Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-15 / 166. szám, szerda

APRÓHIRDETÉS H a Jazai műkedvelő színját­szóink körében minden­hol így ismerik őt. Évtizedek teltek el, míg Nagy László lé­vai asztalosmesterből Laci bá­csi lett, akiről ma már nem­csak szűkebb hazájában tudják, hogy csaknem valamennyi sza­bad idejét a színjátszásnak szenteli. Évek óta rendszeresen figyelem színpadi tevékenysé­gét, s minden esztendőben a Jókai-napokon meggyőződöm, hogy Laci bácsi fáradhatatlanul dolgozik, s ami szintén nem mellékes: eredményesen. Né­hány évvel ezelőtt a lévai Ga­ramvölgyi Színház nagydíjat nyert Komáromban, az elmúlt évben pedig őt tüntették ki a legjobb rendezés díjával. Akik személyesen is ismerik fiatalos lendületét és tempera­mentumát, azok számára hihe­tetlen, pedig tény: Laci bácsi hatvanéves. A születésnap, s kü­lönösen a hatvanadik, nemcsak ünneplést jelent, hanem ilyen­kor mindenki visszatekint a megtett életútjára, felméri mun­káját, sikereit és tévedéseit. Be­szélgetésünk kezdetén éppen ezért Laci bácsi albumokat, fényképeket és újságokat vesz elő, s a sárguló lapokon rövid időre felelevenedik a múlt... — Életrajz helyett csupán néhány tényt említek — mond­ja, miközben lassan forgatja a lapokat. — Asztalosmester va­gyok, fiatal korom óta ebben a szakmában dolgoztam. Úgy érzem, ez a mesterség több né­hány más szakmánál. Nemcsak szeretet és tudás, hanem szép­érzék is kell hozzá. Éveken ke­resztül készítettem a szebbnél szebb bútorokat és különböző faragványokat. Ezzel telt el éle­tem egy része. Szabad időmben a világot jelentő deszkák körül tevékenykedtem. Lehetőségeim­hez képest igyekeztem a szín­padon megjeleníteni a múlt és a ma emberének problémáit, örömét, bánatát, vívódásait. Igyekeztem minél több ember­rel megszerettetni a színját­szást, s főleg: a színdarabokon keresztül befolyásolni az em­berek gondolkodását. Húszéves korom óta táplálom e „szent tüzet", s azóta mintegy 200 színműben szerepeltem, s körül­belül ugyanennyit rendeztem. A legemlékezetesebb előadá­sok? A Ludas Matyi, Anna Frank naplója, Egerek és em­berek, a Mélyszántás, amellyel a kollektivizálás éveiben ko­moly politikai feladatot is teljesí­tettünk, a Kaviár és lencse, a Szombatesti vágy és még sorol­hatnám tovább is. A múltból, lassan visszaté­rünk a jelenbe. Fogas kérdést teszek fel, tudom, hogy elgon­dolkodik most is a válaszon, pedig e témakörben igazán „otthon van"; a műkedvelő szín­játszásunk helyzetéről fagga­tom. Sóhajt egyet, azután lassan, majd egyre jobban belemele­gedve válaszol: — A műkedve­lő színjátszás létjogosultságát ma, a korszerű műszaki vívmá­LACI BÁCSI nyok korában sem vonja senki kétségbe. Rámutatnak sajátos művelődéspolitikai szerepére, nevelő hatására. Sajnos azon­ban a műkedvelő színjátszásunk eredményes fejlődése érdeké­ben vajmi keveset tesznek. Pe­dig a műkedvelőink jutalma csak egy lehet: s ez a közön­ség érdeklődése. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy ez megvan, csakhogy manapság a szórakozási lehetőségek egyre inkább bővülnek, s ezért ha azt akarjuk, hogy a közönség el­jöjjön valamilyen rendezvé­nyünkre, akkor minimum fel kell hívni a figyelmét. S pon­tosan itt mutatkozik meg a fe­lelős hivatalok nemtörődömsé­ge. Az esetek nagy részében a járási népművelési otthonok il­letékesei, az utóbbi időben saj­nos a CSEMADOK szervei is alig fejtenek ki ilyenirányú te­vékenységet. Új, korszerű pro­pagációról nem is beszélve. Konkrétan: például a Garam­völgyi Színház tagjai a beta­nult darabot alig tudják né­hányszor eljátszani, mert az il­letékesek ezzel már nem tö­rődnek. A befektetett összeg két-három előadáson legtöbb­ször megtérül, nekik ez a fon­tos. A közönség érdeklődéséről már nem kell statisztikai kimu­tatásokat csinálni... Sajnos az ilyen nemtörődömség miatt sok tehetséges és lelkes ember abba­hagyja a műkedvelői tevékeny­séget, mert a sok-sok csalódás lehűti a legforróbb lelkesedést is. A problémának számos más oldala is van, amelyről nemrég épp az önök lapjában írtam, ezeket most nem említem. Higy­gye el, gyakran engem is elfog a pesszimizmus. Elhallgat egy kevés ideig, mintha most magával vívódna, aztán ismét beszélni kezd: — Ennek ellenére hiszem, hogy van értelme munkánknak. Ami az utóbbi időben munkára késztet, az a fiatalok helyzete. Nem tartom valószínűnek, hogy zenében például csak azt tar­tanák vonzónak, ami fülsiketí­tő elidegenedésről és a jóég tudja milyen fájdalmakról ke­sereg. Nem tudom, nem azért kedvelik-e ezt a fajta színmű­vet és zenét, mert mást nem ismernek? Szeretnék erről meggyőződni... Nem biztos, hogy helyes ez a vélemény, de mindenesetre elgondolkoztató. Ezután a gondos rendezőpél­dányokat veszem kezembe. Az aprólékosan kidolgozott és fel­vázolt jelenetek a precizitáson kívül komoly szakértelemre is vallanak. Később az általa ve­zetett együttes tagjaira terelő­dik a szó. Az állandó, s már a magyarlakta vidéken is számon tartott tagok mellé szinte éven­te fedez fel új arcokat, külö­nösen a lévai pedagógiai iskola növendékei közül. Ezzel az is­kola kulturális munkáját is je­lentős mértékben segíti. Mikor lassanként távozni ké­szülök a jókívánságok mellett megkérdezem tőle, a követke­ző évadban mit rendez majd. Egy ideig szabadkozik. Ar­^ ról beszél, hogy az emlí­tett és egyéb nehézségek őt is elkedvelenítették. Azután ki tudja — mondja —, hogy a Garamvölgyi Színháznak a kö­vetkező hónapokban milyen le­hetőségei lesznek az új darab betanulásához. Míg ezekről be­szél, egy kidolgozott rendező­példányt fogok a kezembe. Huszka Jenő Giil babája. Pon­tos sémákkal, kosztümtervekkel együtt. Laci bácsi tehát mégis készül. Távozásomkor még egy­szer megkérdezem tőle: — Ugye nem hagyja abba, s a jövő év­adban is lesz bemutató Léván? Nem felel, csak mosolyog. De ez több, mint egy-egy konk­rét válasz. SZILVÁSSY JÓZSEF Platzner Tibor kiállítása Július 3-án nyitották meg a Duna menti Múzeum földszinti kiállító termében Platzner Ti­bor szcénográfus rajzainak, frap­páns faszamblázsainak, „sz>tig­matikus" kompozícióinak érde­kes tárlatát. A kiállított mun­kák meghökkentő formavilága, hangulatainak többértelmű szin­tézise érdekessé tette azt a párbeszédet, amelynek során a kiállító művész egymásba szé­dülő formai téziseit és ellent­mondásait próbálja elemezni. Ivan Szabó műkritikus közvet­len szívélyességgel és ráuta­ló érveléssel méltatta Platzner munkásságát. Az asszociációs sűrítés, a Jel­képes kifejezésmód, az érvelő képletek felhasználása megta­lálható Platzner szinte vala­mennyi alkotásában. A külön­leges metaforák, a szineszté­ziák és a különböző tárgyakból „összehozott" plasztikus kép­sorok megkonstruálása, merész és nyugtalan gondolatainak vi­zuális térbehelyezése hevesebb eszmecserére ad okot. Platz­ner képeinek hatására ugyanis az ingerek nemcsak a „nekik megfelelő" érzékek-érzések ál­tal jutnak el az értelemhez, hanem olyan metaforákat is jeleznek, amelyeknek gondola­tokat ébresztő erejük érvelni is „képes". Platzner mondato­kat és idézeteket juttat a tudat felszínére. S így igazságához, útkereséséhez az észlelet, a kö­vetkeztetés, az emlékezet és az intuíció vezet el. Az ő „lel­ki" világa a tudattal, „mint a pszichikai tevékenység ma­gasabb formájával" azonos fo­galom, ami szűkebb értelemben a gondolkodás fogalmával egy­értelmű kategóriába sorolható be. S ha alkotási módja oly­kor szubjektivitásra is épül, s úgy tűnik, hogy „borúlátó" ex­presszionizmusát „csak" formá­nak tekinti nyugtalan érzései­nek a „megteremtéséhez", ez művészi értékrendjét csak eme­li. Kifejezésmódja a groteszk felé hajlik. Az ábrázolt tér síkjainak felnagyítása, a „fel­használt" tárgyak torzítása, a színképzetek kiprovokálása egy­ben határozott véleménynyilvá­nításra is késztetnek. Aki átlépi e kiállítás küszö­bét, meglepetésekben lesz ré­sze. És aki ide jött, azt már „valami" vonzotta is a popart felé, vagy talán Platzner Tibor személyéhez, alkotási módjá­hoz. Mert Platzner itt Járt is­kolába és ide jött vissza kö­zépiskolai tanárnak. Itt lett a Magyar Területi Színház szcé­nográfusa és a komáromi mű­vészeti élet közkedvelt és jel­legzetes egyénisége. A tárlat július 26-ig lest nyitva, hétfő kivételével min­den nap 9 órától 17 óráig a Duna menti Múzeum földszinti helyiségében. Ez alkalommal a látogatók megtekinthetik a nagysikerű dokumentációs Le­hár-kiállítást is, amellyel a mú­zeum ez év április 30-án, a nagynevű zeneszerző 100. szüle­tésnapján megnyitotta hosszai) ideig zárva tartott helyiségeit. —szem— ÁLLÁS • A bratislavai Dimitrov Vegyi­művek nemzeti vállalat a követ­kező dolgozókat alkalmazza: — Munkásokat váltakoző műszak­ban a vegyi és a segédüze­mekbe, 14 koronás, sőt a mun­kabeosztástól függően még ma­gasabb órabérrel, — épitömunkásokat, M koronáig terjedd órabérnek megfelelő akkordbérrel. Különélés! pótlé­kot fizetünk és megtérítjük az útiköltséget, — a műszaki és a szociális szol­gáltatások munkaszakaszán kő­műveseket, segédmunkásokat, ácsokat, 1750—2200 koronás havi keresettel. — vasúti tolatúmunkásokat, 11,50 koronás átlagórabérrel, — ki- és berakodó munkásokat, 15 koronáig terjedő órabérnek megfelelő akkordbérrel. — 17 éven felüli lányokat kétmfl­szakos munkára a polipropllén­fonglgyártó, valamint a se­lyemfonalsodró üzemrészle­gekbe 1250—1540 koronás ha­vi keresettel. >— 18 éven felüli munkásnőket a polipropilén és műanyagfonal­gyártó üzembe, valamint a kész termékek csomagolására 2 és 3 műszakos munkabeosz­tásban, 1540—1800 koronás ha­vi keresettel, — futószalag-kiszolgálókat a szu­perfoszfát-üzembe, 3 műszakos munkára, 1700 koronás havi keresettel, — továbbá a lakatos-hegesztő, a villanyszerelő-, a szereifi-, az esztergályos-, az asztalos- és az ácsszakmában 14 koronás órabérrel (akkordban még ma­gasabb keresettel), — darusokat, váltakozó műszak­ban, 2200 koronás .havi kere­settel, — gépkocsiszerelőt 1850 koronás havi keresettel. — samotozókat 1900—2100 koronás havi keresettel. Szállást egyedülállóknak biztosí­tunk. Étkezés az üzemi konyhán. Bővebb tájékoztatást a személyze­ti osztályon adunk. CHEMICKÉ ZÁVODY )URAJA Dl MITROVA, národný podnik, Brati­slava, osobné oddelenie. ÜF—815 • A Dunaszerdahelyi Termény­lurgalmi Üzem azunnali belépés­sel felvesz a lebnlcei takarmány­keverő és gabonaraktár gépi sze­reléséhez: 4—5 géplakatost — hegesztőt, v 2 villanyszerelöt — karbantartót, akik a szerelés befejezése után mint karbantartók továbbra is ott dolgozhatnak. Jó fizetési feltételek. Továbbá a somorjai körzet szá­mára keresünk 3 raktárost, szin­tén jó feltételekkel. Jelentkezni lehet n Igazgatósá­gon, Dunászerdabeiyea, Of—1021 ADÁSVÉTEL • Sürgősen eladó Moszkvics 407. Spek Afidr'ás, Svodtn ö. 404. 0—1024 • Fehér Slmca 1501 Bratislavá­ban eladó. Telefon 862-48. Ü—1020 • Octávia-Combl eladó. Bratisla­va, telefon 639-752. Ú—1015 • Trabant 600, garázsolt, jó ál­lapotban eladó. Stanislav Mora* vee, Bratislava, CsL paraStlustov 9., telefon 689-803. O—1025 • Fiat 800 D, majdnem Aj, eladó. Gyártási év 1968. Bratislava, tele­fon 249—321, 18 óra után. 0—1014 • Parcella Tátralomnicon hiva­talos áron eladó. Érdeklődni le­het: L. Hnátek, Brno, Jurkovičova 14. 0—1018 • Komáromi egyszobás lakáso­mat elcserélem hasonlóval Bratis­lavában. Jelige: Értéktöbbletben biztosan megegyezünk. 0—1019 ISMERKEDÉS • 34/167 egyedülálló nőtlen fia­talember városban, saját kertes házzal, havi 1300 korona rokkant­sági járulékkal, keresi hozzáillő leány vagy özvegyasszony Ismeret­ségét. Egy gyermek nem akadály. Nem Iszom, nem dohányzom. Jel­Ige: Kis lak áll a nagy Duna men­tében. 0—1017 ÖRÖMET AKAR SZEREZNI szüleinek gyermekeinek kedveseinek barátainak ismerőseinek munkatársainak Apróhirdetésünk keretében megemlékezhet családi eseményekről névnapról születésnapról házassági évfordulóról. rovatunkban közölheti jó­kívánságát, üdvözletét, kö­szönetnyilvánítását. Barátot, élettársat keret? rovatunk ezt is lehetővé teszi Cl SZÓ HIRDETŰIRODA BRATISLAVA, JESENSKÉHO 12. SLOVNAFT BRATISLAVÁBAN nagyobb számban alkalmaz: if vegyészeket vegyipari szakiskolán és általános műveltséget nyújtó középiskolán érettségizetteket a vegyiüzemekben, csak férfiakat (11-15 koronás órabérrel) ic villanyszerelőket (9-12 koronás órabér) -yt lakatosokat (9—12 koronás órabér) •jf csőszerelőket (9—12 koronás órabér) •jc hegesztőket (10-13 koronás órabér) jr AMR műszerészeket (9-15 koronás órabér) turbinakezelőket, vízszabályozókat (11-12 koronás órabér) -fa kazánkovácsokat (akkordmunka - havi 2000-2500 koronás kereset) * fűtőket magasnyomású kozánokhoz (11—15 koronás órabér) Jf szakképzett laboránsnőket és szakképzettség nélkülieket, akiket betanítunk it segédmunkásokat karbantartó munkákra nagyobb számban 16 éven felüli női munkaerőket a szállásokon, az irodákban és az étkezőhelyeken végzendő munkákra Vt üzemi őröket Lakás a munkásszállásokon. Az érdeklődők jelentkezzenek a SLOVNAFT munkaerőtoborzó osztályán. ÚF-810 1970 VII. 15.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom