Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1970-06-24 / 148. szám, szerda

Szegedi Szabadtéri Játékok 1970 A Szegedet hónapok óta ostromló magas vízállású folyók visszaszorításának a gigászi küzdelme sem tudta háttérbe szorítani az immár több mint egy évtizedes múltra viszszatekintő, minden év július 18tól augusztus 20-ig megrendezésre kerülő — ma már nyugodtan leírhatjuk — világszínvonalú Szegedi Szabadtéri játékokat. A rangos rendezvényt az idén is megtartják. Az érdeklődés igen nagy, amit egy számadat is bizonyít: eddig már több, mint 30 000 jegyet adtak el a különféle rendezvényekre. A Szabadtéri Játékok megszervezését, lebonyolítását a város megyei jogú tanácsa részéről Papp Gyula, a végrehajtó bizottság alelnöke vezeti. Ö válaszolt a nálunk ls figyelemmel kísért nagy kulturális eseménnyel kapcsolatos néhány kérdésünkre. • Melyek lesznek a ..Szegedi Szabadtéri Játékok legkimagaslóbb rendezvényei? — Elsőnek Kodály Zoltán: Háry János című daljátékát említem meg, melyet Szinetár Miklós rendez és Lukács Miklós vezényel. Ezt követően a Novoszibirszki Állami Akadémia Opera- és Balettszínház együttese mutatja be Csajkovszkij: Csipkerózsika című balettjét. A 80 tagú együttes vendégjátéka nagy művészi élményt ígér. július 25 és augusztus 31 között Euripidész—Sartre—Ilylyés: Trójai nők című drámai költeményében gyönyörködhet a közönség. A főbb szerepeket Sulyok Mária, Ruttkai Éva, Ronyecz Mária és Latinovits Zoltán alakítják. « Az idei Szabadtéri Játékok legsikeresebb előadásainak ígérkezik Moscaqni: Parasztbecsület és Leoncavallo: Bajazzók című operája. Majd augusztus 16—20 között Vitézi Ének címen a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének vendégjátékában gyönyörködhetünk. • A novoszibirszki balettegyüttesen kívül lépnek-e még Jel külföldi művészek? — Igen. Mascagni és Leoncavallo operáiban a főszerepeket a bukaresti Lucia Stanescu, a finn Rilia Pieteritnen, a palermói Cizo Plrrotta és a román . Dávid Ohanesian alakítja. De tárgyalunk még több külföldi művésszel, úgy hogy ez a felsorolás még nem tekinthető véglegesnek. • Milyen feladatokat kell még megoldani a nem egészen egy hónap múlva megkezdődő kulturális seregszemléig? — Egy objektív nehézségből adódó határozat megvalósításával kezdem. Az a helyzet ugyanis, hogy Szegeden — mint ismeretes — a szállodahiány következtében nagy gondot okoz a vendégek elhelyezése, ezért úgy határoztunk, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően az idén csökkentjük a kiegészítő rendezvények számát és kárpótlásul az igényesség emelésére törekedünk. Mivel veszedelmes gyorsasággal közeledik a játékok megnyitásának napja, meg kell gyorsítani a művészeti és technikai dolgozók szerződtetését, elő kell készíteni a kivitelező műhelyek beindítását és egyúttal már most véglegesen • jóvá kell hagyni a jövő évi Szabadtéri Játékok programját. • Az opera- és színházi előadásokon, valamint a baletton kívül milyen kiegészítő rendezvényekre keriil sor az idén? — A kiegészítő rendezvényeknek színvonalban nem szabad elmaradniuk a Szabadtéri Játékoktól. A legkülönbözőbb irányú érdeklődés kielégítésére törekszünk. Megrendezzük a vásárlással egybekapcsolt Szegedi Ipari Vásárt és Kiállítást, melynek keretében a belföldi vállalatok import-termékei mellett a jugoszlávok Is kiállítják gyártmányaikat. Megközelítőleg 50 kiállító vállalat árucikkeit tekintheti, illetve vásárolhatja meg a közönség. A mellékrendezvényeket ilie tőén külön kell szólni a nyári tárlatról, melyen mintegy 200 művész alkotásait állítják ki. Nagy