Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-12 / 28. szám, Vasárnapi Új Szó

Takarékossági intézkedés Csökkentjük a vezető dolgozók számát A szövetségi kormány ez év márciusában hozott határozata értelmében a gazdasági és költségvetési szervezetek 1970 végéig csökkenteni kötelesek a vezető dolgozók számát, mégpedig úgy, liogy a megtakarítás minden egyes reszortban legalább tíz százalékot tegyen ki. Tekintettel arra, hogy 1969. decembe* 31-én az irányítási, tervezési, ellenőrzési és egyéb hasonló tevékenységgel megbízott dolgozók száma kb. 690 ezerre volt tehető, a tízszázalékos létszám csökkentésnek megfelelően mintegy 89 ezer dolgozó további sorsáról kell dönteni. A lehetőségek azonban nem mindé niitt azonosak — némely szervezet feladatai igényesebbek — és a hibák meg előzése megkívánja a megfontolt, körültekintő intézkedéseket. Ezért a minisztériumok, a központi szervek és a többi állami szerv differenciáltan fog eljárni az egyes ágazatokban végrehaj tandó létszámcsökkentés tekintetében, a szervezetek célszerűségének, munkája igényességének, fontosságának, teljesítményeknek figyelembevételével. A határozat értelmében a létszámcsökkentést az állami szervek és szervezetek a FSZM szerveivel együtt hajtják végre. Mit tartalmaznak az irányelvek? A szakszervezeteknek a dolgozók felmen tésévei kapcsolatban tekintetbe kell venniük a további elhelyezkedési lehetőségüket. Ebben nemcsak a koruk és az egészségi állapotuk játszik nagy szerepet, hanem a személyükkel összefüggő további körülmények is, amelyek befő lyással lehetnek munkakörük megváltoztatására A dolgozók kiválasztása során a szervezeteknek különös tekintettel kell len niük a megváltozott munkaképességű ekre, a terhei asszonyokra és az egyedülálló nőkre, akik 15 évnél fiatalabb gyermekről gondoskodnak. Ugyanilyen elbírálás alá esnék aeok a nyugdíjazás előtt álló idősebb dolgozók is, akik — beleértve az ellenállási harcok résztvevőit is — csak a nemzeti bizottság elő zetes hozzájárulásával kaphatnak felmondást |munkatörvénykönyv 50. paragrafusa). A már nyugdíjjogosult dolgozók ügyét a szervezeteknek egyénileg kell elbírálniuk, mégpedig úgy, hogy a kvalifikált dulgozók szaktudása kárba ne vesszen. A dolgozók felmentése tehát nem történhetik gépiesen. A munkaadóknak elsősorban arra kell töre'/üdniük, hogy dolgozóikat a munkaszerződés megvál toztatásával más munkahelyen, de saját szervezetükben, esetleg alsóbb szervük nél helyezzék el. Természetesen a munkaviszony megszüntetésének lehetősége sincs kizárva, mégpedig felmondás (munkatörvénykönyv 46. paragrafusa 1. bekezdés c. szakasza) vagy megállapodás alapján (43. paragrafus). Ez utóbbi esetet a szervezetnek előnyben kell részesítenie azzal, hogy aki inár talált magának más állást, és az új helyét a felmondási idő letelte előtt kívánja elfoglalni, annak időben lehetővé teszi távozását az üzemből. A felmentett dolgozók további elhelyezkedéséért a szervezetek vezető dolgozói vállalnak felelőséget. A nemze ti bizottságok segítségévei mindent el kell követniük annak az érdekében, hogy a felmentett dolgozó képességeinek, tudásának, kvalifikációjának és körülményeinek megfelelően helyezkedhessek el. A dolgozókat áthelyezésükről és új munkabeosztásukról a szervezet ve zetői egyénileg kötelesek tájékoztatni. A nemzeti bizottságokra tehát ezen • téren is felelősségteljes munka vár. Mégpedig nemcsak a takarékossági irányelvek pontos megtartásának ellenőrzése, hanem a szervezetekben elhelyezkedő dolgozók megfelelő kidolgoiá sának biztosítása tekintetében is. Az áthelyezett dolgozóknak a fizetését a Szövetségi Munkaügyi és Népjóléti MiniSKtérium készülő hirdetménye fogja szabályozni, mely a többi között azt is kimondja, hogy mennyi ideig tarthatnak az áthelyezett dolgozók igényt a bérkülönbözet megtérítésére. Különleges kötelezettség vár a gaz dasági szervezetekre, melyek minden felmentett dolgozó havi átlagos fizetésének 60 százalékát a pénzügyminisztériumnak erre a célra létesített különleges alapjába fizetik be. Ez az egyszeri befizetés a költségvetési szervezetekre az idén még nem kötelező, és az ilyen módon megtakarított összeggel ők sem rendel kezhelnek szabadon. A további irányelv szerint a szerveze tek a létszámcsökkentés ellenére a jövőben is kötelesek elhelyezni az állami ierv alapján rájuk eső megfelelő számú munkaerőt azok köréből, akik közép-, szak- és főiskolai tanulmányaikat befe jezve, állást kívánnak vállalni. Amint látjuk, a 69 ezer ember távozása munkahelyeikről, ahol nincsenek kihasználva, rendkívül fontos politikai gazdasági jellegű intézkedés. Célja nem csak az adminisztratív gépezet teher mentesítése, hanem a munkaerők gazdaságosabb beosztásával a jobb kihasz nálásuk is, főleg a termelésben, ahol nagy szükség van rájuk. KARDOS MARTA // AZ IDŐJÁRÁS HATASA AZ EMBEREKRE A légkörben történő időjárási folyamatok mindig befolyással vannak az ember tevékenységére, egészségére, lelkiállapotára. Egyesek kedvetlenségre, mások reumatikus fájdalmakra, Idegességre, ingerlékenységre, fejfájásra panaszkodnak. Az egészséges emberek rendszerint kevésbé reagálnak az időjárás változásaira, míg a betegek jobban Az einber és az időjárás közti összefüggés nagyon bonyolult probléma. Az orvosok és a meteorológusok már évek óta foglalkoznak vele. Az orvosok az egyes szervek tevékenységét, a meteorológusok pedig az időjárást tanulmányozzák. Kutatásaik eredményeit összehasonlítják, majd közös következtetéseket vonnak- le. Megállapították, hogy az emberekre elsősorban a hirtelen időváltozás, a hőmérséklet, a légnyomás és a levegő nedvességtartalmának gyors megváltozása hat. Eddig még nem tudták megállapítani, hogy az időjárási jelenségek közül melyik befolyásolja legjobban az embert. Az utóbbi években a kutatások során figyelmet szentelnek a légkör elektromosságának is, mely szintén gyakran változik. Nincs rä módunk, hogy rövid ismertetésünkben valamennyi időjárási változással és ezeknek az ember szervezetére gyakorolt hatásával foglalkozzunk, s ezért ma csak az egyik prob lémát ismertetjük. Az ún. főrt hatásáról van szó A meteorológusok főrinek neveznek egy bizonyos fajta szelet, mely hirtelen megváltoztatja a hőmérsékletet és a levegő nedves ségtartalmát. Ez akkor fordul elő, amikor a levegőáramlat magas hegyekbe ütközik. Minél magasabbak a hegyek, annál nagyobb a különbség a hegy szeles és szélvédett oldalának Bonyolult megoldatlan probléma • A hőmérséklet és a levegő nedvességtartalmának hirtelen változásai • Az időjárás változásai s a gépkocsibalesetek időjárása között ' Mi okozza ezt? A légkörben bizonyos tör vényszerűségek érvényesülnek. A félfelé áramló levegő lehűl, míg a föld felé áramló levegő felmelegszik. A függőlegesen mozgó légrétegek hőmérsékle tének változását a nyomás ingadozása okozza. A felfelé áramló levegő alacsonyabb lég nyomású rétegbe kerül, szétterjed, nagyobb teret foglal el, s ezért lehűl. A lefelé áramló le vegő magasabb légnyomású ré tegekbe kerül, összenyomódik. s ennek következtében felmelegszik A felfelé áramló levegő 100 m-ként 1 fokkal hűl le. A vízgőzzel telített levegő csak 0,5 fokkal. A lefelé áramló levegő viszont 100 m-ként 1 fokkal felmelegszik. A levegő hó mérsékletének változása hatással van a nedvességtartalomra is Ezek az elvek érvényesek a főnnél is. A mellékelt ábrán egy 3000 méter magas hegycsúcsot látunk. A hegycsúcs szeles oldalán 500 m-es magasságban a levegőáramlat hőmérséklete 10 'C?,,'

