Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1970-06-11 / 137. szám, csütörtök

'JÄ!«» FÉLIDŐ MEXIKÓBAN I I. csoport (Mexlco város): MEXIKÚ—BELGIUM II. csoport (Toluca): OLASZORSZÁG—IZRAEL III. csoport (Guadalajara): ANGLIA—CSEHSZLOVÁKIA A labdarúgó világbajnokság csoportmérkőzései a mai négi£ találkozóval befejeződnek. Ezzel vége lesz a találgatásoknak. Megtudjuk, melyik nyolc csapat és milyen sorrendben jut tovább, s melyik nyolcnak kell elhagynia Mexikót, s ezzel bizonyítania, hogy a vizsgán nem felelt meg. Könnyen meglehet, hogy néhány párharc során már a taktizálás is szerepet kap. Ismerve a további párosítások sémáját, az érdekelt csapatok számára nem lehet közömbös, hogy a csoportból első, vagy másodikként jutnak-e tovább. A csoportelső abban a kedvező helyzetben lesz, hogy vasárnap este fogadhatja ellenfelét, a „házigazda" szerepét töltheti be a számára már ismerős környezetben. Ez kétségtelen helyzeti előny. Azonkívül már a csoportküzdelmek során beigazolódott, hogy melyik csapatok különösen félelmetesek, s például kellemesebbnek látszik a peruiak szempontjából Angliával játszani j ha továbbjut ), mint Brazíliával ... A csehszlovák tv ma 14 ® órától képfelvételről közvetíti a ROMÁNIA —BRAZÍLIA találkozót, ma|d 23 órai kezdettel a CSEHSZLOVÁKIA—ANGLIA mérkőzést sugározza. A magyar tv 10 órától az NSZK—PERU párharc I

képfelvételét adja, majd 23 órai kezdettel ugyancsak a CSEHSZLOVÁKIAANGLIA találkozót kőzve títí. I Mi lesz a csehszlovák csapattal? A csehszlovák válogatott a jelek szerint ma éjjel játssza utolsó mérkőzését Mexikóban, s ezzel számára a világbajnokság befejeződik. Mivel az angolok számára nem közömbös a Csehszlovákia elleni találkozó eredménye, teljes erőbedobással, s a lehető legjobb csapattal fognak szerepelni, — s erről éppen a brazilangol szupermérkőzésen győződhettünk meg, hogy mit jelent. —< Sajnos, korai lapzárta miatt a számunkra olyannyira fontos Anglia—Románia mérkőzésről nem számolhatunk be már mai számunkban, pedig ennek az eredménye döntő szerepet kap a A zöld asztalnál dől el? INTER—VASAS 2:1 (1:10 vagy 3;0? A labdarúgó Küzép-európai Kupa első döntő mérkőzése nem hozott olyan izgalmat, mint a találkozó utáni percek, amikor a két csapat vezetői és a jugoszláv játékvezetői rádöbbentek, hogy tulajdonképpen a magyar együttes három játékost cserélt, ami ellenkezik a szabályokkal. A Vasas fedzője az idegességnek tulajdonítja a meg nem engedett cseréket, míg |akse jugoszláv játékvezető azt állítja, hogy nála nem jelentkezett a második félidőben beállt 12-es számú játékos MüIIer. Ugyanis a szabály kimondja, hogy csak két játékos cserélhető a KK ban. Hát kíváncsian várjuk a kupabizottság döntését. Amennyiben a Vasas vétett a szabályok ellen, akkor az Inter 3:0 arányban nyeri a mérkőzést. csehszlovák csapat szempontjából. Akár így lesz, akár úgy, valószínű, hogy csapatunk tagjai közül, aki csak ,,a mexikói fedélzeten" van, végre szerephez jut. .. Várjunk a véleménnyel Nem tehetünk mást, meg ke' várnunk a fejlemények alakulását, s csak azután értékelhetjük, hogy a csoportokon belül vajon mi is történt. Annyi minden játszik jelentős szerepet egy-egy világbajnokság során, hogy kimondott esélyekről, — meglehetősen kiegyensúlyozott játékerejű csapatról lévén szó, — alig lehet beszélni. Egyelőre ki-ki kedve szerint nézi meg a tv adását, annak folyamán amúgyis értesül mind a négy csoport eseményeiről, s azonnal tudja, mit várhat a következő fordulóban, a legjobb nyolc között, ahol már nem lehet döntetlen a végeredmény. Ha a 90 perces küzdelemben egyik csapatnak sem sikerül a győzelmet megszereznie, 2X15 perces hosszabbításnak kell következnie, s ha az sem hoz eredményt, akkor a sorsolás jut szóhoz. A KK-győztesek A labdarúgó Közép európai Kupa eddigi győztesei: 1927: Sparta — Rapid 6:2, 1:2, 1928: Ferencváros —Rapid 7:1, 3:5, 1929: Újpest— Slávia 5:1, 2:2, 1930: Rapid—

Sparta 2:0, 2:3, 1931: Vienna—WAC 3:2, 2:1, 1932: Bologna (A Sláviát és Juventust kizárták), 1933: Austiia —Ambroslana (a mai Inter) 1:2, 3:1, 1934: Bologna—Admira 2:3, 5:1, 1935: Sparta—Ferencváros 1:2, 3:0, 1936: Austria—

Sparta 0:0, 1:0, 1937: Ferencváros—Lazio 4:2, 5:4, 1938: Slávia—Ferencváros 2:2, 2:0, 1939: Újpest—Ferencváros 4:1, 2:2, 1955: Vörös Lobogó—

UDA Praha 6:0, 2:1, 1956: Vasas—Rapid 3:3, 1:1, 9:2, 1957: Vasas—

Vojvodina 4:0, 1:2, 1959: Honvéd—MTK 4:3, 2:2, 196U: Magyarország, 1961: Bo lógna—

Nitra 2:2, 3:0, 1962: Vasas —Bologna 5:1, 1:2, 1963: MTK— Vasas 2:1, 1:1, 1964: Sparta—Slovan 0:0, 2:0, 1965: Vasas—Fiorentina 1:0, 1966: Fiorentina—

Trenčín 1:0, 1967: Trnava—Újpest 2:3, 3:1, 1968: CZ Beograd—

Trnava 4:1, 1:0, 1969: Inter—

Teplice 4:1, 0:0. Amint már említettük, nem volt Izgalmas a találkozó sőt helyenként kimondottan unalmas. 'Abban senki sem reménykedett, hogy színvonalas, jó játékot láthat, hiszen manapság a kupameccsek rendre inkább küzdelmet, iramot hoznak. Ezen a KK-döntőn ilyesmit sem láthatott a közönség. Pontatlan mezőnyjátékot és kihagyott gólhelyzeteket annál többet. Az első félidőben az Inter volt a kezdeményezőbb, de a sárga-feketék játékán meglátszott, hogy „holtidényben" vannak. Az Inter sokszor nem „érezte" a labdát, a támadásokban nem volt erű, lendület. Hiányoltuk a sárga-feketáktől a szélsöjátékot is, hiszen a gyors Levický és Ondrášek révén már sok mérkőzést megnyertek. Érdekes, hogy a budapestlek nem igyekeztek kihasználni az Inter „gyengélkedését". Csak félidő után, amikor 2:l-re csökkentették a hazaik előnyét, kezdtek nem döntetlenre és szoros eredményre játszani, ami esélyt biztosított volna a Vasasnak a visszavágóra, s' a gól után igazán rákapcsolt a piros-kék együttes, jobb ls volt ellenfelénél. Az egyenlítés azonban elmaradt. Talán az első iélideji túlzottan óvatos játéknak köszönheti a Vasas, hogy vereséget szenvedett. Hiszen az Inter olyan gyengén játszott, hogy nagyobb akarással a Vasas döntetlent is elérhetett volna. Az Inter csatársorának gyenge játéka talán az zal is magyarázható, hogy a sárga-feketék „ásza" „ütőkártyája", a játékmester Szikora lázasan állt ki a találkozóra. Egyébként Krnác sem volt teljesen rendben, de a „faltörő kos" két gólt szerzett. Még egy megjegyzés ide kívánkozik: nem tudni, hogy a közönség egy része miért szurkolt kárörvendjen Csehszlovákia egyik legjobb labdarúgója Szikora György ellen. Az első félidőben nyomdafestéket nem tűrő „énekléssel" „buzdították" a rokonszenves futballistát. Igazán nem értjük ... Külön fejezetet érdemel a jugoszláv jakse játékvezető, aki 120 kilójával gyakran megnevettette a közönséget. Rendre lemaradt az akciók követéséről, de azt nem mulasztotta el, hogy a földön fekvő játékoshoz oda fusson, hogy megsimogassa. Csak aztán engedte folytatni a játékot. . . A gólok sorrendje: Krnáč (46. perc), Krnáč (50. perc), Török (72. perc). A visszavágóra 20-án kerül sor. VÉLEMÉNYEK — Albert József, a Vasas edzője: „Volt esélyünk góllövésre. A visszavágón megpróbá'iuk. Most azonban türelmetlenül várjnk a kupabizottság döntését. A nagy izgalomban hároin cserét hajtottunk végre". Kacsányi: „A tartalékosan felálló csapatom játékán meglátszott, hogy most nálunk szünetel a bajnokság. A játékosok így nem rendelkezhetnek megfelelő erőnléttel. Bizakodunk a visszavágó előtt. A Vasas jobb volt, mint a Honvéd". Jakse, a jugoszláv játékvezető: „Közepes színvonalú mérkőzés volt. A harmadik Vasas-cserét nálam nem jelentette be az illetékes játékos. így nem akadályozhattam meg a szabálytalan cserét. A jegyzőkönyvben viszont mindent beleírtam". TOMI VINCE A 3 as számú Mészöly és Szikora harca a labdáért, amely ezúttal egyiküknek sem (ogadott szót. (Alexy felv.) MAR CSAK LEGENDA... l/ét éve annak, hogy Abebe Bikila fényesen csillogó sportkarrierjének egy autóbaleset véget vetett. Kevés sportoló dicsekedhet olyan sikeres pályafutással, mint az etiópiai katonatiszt. Ami Zabaiának 1936-ban — négy évvel Los Angeles-i győzelme után — és Zátopeknek 1956-ban Helsinki után nem sikerült, azt Bikila 1964. október 25-én Tokióban vitte véghez. Másodszor nyert — 2:12:11,2-vel — olimpiai bajnokságot a maratoni távon. Pedig alig hat héttel előtte, szeptember 16-án vakbéloperáción esett keresztül. Abebe Bikila fénykorában Győzelme után csak ennyit mondott: „Két perccel gyorsabb is lehettem volna ... Mexikóban ismét győzök, a magaslati levegő nekem kedvező." A főhadnagynak azonban nem sikerült véghezvinnie azt, ami a tiszthelyettesnek és a hadnagynak sikerült. Terveit egy térdsérülés és utána egy meghűlés húzta keresztül. Feladásra kényszerült Mexikóban és az első helyet át kellett engednie honfitársának Mamo Woldenak. Ma már mindez nem jelent semmit Bikilának. Egy baleset véget vetett sportkarrierjének. A csodafutó 1969 nyárelején egy autóbaleset következtében nyakcsigolyáját törte, hiába szállították az angliai Stoke Mandevillebe — ahol szakszerű ápolásban részesült — ma is csak tolókocsiban tud közlekedni. Római győzelme 1960-ban bombameglepetést jelentett. A mezítláb futó Abebe Bikila fölényesen utasította maga mögé az egész mezőnyt és neves ellenfelet legyőzve szerzett olimpiai aranyérmet. Tokióban azután ismét a győzelmi emelvény legmagasabb fokára állt fel. Sokan rendkívüli tehetségének, testi adottságainak tulajdonították a remek teljesítményt. Azonban a háttérben ott volt Olli Vískanen finn edző is, akinek becsületes és főleg eredményes munkájáról tanúskodott, hogy a nemzetközi versenyeken mind gyakrabban szerepelt Demissie és Wolde neve a győztesek között. Róma után az a hír járta, hogy Bikila hadnaggyá avanzsálását olimpiai győzelmének köszönhette. Ö ezt jóval később 1968-ban így cáfolta meg: — Tizenhét éve vagyok katona és 11 éve sportolok. Amikor 1957-ben megpróbálkoztam a hosszútávfutással hat éves szolgálat után tiszthelyettessé neveztek ki. Tudtam, hogy 1960ban — az etiópiai hadsereg előírásai értelmében — hadnagyyyá, majd 1964-ben főhadnagygyá léptetnek elő. Mindez bekövetkezett volna akkor is, ha nem szerzek aranyérmet Rómában és Tokióban. Az a természetesség, az a fölény, amellyel Bikila két olimpián a győzelmet megszerezte érthetően odahatott, hogy őt tartották a következő olimpia első számú esélyesének. A sérülés, majd a későbbi báleset azonban ketté törte a legendás hírű futó sikerekben gazdag sportpályafutását. Tokiói időeredményét ausztrál, angol és japán futók felülmúlták és a múltnak adták át. Most márcsak a róla szóló legendák járnak szájról-szájra. Abebe Bikila a mozdulatlan arcú maratoni futó eljut ugyan negyedik olimpiájára is, de csak mint néző, tolókocsiban. A müncheni olimpiai rendezői ugyanis meghívták tiszteletbeli vendégnek. (k) VÉGRE ESÖ Guadalajarába a hosszú ideig tartó hőségek után beköszöntött az eső. Olyan elemi erővel jelentkezett, hogy az autók hatalmas vízárt keverve haladtak az utcákon. Még szerencse, hogy a járdák kihaltak voltak, mert különben a járókelők kényszerzuhanyban részesültek volna. A kitartó