Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-06 / 106. szám, szerda

ÚJRÁZ A CELTIC? Ma este 21 órai ke-zdettel a milánói San Siro stadionban a Celtic Glasgow és a Feijenoord Rotterdam csapatai játsszák a Bajnokcsapatok EK-jának döntőjét. A skót rangelső így egyengette útját a döntőbe: FC Basel 0:0, 2:0, Benfica 3:0, 0:3, — sorsolással, — Fiorentina 3:0, 0:1, Leeds United 1:0, 2:1. A Feijenoord így vette az akadályokat: KR Reykjavik 12:2, 4:0, AC Milan 0:1, 2:0, Vorwárts Berlin 0:1, 2:0, Légia Var­só 0:0, 2:0. A Celtic egyszer már birtoká­ba vette a legértékesebb európai klub kupát, a Feijenoord először szerepel a BEK döntőjében. Ez a két tényező szükségszerűen nem enged arra következtetni, hogy ezúttal is a rutinosabb, a tapasz­taltabb skót csapatnak kell haza­vinnie a serleget. Míg a Celtic,­a Benfica és a Leeds skalpját mondhatja magáénak, — a Fei­jenoordot elsősorban a BEK és Világkupa győztes AC Milan el­marasztalása dicséri. Annak ellenére, hogy az olasz színtér közönsége nem közvetle­nül érdekelt ebben a nagy össze­csapásban, biznnyára nem ásítoz­nak szinte üresen a lelátók a küzdő felekre, mint annak a KEK döntőjében. Bécsben lehettünk szemtanúi. Igaz, a Celticnek ls, a Feijenoordot is jelentős számú szurkoló kíséri el, de az olaszok különben is mindig kíváncsiak a jó labdarúgásra, s ugyan hol vár­jon ilyet az ember, ha már a BEK döntőjében sem kapná meg!? MILLIÓK SZEME LÁTTÁRA Európa minden számottevő tv­állomása közvetíti a BEK döntő­jét, tehát a csehszlovák és a ma­gyar is. Mindegyik közvetlen adást biztosított nézői számára. Csehszlovák részről meg lehet fi­gyelni. hogy ml lett volna, ha a Trnava jut ilyen messzire, mik a Feijenoord előnyei a jelenlegi csehszlovák élcsapatokkal szem ben, magyar részről pedig azt le­het árgus szemmel követni, mi is az, amit elsősorban el kellene lesni a brit labdarúgástól. így is, úgy is tanulságosnak Ígérkezik .. . Az is érdekes, hogy a holland bajnok, — akárcsak tavaly, — Ismét a BEK-döntő részvevője. Sőt a tavalyit Ajaxnak, a jog­tulajdonosát pedig Feijenoordnak hívják . . . • * » TIZENÖTÖDSZÖR . . . Az eddig lebonyolított 14 BEK döntő a következő eredményeket hozta: 1956: RKAL MADRID—RE1MS 4:3 (2:2) 1957: REAL MADRID—FIORENTI­NA 2:0 (0:0) 1958: REAL MADRID—AC MILAN 3:2 (0:0, 2:2) 1959: REAL MADRID—REIMS 2:0 (1:0) 1960: REAL MADRID—EINTRACHT FRANKFURT 7:3 (3:1) 1961: BENFICA—BARCELONA 3:2 (2:1) 1962: BENFICA—REAL MADRID 5:3 (2:3) 1963: AC MILAN —BENFICA 2:1 (0:1) 1964: INTERNAZIONALE MILANO —REAL MADRID 3:1 (1:0) 1965: INTERNAZIONALE—BENFICA 1:0 (1:0) 1966: REAL MADRID—PARTIZÁN BELGRÁD 2:1 (0:0) 1967: CELTIC GLASGOW—INTER­NAZIONALE 2:1 (0:0) 1968: MANCHESTER UNITED—IN­TERNAZIONALE 4:1 (0:0, 1:1, 3:0, 0:0) 1969: AC MILAN—AjAX AMSTER­DAM 4:1 (2:0) * * . Kíváncsian várjuk, hogy a szo­kásos „latin" siker után ismét az angolszász „betörés" sikerül-e, vagy a brit futballhoz nagyon kö­zeli holland labdarúgás vágja-e ki a rezetl?! (zala) Dobiái (háttal), a Spartak Trnava ki­váló jobbhátvédje, — a jelek szerint tel­jesen kiheverte porcmtttétét. — Je­lenetünkön éppen estében is „bűvöli" | a labdát. Klub-, va­lamint válogatott­társa Kuna, érdeklő­déssel ügyeli az ak­ciót. A csehszlovák és a magyar tv egyaránt 21 órai kezdettel közvetíti a CELTIC GLASGOW —FEIJENOORD ROTTERDAM labdarúgó BEK döntőt Milá­nóból. Hét harcos a