örömet szerez majd a népi táncok kedvelőinek a Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál, melynek keretében az európai szocialista országok legjobb szakszervezeti néptáncegyüttesek mutatják he műsorukat. Eddig 10 fotoklub jelentkezett a Szegedi Fotoszalon felhívására és küldi el tagjainak a kiállításra kerülő alkotásait. Megemlítem még az őszibarack, bor- és virágkiállítást, a Szegedi Ifjúsági Napokat, a könyvkiállítást és a sportrendezvényeket. Természetesen a felsorolt rendezvények csak egy részét képezik a kiegészítő akcióknak. • Pontos számot természetesen lehetetlen lenne mondani, de megközelítőleg mennyi vendéget várnak? — Feltételezzük, hogy a Szabadtéri játékok alkalmával mintegy 460 000 vendég érkezik a városba. A múlt évhez viszonyítva a szállodai férőhelyek 1392-vel szaporodtak. Az idén is szándékozunk elhelyezni autós turistákat Hódmezővásárhelyen, Szentesen és valószínűleg Makón. A vendéglátó vállalatok szegedi és tájjellegű ételek felszolgálásával kedveskednek majd a vendégeknek. A szállodák és egyéb intézmények öszszesen 6148 személy számára biztosítanak férőhelyet az 1970. évi Szegedi Szabadiéri Játékok idejére. KOMLOSI LAJOS |#etten vannak. Diákok: *®Lant helyett gitárt cipelnek hónuk alatt. Nevük: Halmos Béla és Sebő Ferenc. — A Sebők szó csángóul mészárqst jelent, a Béla törökül zászlótartó, szlávul fehér. Különben mindketten építészmérnöknek tanulnak és csak egy sóhajnyira vannak a diplomamunka leadásának határidejétől. Halmos Bélát és Sebő Ferencet sokan ismerik nálunk is, a „Röpiilj Páva" népdalversenyben nemzetiségi népdalokkal léptek fel. Sőt, Halmos Béla a döntőbe is bekerült, magyar népdalokat énekelt gitárkísérettel. — Máig sem értem — mondja —, hogy nem a nemzetiségi csokorral értünk el helyezést, szerintem sokkal jobb volt a közös számunk, mint az én külön számom. Halmos Béla Szombathelyen született, Gyulán nevelkedett, 16 éves koráig. Felkerült Budapestre és ott ismerkedett meg barátjával, Sebő Ferenccel. — Már hatéves koromtól zenét tanulok. Először hegedűn és brácsán, majd a katonaságnál rátértem a gitárra. — A gitár nagyon könnyű hangszer — veszi át a szót Sebő Feri — emiatt könnyen és gyorsan terjed. Számunkra ez hasznos momentum, mert ezáltal, hogy a hangszer nagy popularitásnak örvend, a gitárkísérettel előadott népdalok is divatba jönnek. Sebő Ferenc Szekszárdon született és Székesfehérváron nőtt fel. Nyolcéves korától tanul muzsikálni zongorán és csellón. — Eleinte csak komoly zenével foglalkoztam. Németországban tanultam meg gitáron játszani, ott foglalkoztam először népdalkutatással is. A német népdalkutatáson keresztül jutottam el a magyar népdalig. A főiskolán szabad ide** jükben állandóan összejártak valamelyikük szobájában és gitároztak, énekeltek. — Nálunk családi hagyomány volt a népdaléneklés — mondja Béla. — Apám lelkes falukutató volt, mint építész, a parasztépítkezés motívumainak kutatásával foglalkozott. — A népdalok és József Attila közt a kapocs nagyon egyszerű — veszi át a szót Feri. — József Attilát mindig nagyon szerettük, s mikor verseit zenésítem, a másik nagy Két »lantos diák« kincstárból, a népzenéből merítek. A József Attila dalaim zenei nyelve a népzenén alapszik. A népdal ereje abban rejlik, hogy a többi zenei nyelvtől eltérően mindenki tudja énekelni, tehát mobilizáló hatása felmérhetetlen. — A gépzene terjedése zened passzivitást okoz. Az emberek elfelejtenek énekelni és ez nagyon rossz volna — mondja Feri —, viszont, aki gitárt vesz a kezébe, az énekel is, nemcsak pengeti, aktívan, mint élő ember, részt vesz a zene belső életében. — A gitárnak másik nagy haszna — fűzi hozzá Feri véleményéhez Béla — az, hogy nem cigányzenészek csavarják, facsarják, torzítják a népdalt. Egyszer Bartóknak valaki levélben panaszkodott, hogy a magyar rádióban túlteng a ma• gyar nóta műsor. Bartók erre lakonikus tömörséggel válaszolt: „Nem baj, legalább hamarább megunják az emberek". — Mi tömegzenei kultúrát akarunk szervezni és terjeszteni a ml gitáros népdaléneklésünkkel — mondja az ars poecitát Halmos Béla. — Az emberek, ha megismerik, milyen szép a népdal szövege és zenéje, akkor minden bizonynyal nagyon megszeretik. — Ugyanez a helyzet József Attilával is — mondja a versek megzenésítője. Meg kell cáfolni az emberekben József Attiláról kialakult hiányos és torz képet. Mert József Attila mozgalmi költészetében is, de lírai verseiben kimondottan, egyik legnagyobb művésze a lírának a világirodalomban. Egyikük sem kíván a zenével és énekléssel hivatásosan foglalkozni? — A mi szakmánk nagyon szép — mondja Halmos Béla, aki városrendezéssel szeretne foglalkozni a tanulmányai befejezése után — nagyon közel áll a művészethez. — Csak már túl legyünk a vizsgákon. Bélára még egy másik nagy esemény is vár, rövid időn belül apa lesz — kajánkodik Feri. — Mindenkire rákerül a sor — vág vissza az. M

iért éppen nemzetiségi népdalokat választottak a népdalversenyre — kérdeztem —, hiszen egyikük sem tartozik a Magyarországon élő nemzetiségekhez? — Nagyon egyszerű okok miatt — válaszolja Feri. — Mondhatnánk, hogy a Bartók —Kodályi tradíciót kívántuk ezzel folytatni. Hiszen a népzenében nincsenek határok. Sok olyan szlovák, román, délszláv dal van, mely zeneileg tökéletesen egyezik a magyarral. Különösen nem lehet különbséget tenni a székely és a román, vagy a dél-szlovákiai és a magyar népzene közt. — Másik szempont, személyes élmény következménye — mondja Halmos Béla. Az aquinkumi műkincsek megvédése érdekében Interstudex néven dr. Hajnóczi Gyula szervezésében nemzetközi ásatótábor gyűlt össze csupa diákokból. Esténként a sokszínű diáktársadalom énekelt. Mindenki a maga nyelvén. Itt szerettük meg más népek zenéjét is. Nincs annál jobb érzés, mint mikor az olyan emberekkel, akikkel még beszélni sem tudtunk, a közös éneklés által barátságot kötöttünk. GÁGYOR PÉTER - ' ié. (Tóthpál Gyula felvétele) VISSZAPILLANTÁS A MODERN LENGYEL KÉPZŐMŰVÉSZET KEZDETEIRE A bratislavai vár helyiségeiben rendezték meg az „Ifjú Lengyelország" elnevezésű, a múlt században alakult mozgalom képzőművész-csoportja válogatott alkotásainak bemutatóját. Az olaj, akvarell, pasztell, guas-képek, fekete-fehér és színes grafikák, bronzból, márványból vagy fából készült szobrok népesítik be a tágas termeket. Ezek mind a 19—20. század fordulóján elindult modern lengyel képzőművészetet képviselik. A korszak egész Közép-Európában a mélyen járó változások, az egymást váltó irányzatok ideje. Az Ifjú Lengyelország főfészke Krakkó, éltetői, vezető egyéniségei Stanislaw Przybyszewski, a költő és a festő, szobrász, grafikus és a színműíró: Stanislaw Wyspiaňski. Az eddigi realista-impresszionista szemlélet kezd háttérbe szorulni, de jelentős szerephez jut a lélektelenné merevült történeti festészet ellenhatásaként 1890 táján Münchenben kialakut Jugendstil, amit a franciák Art Nouveaunak, Bécsben Szecessziónak neveznek. Az új irány az akadémizmus kötöttségeitől való szabadulásra, s bizonyos fokig a természethez való visszatérésre törekszik. Japan s nyilván krétai befolyásra ornamentummá stilizálja a növényi formákat, s gazdagon alkalmazza a szőnyegszerűen elrendezett díszítőelemeket. Jellegzetessége a lágyan ívelő, elegánsan hajlékony vonal. Fe érvényesülési területe az építészetnél a fal- és síkdíszítés, az iparművészet s az alkamazott grafika. Teret hódít ezenkívül a Nyugatról érkezett egyetemes mozgalom: a szimbolizmus is. Híveinek, a lázadó egyéniségeknek meggyőződése, hogy a jelenségek realitásának egy rejtett valóság felel meg, ami a tulajdonképpeni lényeg. A művészet küldetése, hogy ezt a realitást jelképpel, szimbólummal szuggerálja. A szimbolizmust később azzal vádolták, hogy elfordul az élettől, elszigetelődik az időszerű kérdésektől s a társadalmi küzdelmektől. Az asszimilált idegen hatások azonban nem sorvasztották el a sajátos nemzeti vonásokat. S így jellegzetes lengyel művészettel találkozunk a bemutatott gazdag anyag révén, amelyet a varsói, krakkói, poznaňi, lodži, bratislavai s felsősziléziai múzeum kölcsönként bocsátott a kiállítók rendelkezésére. Huszonnyolc polgári festő gondolkodását, érzéseit, látomásait, vélekedését az életről, a világról vetítik elénk a sűrűn sorjázó tájképek, arcmások és csendéletek. Stanislaw Wyspiaőski szín- és fényhatásokat is mérlegelő, s főképp elemző Önarcképe nemes, letisztult alkotás. Meleg tónusú gyermekportréit bensőségesen formálta meg. Wladyslaw Slewiiiski atmoszféra-teremtő erővel jeleníti meg Bretagne egyik festői táját. Leon Wyczólkowski tehetséges emberábrázoló. Tájai hullámzó lelkiállapotok tolmácsolói. Jan Stanislawski festményei is lírai hangulatokat éreztetnek. Fryderyk Pautsch: Hucul temetése folklórelemekben bővelkedik erőteljesen felépített kompozícióján. Kazimierz Sichulski is hucultémát dolgoz fel. Egy menyegző néhány típusát fogja képbe. Alfons Ka.rpióski finom bájt, igéző nói gyengédséget sugárzó arcmástanulmánya az Art Nouveau je- gyeit viseli magán. Stanislaw Czajkowski dús színskálájú képei a szecesszió kifejező eszközeivel éreztetik a nyár buján fejlődő növényzetének életerejét. Jan Stanislawski tájainak meseszerű, álmodozó csendjében kókadt fejű napraforgók búsonganak. Jozef Pankiewicz olajképén az éj áttetsző, halvány foltokkal megbontott sötétjében titokzatos látomásként tűnnek fel a tovasikló hattyúk. Jozef Mohoffer Múzsája szimbolikus erejű, érett alkotás. S lehetne még a következőkön kívül is tovább méltatni a többi finom felfogású, dekoratív elrendezésű asszonyportrét (Ignacy Pienkowski, Teodor Axeiv towiczj; a bonyolult jelképes vallásos kompozíciókat — (Witold Wojtkiewicz Meditációja), a mélységes természetérzéket árasztó Tátrai tájat (Ludwik Misky) is. A festők zöme a fekete-fehér művészetben is jeleskedik. Metszetek, karcok, derűs színű kőrajzok szólnak a fejlett, kifinomult grafikai művességről. Té» makörük roppant sokágú. Felöleli az antik hitregék s a Biblia világát, a kortörténeti érdekesség számba menő művész- és családi arcmásokat, a nyugateurópai és oroszországi élménnyé mélyült útibenyomásokat, a jelképes ábrázolásokat, a színpadképeket és a falragaszokat. Harmónikusan elhelyezett szobrok közül: Edward Wittig hangsúlyt ad az anyagnak is nemesen formált bronzaktjában. St. Ostrovský átszellemült Chopin-fejjel hódol a nagy zenésznek, nemzeti büszkeségüknek. Ksawery Dunikowski (1875— 1963). mélyen emberi, jellemet, lelket immár expresszív realiz- mmmm mussal kifejező szobrai (a Fes- IIIJ tő, a Madonna, Öregasszony-fej J a legmegragadóbbak. ^ A krakkói-napok keretében rendezett, általános érdeklődést vi. 24. és méltányolást érdemlő kiállítás július 18-án zárul. BÄRKÄNY JENÖNE ^