Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1970-06-24 / 148. szám, szerda

NEM HOLT ZÓNA Megkezdődik a hétköznapi pártmunka BESZÉLGETÉS MICHAL KOVAČ MÉRNÖKKEL, A LÉVAI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG MEZŐGAZDASÁGI TITKÁRÁVAL A lévai járásban is a befejezéshez közelednek a (agkönyv­csercvel kapcsolatban a párttagokkal folytatott beszélgetések. Sok pártszervezetben ezekben a napokban már megteszik az előkészületeket az aktív pártmunka kibontakoztatására. Mi­chal Kovái: elvtárssal, a járási pártbizottság mezőgazdasági titkárával a mezőgazdasági termelés területén működő párt­szervezetek helyzetéről, a beszélgetések lefolytatásának eddi­gi eredményeiről és a további feladatuk leljesitúsének előké­születeiről beszélgettünk el. A beszélgetés lényegét ax aláb­biakban foglaljuk össze. A LÉVAI JÁRÁS gazdasági életében a mezőgazdasági ter­melés dominál. Ipari termelése is fejlődött a felszabadulás után, de a járás jellegét a me­zőgazdaság adja. A mezőgazda­sági termelés színvonalát te­kintve a lévai járás Nyugat­Szlovákia legjobb eredményt el­érő területei közé tartozik. Ez vonatkozik mind a növényter­mesztésre, mind az állattenyész­tési termelésre. Az előbbi pro­dukciójának zömét a gabona­termesztés, a kapásnövények termesztése és a cukorrépater­mesztés adja. Az állattenyész­tésben főként szarvasmarha­tenyésztéssel foglalkoznak. Itt nagymértékben alkalmazzák a korszerű takarmányozási tech­nológiát, a mezőgazdasági álla­tok szintetikus takarmányozá­sát. Úgyszintén jó eredménye­ket érnek el a mezőgazdasági dolgozók a sertéstenyésztésben is. Indokolt az a megállapítás, hogy a járás mezőgazdaságában mind 1968-ban, mind tavaly konszolidált volt a helyzet. A termelés területén nem nyilvá­nultak meg szélsőségek, nem voltak sztrájkok, nem lazult meg a munkafegyelem és nem sértették meg a munkaerköl­csöt. A mezőgazdasági dolgozók higgadt magatartást tanúsítot­tak 1968 augusztusát megelőző időszakban is, az augusztusi események jelentőségét is meg­értették, s utána tudatosítot­ták, hogy csakis jó és lelkiis­meretes munkává! járulhatnak hozzá a helyzet rendezéséhez. Ezt igazolják az elért eredmé­nyek, amikor is az 1968-as ter­melési évet sikeresen befejez­ték, a termelési tervet minden szakaszon túlteljesítették. Mint már említettük, a mező­gazdasági termelésben 1968 au­gusztusa körül semmiféle szél­sőséges jelenség nem fordult elő. Zavarkeltésre irányuló kí­sérletek és jobboldali opportu­nista megnyilvánulások főleg a Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóságról és a Járási Me­zőgazdasági Építkezési Igazga­tóságról indultak ki. Ezekben a szervekben egyes dolgozók for­rófejűén határozatokat kezdtek szerkesztgetni, ezekből a me­zőgazdasági üzemekbe is kül­dözgettek. Ezekben egyrészt ál­talános sztrájkra hívták fel a dolgozókat augusztus 23-ra, azonkívül felszólították őket ar­ra, hogy határozatokban köve­teljék a Varsói Szerződés szö­vetséges hadseregeinek kivo­nulását országunkból. Az em­lített szervekből kezdeménye­zett próbálkozások azonban szinte teljesen hajótörést szen­vedtek a mezőgazdasági dolgo­zók döntő többségének józan megfontoltságán. A mezőgazda­sági üzemekben a pártszerveze­tek és a szövetkezetek vezető­sége biztosítani tudta a fegyel­met, a jó munkaerkölcsöt és a folyamatos termelést semmifé­le zavaró körülmény nem aka­dályozta. A MEZŐGAZDASÁGI üzemek­ben működő és a falusi párt­szervezetekben eredményesen folynak a tagkönyvcserével összefüggő beszélgetések. Eddig negyvenegy pártszervezetben végezték el a beszélgetéseket, s ezek eredményeit már jóvá­hagyták az illetékes pártszer­vek. Az átigazolt párttagok szá­mára már megkezdték az új igazolványok kitöltését. Továb­bi sürgős feladat teljesítését is megkezdték ezekben a párt-' szervezetekben: a pártbizottsá­gok a járási pártbizottság kép­viselőinek segítségével kidol­gozzák az elkövetkező mintegy másTél évi időszakra az alap­szervezetek előtt álló legfonto­sabb feladatok tervét, hogy ezek megvalósításéra serkent­sék a pártszervezeteket és min­den egyes kommunistát. A fel­adatterveket jóváhagyás után felolvassák majd az ünnepélyes taggyűléseken, amelyeken a párttagok átveszik az új tag­könyveket. Ezekben a napokban tovább folytatják a beszélgetéseket a járás pártszervezeteiben. A me­zőgazdasági termelés szakaszán működő pártszervezetekben a beszélgetéseket az aratás meg­kezdéséig, tehát körülbelül jú­lius 15—20-ig akarják befejezni. A járási pártbizottság mezőgaz­dasági osztálya és az alapszer­vezetek előtt további fontos fel­adatként áll a pártaktivisták új testületének megszervezése. En­nek tagjait az egyes pártalap­szervezetekbe osztják be, hogy a bizottságoknak segítséget nyújtsanak politikai feladataik teljesítésében, elsősorban a párttagok aktivizálásában, esz­mei nevelésében, valamint a gazdasági feladatok teljesítésé­nek ellenőrzésében. A pártalap­szervezetek bizottságai a gaz­dasági eredmények értékelése és ellenőrzése céljából rendsze­resen elemzik a negyedévi és a félévi feladatok megvalósítá­sát, ezzel kapcsolatban állást foglalnak, az anyagot a taggyű­lés elé terjesztik megvitatásra és a végleges álláspont megfo­galmazására. Ezekben rámuta­tunk mind az eredményekre, mind a fogyatékosságokra, s ha esetleg valamely feladatot nem sikerült megvalósítani, akkor részletesen elemzik ennek okát. A pártszervezetek a szövetke­zetek vezetőségének segítséget nyújtanak a felmerült nehézsé­gek leküzdésében. A BESZÉLGETÉSEKNÉL meg­mutatkozott, hogy a mezőgaz­daságban dolgozó párttagok kö­zül aránylag kevés a kiesés. Többnyire azoknak a párttagod­nak nem javasolják a tagköny­vek kiadását, akik már hosz­szabb ideje passzívak voltak, valamilyen oknál fogva nem teljesítik párttagsági kötelessé­geiket, nem vesznek részt tevé­kenyen a pártéletben. A párt sorainak megerősíté­sére már most gondolnak. Mind a szövetkezetekben, mind az ál­lami gazdaságokban ezekben a napokban is törődnek új párt­tagok felvételével, főleg a fia­tal dolgozók közül. A járási pártbizottság elnökségének leg­utóbbi ülésén ís a szövetkezeti és az állami gazdaságok párt­szervezeteibe javasolt hét új párttag felvételét tárgyalták meg. Amint már előbb szó volt ró­la, a Járási Mezőgazdasági Ter­melési Igazgatóság és a Járási Mezőgazdasági Építési Igazga­tóság alapszervezeteiben erősen megnyilvánult a jobboldali op­portunizmus. A járási pártbi­zottság leváltotta a Mezőgaz­dasági Termelési Igazgatóság pártbizottságát, az alapszerve­zet tagjai közül kiválasztották azokat, akik megmaradtak a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus po­zícióin. Velük lefolytatták a beszélgetéseket, s közülük ala­kították meg a pártszervezet új bizottságát. Azokat a párttago­kat, akik az 1968-as augusztusi események idején és utána szovjetellenes, szocialistaelle­nes és soviniszta magatartást tanúsítottak, bűnösségük foka szerint vagy kizárják a pártból, vagy pedig törlik párttagságu­kat. Hasonlóképpen a Mezőgaz­dasági Építkezési Igazgatósá­gon is kiválasztották a párt megbízható tagjait és velük már elvégezték a beszélgetése­ket. Most kezdik meg a beszél­getéseket azokkal a párttagok­kal, akik 1968-ban ellenséges jelszavakat firkáltak, ilyen pla­kátokat készítettek és ragasz­tottak ki, s különféle „határo­zatokat" szövegezgettek és ter­jesztettek. Az ilyen egyének­nek távozniuk kell a pártból. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG és az alapszervezetek következete­sen megtisztítják a párt sorait a jobboldali opportunizmus és revizionizmus képviselőitől, mindazoktól, akik méltatlanok­nak bizonyultak a kommunista párttagságra, hogy a beszélge­tések befejezése után elérjék a járási pártszervezet teljes mér­tékű aktivitását. GAL LÁSZLÓ Előnyben a kukoricatermesztés (ČSTK) — Szlovákiában a sxS vetkezetek és állami gazdaságok az idén 10 százalékkal túlteljesí­tették a szemeskukorica vetéster­vét. A szlovákiai mezőgazdagági ágazat kidolgozta e terménynek a következő években való termelési koncepcióját. Az ötéves terv évei­ben az állattenyésztés szükségle­teire, valamint a penicillin- és a keményítő ipari termelése számá­ra való tekintettel a szemes kuko­rica termelési teritletét az eddigi 113 000 hektárról 180 000 hektárra kell emelni, mégpedig túlnyomó részben a szocialista szektorban. A kukorica vetésterületét a zab, a kapás takarmány, a tavaszi és őszi vegyes takarmány vetésterületei­nek csökkentésével kell kiszélesí­teni. Szlovákiában tavaly első ízben értek el 40 métermázsás átlagho­zamot a kukoricatermelésben, emellett az érsekújvári, a galán­tai, a komáromi, a dunaszerdahe­lyi és a kassai járásokban több efsz és állami gazdaság 50 méter­mázsán felüli termést ért el. A kidolgozott koncepcié szerint 1975-ben ilyen eredmények eléré­sével számolnak. Meg kell oldani a kukorica be­takarításának, tárolásának és fel­dolgozásának a problémáit Is. A múlt napokiian az új­ságírók egy csoportjával a nyugati államhatár egyik részén jártam. Amíg a re­pülőgép a Prága—Karlovy Vary közötti utat megtette, beszélgettünk. A téma a nyugati határmenti rész fej­lődése volt és természetesen a nyugati határvonal. Mind­nyájunkat érdekelt a határ­őrség katonáinak, a határ­menti vidék lakosainak éle­te, városainak és falvainak fejlődése. Nagyüzemi mezőgazdasági termelés A nyugat-csehországi kerület kétharmada az államhatár men­tén terül el. A felszabadulás után a kerületből mintegy fél­millió németet telepítettek ki. A helyükbe érkezők számára az 1954—1963-as években mint­egy 100 millió korona ráfordí­tással 3427 lakóházat hoztak rendbe. Az első években, sőt még az ötvenes évek elején is, a legnagyobb gondot a mező­gazdaság okozta. Sok volt a parlagon heverő föld és a ki­használatlan rét. Változást csak a nagyüzemi mezőgazdaság be­vezetése hozott. Tíz évvel eze­lőtt, 1960-ban az 1 ha-ra eső mezőgazdasági nyerstermelés 4944 korona volt, tavaly pedig már 7406 koronát tett ki. A háború előtt, 1937-ben a kerü­letben a tehenenkénti évi fejé­si átlag 2065 liter volt, 1969­ben pedig már elérték az évi 2276 literes átlagot. Az 1960­as év gazdasági eredményeit alapul véve 1969 végéig az egy hektárra eső húseladás 47,7, a tejé 78,2, a tojásé 34,4 száza­lékkal növekedett. A chebi já­rás ma már ötszörte több mező­gazdasági terméket termel, mint a háború előtt. A tacho­vi járás — amely a legelmara­dottabbak közé tartozott — ma a szocialista mezőgazdaság példaképe. Természetesen van­nak még fogyatékosságok is. A kerület vezetői és dolgozói azonban mindent megtesznek, hogy a mezőgazdaság tovább fejlődjék. Az ipar fejlődése is a megfelelő úton halad. Ezt bizonyítják azok az eredmé­nyek, amelyet a kerület e té­ren az elmúlt 25 év alatt elért. Nemcsak a termelés mennyisé­ge növekedett, hanem számos új ipari létesítmény is felépült vagy pedig korszerűsödött. Az összeset felsorolni igen nehéz lenne, így csak a legjelentő­sebbeket említjük meg közü­lük. A plzeňi Skoda-művek — amelyet a háború közvetlen be­fejezése előtt 500 amerikai re­pülőgép bombázott le — 1969­ben a háború előtti évi terme­lés ötszörösét produkálta. (]•) fióküzem épült Ostrovban és Rotaván. A chebi Eska kerék­párgyár négyszerte több kerék­párt exportál a világ különböző államaiba, mint a háború előtti években, 1951-ben például 3500 kerékpárt gyártottak, míg 1969­ben évi 48 000-et. A holoubkovi Kovohutban az utóbbi 10 évben 150 százalékkal növekedett a termelés. Kdynjében valami­kor egy kis műhelyben javítot­ták a textilgépeket. Helyén ma korszerű textilgyár áll, amely 1500 embernek ad munkát. Az egykori nyranyi lőszerraktár épületeiben a Tesla telefonköz­pontok készülnek. A Sumavan konfekciót gyártó vállalat Kla­tovyban épített új korszerű üze­met. A sušicei kis Solo gyu­fagyárból fafeldolgozó kombi­nát lett. A híres plzeňi sör­gyár átépítése után évi 850 ezer hektoliter sörrel termel többet. Nagy jelentősége van a Hroznétlni Húskombinátnak is. A kerület és az ország életé­ben nagy szerepe van a soko­lovi barnaszén medencének is, ahol az évi barnaszéntermelés a háború előtti 2,1 millió ton­náról 1969-ben 19,2 millió ton­nára növekedett. Tisován és Vfesovon új széltkombinát léte­sült. Tisován nagy villanytelep is épült. A kerület energetikai iparának téljesítménye ma már 8 százalékkal felülmúlja az 1937-ben hazánkbaa termelt .