válogatott mezében A kerékpáros Békeverseny május 12-én Prágában indítja 1976 km hosszú útjukra a legjobb amatőr versenyzőket. Már csehszlovák részről is megtörtént a végleges nevezés. Hazánk színeit a követ­kező kiválóságok képviselik: ffftI HÁVA (ČH Plzeň), MILO& HRAZ­DIRA, RUDOLF LABUS (mindkettő a Dukla Brno tagja), Jlftl PR CHAL (CH Plzeň), JAN SMOLlK (Dukla Brno), JÁN SVORADA és JI fil VLČEK (mindkeltő az Inter Bratislava versenyzője). A nevezést tegnap tetle közzé KAMIL HATAPKA, a csehszlovák válogatott ed zője. • A csehszlovák csapatban három „hétpróbás" versenyzőt találunk ISmolik hetedszer, Hava és Hraz díra egyaránt,másodszor áll rajt­hoz ezen a nagy erőpróbán). A többiek mind újoncok, de küzdő­képességben, akarásban egyikük­nél sincs hiány. Érdekes, és tanulságos az új edző nyilatkozata: „Tizenegy, szinte egyforma képességű jelült küziil válogattam ki a legjobba­kat. Annak ellenére, hogy egyéni­Sztrájk Milánóban A milánói városi alkalmazottak sztrájkja miatt nagy gondban vannak a labdarúgó BEK döntőjének rendezői. A mintegy 16 000 re tehető alkalmazott sztrájkja a városi közlekedést úgyszólván tel­jesen megbéníthatja. Minden eddigi egyeztetési kísérlet meghiúsult. A városi alkalmazottak elérkezettnek látják az időt, hogy munka­feltételeik és bérük javítását kicsikarják. Az is előfordulhat, hogy a döntőre nem kerül sor, esetleg azt másutt kell lebonyolítani. Ramsey, az angol szövetségi ka­pitány kijelentelte, hogy a sérült Charlton fivérek és a kapus Bo­netti minden bizonnyal rendbe jön­nek a csapat Bogotába utaztáig. A világbajnok csapatának minden játékosát egyenként 100 000 fontra biztosították. Pelé, aki csapatával már a VB színhelyén tartózkodik, minden éj­szakát más más szállodai szobá­ban tölt. tgy akarják megakadá­lyozni esetleges elrablását. A me xikói rendőrség mindent megtesz az ilyen kísérlet meghiúsítása ér­dekében. A brazil válogatott szombat óta Guadalajarábarí tartózkodik és szorgalmasan fnlytatja edzéseit. A szurkolók különösen Rivelinót csodálják, aki minden szögből, mindkét lábbal sikeresen célozza meg a kapu felső és alsó sarkait. Forte dei Miamiban Spanyolor­szág válogatottja az ismételt dön­tőben 2:1 arányú győzelmet ara tott Hollandia felett az amatőr EB befejező mérkőzésén. f * EGY HET MÚLVA ELDŐL... T alán még sohasem előzte meg olyan érdeklődés a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság üléssza­kát, mint az idei májusit, amely 7én kezdődik Amszterdamban. Á több napig tartó tanácskozáson itt döntenek május 12-én niyan fontos kérdésekről, hogy melyik két vá­ros kapja az 1976. évi nyári és mestere Münchenben járva kije­lentette: „Montreal a 21. század első városa." Az 1976. évi dátum­mal kapcsolatban egy kis „bű­vészkedést" is bemutatott: min­den egyes olimpikon, vezető és új­ságíró, aki jelen lesz a városban rendezendő olimpián, 197,60 dollár zsebpézut kap. „Az olimpia szel­sal" akarnak nyomást gyakorolni azokra, akik választanak az 1976. évi nyári olimpia jelöltjei közül. Moszkva nyugodtan várja a döntés napját. Az olimpiai játé­kok a szovjet fővárosban nem üz­leti célt szolgálnának, itt nem akar senki sem meggazdagodni a játékok következtében. MOSZKVA, LOS ANGELES, MONTREAL? 1970 V. 6. téli olimpiai játékok rendezési jo­gát. Ez a tény magában nem is lenne annyira érdekes, ha a pá­lyázók közütt nem találkoznánk a 7 milliós Moszkva jelentkezésével a nyári olimpiai játéknk megren­dezésére. Az egész sportvilág szinte úgy várja a döntés napját, mint a hívők a Vatikán fölötti füstfelhőt, amely jelzi: a pápa megválasztatott. .. Az utóbbi hetekben, amikor a szovjet főváros a világ elé tárta szinte korlátlan lehetőségeit a a nyári játékok megrendezésével kapcsolatban, és amikor Moszk­va kilátásai az „olimpiai város" büszke címének elnyerésére növe­kedtek, az ellenfelek, Montreal és Los Angeles (Firenze visszalé­pett). megkezdték álcázott, de annál élesebb harcukat Moszkva ellen, minden eszközt felhasznál­va: pénz, ígéretek, az „ellenvá­ros" pocskondírozása stb. Montreal 1966-ban egy sza­vazattal (30:31) maradt alul Mün­chennel szemben, az 1972. évi olimpia rendezővárosával. Ez a tény a legnagyobb „ütőkártyá­ja" a kanadai városnak. No meg persze az Expo 67 sikere. Az 1967­es világkiállítás megrendezése nem tartozik a komoly érvek közé. Montrealban ugyanis sok-sok sportlétesítményt kellene felépíteni, mivel ebben a városban az ntóbbi évek folyamán alig rendeztek vi­lágversenyeket. lean Drapeau, Montreal polgár­leme már most érezhető Montreal­ban" — mondotta Drapeau. Legnagyobb reklámhadjáratot a kaliforniai Babylon — Los An­geles városa indította. Az olim­piai játékok megrendezésének jo­gosságát azzal indokolja, hogy 1976-ban lesz 200 éve az amerikai függetlenség kikiáltásának és az ünnepségeket összekötik az olim­piai játékokkal. Akik azonban is­merik a NOB tagjainak a hangu­latát, úgy tudják, hogy ez az érvelés visszájára is fordulhat, mert az olimpiai játékokat nem szokás összekötni másfajta ünnep­léssel. Los Angeles nem sajnálja a pénzt a reklámhadjáratra, min­dent megtesz, hogy befolyásolja a NOB tagjait is. A város „hon­atyái" elhatározták, hogy a NOB rendelkezésére bocsátja azokat az összegeket, amelyeket a televízi­ós közvetítésért kap. figy további felajánlás szerint a sportolókat ingyenesen utaztatják és ellátá­sukról ugyancsak ellenszolgáltatás nélkül gondoskodnak. Mondannnk sem kell, hogy mindez csak az üzlet és a reklám céljait szolgál­ja. A NOB legutóbbi ülésén a végrehajtó bizottság tagjai el is ítélték Montreal és Los Angeles nagyszabású reklámhadjáratát, azt a tényt, hogy óriási összegeket költenek propagandára és aján­dékokra. A NOB véleménye sze­rint ezzel az „üzleti hozzáállás­— Nekünk az olimpia sportjel­lege az elsődleges és egyetlen „üzlet" — mondntta Konsztantyin Adriánov, a NOB szovjet alelnö­ke. — Vissza akarjuk adni az olimpiai játékoknak eredeti kül­detését, a békés sportvetélkedést, amely mentes mindennemű üzleti céltól, politikától és más. az olimpiai eszmével össze nem egyeztethető propagandától. Mennyi igazság van a NOB al­elnökének a szavaiban. Megálla­pítást nyert például, hogy az utolsó igazi „sport-olimpia" az 1952-es helsinki olimpia volt. Itt nem volt reklám, nem volt fény­űzés, de annál hatásosabban szol­gálta ez az olimpia a népek kö­zötti barátságot. Ez kellett, hogy legyen a kővetkező olimpiák kül­detése is. Nem így történt. Az 1956-os melbnurne-i olimpia „kar­nevál", a római „éjszakai schow", a tokiói „Japán rehabilitálása", a mezikói „nagyszabású vásár" volt — már ami sportversenyeken kívül történteket illette az emlí­tett olimpiákon. Moszkva minden bizonnyal visz­szaadná az nlimpia eredeti kül­detését: a világ fiatalságának bé­kés, barátságos sportvetélkedése lenne. Ezért reméli a sportvilág nagy többsége, hogy az 1976. évi olimpiai játékok résztvevőit ha­gyományos szovjet köszöntés fo­gadja majd: „Szívélyesen üdvö­zöljük Moszkvában". TOMI VINCE ségekbol áll a csapat, kollektívát képez. Elhatároztam, hogy akár a sárga mez viselőjét is hazakül­döm, ha nem tartja be az edző utasításait. Minden versenyzőnk­nek a kollektíva érdekében kell küzdenie." Úszó EB Barcelonában A szeptember 5—12. között Bar­celonában megrendezésre kerülő úszó Európa-bajnokság szervező bizottsága sajtóértekezletet tartott a versenyek színhelyével kapcso­latban. A teljes olimpiai programmal folyó úszó- és müugróversenyek otthona a Montjuich parkban két éve felépült úszókombinát lesz. A Bernardo Plcornellről, a Spanyol Úszó Szövetség megalapítójáról elnevezett úszóparadicsom egymil­lió dolláros költséggel épült. A vízilabda-mérkőzéseket a San Jorge fedett uszodában és a Bar­celonától 20 km-re fekvő Sabadell­medencében bonyolítják le. Nem dőlt még el, hogy a tornát két ha­tos, vagy három négyes csoport­ban rendezlk-e meg. Az Európai Oszó Szövetség 28 tagállamából már 26 ország be­jelentette indulását az Európa­bajnokságon, a rendezők közel 900 versenyző részvételét várják. Románia nyerte a Gaudini Kupát A franciaországi Beziersben ren­dezték meg a tőrvívók Gaudini Kupa küzdelmét. Mindvégig óriá­si harc folyt a résztvevők között. Románia, Franciaország és Ma­gyarország két-két győzelmet szer­zett, az 1—3. helyezés sorsát az egyéni küzdelmek száma döntötte el. A magyar együttes Franciaor­szágot és Olaszországot győzte le, Romániától kapott ki. Végered­mény: 1. Románia, 2. Franciaor­szág, 3. Magyarország. Az egyéni viadalt is megrendez­ték. Ezt a francia Dimont nyerte, aki a döntőben honfitársát Noelt verte 10:0-ra. A két finalista az elődöntőben a magyar Szabó, il­letve Gyarmati felett diadalmas­kodott. Az NB l-ben is A magyar labdarúgó-bajnokság­ban ma kerüi sorra a tavaszi idény első hétközi forduiója. Ennek pá­rosítása a következő: Vasas—Rába ETO, Cjpesti Dézsa —Videoton, MTK—Tatabánya, Du­naújváros—Ferencváros, SZEOL— Csepel, Haladás—Budapesti Hon­véd, Komló—Diósgyőr, Salgótarján —Pécs. A hét végén újabb fordulója lesz az NB I-nek. A párosítás: Tatabánya—0. Dó­zsa, Rába ETO—MTK, Komlő—Va­sas, Videoton—Diósgyőr, Ferenc­város—Haladás, Salgótarján—Du­naújváros, Csepel—Pécsi Dózsa, Bp. Honvéd—SZEOL. 0 Jugoszlávia férfi kosárlabda­válogatottja Szabadkán barátságos mérkőzésen 89:44 arányú győzel­met aratott Magyarország felett. PROFIZMUS atlétikában is? Ogy látszik, már csupán „for­ma" kérdése, hogy az Egyesült Államokban az atlétikában is be­vezetik a profizmust. E sportág két kiválósága, Lee Evans és Bob Seagren is így akarja és valószí­nűleg kezdeményezésük több si­kerrel Jár, mint Henk Visser hol­land távolugróé, aki hónapokkal ezelőtt különböző tervekkel állt elő, de valamennyi füstbe ment. Sokkal komolyabb a World Sport Promotions kezdeményezé­se. Ez a társaság egy nemrég ki­adott 26-oldalas prospektusban konkrétan ismerteti az általa ter­vezett profi atlétikai találkozó so­rozatát, s három pontban röviden összefoglalva a kővetkező: 1. Az idei nyári évadban 24 profi-verseny megrendezése az USA ban és Kanadában. 2. 300 000 ötdolláros névértékű részvény kibocsátása, hogy az így befolyó másfél millió dollárral a versenyek rendezését finanszíroz­zák. 3. 50—80 ismert atléta-kiválóság szerződtetése, akik e versenyso­rozaton résztvennének. A versenyek „menetrendje" már kész, csak a megvalósítás követ­kezik. A tárgyalások folynak a rendezőkkel. Végleges, hogy az első ilyen profi atlétikai verseny­re május 23-án a Los Angeles-i Coliseumban kerül sor, majd egy nappal később a San Diego-i Bal­bao stadion lesz a színhelye ha­sonló próti-rendezvénynek. Június 6-ra a New York-1 Sheabasebal­Stadionban terveznek egy látvá­nyos profi versenyt, de a várossal még nem kötötték meg az egyez­séget. E profi összecsapások nagy ré­szét Kaliforniában szándékoznak lebonyolítani. A továbbiak színhe­lye pedig Cleveland, Chicagi, New Orleans, Baltiinor, Philadelphia, Salt Laké City, Boston, valamint a kanadai Toronto, Vancouver és a jamayeai Kingston lenne. Érde­kes, hogy az említett városok kö­zül hiányzik Montreal, mely iránt a rendezőnek nincs bizalmuk, mi­vel a két évvel ezelőtt itt rende­zett USA—Európa-viadal a látoga­tottságot figyelembe véve kudar­cot vallott. Tény, hogy e kezdeményezés, a 24 profi atlétikai verseny tervé­nek sikere elsősorban attól függ, milyen keletje lesz a részvények­nek. A mennyiben a 300 000 rész­vény gazdára talál, a rendezők olyan tőkéhez jutnak, hogy bizto­síthatják a versenyek zökkenő­mentes lebonyolítását. Az amerikai atlé.ü többsége nem idegenkedik attól, hogy pénzért versenyezzen és haj­landónak mutatkoznak lemondani az amatőrségről. Bob Seagren rúdugró olimpiai bajnok kijelentette: „Mivel az Egyesült Államokban oly sok at­létát megfizetnek, ostobaság, hogy félnünk kell a leleplezéstől és el­tiltástól. Mindnyájan azt szeret­nénk, ha teljesen nyíltan fogad­hatnánk el a pénzt a sportpályá­kon nyújtóit teljesítményünkért. Lee Evansnak, a 400 m-es sík­futás aranyérmesének, aki a WSP­nek már aláirt egy profi-szerző­dést, ez a véleménye: „Elegem van abból, hogy az amatőr ver­senyek rendezői kihasználjanak. Bankot nyithatnék azzal az ösz­szegget, amelyet általam mások kerestek." Norm Tate, az USA jelenlegi legjob hármasugrója így nyilatko­zott: „Az AAU természetesen meg akar félemlíteni bennünket. Ne­héz lesz azonban az atlétákat megakadályozni abban, hogy pro­likká váljanak, ha az említett kezdeményezés szilárd anyagi ala­pokra lesz helyezve." A WSP — feltehető — eddig nem kötött végleges profiszerző­déseket a versenyzőkkel, de tár­gyalt 50—60 világklasszis atlétá­val, akik kivétel nélkül hajlan­dók a profik táborába lépni. Ezek közé tartozik: Tate, Lee, Seagren, Burnet, Randolph, Woods, Caru­thers, Flowels, Evans, Bürke, Sil­vester, Thomas, Rambo, Smith és még mások. A rajtpénz 2000 és 40U0 dollár között mozog. Ezenkívül a győz­tes 600, a második helyezett 400, a harmadik helyezett 200 dollár pénzjutalmat kap. Egy-egy ver­seny 40 000 dollárba kerülne s ez az összeg csak abban az esetben térülne vissza, ha 5 dollár értékű jegyekből 8000-et adnának el. Kíváncsian várjuk, vajon milyen változásokat eredményez a pro­fizmus az amerikai atlétikában. (kollár) NYERTESEINK ll-es szelvényünk telitalálatosai közül Slovan—Ostrava 3:0 (2:0), Magyarország—Lengyelország 2:0 (0:0) — a következők nyertek: I. díj: 250" korona, SIDÖ KÁROLY. Baka, 109 sz., dunaszerdahe­lyi járás­it. dfj: 150 korona, NAGY ZOLTÁN, Léva, ObCianská 6. III. díj: 100 korona, BARTOS LÁSZLÓ, Szepsi, Partizánska 587

Next

/
Oldalképek
Tartalom