eső zavarokat okozott még az áramszolgáltatásban is. A Malibu szállóban a világításra kénytelenek voltak gyertyákat igénybe venni, de ugyanígy volt a Roma szállóban is, ahol a csehszlovák újságírók laknak. A HALLGATAG ANGOLOK A csehszlovák csapat legközelebbi ellenfele az angol váloga tott. Meggyőződhettünk róla, hogy az angoluk hallgatagabbak, mint az erről a tulajdonságukról híres skandináviaiak. Az angol táborról úgyszólván semmiféle hír sem szűrődik ki. Annyit mégis sikerült megtudni, hogy ebben a kiválóan edzett és hatalmas erőnléttel rendelkező csapatból is mérhetetlenül kivett a Brazília elleni mérkőzés. Edzőjük, sir Alt Ramsey hétfőn este nyilatkozott a mexikói televízióban, de semmi lényegeset nem mondott. Megállapításainak csak visszapillantás jellege volt. NYITOTT ERŐDÍTMÉNY A Motel Sultes Carribe a brazilok szálláshelye mindeddig bevehetatlen erőd benyomását keltette. Hétfttn, a nagyszerű brazil gyflzelem után azonban gyökerese* megváltozott a helyzet. Az említett szálló kapuit kitárták az újságírók előtt és minden brazil csillag az érdeklődők, kíváncsiskodók rendelkezésére állt. Zagalo, a brazilok edzője kijelentette, hogy tevékenységének egyik legdicsőségesebb állomása éppen a világbajnok Anglia elleni mérkőzés volt. Arra a kérdésre, vajon Brazília ilyen iramban tud e továbbra is játszani, vagy még fokozni képes-e teljesítményét, Zagalo így válaszolt: „Hogy ez így legyen, ahhoz feltétlenül szükséges, hogy négyjzer, de legalábbis háromszor győztesen hagyhassuk el a játékteret. Az eseményeket nem láthatjuk előre, hiszen még ellenfeleinket sem ismerjük." Azt is megkérdezték Zagalotól, melyik csapat lesz a brazil együttes ellenfele a döntőben. Zagalo válasza: „Majd akkor kérdezzék meg, ha már kiharcoltuk a döntőbe jutást. Szerintem egyelőre legalább négy csapat esélyes döntőba jutásra a mieinken kíviil: Anglia, az NSZK, Olaszország és Uruguay. Számunkra közülük a legkellemetlenebb a nyugatnémet válogatott lenne." A BRAZIL SIKER EGYIK TITKA Sokan úgy tudják, hogy a brazilok jelenlegi sikereinek egyik nyitja az a tény, hogy az együttes három héten át Guanajuateban, 2050 méteres tengerszint feletti magasságban tartotta edzéseit. Mivel Guadalajara 1700 m magasságban fekszik az előbb említett „szoktató" nagyszerűnek bizonyult. Érdemes volt a játékosokat hozzászoktatni a nagy megterheléshez, mert erőnlétük irigylésre méltő módon kiváló. Vérkeringésük megkétszereződött. Érdekes, hogy a harmadik csoport tagjai közül csupán a brazil válogatott készülődött az említett tengerszint feletti magasságban. ITT IS HELENIO HERRERA A világszerte ismert edző Helenio Herrera is szeret részt venni a sajtóértekezleteken. Az egyik csoporttól a másikhoz tart, itt i», ott is néhány szót ejt, nyilatkozik a televíziónak, a rádiónak, úgy tesz, mintha a brazil csapat Anglia feletti győzelméhez neki is jelentős köze lenne. - 4,5 KILÖt Sir AH Ramsey, az angol válogatott edzője kijelentette, hogy a 40° os hőségben lejátszott Brazília—Anglia találkozón játékosai egyenkint négy és fél kilót vesztettek testsúlyokból. Ez aztán igénybevétel! A sportfogadás hírei A ŠPORTKA 23. játékhete elsfi húzásának nyereményei: I. díj: 3 nyertes á 200 000 korona, II. díj: 78 nyertes á 14 410 korona, III. díj: 3401 nyertes á 490 korona, IV. díj: 62127 nyertes i 35 korona: A második húzás nyereményei így oszlanak meg: I. díj: nincs nyertes, II. díj: 3B nyertes á 24 730 korona, III. díj: 2226 nyertes á 500 korona, IV. dij: 43 901 nyertes á 55 korona.