Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-01 / 76. szám, szerda

A leninizmus napjaink filozófiája ÍRTA: F. KONSZTANTYINOV AKADÉMIKUS MINDEN nagy történelmi korszakban keletkeznek filozófiai rendszere*, társadalompolitikai elmélete*. amelyek kifejezik a korszak Jellegét, ellentmondásait, szükségletéit és feladatait. Ebben az átfogó értelemben nevezte Marx a haladó filozófiát kora szellemi kvintesszenciájénnk. Napjainkban, mint sorsfordító, forradalmi korszakban mindig két alapvető világnézet áll szemben egymással, s ezek tükrözik a fő küzdő erők létérdekeit és álláspontjait. Az egyik — a polgári ideológia, amely világnézet a kapitalisták pozícióit, érdekeit és céljait védelmezi; a másik a marxizmus-leninizmus, a munkásosztály és minden haladó, forradalmi erő világnézete. A marxisták—leninisták korántsem ábrázolnak mindent csupán két színnel — feketével és vörössel. Látják és jól megértik a jelenlegi vllágfejlődés egész bonyolultságát és ellentmondásosságát. Korunk nagy forradalmi mozgalmaiban sok az ellentmondás, útjukon sok akadályba ütköznek. Ámde ahogy a szocializmus felé való általános fejlődést, ugyanúgy ezeket az ellentmondásokat ls csak a leninizmus álláspontjáról lehet megérteni és tudományosan megmagyarázni. A marxizmus—leninizmus ellenfelei az utóbbi időben sokat írtak e nagyszerű tanítás és a kommunista világmozgalom válságáról. Megjósolták a kommunisták nemzetközi tanácskozásának kudarcát. Ám az értekezletnek — valamenynyi kontinens marxista-leninistái e fórumának — eredménye, jóllehet néhány fontos kérdésben véleménykülönbségek voltak, egészében hatalmas csapást mért az imperializmusra, valamint a jobboldali és „baloldali" revlzionizmusra s újabb győzelmét Jelentette a leninizmus eszméinek. A Lenincentenáriummal kapcsolatos, az értekezleten egyhangúlag elfogadott felhívás kimondja: „Lenin neve jelképe lett a Nagy Október győzelmének, azoknak az igen nagy forradalmi tetteknek, amelyek gyökeresen megváltoztatták a világ szocialista arculatát, s az emberiséget a szocializmus ós kommunizmus felé fordították. A leninizmus zászlaja alatt a forradalmi mozgalom a legtöbb országiján új szintre emelkedett, kommunista pártok alakultak és erősödtek meg, a nemzetközi kommunista mozgalom a jelenkor valóban világot átfogó, legbefolyásosabb*" politikai erejévé változott. A világszoclalizmus, a munkás és nemzeti felszabadító mozgalom egész tapasztalata igazolta a marxi—lenini tanítás nemzetközi jelentőségét." AZ IMPERIALIZMUS ideológusai jól tudják, hogy a leninizmus a nemzetközi kommunista mozgalom és a szocialista világközösség eszmei alapja. A kommunizmus ellenségeinek leghőbb vágya, hogy aláássák ezt a világnézeti alapot. Az imperialista propaganda, valamint a mindenféle árnyalathoz tartozó revizionisták a múltban és napjainkban a leninizmust sokszor tisztán orosz jelenségnek mondták, illetve mondják, figyelmen kívül hagyva azt a kézzelfogható tényt, hogy a leninizmus már rég az egész kommunista vllágmozgalom eszmei-elméleti alapjává lett. A leninizmus hazája valóban Oroszország. Ám ez nemcsak ____ azért történt így, mert ittszttH(i

] letett Lenin. A XX. század határán Oroszország a világot átfogó imperialista ellentmondá' sok egyik fészke, a proletaTláIV. i. tus és a burzsoázia, a parasztság és a földesurak, az orosz 5

és a külföldi tőke közt feszülő különböző ellentétek középpontja volt. Nyugaton már lezajlottak a polgári forradalmak. Oroszország viszont küszöbére jutott a polgári demokratikus forradalomnak, amelynek új körülmények, az Imperializmus körülményei közt kellett végbemennie. Ebben a helyzetben keletkezett a leninizmus, mint a marxizmus közvetlen és legkövetkezetesebb alkotó továbbfejlesztése. A leninizmust valamivel ellensúlyozni akarók azt követelik, hogy szűnjön meg a leninizmusnak Marxot értelmező „monopóliuma". Csakhogy a leninizmus nem a marxizmus lehetséges értelmezéseinek egyike, hanem a marxizmus legkövetkezetesebb, alkotó szellemű fejlesztése a jelenkor viszonyaihoz alkalmazkodva. A jelenkor pedig átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba. Az imperialista propaganda és a revizionisták által ma használatos jelszavak az úgynevezett „demokratikus", „humanista" szocializmusról, bár szépen hangzanak, valójában csak ismétlései a polgári liberális tanoknak, a szoclál-reformizmusnak, amely már rég egyik válfaja a polgári ideológiának és gyakorlatnak. A JELENLEGI HELYZET, amint ezt a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezletén hangsúlyozták, azt követeli a marxista-leninista pártoktól, hogy alkotó módon alkalmazzák a marxizmus-leninizmust a különböző országok sajátos viszonyai közt, dialektikusan oldják meg a közös és különleges, a nemzeti és internacionalista mozzanatok egymáshoz való viszonyának problémáit, ne essenek bele a nemzeti korlátoltság hibájába, ne fordítsanak hátat a marxizmus-leninizmus Internacionalista szellemének és objektív tudományos lényegének, fejlesszék ezt a nagyszerű tanítást az ellenségei ellen vívott harcban. „Ml egyáltalán nem tekintjük úgy Marx elméletét, mint olyasmit, ami befejezett és érinthetetlen — írta Lenin még a múlt század végén —, sőt meggyőződésünk, hogy ez az elmélet csak a sarkköveit rakta le annak a tudománynak, amelyet a szocialistáknak tovább kell fejleszteniük mindenirányban, ha nem akarnak elmaradni az élettől. Ogy gondoljuk, hogy az orosz szocialisták számára különösen szükséges Marx elméletének önálló kidolgozása, mivel ez az elmélet csupán általános irányelveket ad, amelyeket részleteikben másképp alkalmaznak Angliában mint Franciaországban, Franciaországban másképp mint Németországban, Németországban másképp mint Oroszországban." Munkájában Lenin az új korszakhoz és az új viszonyokhoz alkalmazkodva kidolgozott olyan kérdéseket, mint a polgári demokratikus forradalom és sajátosságai; a proletariátus és a parasztság forradalmi-demokratikus diktatúrája létrehozásának szükségessége, mint olyan eszközé, amely biztosítani tudja a polgári demokratikus forradalomnak szocialista forradalomba való átnövését; mik a feltételei a szocialista forradalom győzelmének előbb néhány, sőt akár egyetlen országban; a marxista párt szerepe a forradalomban. Ezek olyan új eszmék és tételek voltak, amelyek tovább fejlesztették, gazdagították a marxizmust. A marxizmus továbbfejlesztésére igényt formáló jelenkori teoretikusok némelyike semmibe veszi a marxizmus—leninizmus általános érvényű törvényeit és elveit, a különböző országokra való alkalmazása részletkérdéseiben mutatkozó különbségeket olyannyira eltúlozza, hogy szakít a marxizmus —leninizmus alapelveivel. LENIN ÉS A LENINIZMUS azt tanítja, hogy a marxizmusnak minden országban való alkotó alkalmazásánál figyelembe kell venni az egyes országok nemzeti és történelmi sajátosságait, a különböző országok eltérő gazdasági és kulturális színvonalát. E követelményre szükség van mind a társadalmi forradalom előkészítése és végrehajtása idején, mind pedig a forradalom győzelme után, a szocialista társadalom építése folyamán. Erre gondolt Lenin, amidőn ezt írta: „Minden nemzet elérkezik a szocializmushoz, ez óhatatlan, de nem teljesen egyformán érkeznek el hozzá, mindegyikük sajátos vonásokat visz bele a demokrácia ilyen vagy olyan formájába, a proletárdiktatúra Ilyen vagy olyan változatába, a közélet különböző oldalai szocialista átalakításának ilyen vagy olyan ütemébe." Amint látjuk, a leninizmus nemcsak nem tagadja, nem ignorálja a különféle országok sajátos fejlődését a szocializmus felé, nemcsak nem huny szemet a szocialista demokrácia, a proletárdiktatúra formáinak sajátosságai felett, ha nem ellenkezőleg, megköveteli a sajátosságok figyelembevételét. A revizionizmus viszont a nemzeti sajátosságokkal helyettesíti a marxizmus—leninizmus általános érvényű elveit, nem hajlandó elismerni a marxizmus fő és döntő tényezőjét — a proletárdiktatúrát. AZ UTÓBBI IDŰK ESEMÉNYEI megmutatták, mennyire veszedelmes mind a jobboldali revizionizmus, amely nyíltan polgári nézetekkel operál, mind pedig a „baloldali" revizionizmus a maga hangzatos álforradalmi szólamaival és mennyire szükség van a rendszeres támadó harcra a revizionizmus mindkét változata ellen. Lenin arra tanított, hogy a marxizmusból nem lehet büntetlenül önkényesen kiragadni valamely alkotórészét, különben eltorzul az egységes, egyöntetű, harmonikus egészet alkotó marxista világnézet. Aki védelmezi a dialektikus materializmust, az egész marxi —lenini tanítás egységességét, valamennyi alkotóelemének belső kapcsolatét, azt a revizionisták dogmatizmussal vádolják. A marxizmus és a marxista filozófia alkotó szellemű fejlesztését ezek nem a fejlődő valóság, az új tények és folyamatok, a tudomány újabb adatainak elemzésében látják, hanem „gazdagítani" akarják oly módon, hogy kölcsönvesznek bizonyos, a marxizmussal, a dialektikus materializmussal szemben álló különféle polgári bölcseleti rendszerekből. A marxizmus ellenfelei sokszor mondták már ezt a nagyszerű tanítást elavultnak, mintha nem vennék észre, hogy a marxizmus nem maradt változatlan, hogy azt az Imperializmus és a proletárforradalmak korszakához szabva Lenin sokoldalúan továbbfejlesztette. Igen ára, mondják a marxizmus bírálói, de amióta Lenin megírta legutóbbi müveit, már csaknem fél évszázad telt el, s micsoda fél évszázad! Való igaz, hogy az utóbbi 50 évben sok nagy esemény ment végbe. Megváltozott és továbbra is változik a világ. De megújulása a marxizmus—leninizmus által felfedezett objektív törvények alapján történt, illetve történik, e tanítás hatalmas forradalmasító és átalakító hatása alatt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, és a szocializmus győzelme a Szovjetunióban, a szocialista forradalmak győzelme és a szocializmus eredményes építése a népi demokráciákban, a kommunista világmozgalom izmosodása, az imperializmus gyarmati rendszerének összeomlása és több tucat új, független ázsiai és afrikai állam megalakulása — mindez a marxizmus-leninizmus közvetlen vagy közvetett hatásának eredménye. A világtörténelmi Jelentőségű eseményekben oly gazdag XX. század folyamán a marxizmus—leninizmus eszmei-elméleti fegyver, zászló és vezércsillag lett valamennyi földrész minden haladó, forradalmi erője számára. Ogy fejlődött és fejlődik tovább, hogy általánosítja forradalmi korunk igen gazdag történelmi tapasztalatait. A marxizmus—leninizmust alkotó módon fejleszti az SZKP, valamint a testvéri kommunista pártok kollektíva Ezek az erőfeszítések felölelik a mai világméretű fejlődés sokrétű problémáit, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom stratégiájának és taktikájának kérdéseit. A FORRADALMI ELMÉLET ilyen fejlesztésének ragyogó példája volt a kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezlete, amelynek munkája és dokumentumai újabb nagy értékkel gazdagítják a marxizmus-leninizmust. Példás tervek A Cseíiszlovák—Szovjet Baráti Szövetség dunaszerdahelyl járási titkárságán Sághy Lajos titkár elmondotta, hogy a Jednotát, a népi fogyasztási szövetkezetet, a járási épitővállalatot, a Hydrostavot, a gépkocsifuvarozási vállalatot, valamint az említett és kollektív tagként szereplő üzemek mellett magánszemélyeket is nagy számba maga köré tömörítő járási szervezet ez évi munkatervét már kidolgozták, melyet a CSSZBSZ járási vezetősége egyhangúlag jóváhagyott. A népünk és a szovjet emberek barátságát hatékonyan elmélyítő munkaterv rendkívül gazdag és kidolgozása nagy körültekintésre vall. A sok-sok rendezvényt, akciót, előadást elsősorban V. I. Lenin születésének 100. és hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára készítik elő. Járási méretben kultúrműsorral egybekapcsolt Le>nin-kiállítást rendeznek. Találkozókat készítenek elő szovjet turistákkal és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok katonáival. Baráti együttműködési kapcsolatokat alakítanak ki a szovjet üzemekkel és hivatalokkal. A CSSZBSZ dunaszerdahelyl járási szervezete nagy súlyt helyez a tagság bővítésére. Az 1968-ban létszámában megfogyatkozott járási plánumot 10 új taggal bővítik és kiegészítik az elnökséget is. A szervezetnek jelenleg 2200 tagja van. Ezt a létszámot az év végéig további 300 taggal bővítik. A dunaszerdahelyi járásban Nyárasdon, Ekecsen, Allstálon, Dlósförgepatonyban, Bősön, Vereknyén és még néhány kisebb faluban is felújítják a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség helyi szervezeteinek munkáját. A nagymegyeri nagyhizlaldában, a Tesla dunaszerdahelyi üzemében, a nagymegyeri kommunális és tejfeldolgozó üzemben, a járási székhelyen levő új cukorgyárban és még több más üzemben is megalakítják a szervezetet. Kulturális téren figyeleinr® és követésre méltó tervet dolgoztak ki. Nagymegyereo, Bősön és Somorján békeünnepélyeket rendeznek. Ezt követik a Járási könyvtárral karöltve megrendezésre kerülő író-olvaső találkozók, a főleg Lenin életével foglalkozó filmek vetítése, a szovjet sajtó terjesztése és új előfizetők toborzása. „Lenin örökké él" — ez lesz a címe egy érdekes ifjúsági rajzolóvetélkedőnek, melyen az Iskolák tanulói vesznek részt. A járási kiállítás után a 12 legsikerültebb rajzot ugyancsak kiállítás céljából a CSSZBSZ kerületi bizottságára küldik. A járási szervezet mindent megtesz az orosz nyelv iránti érdeklődés felkeltése érdekében. A CSSZBSZ dunaszerdahelyl járási szervezetének munkatervéből csak a leglényegesebb pontokat emeltük ki, de már ezek is mutatják, hogy a városban és a járás községeiben élő emberek hatékonyan ápolják a több évtizedre visszanyúló testvéri barátságunkat a Szovjetunióval. (k. I.) TÉL UTÁN A TÉLRŐL Milyen kórokat okozott a tél a vasúton? • Mibe kerül a sugárhajtómű üzemeltetése? • Törtek a vágányok • Mennyit késtek a vonatok? A besztercebányai állomás mellékvágányán csendesen pihen a vasúti kocsira szerelt sugárhajtómű. A nemrég még süvítő repülőgépmotort ponyvával takarták be, hogy a jövő télig kipihenje az idei rendkívül megterhelő szezont. Jozef špurek, Mikuláš Moravec és Ján Frajzl, a hófúvásra használt repülőgépmotor kezelői elmondják, hogy gépük a Keleti Vasútvonal hat ilyen berendezésének egyike, s a zólyomi pályakörzethez tartozik. Leggyakrabban a Besztercebánya—Cremošné közti szakaszon kellett bevetni, de kölcsön adták Bratislavába és Trnavába is, mert ez idén a tél nem kímélte a lapályokat sem. A hatalmas teljesítményt nyújtó masina rengeteg üzemanyagot fogyaszt. Üzemeltetése az idén több mint 55 000 koronába került. A folyamatos üzemanyagellátás a nagy fogyasztás miatt nehéz, s egyszer, február 23-án, éppen az egyik idei legnagyobb havazáskor, a pályán fogyott ki az üzemanyaga. Ettől eltekintve a gép igen jó szolgálatot tett és a hegyi terepen sok vonat késését hárította el, nemegyszer a vasútvonal lezárását is megakadályozta. Kevesen tudják, hogy az elmúlóban levő tél egyetlen hónapjában — decemberben — a Keleti Vasútvonal nem kevesebb, mint 17 millió koronás többletköltséget számlázott a hóakadályok eltakarítása és a fagyok okozta károk felszámolása címén. Kiválasztottunk egy vasúti gócpontot Szlovákia közepén, hogy megközelítő képet kaphassunk, milyen bonyodalmakat okozott az idei tél. A zólyomi állomásra látogattunk el, s megtudtuk: március elejéig a tél okozta zavarok miatt 143 vonat összesen 6792 percet késett, az állomásra való befutásnál 86 vonat 1428 percet vesztegelt. A váltók befagyása és hóval történő betömődése nehezítette az állomás forgalmát, 55 esetben (összesen 1873 vasúti kocsi) a szomszédos állomást használták, 232 vonatot nem engedtek kigördülni. A tél végi hőingadozások —• éjszaka — 8, nappal +3 fok — kilenc helyen megrepesztették a síneket. Két esetben a pályakarbantartás okozta hibáról volt szó. Január derekán Harmanecnél kisebb lavina 15 köbméter földet sodort a pályára, s a hirtelen támadt torlasznak nekiment az 1904 sz. vonat. Szerencsére sebesülés nem történté s áldozatos munkával a vasutasok három órán belül szabaddá tették a pályát. A közép-szlovákiai pályakörzetben az idén sok volt a panasz a vonatok fűtésére. Számos személyvagon törött ablakkal közlekedett. A kocsikarbantartó részleg számos sürgetés után nagy késve csak Januárban kapott megfelelő táblaüveget és javíthatta ki az ablakokat. Nehézségek voltak a tél miatt fokozottabb mértékben rongálódó tehervagonokkal ls. Most Jól Jött, hogy Füleken üzembe helyezték a régóta esedékes javítóvágányt. Közép Szlovákiában a legtöbb nehézséget a tél a már említett Besztercebánya—CremoSné közti vonalon okozta, de nehéz volt a munka a Brezno— Červená Skala közötti szakaszon, valamint Körmöcbánya térségében is. A hegyekben néhol 80 cm hó esett, s ez nagy megterhelést jelentett a vasutasok száméra. A szolgálati Időre való tekintet nélkül, erőt nem kímélve hófúvásokban, gyakran éjszaka nagy áldozatkészséggel dolgoztak, hogy lehetővé tegyék a forgalmat. VILCSEK GÉZA