1 /'"/ //.y/'/ '''i

1'

1 "Jtr,""

o

ľ, fok. Ez a levegő még nincs vízpára val telítve, s ezért felfelé áramolva 100 m-ként 1 fokkal hűl le, és 1000 m-en magasságban felhők alakulnak ki. Ezáltal a levegő megtelítődött vízpárával, s így a továbbiak ban csak 0,5 fokkal hűl le 100 m-ként. 3000 m-es magasság ban a hegycsúcson a levegő hőmérséklete —5 fok lesz. A felfelé áramló levegőben újabb felhők képződnek, és ezekből esik, illetve havazik. Miután a levegőáramlat áthalad a hegycsúcson, lefelé áramlik a völgybe és 100 m-ként 1 fokkal felmelegszik. Hőmérséklete a völgyben már 20 fok lesz, tehát 10 fokkal több, mint a hegy csúcs másik oldalán. A meleg levegő lényegesen szárazabb, s ennek következtében a hegy csúcs szélvédett oldalán a felhők szétoszlatlak. A hegyek szélvédett területén ezt a meleg és száraz levegőt nevezik főnnek. A főn Európában leggyakrabban az Alpokban és a Kaukázusban fordul elő. Déli és délkeleti szél esetén egyes területeken nálunk is megfigyelhet jük, elsősorban a Vág völgyé ben és Kelet-Szlovákiában. A levegő hőmérsékletének és nedvességtartalmának hirtelen megváltozása biológiai hatást gyakorol az emberre. Ez első sorban fejfájásban, fáradtság ban és nyomott hangulatban nyilvánul meg. Megállapították, hogy a főn hatására emelkedik a gépkocsibalesetek száma Ezért egyes országokban, így Ausztriában és Lengyelországban is főn esetén rádión felhívják a gépkocsivezetők fi gyeimét és nagyobb óvatosság ra intik őket. A mi gépkocsivezetőiknek sem volna szabad megfeledkezniük erről a tény rőt Dr. PETER FORGAČ NAP O ZÄS A /ürdőmester vékony, halványarcú ember. -Világos ruhát uisel és kék szemüveget. Elve: - minél barnább valaki, annál egészségesebb. Tömör kivonatban megismertette velem a helyes napozás módszereit, majd bemutatta ápoltjait, akik az ó módszere szerint napfürdőznek. Egy lapos erJcélyfélén, amelyen szinte lángolt a vakító napfény, néhány mezítelen emberi test feküdt mozdulqdlanul. Az egyik csokoládészínű volt, a másik agyagszínü, a harmadik sült malacszínű, a negyedik petytyes volt, amolyan cigánypecsenye színű alapon céklaszínű foltokkal. Valamennyien lehunyt szemmel feküdtek. A legérdekesebb az volt, aki úgy feküdt mint a felfordított lóca, ég felé nyújtva két tenyerét š a két talpát. — Ebből sohasem lesz semmi, az istenadta mindig vakaródzik — mérgelődött a fürdőmester. Megjegyzése a pettyesnek szólt, de az észre sem vette. Nagyon is érthetővé vált a mester magyarázata, mely szerint a napfürdőzés igénybe veszi az ember minden szeliemi és fizikai képes ségét. — Beszélni tudnak? — kíváncsiskodtam. Abban a pillanatban meg is szólalt az egyik: — Bz, bz, bz! ~ Mit mond? — kérdeztem. A mester elmagyarázta, hogy ennek van egy Broki nevű kedves kutyája, valami neszt hallott s bizonyára azt szólongatja, csakháí a napfürdőzés nagyon igénybe veszi az ember energia ját és azért zavarosak a napozók képzeletei, meg nyilvánulásai. A csokoládészínűhöz léptünk. — Hogy van igazgató elvtárs? — kérdezte a mestqr. — Mamuh, pamuh, loló — válaszolt. — Mit mond? — kér deztem. A fürdőmester dühbe jött. — Ez a szerencsétlen már megint a koponyáját sütteti! — Mamuh, pamuh — gyilgyögte boldogari az igazgató. Erre a fürdőmester felkapott egy vizes kannát és végígöntötte az igazgató elvtársat, aki undorodva megrázkódott és panaszosan kiáltotta: Na, ne! Gyorsan el is tűntünk. Ügyet sem vetettünk az igazgatóra többé. Csak a fürdőmester bosszankodását jegyeztem meg ma gamnak: Mintha másra nem is használhatná a koponyáját

1 De ez a megjegyzés is csak távoli, halvány, emlék, mert nemsokára végignyúltam a medence szélén és süttetni kezdtem a háta . mat. i*s Ihaj.j