áram mennyiséget. Asszanáció, építkezés ... A felszabadulás óta a múlt év végéig 25 000 lakást assza­náltak. Ugyanakkor az említett idő alatt 80 090 új lakás épiilt fel a kerületben. Az állam­kasszából az önsegélyes és szö­vetkezeti lakásépítés támoga­tására több mint 743 millió ko­ronát utaltak ki. A sokat mel­lőzött nyugat-csehországi für­dőhelyek is az utóbbi években Ígéretes fejlődésnek indultak. Karlovy Varyban felépült a Svájci Húz elnevezésű szana­tórium. Átépítették a Park és a Moszkva-Pupp szállodákat és megkezdődött a nemzetközi Termál Szálló építése. A ta­tarozásokon és építkezéseken kívül még lényegesen az is ja­vít a helyzeten, hogy az ed­dig más célokra használt fürdő­épületeket ismét átadják ere­deti céljuknak. Az idegenfor­galom szempontjából az emlí­tetteken kívül még nagy jelen­tősége van annak is, hogy az elmúlt 25 év alatt a kerület­ben 12 új szálló épült fel. A kerület, a járások, a váro­sok és a falvak fejlesztéséhez nagyban hozzájárult a kerület lakossága is. A ,,-Z" akció ke­retében 1960-tól 246 művelődé­si otthont, 275 gyermekjátszó­teret, 700 autóbuszmegállót adtak át rendeltetésének, 941 ha parkot létesítettek és 411 kilométer vízvezeték hálózatot építettek. Mrákován az óvoda értéke 300 000 korona, a boi sportcsarnoké pedig 417 000 korona. Nem beszélve arról, hogy számos üzlet építését is elősegítette a lakosság. Egészségügy és művelődés A kerületben 1960-ban 10 000 lakosra 15, tavaly pedig már 20 orvos jutott. Rokycanyban, Stodban és Ostrovban új kór­ház épült fel. Míg a harmin­cas években 1000 élve született gyermekből 135 halt meg, ad­dig ez az arány 1969-ban már 21-re csökkent. Az átlagos élet­kor a felszabadulás óta a kerü­letben 6 évvel hosszabbodott meg. A jó egészségügyi gon­doskodásnak tulajdonítható, hogy a kerületben a nők átla­gos életkora 74, a férfiaké pe­dig 69 év. A nemzeti bizottságok közre­működésével az állam az isko­lahálózat kiépítésére is nagy gondot fordított. Több iskola épiilt fel. A diákok iskolán kí­vüli neveléséről 270 napközi otthon és klub gondoskodik. Az iskolai étkezdékben több mint 78 000 gyermek étkezik. A kerület székhelyén, Plzeňben főiskolát létesítettek: pedagó­giai, orvostudományi, elektro­technikai és gépészeti fakultás­sal. A művelődést és szórakozást 4 hivatásos színház biztosítja a kertiletben, amelyeknek elő­adásait évente félmillió ember tekinti meg. Két szimfonikus zenekar tavaly 594-szer lépett a közönség elé. A tavaly ren­dezett 64 különböző témájú ki­állítást 371 000 ember tekintet­te meg. A kertiletben évente mintegy 25 000 kulturális és társadalmi akciót rendeznek. Mintegy 1102 könyvtár áll a lakosság rendelkezésére. Az említetteken kívül nagy össze­get fordítanak a műemlékvé­delemre. Csupán Cheb régi vá­rosrésze műemlékeinek tataro­zására 186 millió koronát for­dítottak. A kozlyi és a Hore­šovsky Týn-i várakat is rend­behozták. Sok-sok számot és alko­tást lehetne felsorolni en­nek a határmenti kerület­nek az életéből, 25 éves fej­lődéséről. E rövid írás is azt bizonyítja, hogy a nyu­gati határmente a németek kitelepítése után sem vált holt zónává, tovább épül, szépül és fejlődik. Igen ör­vendetes tényként könyvel­hetjük el, hogy a határmen­ti lakosság együtt él és dol­gozik a határ őrzőivel, se­gíti azok munkáját és vi­szont. Erről az ott járt új­ságírók személyesen is meg­győződtek. NÉMETH JÁNOS Az Irapa — papír- és cellulőzipari fejlesztési és ésszerűsítési intézet számos kutatási, fejlesztési feladatot old meg, és ezek eredményét közvetlenül az üzemek hasznosítják. Képün­kön Jaroslav Jaša egy Dixun-típusú laboratóriumi papírkenő gépen dolgozik. (Nősek felv. — ČSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom