Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1970-06-01 / 128. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1970. június 1. HÉTFŐ BRATISLAVA • XXIII. ÉVFOLYAM 128. szám Ara 50 fillér VILÁGSZERTE VISSZHANGZIK A MEXIKÓI LABDA PATTOGÁSA Legifjabb korunk vágyainak egyik netovábbja kétségtelenül a távoli ás szépségesnek tartott Me­xikó, az aztékok fisrégi földje volt. Ez az ország két évvel eze lőtt lenyűgöző mádon rendezte meg a legutóbbi nyári olimpiai játékokat, most pedig a földke­rekség 15 arra érdemesített válo­gatott labdarúgó-csapatát látja vendégül. Mindannyiuk számára nagyszerű környezetet biztosít an nak eldöntésére, hogy közülük pillanatnyilag melyik a legjobb, melyikük érdemes a világbajnoki címre. Hozzávetőleg fél milliárd ember nézte meg az Azték stadion pom pás világbajnoki megnyitóját, s így a tévé segítségével a nagy esemény részese lehetett. Közép-európai idő szerint 10 órakor (Mexikóban 17 órakor) (05 000 néző előtt bevonult az em lített stadionba a köztársasági el­nök katonai gárdájának zenekara, hogy a közönséget szórakoztassa. Azután spanyol, angol és francia nyelven ismertették a műsort. A haditengerészet zenekarának köz reniüködésével a pattogó indulók hangjaira 16 csoportban egyenként 11—11, a résztvevő országok me zébe öltözött mexikói fiú vonult fel. A csoportok előtt egy-egy me­xikói lány haladt, a küzdő felek nevét viselő táblával. A csapatok a spanyol ABC sorrendjében vo­nullak fel. A sort az NSZK válo­gatottja nyitotta meg és a vendég látu Mexikóé zárta be. A tengerész kadéták a FIFA tagállamainak zászlaját hozzák be ax Azték stadionba . . Elsőként C a n e d o, a Mexikói Labdarúgó Szövetség és a szervező bizottság elnöke lépett a mikrofon­hoz, majd Sir St a n I e y R o us, a FIFA elnöke kérte fel G u s t a v o Diaz Ordaz mexikói köztársa sági elnököt a IX. labdarúgó vi lágbajnokság megnyitására. A színpompás ünnepség után, pontosan tizenkét órakor (szerin­tünk 19 órakor) a Mexikó — Szov­jetunió mérkőzéssel vették kezde tűket a 22 napon át tartó küzdel­mek. A labdarúgás sorrendben 9. vi­lágbajnokát június 21-én kellene megismernünk. Amennyiben azon ban a döntő az esetleges meghosz­szabbílás után sem hozna ered­ményt, két nappal később ismét­lés válna szükségessé. Ha az is­métlés rendes játékidejében, vagy netán a 2x15 perces hosszabbítás ban sem dől el. hogy melyik dön íőbeli csapat jobb. sorshúzás álla pítaná meg az új világbajnokot. Az eddig lebonyolított világba) nokságok során még nem volt ismételt döntő, tehát a sorhúzást sem vették igénybe. Minden alka­lommal a zöld gyepen dőlt el, melyik a világ legjobb labdarúgó nemzete. ZALA iÖZSEF KÖZEL-KELET Újabb heves kommandóakciók Kairó — Arab fegyveres cso­port intézett támadást szomba­ton izraeli katonai berendezé­sek ellen, a Szuezi-csatorna északi szektorában. A megtá­madott katonai objektumokat az arab harcosok sorra meg­semmisítették — jelentette be egy kairói katonai szóvivő. Az elmúlt hét végén arab egységek ismét átkeltek a Szuezi-csatornán és annak északi térségében izraeli kato­nai állásokat támadtak meg. Az egyiptomi katonai szóvivő ada­tai szerint az átkelt alakulatok megtámadtak egy izraeli páncé­los menetoszlopot, Ras Alastól délre. A szóvivő bejelentette, hogy két izraeli tankot és két páncélkocsit teljesen megsem­misítettek az egyiptomi kato­nák. Ezzel egyidőben az egyip­tomi tüzérség tüzet zúdított iz­raeli állásokra a Szuezi-csator­na nyugati oldaláról, s így megakadályozta, hogy az izrae­liek erősítéseket vonjanak be. Amman — szombaton ismét fellángoltak az összecsapások a lordán-folyó völgyében, jor­DÉLKELET-ÁZSIA | dániai és izraeli alakulatok kö­zött. Kairó — Az Egyesült Arab Köztársaság fővárosában szom­baton megkezdődött a palesz­tinai ellenállók konferenciája. Első ízben került sor arra, hogy a megbeszélésen az összes el­lenállási csoport képviselői részt vesznek. A konferencia célja egyesíteni a palesztinai ellenállási mozgalmakat. Izraelnek el kell ismernie az ENSZ alapszabályzatát Moszkva — A TASZSZ nyilat­kozatot tett közzé, amely le­szögezi, hogy a közel-keleti válság éleződése, amely min­denekelőtt Izrael meggondolat­lan kalandorpolitikájának tud­ható be, mély felháborodást kelt a szovjet népben. A közei­keleti béke helyreállítása szem­pontjából szükséges arra kény­szeríteni a Tel-Aviv-i vezetőket, hogy feltétlenül ismerjék el az ENSZ alapszabályait és mara­déktalanul teljesítsék a Bizton­sági Tanács határozatát. RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT KAMBODZSÁBAN Saigon — A kambodzsai rá­dió vasárnap bejelentette, hogy mától kezdve a kormány rend­kívüli állapotot rendelt el az országban és a legsúlyosabb büntetések várnak azokra, akik vétenek az előírások ellen, amelyeket egy terjedelmes lista tartalmaz. Akire rábizonyítják, hogy kormányellenes tevékeny­séget fejt ki, azt halálbüntetés­sel sújtják. Hasonló büntetés vár azokra is, akik propaganda tevékenységet fejtenek ki a ka­tonák között, hogy azok állja­nak .át az „ellenség" oldalára. Húsz évi börtön jár azért, ha valaki a pekingi, hanoi, vagy a dél-vietnami forradalmi kor­mány rádióját hallgatja, illet­ve „valótlan híreket terjeszt". A rendkívüli állapot mindaddig tart, amíg az ország veszélyben forog. Washington — Kambodzsa és az Egyesült Államok nagy­követeket cserélnek, közlik a nyugati hírügynökségek jól ér­tesült washingtoni körökre hi­vatkozva. E források szerint a diplomáciai kapcsolatok felvé­telét a kambodzsai kormány ja­vasolta. Az erről szóló híreket az amerikai külügyminisztérium szóvivője mindeddig nem cá­folta meg. Magyar pártmunkások az SZLKP Központi Bizottságán (CSTKj — Dr. Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB elnökségi tagja, a KB titkára szombaton Bratisla­vában dr. Anton Kopšának, az SZLKP KB Ideológiai osztályve­zetője helyettesének jelenlété­ben fogadta Sándor Józsefet, az MSZMP KB tagját, az MSZMP Központi Bizottsága irodájának vezetőjét és Havasi Pétert, a Nógrádmegyei pártbizottság ideológiai osztályának titkárát. A magyar vendégek mint az MSZMP lektorai a CSKP KB meghívására május 25-től 30-ig tartózkodnak hazánkban, és több előadást tartottak a Ma­gyar Népköztársaság szocialista országépítésének negyed évszá­zadáról. A magyar vendégek elutazá­sát megelőző fogadáson Pezlár elvtárs rendkívül nagyrabecsü­léssel nyilatkozott az MSZMP lektorainak előadássorozatáról amely jelentősen hozzájárult a csehszlovákiai párttagok isme­reteinek bővítéséhez. K o z e let — LUDVÍK SVOBODA köztársa­sági elnök A. Burgibát, a Tuniszi Köztársaság elnökét üdvözlő táv­iratban köszöntötte Tunisz állam­ünnepe alkalmából. — EGYHETI TANULMÁNYI LÁ­TOGATÁS után A. P. Volkov bizott­sági elnök vezetésével visszauta zott hazájába a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett működő munka- és bérügyi bizottság kül­döttsége. A ruzynéi repülőtéren a küldöttségtől Michal Stancel. sző vetségi munkaügyi és népjóléti miniszter, dr. Emilian Hamerník, a cseh munkaügyi és népjóléti mi­niszter, valamint S. V. Cservonyen­ko szovjet nagykövet vett búcsút. — PRÁGÁBÓL tegnap háromna pos csehszlovákiai látogatása után Szófiába utazott lahja Abu Bakr, az Arab Államok Ligája informá­ciós központjának igazgatója. Az arab vendéget prágai tartózkodása alatt több közéleti személyiség fo­gadta. Tegnap kaptuk a megrendítő hirt. Fábry Zoltán, az európai hírű és rangú csehszlovákiai magyar író és publicista, érdemes művész, a Munkaérdemrend és még több más bel- és külföldi kitüntetés tulajdonosa május 31-én, vasárnapra virradó éjsza­ka Stószon hosszas betegség ut án meghalt. Fábry Zoltán temetéséről később történik intézkedés. A halál mindig megrendítő. És mennyivel inkább az, ha olyan em­ber távozik közü­lünk, akivel az em­bert több évtize­des kapcsolat fűz­te össze. Fábry Zoltánnal több mint két évtizedes elvtársi, baráti, kollegiális kapcso­lat szálai kötöttek egybe. Írásait — melyek mindig nagy hatással vol­tak rám — még az első köztársaság idejéből ismertem, de személyes ta­lálkozásra és en­nek eredménye­ként kapcsolataink elmélyítésére csak húsz évvel ezelőtt került sor, mikor az Üj Szó szerkesz­tőségébe kerültem Nem szükséges bi zonygatnom, hogy a csehszlo­vákiai magyar szellemi élet nemcsak, hogy még gyermek cipőben járt, hanem túlzás nél­kül merem állítani, hogy még csak az embrió korában volt. És az első nyílt vitám Fábry Zoltánnal akkor és e körül zaj­lott le. Nem emlékszem már pontosan, hogy Fábrynak akkor egy cikkét közöltük, vagy pe­dik csak a szerkesztőséghez in­tézett leveléről volt szó, mely­ben szemünkre vetette a cseh­szlovákiai magyar irodalom si­ralmas állapotát és azt, hogy ne várjuk az indítást attól az egy­két itt maradt „öregtől", ha­nem hol vannak a fiatalok, hol vannak a — kifejezésre pontosan emlékszem — a ta­nítványok. Fábry Zoltánnak er­re a levelére az Oj Szó hasáb jain válaszoltam. Válaszoltam mint a tanítvány. A nem utolsó­sorban Fábry írásain felnövő tanítvány, és megírtam: mi, a tanítványok itt vagyunk, csinál­juk a dolgunkat úgy, ahogy tud­juk, de hol a „mester", akitől az útmutatást, a segítséget kap­nánk. Fábry Zoltán erre föl minden szerénysége ellenére is vállalta a „mester" küldetés­szerű, nem könnyű elhivatott­ságát. Engedtessék meg nekem, hogy egy másik és az egész csehszlo­vákiai magyar irodalom fejlő­dését döntő módon befolyásoló élményemet is elmondjam. Az 1954-ben megjelent, s annak idején oly sok vitát kiváltó „Harmadvirágzás" című tanul­mányról van szó. Én akkor — többek között — a Fáklya című kultúrpolitikai folyóiratot is szerkesztettem. 1954-ben, ha nem is sokat és nem is oly nívósat, de azért már produkált valamit a csehszlovákiai ma­gyar irodalom, és többedma­gammal azon a véleményen voltunk, itt volna már az ideje a summázásnak, de egyben a szelektálásnak is. Fábryval e tanulmány megírásáról több le­velet váltottam. Hónapokig hu­zakodtunk, mivel Fábry azon a véleményen volt, hogy olyas­miről akarunk számot adni, ami nincs: a csehszlovákiai magyar irodalomról. Mindegy, a tanul­mány végül is megszületett, meg is jelent, és Fábry önmaga számára is megdöbbentően konstatálta: irodalmunkkal, ha bármilyen gyengécske is, neut kell szégyenkeznünk, ellenben a hozzáértő gondos kertész ke­zével, illetve ollójával nyese­getni kell a vadhajtásokat, hogy annál erőteljesebben fejlődhes­sék a fa. És Fábry Zoltán azóta is gondos kertésze volt irodal­munknak, s ezért oly pótolha­tatlan vesztesége irodalmunk­nak Fábry Zoltán elvesztése. Fábry Zoltánban nemcsak az írót, a kritikust veszítettük el, hanem a kiemelkedő antifasisz ta békeharcost is. Nem túlzás olyasmit állítani, hogy a német fasizmusnak Európában nem volt még egy olyan alapos is­merője, raint ő. Kérlelhetetle nül harcolt ellene a nácizmus hatalomra jutása után, az adott lehetőségekhez mérten harcolt ellene a világháború alatt, és ezt a fasizmust nem tekintette megsemmisítettnek a háború be fejezése után sem. Az elsők kö­zött emelte fel szavát az újra éledő német neonácizmus ellen, s mi tagadás, többen — köztük jómagam is — eltúlzottnak tartottuk a veszélyt jelző, kon­gató harangot. Sajnos, neki lett igaza! Európa vigyázz! — hir dette Fábry látnoki jóslással A két világháború között, az első republika idején Fábry Zol­tán egyik legjelentősebb — túl­zás nélkül állíthatom: európai hírű — alkotása kárpátaljai ri­portja, „Az éhség legendája" volt. Igaz, a cenzúra betütotta és erre föl a könyvecske csu­pán címlappal ós puszta olda­lakkal jelent meg. Ám a kom­munisták ennek ellenére megta­lálták a módját, hogy a kinyom­tatott, de betiltott „Az éhség le­gendája" egy részét különféle utakon kicsempészték, s lett be­lőle olyan európai botrány, hogy Slávik belügyminiszter a par lamentben kényszerült magya­rázkodásra. Éppen egy évvel ezelőtt Kár­pátalján jártam. Sok emberrel beszéltem, sok szó esett Fábry Zoltánról is, és nemcsak ma gyarok, hanem az ukránok kö­zött is. S beszéltek róla olyan tisztelettel, ahogyan kevés em­berről. Fábry Zoltán emlékét nem csak mi, hanem a határainkon túl élő más népek is őrizni és ápolni fogják. BÁTKV LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom