Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-10 / 84. szám, péntek

AZ ELŐDÖNTŐK UTÁN - A DÖNTÖK ELŐTT A járási döntök, valamint az ipolynyéki és az érsekújvári országos elődöntő után kialakult a „Tavaszi szél vizet áraszt..." című felszabadulási népdalénekes verseny döntőjének mezőnye. Véglegessé vált a döntő résztvevőinek névsora; megkezdődött az észrevételek, tapasztalatok, tanulságok összegezése, összeegyeztetése, minek alapján a jövőben sok-sok problémának elejét vehetjük, melyek a versenyben ezúttal még felmerültek. Ezeket majd a döntő után, a végső értékelésnél részletezzük; most csak azt az örvendetes tényt említjük meg, hogy az országos versennyel tömegmozgalommá nőtt népdalaink népszerűsítése, ami manapság, ebben a slágerekkel túlfűtött beat-korszakban nagyon fontos. Ennek kapcsán megállapíthatjuk, hogy egyáltalán nem egyedi jelenségről van szó, hiszen gondoljunk csak a torinói folklórfesztiválra az Angliában egyre jobban terebélyesedő népzenekultuszra, valamint a magyarországi „Röpülj páva ..." népdalversenyre. A harmincas évek Bartók— Sztravinszkij—Gershwin féle forradalmasító hullám után, ma Európa-szerte másodvirágzását éli a folklór és egyre szélesebb érvényesülési teret kap az avantgard, komolyzenei, sőt a könnyűzenei irányzatok, kompozíciók születésénél. A cél mindenütt közös: az emberi gesztusokban gazdag népzene feldolgozásával közelebb hozni az Ember bensőjéhez magát a zenét és ezzel is emelni a konformista könnyűzenei termékek zenei értékét. A népzene befolyását a zene minden területén törvényszerű erkölcsi-esztétikai gazdagodás követi, mivel a népdal minden mechanikus zeneszerzői „mesterkéltségtől" mentes; minden esetben mélyen invenciózus zene, ösztönös zenei ihlet szüleménye, a tiszta emberi érzések spontán kifejezője. A népdal szerkezete ugyanúgy ragaszkodik a zene törvényeihez, mint egy klasszikus mestermű, anélkül, hogy szerzője hallott volna valamit a zenei formákról, képletekről, nem is beszélve a népdalok szövegének és dallamának tökéletes összhangjáról. Mindezek a szempontok azt bizonyítják, hogy minden népdal egy-egy kis mestermű a maga mély, egyszerű tökéletességében. Népdalénekes versenyünk kapcsán mindezt szükségesnek tartottam leírni, mert sajnos, még a szereplők között is jócskán akadtak olyanok, akik a műsorválasztásnál, engedve környezetük befolyásának, tudatlanságból vagy tévhittől vezérelve a népdal elé helyezték a ffőták, műdalok „szirupos" szövegének, valamint érzelgős, zeneileg erősen kétes értékű dallamának ötvözetét. Az idei népdalverseny közönségének meg nem alkuvó magatartása, buzgó népdal iránti rajongása, valamint a járási versenyek telt házai arról tanúskodnak, hogy azok vannak többen, akik igenis igénylik a szép népdalokat, Igénylik a népdaléneklés nemes versenyét. De a műdal más viszonylatban is kísértett. Különösen vonatkozik ez a városi versenyzők előadásmódjára, akik sok esetben nem tudtak teljes mértékben elszakadni a nóta-stílustól, sőt kifejezetten operettes ízeket is átvettek előadásukba. Velük ellentélben a vidéki versenyzők többsége a természetes, sallanginentes, népies előadásmódot választotta tudatosan, esetleg ösztönösen. Az előbb említett sajnálatos jelenségekkel sajnos, még az országos elődöntőkön is találkoztunk. Érdekes volt megfigyelni ezzel kapcsolatban a kultivált, képzett hangok, valamint a természetes .csiszolatlan" hang anyag váltakozását a verseny folyamán. A zsürl mindkettőt egyformán kedvezően értékelte, abban az esetben, ha a versenyző tiszta hangvételére nem volt káros kihatással.. Az elődöntők közönségéről csak a dicséret hangján lehet beszélni. Fegyelmezett viselkedésével ideális légkört teremtett a versenyzők számára. Nem fukarkodott a tapssal és műértően jutalmazta az énekesek teljesítményét. Az ipolynyéki elődöntő atmoszférája közvetlenebb, meghittebb volt, míg az érsekújvári vetélkedő ünnepélyesebb keretek között zajlott le. Ipolynyé ken a szólisták domináltak, míg Érsekújvárott az éneklő csoportok vitték el a pálmát. ípolynyéken a legtöbb tapsot és egyben a zsűri legmagasabb értékelését a kellemes hangú, könnyed hangtechnikával éneklő Pereszlényi Irén, valamint a nagyszerű hanganyaggal rendelkező, természetes stílusérzékkel éneklő Köblös Bálintné kapták. Ezt a népies stílust szólaltatta meg Süli lózsef, valamint a fiatal és tehetséges Baraki Mária is. Rigó Sánaorné pedig szerény megjelenésével, tisztán csengő hangjával került a döntőbe. Műsoruk többnyire tájegységhez, saját vidékükhöz kötött népdalokból állt. Az éneklő csoportok közül egyedül a tornagörgői férfiak csoportjának sikerült a döntőbe jutás. Az érsekújvári versenyen az éneklő csoportok közül a gyönyörű népviseletbe öltözött martosi, valamint a lédeci menyecskék csoportja emelkedett legjobban a mezőny fölé. Előadásukban ott csengett a falu utcájának hangulata, tájszólásukkal elhozták vidékük nyelvjárásának ízét, zamatát. A nagymegyeri nők csoportjának teljesítményén már érezhető volt a meglevő énekkar hatása, melynek ők maguk is tagjai. Ez a hatás főleg a kiegyensúlyozottságban, valamint a kulturáltabb hangvételben nyilvánult meg. A szólisták közül Mits Klára, Skrutek Lászlóné, Balogh Matild, Szűcs Zsigmond és Varga Katalin kerültek a pozsonyi döntőbe. Az első három énekesnő előadásán nótás, valamint a már szintén említett operettes ízeket észleltünk. Szűcs Zsigmonddal szemben az volt a fenntartásunk, hogy megszokott, merev és sötét artikulációján nem tudott az előadás alkalmával sem segíteni. Varga Katalin előadásában sokalltuk a sok felesleges gesztikulálást, különben éneklése meglepően magabiztos volt. Röviden szólni kívánok még a népi hangszeresekről is. Mezőnyük nagyon szegényesen hatott mindkét elődöntőn, mivel a citerákon kívül a versenyben semmilyen más népi hangszer nem szerepelt. Ismerjük tehát a döntő mezőnyét. Tizennégy csehszlovákiai ma gyar népdalénekes, 111. éneklő csoport áll majd április 18-án a mikrofon és a kamerák elé, hogy eldöntsék: ki nyeri a verseny nagydíját? Most elsősorban a versenyzőkön a sor, hogy bebizonyítsák: jogosan vívták ki a zsűri bizalmát; valóban kiérdemelték a döntőbe jutást. Még két hét választ el bennünket a döntőtől, van még idő bőven a kisebb hibák kijavítására. Reméljük, a szereplők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a „csúcsformájukat hozzák" ezen az estén és akkor bízhatunk abban, hogy a harmadik „felvonás" is sikeres lesz. SZAKÁL GÄ30 • A SKIRA-KIADÖ megjelentette Az alkotás útjai című eralékiratsoiozatának negyedik kötetét: Michel Bútor, Eugen Ionescu és Elsa Triolet után most Louis Aragon elemzi saját alkotói útját. E kötetek nem adoma-sorokat tartalmaznak, hanem a művészi introspekció nagyszerű modelljeit kínálják: hogyan közelítheti meg egy művész saját alkotásainak legrejtettebb titkait. Hradec Královénak Lenin-emlékműve lesz A Lenin-centenárium legnagyobb Hradec Králové-i eseménye április 14-én lesz. Ezen a napon leplezik le az új Leninemlékművet, Anatolij Jefimovics Bjelosztockij ukrán érdemes művész alkotását. Hradec Králové régi vágya tehát — a Csernyigov ukrán várossal létrejött és éveken át ápolt őszinte barátság jóvoltából — rövidesen megvalósul. Az ukrán szobrászművész és A. F. Ignaszcsenko műépítész teljesítette kérésükei és kizárólag Hradec Králové részére készítette el V. I. Lenin bronzszobrát. A szobor leleplezése a párt és a kormány képviselői, valamint a Szovjetunió küldöttsége részvételével fog lezajlani. Az ünnepélyen mindazon külföldi városok képviselői is megjelennek, amelyekkel Hradec Králové baráti kapcsolatokat tart fenn. A lakosság felkészült Bjelosztockijnak, a szobor kiváló alkotójának méltó fogadására is, aki nem először jár nálunk. A Vörös Hadsereg soraiban harcolva vett részt hazánk felszabadításában. —km— Eredmények a mérlegen A VASÉRCBÁNYÁK TERVTÜLTELJESÍTÉSRE TOREKEDNEK Ezekben a napokban értékelték a Kelet-szlovákiai Vasércbányák tavalyi gazdasági eredményeit és határozták meg a soronlevő tennivalókat az iglói vállalati igazgatóság által egybehívott üzemi konferencián. František Kuchta mérnök, vállalati igazgató beszámolója szerint a Kelet-szlovákiai Vasércbányák n. v. teljes mértékben nem teljesítette feladatait az elmúlt év folyamán. A bruttó termelés tervét ugyan 103,6 százalékra teljesítette, viszont az árutermelés tervet csupán 92,4 százalékra, mivel a Rudftanyi Higanygyárat nem helyezték üzembe idejében s lemaradás keletkezett a smolníkyi és slovinkyi bányákban is. A vasércjövesztés tervét 100,9 százalékra teljesítette a vállalat. Egyik legnagyobb sikerének könyvelték el a konferencián azt a tényt, hogy az elmúlt év folyamán egyetlen halálos balesetre sem került sor a bányákban. A vállalat az elmúlt év folyamán elnyerte a vasércbányák főigazgatóságának vörös vándorzászlaját. A CSKP KB-nak a munkakezdeményezés fokozására vonatkozó szeptemberi felhívása különösen a rudňanyi, alsósajói, rozsnyói és svoboveci bányák dolgozói körében talált nagy visszhangra. A vállalat egyébként jelentkezett „A felszabadulás 25. évfordulójának vállalata" elmért folyó versenybe. A vállalati konferencia a továbbiakban az 1970. évi feladatokról tárgyalt. A terv alapján az elmúlt évhez viszonyítva fokozza beszámolását. Jelentősen növeli a koncentrátok termelését s nagy mértékben a melléktermelést is. Csökkenés, mégpedig 8 százalékos, csupán a nyersvasérceladásban következik be. Részben azért, mert beszüntetik a darabolt, darált vasérc eladását a trineci vasműbe, másrészt azért, mert lassan kimerülőben van a dobšinái és luciabányai ércforrás. A feltételezett ez évi gazdasági eredmények alapján az elmúlt évben elért átlagkereset 2,46 százalékkal növekszik, de ez a munkatermelékenység arányos emelkedésétől függ. Részesedés kifizetését is tervezik, de csakis akkor, ha a gazdasági mutatók túlszárnyalásával ehhez megteremtik a feltételeket. A konferencia részvevői derűlátóak voltak, bíznak erejükben, s a tervezett feladatok túlteljesítésének lehetőségeiben. —ik— ÚJ KÖNYVEK A KASSAI BATSÁNYI-KÖR ÉVKÖNYVE (1965-68) Az immár negyedik esztendeje működő kassai Batsányi-kör tevékenysége nemcsak szűkebb hazájában, hanem csehszlovákiai magyar kulturális életünkben is egyre nagyobb jelentőségű. Színvonalas és fontos munkájukról ez az évkönyv is tanúskodik, hiszen olyan értékes, Kassán elhangzott előadásokat gyűjtöltek kötetbe, mint Fábry Zoltán és Illyés Gyula megemlékezése Batsányi János életéről és irodalmi munkásságáról, Ádám Jenő Kodály Zoltánról elhangzott vallomása, Herceg János és Czine Mihály tanulmányai a jugoszláviai, illetve erdélyi magyar irodalomról, valamint Deme László a nyelvi kultúra kérdéseiről és feladatairól tartott beszámolója. A tartalmas kötetet kassai költők versei és fényképek teszik színesebbé. Ára: 15 korona Dávid Teréz: IFJÚSÁGBÓL ELÉGTELEN A népszerű csehszlovákiai magyar írónő legújabb regényében egy fiatal leány életútját kíséri végig, gyermekkorától kezdve az iskolai összetűzéseken, botrányokon, szerelmi csalódásokon, különböző intrikákon és gáncsoskodásokon keresztül egészen addig, míg egy jóravaló fiú személyében megtalálja boldogságát. A fordulatos cselekményü regény minden bizonnyal kedvező fogadtatásban részesül majd az olvasóközönség népes táborában. Ara: 15 korona Marietta Saginyan: SORRENTÓI KARÁCSONY Az írónő, aki személyesen is ismerte az Uljanov család tagjait, e kötetben Lenin emigrációs éveit idézi fel. A halhatatlan lenini művek keletkezésének krónikája, Lenin és Gorkij őszinte barátságának története is ez a könyv, amely Lenin nagyszerű emberi tulajdonságainak, baráti kapcsolatainak, ellenfeleivel vívott küzdelmeinek hiteles bemutatásával szól a lenini normák és módszerek követését vállaló korunkhoz. Ára: 18 korona Gál György Sándor: TITÁNOK Beethoven életregénye — ezt az alcímet adhatnánk ennek a könyvnek, amely azonban nem lenne pontos, mert a szerző nemcsak a zenei élet legnagyobb zsenijének életét eleveníti fel a szimfóniák titáni világával, az Appasionata fájdalmas melódiáival, a harminckét szonátával és más alkotásokkal együtt, hanem maradandó emléket állít egy titáni korszak óriásainak — Mirabeaunak, Napóleonnak, Goethének — is. Ára: 30 korona Jack London: AZ ÉLET SZERELME Az amerikai naturalizmus egyik legnevesebb képviselőjének tartják — a hősiességről, az eszményeknek feláldozott életről mégis kevesen írtak olyan romantikus lángolással, mint Jack London. E kötet a szerző leghíresebb regényét — A vadon szavát — több tucatnyi jeles novelláját és-az Országúton című önéletrajzi írását tartalmazza. • Ára: 30 korona. A könyvek a Madách Könyvkiadó gondozásában jelentek meg, és a szlovákiai könyvesboltokban kaphatók. -y-fHogyan lesz a tiszta autóból piszkos autó? Sokáig tartott, végre mégis elkészült, s a gépkocsi-tulajdonosok legnagyobb örömére már működik is a Kassai Városi Nemzeti Bizottság Műszaki Szolgálatának gondozásában a Hernád folyó partján felépített autómosoda, olasz gyártmányú automatikus mosó- és szárítóberendezéssel felszerelve. Néhány napja reggel héttől este hatig hosszú sorban állnak itt a gépkocsik. Könnyen ki lehet számítani, mikor kerül sor a várakozókra. Az ember az előtte álló kocsik szá mát beszorozza tíz perccel — és máris tudja, hány percet kell várnia A motorosok népes családja őszintén örül ennek az új létesítménynek, mert eddig Kassán nagy probléma volt lemosatni a gépkocsit. Egy dologról azonban mégis megfeledkeztek » városvezetők. Ugyanis a „mosoda" a régi kassai magnezitüzem mögött van, a folyó partján, és az oda vezető út rendszerint — eső után — csupa sár és tócsa. A mosatni hajtó gépkocsivezető vígan hajt végig ezen az amúgy is sáros autóval, fittyet hányva arra, hogy a tócsák vizét a ke rekek részben az út menti házak falára, kerítésére, részben a kocsijára fröcskölik. Elvégre mosatni megy! De mitévő legyen, miután autóját gyönyörűen megmosták, és visszatérőben ugyanazon a sáros, porsolyás útszakaszon kell végighaladnia? Bármenynyire is vigyáz, biztosan jön vele szemben egy tehergépkocsi vagy jön a rendszeresen közlekedő autóbusz és kíméletlenül oldalba fröcsköli... A szegény autós legfeljebb két dolgot tehet. Vagy tudomásul veszi, hogy a tisztára mosott autója néhány percen belül sáros lesz, és majd otthon újra átmossa, vagy visszatér« „mosodába", ismét sorba áll, esetleg beszoroz és mosat. Az utóbbit mindaddig ismételgetheti, amíg van 15 koronája — ennyi a mosatás díja —, vagy amíg az út fel nem szárad. Szerelnénk tudni, mi a véleményük erről az illetékes kassai szerveknek. -ik Az új kassai „mosoda ' belülről. (ČSTK f elv. j 11 III II Illllllllllllll III! min mi mi m m mii min iiiiiiiii m m iiiiiiiii 11 III lill liiiiiiim m mm 1970. IV. 10.