Új Szó, 1970. április (23. évfolyam, 76-101. szám)

1970-04-17 / 90. szám, péntek

Egy új járás járni kezd A politika és a gazdaság ikertestvérek • Pótválasztás, mint po­litikai fokmérő • A választók bizalma kötelez • A fejlődés ütemét az iparosítás jelenti • Mit kap még a nagykürtöst járás? A SZOCIALISTA ÁLLAMUNK pulitikai rendszerét alkotó in­tézmények sorában jelentős helyet foglalnak el a nemzeti bizottságok, mint népképvise­leti szervek. Feladatukat a CSKP XIII. kongresszusa a nemzeti bizottságoknak a szo­cialista rendszerben betöltött szerepéről szóló határozata fo­galmazta meg. Jelentőségüket kiemelték az 1967. évi törvény­rendeletek, a CSKP KB 1968 novemberi határozata, valamint további pártdokumentumok is. Ezeknek az elveknek a szel­lemében alakult meg 1968 au­gusztusában a losonci és a zó­lyomi járás egy részéből a nagykürtösi járás. Az új járás megalakításának elsődleges célja volt a lakosság anyagi' és kulturális színvonalának általános emelése, elsősorban a járás iparosításának meggyor­sításával, a mezőgazdaság szín­vonalának emelésével és e két fő gazdasági ágazathoz kap­csolódó Infrastruktúra széles körű javítása. Az új járási nemzeti bizott­ságnak e célok elérésére ki­dolgozott fejlesztési terveiben elsősorban két körülmény je­lentett átmeneti nehézséget: a szocialistaellenes erők által 1968-ban létrehozott bonyolult politikai helyzet, valamint az a tény, hogy az új jnb csak a losonci, illetve zólyomi anya­járásoktól átvett, csökkentett létszámú képviselői testülettel dolgozhatott. Teljes mértékben logikus volt tehát, hogy az új járási szer­veknek a mindennapi feladatok elvégzésén kívül elsősorban e két fékező tényező kiküszöbö­lésére kellett törekedniük. A nemzeti bizottságok és első­sorban a jnb akcióképességé­nek növelését célozta a járási pártbizottság plénumának 1969. évi augusztusi ülése, melyen részletesen elemezték a jnb kommunistáinak tevékenységét, a novemberi határozat célkitű­zéseinek teljesítése, valamint a CSKP KB májusi realizációs irányelveinek valóra váltása szempontjából. Ennek az érté­kelésnek az volt a célja, hogy a jnb funkcionáriusait a járás általános fejlesztése érdekében szükséges gazdasági és politi­kai feladatok teljesítésére ve­zesse. LÉNYEGÉBEN SIKERÜLT ki­küszöbölni a másik fékező té­nyezőt is. Múlt év szeptembe­rében megejtették a Jnb pót­választásait: 7 választási kör­zet 18 községében választottak új jnb képviselőket elsősorban azoknak az állampolgároknak a soraiból, akik az utóbbi két év bonyolult politikai viszonyai közepette tudták, hol a helyük, és hűségüket a szocializmus iránt minden időben tettekkel igazolták. Itt kell megjegyez­ni:, mind a pótválasztások elő­készítése, mind pedig lebonyo­lítása frappánsan bizonyította, hogy a járás lakossága a CSKP KB jelenlegi politikai irányvo­nala mellett áll, s eltökélten megvalósítja azt. Ilyen politikai és szervezési „előkészítés" után az új, esz­meileg immár egységesebb, so­raiban megerősödött jnb sok­kal kedvezőbb kilátásokkal lát­hatott hozzá a járás fejlesztési tervében rögzített feladatok kö­vetkezetes valóra váltásához. A legelső teendők közé tar­tozik megfelelő munkaalkal­mak megteremtése a járás la­kossága számára, elsősorban Ipari üzemeknek a járásba te­lepítésével. Ez azért is létfon­tosságú, mert jelenleg csökken a járás lakosságának száma, romlik a dolgozók korátlaga, csökken a szaporulat — mind­ez azért, mert a munkavállalók Jelentős része, elsősorban a munkába lépő fiatalok a járá­son kívül keresnek s találnak megélhetést. Ezek a tények kényszerítet­ték az új járási szerveket min­den alkalmat megragadni an­nak érdekében, hogy a járás lakosságának ne kelljen im­toaár évtizedek óta messzi vidé­keken munkát és megélhetést keresnie. Az elmúlt időszak­ban két vállalat igazgatóságá­val: a libereci gépkocsijavító vállalattal és a Liptovský Hrádok-i Tesla elektrotechnikai vállalat igazgatóságával került sor előnyös megállapodásra an­nak érdekében, hogy e két vál­lalat egy-egy üzemet létesítsen a járásban. Mindkét vállalattal kötött megállapodást írásban szentesítette a Tervezésügyi Minisztérium. Ma már egész sor határozott lépés bizonyítja, hogy e tervek fokozatosan valóra válnak. A Tesla vállalat számára a járási székhelyhez pár kilométerre le­vő Peserany volt kórház épü­leteit alakították át a tél fo­lyamán, ahol a közeljövőben mintegy 90, nagyrészt az anya­üzemben betanított fiatal kap munkaalkalmat. Elkészültek a tervek egy további munkacsar­nok felépítésére, amely több mint 120 ember megélhetését biztosítja majd. Az- új üzem­részleg szakembereinek bizto­sítása érdekében további fia­talokat tanítanak be a Liptov­ský Hrádok-i üzemben. Hason­lóan előrehaladott stádiumban van a LIAZ vállalattal kötött megállapodás realizálása is. A járásból már most jelentős számú dolgozó tanulja a szak­mát a I.IAZ libereci vállalatá­ban, hogy majd utána teljes szaktudással láthasson munká­jához az új üzemben. A JÄRÄS FEJLESZTÉSI ter­vében, az Ipartelepítési akciók során nem feledkeztek meg a járás délnyugati, töbnyire ma­gyarlakta területeiről sem. E te­rület központjában — Ipoly­nyéken — egy Jablonec nad Nisou-i vállalat tervez üzemlé­tesítést, ahol a jelenlegi ter­vek szerint 80—100 dolgozó kapna munkát, persze az új üzem kibővítésével ez a szám is arányosan növekedne. A járásban folyó ipartelepí­tési erőfeszítésekre természete­sen a LIAZ vállalattal kötött megállapodás teszi fel a koro­nát. A jövő évben kell elkez­dődnie az új üzem építésének, és 1973-ban már termelnie ls kell. Az tizemben már 1974­ben 2200 dolgozóra lesz szük­ség. Jelenleg befejezés előtt áll a nagykürtösi Novotex textilipari vállalat ÚJ üzem­csarnokának építése, ahová a vállalat jelenlegi 300 dolgozó­jához további 200 személyt vesznek fel. Az ipartelepítés természete­sen magával hozza a közszol­gáltatásban és a terciális szfé­rában dolgozó személyek szá­mának emelkedését is, ami a járás lehetőségeit figyelembe véve további 900—130Ü személy számára biztosít munkalehető­séget. Tipikusan mezőgazdasági jel­legű járásról lévén szó a járás fejlesztésével kapcsolatban az érdeklődés középpontjában áll­nak a mezőgazdaság kérdései­nek megoldásával összefüggő problémák. A mezőgazdaság fejlesztéséhez azonban elvá­laszthatatlanul kapcsolódik a vízgazdálkodási kérdések sür­gős és alapos megoldása. Első­sorban a járás déli határán vé­gig folyó Ipoly és annak mel­lékvizei jelentenek évtizedek óta évről évre visszatérő prob­lémát. Az Ipoly és mellékvi­zeinek áradásai — nem egy esetben évenként többször ls — a járás területén több mint tíz­ezer hektárnyi területet érinte­nek. Éppen ezért a járási nem­zeti bizottság távlati tervében az első helyen szerepelnek a vízgazdálkodással összefüggő problémák. Eddig már több milliós beru­házási akciókat hajtottak végre az Ipoly' szabályozása érdeké­ben. Befejezték a folyó Szeles­tyén—Ipolykeszi közötti szaka­szának szabályozását. Ez az akció 35 millió koronába ke­rült. Megkezdődött a II. sza­kasz szabályozása Ipolykeszi és Ipolybalog között. Erre a mun­kára államunk 19 millió koro­nát fordít. Az Ipoly mellékvi­zei közül a Csurgó ós a Sirak patak megfékezésére egymillió koronát fordítottak. A tervek­ben helyet kaptak a vizek ál­tal veszélyeztetett községek vé­delmének munkálatai is, így például Slovenské Kfačanyban 415 ezer, Dolné Plachtincén pe­dig 473 ezer koronát fordítot­tak erre a célra. A VÍZGAZDÁLKODÁSI prob­léniákhoz kapcsolódik az ivó­víz kérdése. A járásban külö­nösen égető kérdést jelent a lakosságnak megfelelő ivóvíz­zel való ellátása, hiszen a já­rás létrejöttekor a lakosság­nak alig nyolc százaléka ju­tott egészségügyi szempontból kifogástalan ivóvízhez. E hely­zet javítása érdekében kidolgo­zott komplex tervfeladatok alap­ján új vízvezetéket kapott Bús­sá község, ez az akció 2 millió 849 ezer koronába került és 1500 embernek jelent kifogásta­lan ivóvizet. Több mint 120 ezer korona értékben Ipolybalog, Szklabonya, Stredné és Dolné Plachtince kapott kutakat, megkezdődött a vízvezeték épí­tése Chrťany—Jazero között, ez az akció eddig több mint 345 000 koronába került, s ez év első feléig be is fejezik. Ön­segélyes akció keretében bizto­sítottak a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátását Kis- és Nagycsalomiján, Príbelcén, Velký Lomon" és Opaván. To­vábbi községek számára dol­gozták ki az ivóvízellátás ter­vét, s a legközelebbi időszak­ban többek között hriňovai Ivó­vízhez jut a járás több községe. A járás fejlesztési tervében tízmilliós összegek szerepelnek az egyes beruházási szakaszo­kon, közszolgáltatási ágazatok­ban, egészségügyben, kulturá­lis vonalon stb. Mindezek a tervek megfelelő beruházásai felkészültséget kívánnák, első­sorban a tekintetben, hogy a járás mennyiben tud eleget tenni például az építőanyagok iránti fokozott igényeknek. S ezzel ahhoz a ponthoz érkez­tünk, amely jelenleg -is komoly gondokat okoz mind a jnb-nek, mind pedig a helyi nemzeti bi­zottságoknak. Számos akció megkezdését, illetve befejezését gátolta az építőanyag hiánya. Éppen ezek alapján kell he­lyeselni a jnb-nek azt az igye­kezetét, hogy a hiányt a helyi lehetőségek maximális kihasz­nálásával pótolják. Ezért a jnb a helyi nemzeti bizottságokat a helyi lehetőségek feltárására irányítja. Ennek értelmében a legközelebbi két évben a szé­csénkei téglagyár a jelenlegi 100 000 helyett 200 000 téglá­egységet fog gyártani, a szlo­vákgyarmati téglagyár pedig félmillióval növeli évi termelé­si kapacitását. Megkezdték a téglagyár építését Hrušovon, a Szécsénkovácsi Hnb is tervbe vette téglagyár építését, a nagycsalomijaiak építkezési blokkok gyártására akarnak áttérni, hasonlóan a Kékkői Hnb is tervbe vette az építke­zési blokkok gyártását. LEHETETLEN LENNE felso­rolni mindazt, amit egy járás — még ha csak másfél éves tevékenységre tekinthet is vissza — jó szervező munká­val és a lakosság kezdeménye­ző igyekezetének jó kihasználá­sával elért. Hiszen az elmúlt évben csak az úthálózat javí­tására több mint 40 millió ko­ronát adott az állam. Milliók­ban lehet számítani a többi akciót is — kultúrházak épí­tését, egészségügyi központok létesítését, új üzleteket, hida­kat stb. — amelyeket szocia­lista államunk az elmúlt hóna­pok nehéz viszonyai ellenére is csak egyetlen járásban lehe­tővé tett és anyagilag fedezett. De a felsorolt néhány adat is bizonyítja, hogy a Nagykürtösi Járási Nemzeti Bizottság valóra váltja azokat a terveket, ame­lyeket a járás lakossága anya­gi és kulturális életének szín­vonalasabbá tételére elfoga­dott — hiszen a régi elv: a vá­lasztók bizalma kötelez — eb­ben a járásban érvényes. AGÚCS VILMOS Mostanában gyakran esik szó a mellék termelésről, il­letve a helyi gazdálkodásról. A nemzeti bizottságok mellék­termeléséről az SZNT helyi képviseleti szervekkel foglal­kozó bizottsága is tárgyalt legutóbbi ülésén. Általában elmondható, hogy a nemzeti bizottságok helyi gazdálkodá­si üzemei létesítésének elve helyesnek bizonyult, hiszen nagyban hozzájárult a lakos­ságnak nyújtandó szolgálta­tások biztosításához. Ám idő­vel az elvet nem mindig és mindenhol tartatták szem előtt, s a helyi gazdálkodási iiznmek olyan dolgokkal is kezdtek foglalkozni, melyek a szolgáltatásokkal aligha tiiggtek össze. Károsnak bizo­nyult az is, hogy a mellék­ternielésbnn alkalmazottak ha­vi jövedelme olykor arányta­lanul nagy volt, ez érthető módiin károsan befolyásolta a közvéleményt. Mindez nem­egyszer a munkaerők egészség­telen vándorlását eredményez­le. Sőt elég gyakran akadt példa munkaerőkkel való üzérkedésre is. A nemzeti bizottságok mel­léktermelési tevékenysége kü­lönösen az utóbbi három év­ben lendült fel. A múlt év vé­gén Szlovákiában 18 431 sze­mély dolgozott a nemzeti bi­zottságok nielléktermelési üzemágaiban — négyszer any­nyi, mint 1968-ban. Az alkal­mazottaknak több mint a fe­le számára a melléktermelés egyediili vagy fő alkalmazást jelentett. Mindössze 7000 sze­mély s/ámáBa jelentett mel­lékes alkalmazást a mellék­termelés. Egyébként 1468 köz­ségben létesült helyi gazdál­kodás, vagyis Szlovákia köz­ségeinek 47 százalékában. Egy községben átlagban tizenkét személy dolgozik a mellék­termelésben, de nem ritkaság az 50—100 személyt foglal­koztató község sem. Például a Lévai Vnb 99, a járáshoz tar­tozó Farnad község pedig K5 személyt alkalmaz. A poprádi Járásban levő Huncovcei Hnb 117 személyt foglalkoztat a melléktermelésben. Ez év elején 12 kiválasztott járásban ellenőrizték a mel­léktermelési tevékenységet, miközben számos fogyatékos­ságot állapítottak meg. Egye­bek közt kiderült, hogy a he­lyi gazdálkodás irányításának színvonala egy-egy helyen na gyón különböző attól függően, milyen a nemzeti bizottságuk illetékes dolgozóinak kvali­fikációja, akik a helyi gazdát­kudást irányítják. Sok fiigg a helyi gazdálkodás vezetőitől is. Általában helytelen, ha a helyi gazdálkodás irányítását a nemzeti bizottságok elnöké­re vagy titkárára bízzák. Ez akarva-akaratlan csorbát ejt­het még a legnagyobb tiszte Ictuek örvendő elnök vagy tit kár tekintélyén is. A még meglevő hibák és fogyatékosságok megszünteté­séhez az járulhat hozzá a leg­hatékonyabban, ha maguk a helyi és a városi nemzeti bi­zottságok emelik az irányítás és az ellenőrzés színvonalát. Ehhez a jnb-k segítségnyúj­tása is elengedhetetlen lesz. A szolgáltatások és a helyi ipar járási illetékeseinek és a Belügyminisztérium helyi gaz dálkodást irányító igazgatósá­gának negyedévenként rend­szeresen megtartandó össze­jövetelein is szerepelni fog a nemzeti bizottságok mellék­termelésének kérdése. Feltételezhető tehát, hogy a jövőben helyes irányban fej­lődnek majd és fejtik ki te­vékenységüket a nemzeti bizottságok helyi gazdálkodá si üzemei. Vagyis fű céljuk nak a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások biztosítását fogják tekinteni. FÜLÖP IMRE II A helyes magyar kiejtés versenye Gafánfán Az Oktatásügyi Minisztérium kezdeményezésére a CSEMA­DOK Központi Bizottságának és a CSEMADOK galántai járási bizottságának a támogatásával 1970. V. 15-én Galántán orszá­gos kiejtési versenyt rendez­nek. Az országos kiejtési ver­senyt a járási, illetve az iskolai selejtezők előzik meg. A részt­vevők két kategóriában verse­nyeznek. Az I. kategóriában az alapiskolák tanulói vesznek részt. Az iskolai győztesek a járási döntőbe kerülnek, és min­den járás első két helyezettje bejut az országos döntőbe. A II. kategóriában az általános középiskolák tanulói vesznek részt, az iskolai győztesek egye­nesen az országos döntőbe ke­rülnek. Az országos és járási versenyeken mind a kötelező, mind pedig a szabadon válasz­tott szöveget a versenyzők ol­vashatják. Az országos döntő győzteseit és helyezettjeit az Oktatásügyi Minisztérium érté­kes jutalomban részesíti. Te­kintettel arra, hogy az orszá­gos méretű versenyt első íz­ben rendezik meg Szlovákiában (még szlovák nyelvű kiejtési versenyt sem rendeztek) a szak­középiskolák és az Iparitanu­ló iskolák diákjai a versenye­ken nem vesznek részt, de a jövőben az ő résztvéteiükre is számítanak. A kiejtési verseny célja a helyes és szép magyair beszéd terjesztése. A Szlovákia terüle­tén élő magyarság többféle nyelvjárást beszél. A kiejtési verseny megrendezésével arra törekszünk, hogy a különböző vidékeken élő tanulók a köz­nyelvet is minél jobban elsajá­títsák. A kiejtési verseny se­lejtezői folyamán főleg arra kell ügyelnünk, hogy tanulóink be­szédjében helyes-e a hangkép­zés, a zárt, illetve a nyílt „e" hangokat helyesen tudják-e megkülönböztetni. Ügyelni kell a torz ejtésmódra is: a kelle­ténél alacsonyabb, illetve ma­gasabb nyelvállással képzetl magánhangzók ejtésmódjára. Ugyancsak ügyelni kell a he­lyes hangsúlyozás és hangejtés követelményeire. Bizonyos hi­bák (helytelen lélegzés, hada­rás, a szóvég elnyelése, ének­lés) kisebb-nagyobb gyakorlás­sal elég gyorsan kiküszöbölhe­tők. Ezért különös hangsúlyt kell helyezni az iskolai selejtezők lebonyolítására, ahol felmérhe­tő a diákság helyes anyanyelvi kiejtése, s ennek alapján a ma­gyar szakos pedagógusok szá­mára lehetővé válik, hogy eset­leges javításokat eszközöljenek. A verseny azt a célt követi, hogy lehetőleg minden tanuló minél jobban elsajátítsa a 'he­lyes magyar beszédet, gazda­godjon nyelvkultúrája, formai­lag jól fejezze kl magát. Ezt. a célt akkor érjük el, ha a kiej­tési versenyben a diákság több­ségét bekapcsoljuk. Aki anyanyelvi oktatásunkat szívügyének tekinti, csak örül­het annak, hogy a kiejtési ver­seny létrejött, és külön meg­tiszteltetés lesz azon tanulók számára, akik az első országos versenyen részt vehetnek. A szép és helyes magyar beszéd ügye elsősorban az iskolában dől el, mivel tanítványaink az itt kapott nevelést magukkal viszik az életbe is. Az országos kiejtési verseny bíráló bizottságának tagjai ne­ves magyar nyelvészek lesznek. A versenyt követő napon ün­nepi akadémia keretében elő­adásokat tartanak a helyes ki­ejtésről, valamint magyarorszá gi és csehszlovákiai előadómű­vésfcek bemutatják a helyes ki­ejtés művészetét. Reméljük, hogy a kiejtési verseny mozgósítja a magyar nyelvkultúra művelőinek nagy­száinú táborát HORVÁTH ISTVÁN Galánta 1S7U. IV. 17. 4 A szoláltatásé fellendítése a cél

Next

/
Oldalképek
Tartalom