány szabadon bocsátott cseré­be a két elrabolt nyugatnémet' műszaki szakemberért. A BRAZIL hatóságok úgy dön­töttek, hogy határozott intézke­désekkel véget vetnek az ön­kényesen igazságot szolgáltató „halálbrigádok" tevékenységé­nek. Az intézkedések egyelőre nem tűnnek eredményesnek: až elmúlt 48 óra alatt a halál­brigádok újabb nyolc áldoza­tukon „hajtották végre az ítéle­tet." BEFEJEZŐDÖTT az Indiai Kommunista Párt Központi Vég­rehajtó Bizottságának üléssza­ka. Az ülésszakon elfogadott határozat rámutat, hogy az or­szág politikai életének jelen­leg legnagyobb és legjelentéke­nyebb eseménye a szegénypa­raszti tömegek és a mezőgazda­sági munkások nagyarányú har­ca a földért. A ĽHUMANITÉ közzétette á Görög és a Francia Kommunis­ta Párt küldöttségeinek tárgya­lásairól kiadott közös közle­ményt. A közlemény hangsú­lyozza, hogy a két párt fokoz­za harcát a politikai foglyok szabadon bocsátásáért, az em­beri jogokért és a görögorszá­gi demokráciáért. KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP KB első titkára hétfőn fogadta Sean Nolantot, az Ír Kommu­nista Párt elnökét. A két test­várpárt kölcsönös kapcsolatai­nak kérdéseivel, valamint a nemzetközi helyzet aktuális problémáival foglalkoztak. MUHAMMAD UFKIR marokkói belügyminiszter közölte az új alkotmányra vonatkozó népsza­vazás végeredményét. Az új al­kotmányt II. Hasszán marokkói király bocsátotta népszavazás­A GRANADAI építőmunkások sztrájkja második hetébe lé­pett. Az építőmunkások nem hajlandók munkába állni, amíg nem írják alá az új munkaszer­ződést. Granadában a múlt he­ti tüntetések során a rendőrség agyonlőtt három sztrájkoló munkást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom