Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-03 / 78. szám, péntek

Kiosztották az idei Ail ami és Kossuth-díjakat A BKP KB 1956. évi történelmi ülésének jelentősége Budapest — A Magyar Nép­köztársaság dolgozó népe az ország felszabadulása 25. év­fordulójának jegyében él. Szer­dán megérkezett a magyar fő­városba többek kőzött a cseh­szlovák Nemzeti Front küldött­sége is, amelynek tagjai: Mi­loslav Vacík, a Nemzeti Front Központi Bizottságának titkára és Emília Muríňová, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizott­ságának titkára. Szerdán délelőtt az ország­ház kupolacsarnokában ünnepé­lyesen kiosztották az 1970. évi Állami és Kossuth-díjakat, s művészeket tüntettek ki a Ma­gyar Népköztársaság kiváló, il­letve érdemes művésze címmel. Az Állami díj I. fokozatával tüntették ki Alexits György Kossuth-díjas akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutató Intézete osztályvezetőjét, dr. Bárczi Gé­za Kossuth-díjas akadémikust, az Eötvös Loránd tanszékvezető egyetemi tanárát, Detre Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete igazga­tóját, Friss Istvánt, a Magyar Tu­dományos Akadémia Közgazda­ságtudományi Intézete igazga­tóját, Háy Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, Millner Tivadar Kossuth­díjas akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia Műsza­ki-Fizikai Kutató Intézete tudo­mányos főmunkatársát, dr. Mó­csy János Kossuth-díjas akadé­mikust, dr. Szentágothai Já­nost Kossuth-díjas akadémikust, dr. Burgert Róbertet, a mező­gazdasági tudományok kandidá­tusát, Erdélyi Miklóst, a Bábol­nai Állami Gazdaság igazgató­helyettesét, dr. Szabó Jenő ál­latorvost, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatóhelyettesét, Tóth János agrármérnököt, dr. Bajúsz Sándort, a kémiai tu­dományok kandidátusát, dr. Medzihradsky Kálmánt, a ké­miai tudományok doktorát, dr. Kisfaludy Lajost, a kémiai tu­dományok Kandidátusát. A Kossuth-díj I. fokozatával tüntették ki Bernáth Aurél Kossuth-dl')as festőművészt, Fábri Zoltán kétszeres Kossuth-díjas filmrendezőt, Illyés Gy< '7, két­szeres Koss ; h díjast éS-^^Sef Attila-díjas í ót. Kiosztották az irodalmi és művészeti díjakat is, a józsef Attila-díj L fokozatával Boldi­zsár Ivánt, Csoórt Sándort, Földeák Jánost, Győry Dezsőt, Hámos Györgyöt és Jékely Zol­tánt tüntették ki. A Jászai Mari­díj 1. fokozatát Csernus Ma­rian, a Nemzeti Színház szín­művésze, Öze Lajos, a Nemzeti Színház színművésze, Szemes Mari, a József Attila Színház színművésze, Szendrő József, a Nemzeti Színház színművésze kapta. Szófia — A bolgár sajtó teg­nap cikkekben és kommentárok­ban emlékezett meg a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottsága 1956 áprilisi történelmi plenáris ülésének jelentőségé­ről. A lapok egyértelműen meg­állapítják, hogy az azóta eltelt 14 év teljes mértékben megerő­sítette az ülésen hozott hatá­rozatok életerejét, rendkívüli je­lentőségét a párt életében és az ország fejlesztésében. „A párt Központi Bizottsága — írja vezércikkében a Rabot­nicseszko Delo — ezen az ülé­sen levonta a szükséges követ­keztetéseket a pártnormák megsértésével és a konkrét bű­nösökkel kapcsolatban. Ugyan­akkor határozottan szembeszállt a nihilista kispolgári hangula­tokkal, amelyeknek semmi kö­zük sem volt a pártpolitika elvhű lenini értékeléséhez. Az áprilisi plénum a személyi kul­tusz okozta hibák elleni elvhű harc példája volt." A sajtókommentárok továbbá kiemelik az áprilisi plénum nagy jelentőségét a társadalom, valamint a gazdasági és tár­sadalmi élet valamennyi ágaza­tának fejlődésében. A szubjekti­vizmus kiküszöbölése az egyes gazdasági és társadalmi problé­mák megoldása során megte­remtette a feltételeket a terme­lőerők határozottabb és gyor­sabb fejlesztésére. Azok a nagy átalakulások, amelyek az el­múlt két ötéves tervben végbe­mentek az ország gazdaságá­ban és a nép életében, teljes mértékben megerősítik annak a politikai irányvonalnak a he­lyességét, amelyet a BKP az áp­rilisi plénum után követett. Luigi Longo választávirata A Lenin évforduló szellemében Moszkva — Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitká­ra táviratban köszönte meg a jókívánatokat, amelyeket az SZKP Központi Bizottságától kapott 70. születésnapja alkal­mából. „Az olasz kommunisták az ország dolgozóinak élén jelen­leg bonyolult és felelősségteljes harcot vívnak a demokrácia védelméért és olyan jeltételek megteremtéséért, amelyek biz­tosítanák Olaszországban a szocialista fejlődést. Ebben a harcban ügyünk igazába vetett hitünk, a marxista—leninista tanokhoz való hűségünk, mé­lyen internacionalista érzel­meink, a nép demokratikus harci hagyományaival, vala­mint a békéért és a szabadsá­gért vívott küzdelemmel való szoros kapcsolatunk erősít min­ket — hangzik a távirat. Berlin — Berlinben tudomá­nyos értekezlet kezdődött, Le­nin születésének 100. évfordu­lója alkalmából. Az értekezle­ten, amelyet a külügyminiszté­rium és a nemzetközi kapcso­latok intézete rendezett, beszé­det mondott Ottó Winzer, az NDK külügyminisztere. Méltat­ta Lenin müvének óriási jelen­tőségét a nemzetközi munkás­és kommunista mozgalomban. Szófia — „Lenin élete és munkássága s Bulgáriára gya­korolt hatása" címmel Szófiá­ban kiállítás nyílt meg, amelyet Lenin születése 100. évforduló­jának alkalmából a Bolgár Nép­köztársaság minisztertanácsa mellett működő kulturális és művészetügyi bizottság, valamint a Szovjetunió művelődésügyi minisztériuma rendezett. Varsó — Több mint 70 pá­lyamű érkezett be a Lenin-em­lékműre meghirdetett országos pályázatra. Az emlékművet a legnagyobb lengyel iparvállalat­ban, a Krakkó melletti Lenin Kohóban állítják fel. A pályá­zat eredményét a Lenin-évfor­duló ünnepségei alkalmával hir­detik ki. Az emlékmű alapza­tán egy maroknyi földet he­lyeznek el Lenin szülővárosából Uljanovszkból. Ma temetik Tyimosenko marsallt Moszkva — A kedden 76 éves korában rákbetegség kö­vetkeztében elhunyt Szemjon Tyimosenko marsallt ma teme­tik a moszkvai Vörös téren. A marsall emlékére nekroló­got adtak ki, amelyet Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és más szov­jet vezetők, híres hadvezérek írtak alá. Tyimosenko, á polgárháború és a Nagy Honvédő Háború Hő­se, egyike volt azoknak, akik részt vettek a szovjet fegyveres erők megteremtésében. Minden­kor hű fia volt a szovjet nép­Kommentárunk Ez az egyetlen mondat volt annak a táviratnak a szövege, amelyet a nemzetközi Vietnam­értekezlet résztvevői küldtek Nixon amerikai elnöknek, ŕ Stockholmban 62 ország és 30 nemzetközi szervezet képvi­selői három napon át tanács­koztak Vietnam megsegítésé­nek kérdéseiről, a vietnami há­ború elleni tiltakozó mozgal­mak további megszervezéséről és az amerikalak háborús bű­neivel foglalkozó nemzetközi bizottság megalakításáról. Ezen a nemzetközi fórumon, amely 1967 júliusa óta már az ötödik ilyen rendezvény a svéd fővá­rosban, a békeszervezetek és a nemzetközi vietnami szolidari­tási mozgalom olyan kimagasló személyiségei vettek részt, mint Romes Csandra, a Béke-vi­lágtanács elnöke, Isabelle Blu­me, William Davidson amerikai professzor, Krisna Menőn volt indiai hadügyminiszter, Enrique _____ Lister, a spanyol polgárháború fj/SíTi) Ismert tábornoka, Gunnar Myr­"" dal svéd professzor, Camara ( Damantang guineai miniszter, l. 1970. hogy csak néhányat említsünk. I V „ A stockholmi ABF székház, a svéd Munkástovábbképző Inté­3 zet tanácstermében ülésező ér­tekezlet valóban eredményes nek és a kommunista pártnak, amelynek 1919-től volt tagja. Tyimosenko marsallt, a szov­jet háborús veteránok bizottsá­gának elnökét az SZKP XXIII. kongresszusán a központi bizott­ság póttagjává választották. Szemjon Tyimosenko a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselője volt. A marsallt a Szovjet Hadse­reg Központi Házában ravata­lozták fel. Tegnap Podgornij, Voronov, Kirilenko, Mazurov és más szovjet vezetők álltak dísz­őrséget a ravatalnál. néhány sorban A MOSZKVAI RÁDIO csütör­tökön fél hatkor a Csehszlo­vák Rádió ébresztőzenéjével nyitotta meg a tegnapi cseh­szlovák napot. Az egésznapos adás éjfél után ért véget a „Prágai körhinta" című mű­sorral. A ROMÁN párt- és kormány­küldöttség Emil Bodnarasnak, a Román Kommunista Párt Vég­rehajtó Bizottsága és állandó elnöksége tagjának, az Állam­tanács elnökhelyettesének ve­zetésével csütörtökön délután Magyarország felszabadítása 25. évfordulójának ünnepségei­re Budapestre utazott. EGY ATHÉNI katonai külön­bíróság tegnap reggel 13 hó­naptól öt évig terjedő börtön­büntetésre és 200—300 000 drachma pénzbüntetésre ítélte az Etnosz című lap öt szerkesz­tőjét és kiadóját, valamint egy volt görög minisztert. A SANTA CLARA nevű hidat, mely a pánamerikai távolsági országutat köti össze Hondu­ras és Salvador között, a leve­gőbe röpítették. Torres tábor­nok, Salvador hadügyminiszte­re szerdán megvádolta a hon­durasi hatóságokat, hogy ők rendelték el a híd megsemmisí­tését. A BOLGÁR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA alapítása 100. év­fordulójának alkalmából két csehszlovák tudóst, Ladislav Štoll akadémikust és dr. Jozef Hrozienčiket a Cirill és Metód Érdemrenddel tüntettek kl. ONITSA kelet-nigériai város­ba több mint 300 000 ember tért vissza. Nagyjából a lakosság felének felel meg ez a szám azok közül, akik a szakadár biafrai rendszer hadműveletei­nek megkezdődése előtt a vá­rosban éltek. FRANZ MUHRINAK, az Oszt­rák KP elnökének vezetésével az MSZMP meghívására három­tagú osztrák pártküldöttség utazott Budapestre, hogy részt vegyen Magyarország felszaba­dulása 25. évfordulójának ün­nepségein. ALBERTO BONGO, Gabon köz­társasági elnöke átszervezte a gaboni kormányt. Az eddigi 26 helyett csak 22 tagja lesz a kormánynak. Bongo elnök to­vábbra is megtartja kormányel­nöki, hadügyminiszteri, belügy­miniszteri s tájékoztatási és tervezési miniszteri tisztségét. munkát végzett. Már az a tény is, hogy az előzetes fel­tételezéseket meghaladva több mint 300 résztvevő jelent meg Vessenek véget a vietnami háborúnak! az értekezleten, világosan mu­tatja, hogy most, amikor a Ni­xon-kormányzat a vietnami há­ború eszkalációjának útjára lé­pett és a legutóbbi kambodzsai államcsíny, valamint a háború „laoszizálása" nemcsak a dél­kelet-ázsiai térség, hanem az egész világ békéjét veszélyez­teti, fokozott hatékony akciók­ra, a világ haladó közvélemé­nyének mozgósítására van szükség. A rendkívül feszült délkelet-ázsiai helyzet, a viet­nami háború egész Indokínára való kiterjesztésének veszélye a tömegmozgalmak fokozását és összeegyeztetését követeli meg. Az értekezleten sok érdekes és megrendítő felszólalás hang­zott el. A küldöttek beszámol­tak a vietnami nép megsegíté­séért indított kampányok sike­reiről, a tiltakozó mozgalmak eredményeiről. A küldöttek né­ma csendben hallgatták meg azt a két vietnami fiatal leányt, akik megrázó tanúvallomást tettek az őket ért kínzásokról. Más szemtanúk pedig az ame­rikaiak vérengzéseiről, és a saigoni rendőrség kegyetlenke­déseiről számoltak be. Az Egye­sült Államok vietnami és laoszi vegyi háborújának tényeit le­leplező anyagot, egy 85 oldalas titkos amerikai dokumentum­gyűjteményt ismeretlen sze­mély Juttatta el a stockholmi értekezlet részvevőihez. A konferencia eredményessé­géhez nagy mértékben hozzájá­rult az 50 tagú, több mint 20 szolidaritási és békeszervezete­ket képviselő amerikai küldött­ség. A résztvevők lelkes taps­sal fogadták a túlnyomórészt fiatal amerikaiak szónokát, aki a jelenlevők szemeláttára több katonai behívót tépett szét. Az értekezlet záróülésén egy­hangúlag jóváhagyott általános határozat fő gondolata, hogy a világ közvéleménye még aktí­vabban harcoljon a vietnami háború beszüntetéséért. „A viet­nami nép ügye — valamennyi nép ügye" — hangsúlyozza a határozat. Rámutat, hogy az amerikai imperializmus délke­let-ázsiai fegyveres beavatkozá­sa és kambodzsai tevékenysé­ge súlyosan veszélyezteti a bé­két. Követeli, hogy az USA ves­sen véget laoszi és kambodzsai beavatkozásának. A konferencia felhívással for­dult a világ összes békés szer­vezeteihez, hogy fokozottan tá­mogassák a vietnami nép Igaz­ságos harcát és nyomatékosan követeljék az amerikai csapa­tok kivonását Dél-Viátnamból. Határozat Jött továbbá létre egy nemzetközi bizottság léte­sítéséről, amelyet az ameri­kaiak vietnami háborús gaztet­teinek kivizsgálásával bíztak meg. A húsvéti Vietnam-konferen­cia tehát számos fontos kezde­ményezést eredményezett és egyértelműen megmutatta: ma a világ közvéleménye egyre nyomatékosabban száll síkra az amerikai beavatkozás meg­szüntetéséért, a vietnami kér­dés békés rendezéséért. P. J. ŰJABB KIRAKATPER ATHÉNBAN Mind a mai napig nem csil­lapodott a görög katonai Junta hatalomvágya, mind a mai na­pig nem ért véget a terrorperek sora. A jelek arra vallanak, hogy a szinte szemérmetlenül nyílt jogtíprásnak mindaddig nem szakad vége, amíg egyet­len haladó gondolkodású értel­miségi is marad az országban. A legújabb kirakatper lefolyá­sáról kiszivárgó hírek azt bizo­nyítják, hogy Papadopulosz, a rezsim erős embere mit sem tö­rődik a világ közvéleményének felháborodásával és tiltakozá­sával. Sőt, azt az amerikai óhajt sem hajlandó teljesíteni, hogy szalonképesebbé kellene tenni a brutális erőszakot alkalmazó rendszert. Az athéni katonai bíróság előtt álló harmincöt vádlott vallomásaiból kitűnik, hogy a görög börtöncellákban változatlanul bestiális módsze­rekkel „bírják szóra" a rend­szer és az ország állítólagos el­lenségeit. Georgiosz Mangakisz egyetemi tanár terjedelmes nyi­latkozatában többek között a következőket közli a „tisztelt" bírósággal: „.. .Xenophon Tza­vorasz ezredes, öt vagy hat biztonsági tiszt jelenlétében el­vette szemüvegemet, szidalma­zott, majd térdével a gyomrom­ba rúgva többször a falhoz ver­te a fejem." A per további két vádlottja, ugyancsak egyetemi előadók, hasonló „kihallgatási módsze­rekről" számoltak be. Tán mon­danunk sem kellene, hogy a mai görög jogviszonyok köze­pette ugyancsak kis esélye van az ilyén tiltakozásnak. Az előb­bi esettel kapcsolatban például az ügyész kijelentette, hogy a bíróság orvosszakértője szerint nem kínozták meg a vádlotta­kat. S ebben a helyzetben, úgy tűnik, felesleges fellebbezni. Rendelkezésünkre áll egy ki­rívóbb példa is. Kimbitiadisz vádlottat véresre verték, szom­Jaztatták, s alvás helyett állni kényszerítették. Az ügyvédet, miközben a további kínzások­ról szóló beszámoló felolvasá­sába kezdett, a bíróság „élve jogával" dühösen félbeszakítot­ta. A megjelent védőügyvédek természetesen tiltakoztak a hallatlan eljárás ellen, mire a bíróság elnöke, tán véletlenül, de elszólta magát, mondván: önöket is a vádlottak padjára ültethetem!... Ügy véljük, eh­hez nem kell különösebb kom­mentár. Illusztrációképpen tán elegendő ennyi. Viszont érde­mes közelebbről ls megvizsgál­ni azt a dokumentumot, ame­lyet a harmincöt görög hazafi perének megkezdése előtt sike­rült kicsempészni. Ebben töb­bek között az áll, hogy a gö­rög rendőrség a kihallgatások során együttműködésre szólítja fel a foglyokat. Feladatuk az emigrációban lévő görög el­lenállók likvidálása lenne. Ez magyarul annyit Jelent, hogy egy hivatalosan „alkotmányos jogállam" szervei bérgyilkoso­kat toboroznak. Felvetődik a kérdés: miként fajulhattak el ennyire a dolgok Görögországban? Kl a felelős mindezért? Nos, tán nem is Papadopuloszék elsősorban. In­kább azok az amerikai körök, amelyek kezdettől fogva bábás­kodtak a katonai diktatúra fe­lett. Nem titok, többször és többen elmondották már: a gö­rög demokrácia a NATO ter­veinek áldozata. S éppen ezért, az emigrációs görög ellenzék kormánya is elsősorban a NATO és a Pentagon ellen irá­nyul. Nyilvánvaló, hogy a fe­kete ezredesek rendszere az In­nen kapott támogatás leállítá­sa esetében napokon belül meg­bukna. A most folyó per kime­netelét Illetően nincsenek két­ségeink. Ebben az esetben is, mint mindig, csak súlyos ítéle­tek születhetnek. BALOGH P. IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom