Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-15 / 166. szám, szerda

/I közei múltban ülésezett a CSKP Központi Bizottsága. Ta nácskozott az elmúlt év fő problémaival. Elkészítette pártunk és dolgozó népünk munkásságának mérlegét. Pozitív módon értékelte a társadalom és a párt konszolidálásában elért ered menyeinket Figyelmét azokra az eddig megoldatlan problé mákra összpontosította, amelyek előttünk állnak és fojlalko­zott szocialista társadalmunk tovább> fejlőd- sének kérdéseivel is. Ezzel kapcsolatban kértünk nyilatkozatot VILIAM SA/.UO VlCTÖl„ az SZÍ,KP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság<í­nak elnökétől. 1970 VII. 15. • Etnük elvtárs, a CSKP KB jú niusi tanácskozásu még élénken él' dolgozóink emlé kezelében. Milyen a további politikai irányvonal és- mi­iyen feladatok hárulnák eb­ből az Ellenőrző és'Revíziós Bizottságra? V. SAI.GOV 1Č: A párt Közpon­ti Bizottságának az, a meggyő­ződése, hogy az 1970. esztendő dóntő fontosságú határkő tár­sadalmunk és pártunk konszo­lidálásában. Már az év első fe­lében — csakúgy, mint a CSKP KB múlt évi áprilisi és májusi plénuma után — dolgozóink a párt vezetésével jelentős lépést tettek előre. Az élet normalizá­lásáért és a politikai kon­szolidálódásért kemény har­cot kellett vívni az antiszocia­lista és a jobboldali oppor­tunista erőkkel. Azonban a párt régi vezetőségének politi­kai és gazdasági öröksége még bizonyos ideig nehézséget je­lent. Mindenekelőtt teljesen fel kell újítani a helyes értékren­det az emberek tudatában mind bi Iső, mind külső kapcsolataink vonatkozásában. Csehszlovákia Kommunista Pártja államunk vezető ereje, a szocializmus és a kommunizmus szervezője, és első helyen áll ma is az a feladat, hogy telje­sen lekiizdjiik a párt belső prob­lémáit és fogyatékosságait, fel­újítsuk egységét, akcióképessé­gét és forradalmi harcosságát. Tovább kell lépnünk szocia­lista társadalmunk hatalmi szer­veiben is. Ez azt jelenti, hogy mindenekelőtt fel kell újítani a szocialista állam marxi—lenini értelmezésű szerepét és meg kell szilárdítani funkcióját min­den részében. Figyelmünket népgazdasá­gink konszolidálódására is összpontosítjuk, törekszünk za­vartalan távlati fejlődésére, né­pünk szocialista helyzetének jelentős megiavítására és szo­cialista államunk sokoldalú feilesztésére. A külpolitika terén a párt ar­ra összpontosítja figyelmét és erőfeszítéseit, hogy felújítsa a Szovjetunióhoz és a többi szo­cialista országhoz fűződő sokol­dalú elvtársi kapcsolatokat és a kölcsönös bizalmat. Ez pártunk politikai irányvo­nalának a lényege, fis egyide­jűleg ezek azok a feltételek, amelyek meghatározzák a párt­építés minden fokán az ellen­őrző és revíziós bizottságok te­vékenységét. Az ellenőrző és revíziós bi­zottságok a párt belső ellenőr­zésének szervei. Azonban nem lehetnek az egyetlen olyan szervek, amelyek a pártban el­lenőrzési tevékenységet fejte­nek ki. A párt belső ellenőr­zését úgy kell értelmezni, mint a párt belső felépítésének ele­mei és részei közötti demokra­tikus és irányító kapcsolatok függvényét. A párt alapszabály­zatéból és az ellenőrző és reví­ziós bizottságok számára ki­adott irányelvekből következik, hogy a bizottságok nem helyet­tesíthetik sem a tagság ellen­őrzését a választott szervekkel és az apparátussal szemben, sem a választott szervek ellen­őrzését a tagsággal szemben. Minden határozathozatalra jo­gosult szerv köteles döntéseit ellenőrizni. Ezt az ellenőrzést a végrehajtó szerv és annak tagjai helyett senki nem vállal­hatja és senki nem valósíthatja meg. A bizottságoknak a párt alap szabályzatában rögzített külde­téséből és föladataiból követke­zik, hogy összesítve figyelik áz alapszabályzat megtartását, a kongresszus határozatainak és a választott szervek terveinek teljesítését, a felelősségtudat és až erkölcs színvonalát, a gaz­dálkodást stb. mind a tagoknál és az alapszervezeteknél, mind a választott szervekben, az ap­parátusban és az aktívában. • Az ellenőrző és revíziós bi­zottságok küldetését tehát a pártalapszabalyzat hat orozza meg. Milyenek az észrevett' lek a kerületekből és a járá­sokból a pártszervek határo­zatainak az alapszervezetek­ben és a párttagok által tör­tént teljesítéséről? V. SALGOVIC: Az SZLKP Köz­ponti Ellenőrző és Revíziós Bi­zottsága elsőrendű feladatának tartja, hogy figyelemmel kísér­je a CSKP KB és az SZLKP KB plénuma által elfogadott hatá­rozatok teljesítését. A válasz­tott szervek határozatai kötele­ző erejűek mind a pártszerve­zetek, mind a párttagok számá­ra. Ezek határidőben és komp­sai és aktívája révén sokolda­lúan törekedik arra, hogy részt vegyen a pártpolitika konkrét mindennapi megvalósításában. Az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának, va lamint az alsóbbfokú bízottsá­goknak is egyik legfontosabb és legnehezebb feladata őrködni a párta lapszabályzat megtartásán. Felesleges leplezni azt a tényt hogy a pártban már jóval 1968 januárja előtt, de különösen az ún. „megújhodási folyamat" idő szakában elburjánzott a fegyel­mezetlenség. Egyes tagok úgy vélték, hogy azt tehetik, ami ne­kik tetszik. A párt akkori ve­zetősége Dubőekkal az • élén nemcsak megtűrte a rendelle­nességet, hanem saját maga sér­tette meg a pártélet és a párt építés alapvető normáit, a ve­zetés kollektivitását, a határo­zatok kötelező erejét, a frak­ciós tevékenység meggátolását stb. Az alapszabályzat bojkottá­lásának törvényszerű következ­ménye nem lehetett más, uiint hogy tér nyílt a revizionisták és az opportunisták, valamint a burzsoá propaganda terjesztői számára, másrészt pedig szét Az ellenőrzés: jog kötelesség Beszélgetés VILIAM ŠALGOVIČCSAL, az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnökével lex módon történő teljesítésetói függ a megállapított célok elé­rése is. A kerületekből és a já­rásokból, de különösen az alap­szervezetekből érkező észrevé­telek mutatják, hogy tovább kell javítani a párt szerveinek, szer­vezeteinek és tagjainak a hatá­rozatokhoz való viszonyát. Megmutatkozott pl., hogy az oWan komoly és nehéz akciót, mint amilyen a CSKP KB plé­numának januári határozatából következett az egész párt szá­mára, számos alapszervezetben som eszmeileg, sem politikailag, sem szervezetileg nem készítet­ték elő hiánytalanul. Ezek a szervezetek rendszerint kevés gondot fordítottak már a CSKP májusi realizációs irányelveinek és a szeptemberi plenáris ülés határozatainak elemzésére is. Hiányzik a válságos 1968—1969. évi tevékenységűk elemzése. Ezen a téren fogyatékosságok tapasztalhatók néhány járási és kerületi pártbizottságban is. Te­hát a CSKP Központi Bizottsá­gának januári plénuma felké­születlenül ért néhány pártszer­vet és -szervezetet és több kom­munistát is. Csakúgy, mint a CSKP KB egyéb határozataival, az alapszervezetek és a pártta­gok a Központi Bizottság leve­lével sem foglalkoznak oly mértékben, ahogyan ezt ez az okmány megköveteli és megér­demli. Tény, hogy egyes párt­tagok. akik a beszélgetéseken részt vesznek, hosszú ideig nem Ismerték a levél tartalmát, és többen a mai napig sem isme­rik. Előfordulnak esetek, hogy a beszélgetést végző csoportok egyes tagjai és az alapszerve­zetek funkcionáriusai sem isme­rik a levél tartalmát. Azonban nem elegendő a párt Központi Bizottsága plénumai­nak határozatait csupán regiszt­rálni, illetőleg Ismerni. Az egész pártnak* minden szervének, szervezetének és valamennyi párttagnak, dolgozzanak bár mely szakaszon és helyen, el­sőrendű és kötelező feladata, hogy a párthatározatok teljesí­tésében az élen haladjanak. A Központi Ellenőrző és Re víziós Bizottság nemcsak a ha­tározatok ellenőrzésére vállal­kozik, hanem tagjai, apparátu­hullott a párt eszmei és szerve zeti egysége. A pártalapszabályzat minden időszakban kötelező és sérthe­tetlen törvény a párt minden tagja, minden alapszervezete és szerve számára és meghatároz­za tevékenységüket. • A káderpolitika és a párt ve­zető szerepe szorosan össze­függ egymással. Mondhatna néhány szót ennek a közel­múltban történő gyakorlati megvalósításáról ? V. SALGOVIC: A káderpoliti­ka a párt vezető szerepe érvé­nyesítésének egyik alapvető fellétele. A jobboldali erők tevé­kenysége a pártban és a szocia­listaellenes erők tevékenysége társadalmunkban a múlt évben arra irányult, hogy megbénítsa a párt befolyását a káderpoli­tikában. A válságos években a pártszervek és -szervezetek úgyszólván teljesen megszűntek biztosítani pl. a kommunisták munkáját a társadalmi szerveze­tekben. Úgyszólván egyáltalán nem tanácskoztak a jelöltekről, nem válogatták ki és nem java­solták tagjaikat a felelős álla­mi. társadalmi és gazdasági tisztségekre. Hogy milyenek vol­tak és milyenek máig is e po­litika következményei, azt na­gyon jól tudjuk. Pártunkban érvényesek a ká­rternuinka ismert lenini alapel­vei. A mi feladatunk és az ala­csonyabb fokú ellenőrző és reví­ziós bizottságok feladata felül­bírálni, hogy a káderváltozáso­kat alátámasztják-e az emberek komplex értékelésével, hogy nem érvényesítenek-e a káder­politikában teljesen szubjektív, véletlen és leszűkítetten cél­szerű szempontokat. A bizottsá­goknak gyakrabban kellene el­lenőrizniük a kádernyilvántartá­solc vezetését is. Általában a ká­der munkára fokozott és min­dennapi gondot kell fordíta­nunk. Az ellenőrző és revíziós bi­zottságoknak mindenkor és minden körülmények között őr­ködniük kell a tagfelvétel leni­ni alapelvein. Az új tagok fel­vételekor abból az elvből kell kiindulni, hogy itt nem csinál­hatunk toborzást, hanem olyan embereket kell kiválasztani, akiknél adva van a szubjektív es az objektív garancia, hogy .többlétet jelentenek a .párt szá­mára. Jelenleg mindenekelőtt az a feladatunk, hogy sokolda lúan megerősítjük a pártban a munkás-paraszt jelleget. A párt . szerveknek és -szervezeteknek azt a célt kellene követniük hogy az anyagi termelésben dolgozók soraiból gyári munká­sodat, az állami gazdaságok és a traktorállomások dolgozóit, a szövetkezeti dolgozókat, az er­dészeti és az építőipari munká­sokat stb. vegyék fel a pártba. Ezenkívül fontos, hogy ezekből a kategóriákból a fiatalokai ve­gyük a párt tagjai közé. Ezek felvétele, valamint-a munkás­paraszt rétegről való gondosko­dás, és ezek pártos nevelése ma kulcsfontosságú feladat, amely­re az ellenőrző és revíziós bi zotlságoknak sokoldalúan" kell gondot fordítaniuk. • Az SZLKP ellenőrző és revi ziós bizottságainak ielentős szerep jutott az igazolvány cserével kapcsolatos beszél­getéseken. Bizonyosan erről a területről is több észrevé­tellel rendelkezel. V. SALGOVIC: Az SZLKP Köz­ponti Ellenőrző és Revíziós Bi­zottságának. valaniipt a többi ellenőrző és revíziós bizottság­nak egyik alapvető feladata eb­ben az időszakban a CSKP KB januári plénuma és az SZLKP KB februári ülése állal az iga zol váll y cseré vei kapcsolatos be­szélgetésekről szóló határoza­tának, illetőleg döntésének a ti.ljesitése. Ami ennek a pártunk történetében soha nem latolt politikai akciónak a végrehaj­tását illeti, az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsá­gának észrevételei szerint ed­dit; jól halad a pártszervek meg­tisztítása a jobboldali opportu­nistáktól, a karrieristáktól és az elvtelen egyénektől. Ezek he­lyett ezekbe a szervekbe olyan elvtársakat kooptáltak, akik az elmúlt időszakban szilárdan áll­tak a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionaliz­mus bázisán. A pártszervek megtisztítása és megszilárdítá­sa megteremtette a feltételeket arra, hogy következetesen meg­tisztítsák az alapszervezeteket és a párt egészét. Kialakult, to­vább bővül és szilárdul a párt­aktíva. Fokozódik a párttagok és a funkcionáriusok aktivitása és személyi elkötelezettsége. Ezek a pozitívumok egyöntetű­en igazolják a CSKP KB januári plenáris ülésének határozatát az igazolványcserével kapcso­latos beszélgetésekről. A beszélgetések súlypontja je­lenleg a pártalapszervezetekben van. Ebben a szakaszában mu­tatkozott meg teljes mértékben e politikai akció bonyolult és igényes volta. Itt mutatkozott meg ugyancsak nagyon kifeje­zően, hogy milyen válságba ke­rült pártunk-1968 előtt, de kü­lönösen 1968-ban és 1969-ben. A jelen időszakban a beszél­getésekkel kapcsolatos problé­ma a kerületek és a járások között e beszélgetések lefoly­tatásának ütemében mutatkozik. Eltérések tapasztalhatók nem­csak a megvalósított beszélge­tések számában, hanem minősé­gében és igényességében is. A párt megtisztításának eltérő eredményei nem állnak arány­ban azžal a mértékkel, amilyen mértékben a jobboldali oppor­tunizmus érintette az egyes ke­rületeket és járásokat. Ennek okát mindenekelőtt abban kell látni, hogy néhány járásban alacsony az igények mércéje és hiányos az egész politikai akció irányítása. Ezért az ellenőrző és revíziós bizottságok számára is kötelező a legközelebbi napok­ban, hogy fokozottabban össz­pontosítsák figyelmüket az iga­zolványcserére mind a minőség és a mennyiség, mind pedig az időpont szempontjából. A CSKP KB elnökségének ez évi április 14-i határozata hang­súlyozta a jobboldali opportu­nizmus által súlyosan érintett alapszervezetek kérdését. Ezek megtisztítását eddig még nem fejezték be. Ez nagyon kompli­kálja nemcsak a pártszervek munkáját, hanem rossz hálást gyakorol az alapszervezetek egészséges tagjaira és pártmun­kájára. A pártot ez ideig nem tiszti tották meg kellőképpen a tar­tósan passzív párttagoktól sem, holott közismert tény, hogy tét­'.ehségükkel lehetővé teszik az opportunizmus hatását és terje­dését, ami gyakorlatilag a jobb­oldal utánpótlási vonala. A párt passzív agiainak szigorúan ár» nyalt nujgKözelífése olyan lel­Mat, amivel fokozottabban kell foglalkozniuk az ellenőrző és revíziós Bizottságoknak is. További probléma a kommu­nisták kapcsolata azokhoz, akik­től a párt megvált, illetőleg megválik. A párttagságtól a párt és a szocializmus kimon­dott ellenségein kívül olyano­kat is megfosztottak, akik ugyan támogatják a szocializmust, de ellentétben kerültek a párt alap­szabályzataival. igyekezetünk­nek arra kell Irányulnia, hogy ne csináljunk belőlük ellensé­geket, hanem ellenkezőleg, mint [.ártonkíviilieket kell őket fel­használni a szocializmus érde­kében kifejtett tevékenv mun­kára. A CSKP KB elnökségének áp­rilis 14-i határozata általában pozitív módon járult hozzá né­hány olyan fogya'ékossás fel­számolásához. ami a beszélge­tések során vált láthatóvá, és különösen veszélyeztette a párt megtisztításának eredményeit. Az. utóbbi időben kifejezőbb for­dulat következik be az egész po­litikai akció megvalósításában. Azonban nem sikerült teljesen felszámolni a liberalizmust, az antiszocialista és szovjetellenes nézetek és magatartások iránti elnézés vagy tolerálás szándé­kát. Ezek a tendenciák egyes esetekben és általánosságban is súlyosan érintik a pártľsztĺtás folyamatát. Egyes járásokban a beszélge­tések lassan már a befejezési stádiumba kerülnek Azonban nem számíthatunk arra. hogy mindenütt azonos időpontban fejeződnek be. Semmi esetre sem, tehát még időhiánv esetén sem engedhetjük meg. hogy a mennyiség a minőség rovására menjen. A beszélgetések befejezésével kapcsolatban az alapszerveze­tek be n egyre több igazolványt adnak ki. Az ellenőrző és reví­ziós bizottságoknak ügyelniük kellene arra, hogy mielőtt az új igazolványt a párttagnak ad­ják, a pártszervek és -szerveze­tek ismét felülbírálják. liot;y he­lyesen jártak-e el a beszélgeté­sek során, és nem logadlak-e el elvszerűtlen határozatot. Az új lagságj igazolvány nem való sem a jobboldali, sem a karrie­rista. sem az árral úszók kezé­be. Súlyos hiba lenne, ha erről a tényről néhány Dártszerv és -szervezet megfeledkezne. • Befejezésül összefoglalhat­nád a párt ellenőrző és re­víziós szerveinek feladatait a legközelebbi időszakban? V. ŠÄLGOVIČ: A CSKP KB ja­nuári plénuma határozatának biztosításával kapcsolatban az ellenőrző és revíziós bizottsá­gok számára továbbra is érvé­nyesek a jóváhagyott elvek és intézkedések. Feladatunk to­vábbra is a következő: —' az ellenőrző és revíziós bi­zottságok a pártépítés minden fokán a párt alapszabályzatából és az ellenőrző és revíziós bi­zottságok munkáját meghatáro­zó irányelvekből eredő ellen­őrző funkciót és feladatot tel­jesítenek. Vizsgálják, hogy a pártszervek és az alapszerveze­tek az igazolványcsere során a C.SKP KB alapelveiből indul­nak-e ki és az alapszabályzat értelmében járnak-e el; — az ellenőrző és revíziós bi­zottságok részt vesznek a párt­tagság törléséről szóló határo­zatok igazolásában, és véle­ményt mondanak a kizárásokról hozott határozatokkal kapcso­latban; — a pártból való kizárással szembeni fellebbezés során az ellenőrző és revíziós bizottsá­gok a számukra kiadott alap­szabályok és irányelvek szerint járnak el; — a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság, valamint az alacsonyabb fokú bizottságok munkájának súlypontja fokoza­losan áttevődik a kizárást és a pártbüntetést megfellebbező ta­gok kérdésének megoldására; — a CSKP KB júniusi plénu­mának döntéseivel összhangban az ellenőrző és revíziós bizott­ságok munkájában is mindenek­előtt « párt és a társadalom konszolidációs folyamatának fo­kozatos befejezésére kel) össz­pontosítani a figvelmet Ez lehe­tővé teszi a párt- és az állami szerveknek, a gazdasági részle­geknek és a társadalmi szerve­zeteknek, hogv fokozott gondot fordítsanak a mindennapi prob­lémákra. különösen a gazdasá­gi-társadalmi kérdé-" 1'"" tMegjelent a Pravdu 1970. júliUK 9-i számában.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom