Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-29 / 13. szám, Vasárnapi Új Szó

1963. Móricz Zsigmond „Úri muri" c. színművéből jelenet (A CSEMADOK iselizi szervezetének előadásában) Rendezte: Göbő Lajos Nem is volt tél ? A terebélyesedő város épülő házaitól körülvett telken található a helyi gazdálkodás kertészeti üzeme. Megszámlálhatatlan sokaságban töltik ki az üvegházat az amerikai szegjük, jácintok, primulák, ciklámenek. Mindez egy 8 tagú csoport munkájának eredménye. Vezetőjük F ábik Károly, akit számításokkal, szakkönyvekkel, megrendelésekkel teleborított asztal mögött találunk. • Mennyit költöttek a zselíziek tavaly virágra? — Sokat. Pontosan háromszázezer koronát. Ebbe persze beleszámítjuk a közületek Utal rendelt virágok értékét is. Faluról falura OROSZRA — Az 1945-ben leégett cukorgyárat a háború után újjáépítették, majd konzervgyárral és munkásszállóval bővítették. 240 háznál olvassák az Új Szót. Az elmúlt 25 év alatt 271 házasságot kötöttek és csak 9 esetben volt válás. HRONOVCE — nevet vette íel az 1968-ban egyesült Lekér, Damásd és Garamvezekény. Az egyesített községben 43 személygépkocsi, 432 rádió és 320 tvkészülék van a lakosok tulajdonában. A felszabadulás óta 56 lakos érettségizett és 35 végezte el a főiskolát. CSATA — Neves irodalmi színpad működik itt, melynek vezetője Ojvári László iskolaigazgató, akinek tanulót a Jókat Napokon megrendezett országos szavalúversenyen nemegyszer az első helyen végeztek. — A régi sárházakból szinte új falu épült, 1954—1956 volt az építések éve, amikor új iskolát, malmot, templomot, új gabonaraktárt, műhelyeket építettek. NAGYÖLVED — Jelenleg a Csemadok Idősebb tagjai átadják a stafétabotot a fiataloknak. Tóth Mihály „Ez a falu eladó" című, az egyke kérdésével foglalkozó színdarab előadásával köszöntik a felszabadulás évfordulóját ezek a fiatalok. A találóan öszszeválogatott szereplőgárda tagjai: Csomor Margit, Vígh Ferenc, Csomor István, Garai Lajos, Molnár Sándor és Nagy Ferenc. A rendező: Bárczi István. FARNAD — Eddig 35 házba vezették be a telefont s 32 személyautó van a faluban, de legalább ugyanennyi az Igénylők száma ls. — 1965-ben kezdődött az utcák parkosítása. Az akkor meghirdetett járási versenyben az első helyet szerezték meg a farnadlak. FEGYVERNEK — Példás rend uralkodik a Jednota vendéglőjében, melynek vezetője Gunár Jenő. A nyárt hónapokban a havi forgalomátlag 108 000 koronát tesz ki, míg a téli hónapokban 48 000 koronát. A közszolgáltatást üzemben Kulcsár Szabó Géza mint asztalos, Hagyunga László mint lakatos és Dulai Sán. dorné mint borbély, jó minőségű munkát végeznek. De a lakosság szeretné, ha a szolgáltatások ágazatát kiszélesítenék. NAGYSALLÖ — Az elmúlt 25 év alatt művelődési otthont, óvodát, két vendéglőt, két üzletet, három szövetkezeti lakást és 235 családi házat építettek. KISÚLVED — valóban kicsi, de lakosai szorgalmasak. Az efsz-ben 1952-ben még csak 10 korona volt a munkaegység értéke. 1969-ben már 40 koronát fizettek munkaegységenként. A községben 11 személygépkocsi, 70 tv-készülék és 100 rádió van. GARAMKISSALLÚ — Az utcákat nemrég pormentesítették. Az út javítására fordított összeg 325 ezer korona volt. A neonvilágítás 33 ezer koronába került, a kultúrotthon építése pedig 650 ezer koronába. Van még gond bőven A farnadi KAI épülete 4 millió 613 ezer koronába került. Ebbe nincs beleszámítva a lakosság társadalmi munkájának értéke. Nyírről, Nagyölvedről, Kúráiról és Kétyről járnak ide naponta a tanulók. 436 diákot szolgál a 14 tantermes modern épület. Mészáros Imre igazgató a modern iskolaépületet is szűknek véli s igaza is van, mert helyszűke miatt néhány nsztályt kénytelenek voltak a régi szlovák iskolában elhelyezni. Szeretnék az épületet további tantermekkel és a technikai oktatáshoz nélkülözhetetlen tanműhelyekkel bővíteni. Van még gond. Összeállította: NYÜSZTYIN FERENC vezetésével ÁBEL GÁBOR, GOBÖ LAJOS, GUNYICS JÁNOS, LALO KÁROLY, MÁCSADY JÁNOS, TŐRÜK JENÖ. • Nálunk is kialakulóban van a virágkultusz? — Ezt nem állítanám, mert messze vagyunk még egyes népek virágszeretetétől, de tény, hogy családi és társadalmi eseményeink tartozéka lett a virág. • Milyen virágok a legkeresettebbek? — A vágott virágot keresik leginkább. Különösen a szegfűt és a rózsát. Keresett még a pálma, de mivel magja csak import útján szerezhető be, állandó hiánycikkünk. Nagy eredmények Nagyölveden Urbán Ferenc elvtárs, aki tizennégy éve vezeti a ma már 1728 hektáron gazdálkodó és 350 családnak kenyeret adó szövetkezetet, szerénykedve a tagságra hárítja a dicséretet: A tagok odaadó munkája nélkül nem tartanánk Itt. Takács elvtárs, a főkönyvelő készségesen szolgáltat olyan adatokat, melyekből bárki felismerheti, hogy valóban nagyok a nagyölvediek. Az efsz alapeszközeinek értéke kevés híján 19 millió korona, az összes bevétele pedig 21 millió korona. Egy állandó dolgozó havi átlagkeresete meghaladja a 2200 koronát. Az állattenyésztés egyes ágazatait most korszerűsítik. 100 férőhelyes anyasertésól és tejcsarnok építésébe kezdtek. Beruházásaik összértéke 2 030 000 korona. Egy istállózott tehénre évi 2500 liter fejési átlagot terveztek. A valóságban elérték a 2816 litert. Néhány fejő teljesítménye már átlépte a bűvös 3000-es határt is. Buri Ferenc fejési átlaga 3152 liter volt. A szarvasmarhák hizlalásánál Sugár Gyula, a növendékmarháknál pedig Vígh József értek el figyelemre méltó eredményeket. Nagyok a nagyölvedi efsz vállalásai is. Kötelezték magukat, hogy sertéshúsból 50 q-val, tejből 20 000 literrel, gabonából 5 vagonnal, cukorrépából 50 vagonnal többet adnak a szerződésekben vállalt mennyiségeken felül. Lovuk sem volt — ma 153 millió a vagyonuk 1949 tavaszán a Garam völgyében elsőként alakult meg a Csemadok zselízi helyi szervezete. Ma már több mint hatszáz tagot számlál. Az első színdarabok bemutatására a téglagyár fészerei alatt került sor. A gyár lelkes dolgozói nem törődve a dermesztő hideggel, szinte a semmiből felépítették az ideiglenes színpadot, melyen nagyszerűbbnél nagyszerűbb bemutatókra került sor: 1948 Kézfogó, 1949 Borbíró, 1950 Revizor, 1951 Sári bíró, 1953 Ingyenélők, Pirossapkás lány. Az első színdarabok rendezője Venczel Ferenc volt. Ezekben az években született meg a szabadtéri színpad gondolata, melyet a téglagyáriak a tagság és a nemzeti bizottság segítségével rövidesen fel ls építettek. A vezetőség az esztrádműsorok és vidám nótaestek rendezését helyezte előtérbe. Közben megalakult a tánccsoport ís, mely 1956-ban országos hírnévre tett szert. A következő évben a Csemadok KB és a járási szervek megrendezték az első „Országos dal és táncünnepély"-t a zselfzi szabadtéri színpadon. A felépült kultúrházban színjátszóink sikerrel mutatták be Lovicsek Béla „Húsz év után" című színművét, mely egyben a darab ősbemutatója ls volt. Garam menti fiatal íróról lévén szó, örömmel vállalta a helyi szervezet ezt a megtisztelő feladatot. A Csemadok segítségével 1959-ben életre kelt az iskolai színjátszás ís. Molnár Ferenc „Pál utcai fiúk" című színművét már az újonnan felépült „Üzemi klub" modern színpadán mutatták be. 1963-ban fellendült a szervezeti és kulturális élet újra, színjátszóink nagy sikerrel mutatták be Móricz Zsigmond „Űri muri" című színmüvét s ezzel a dunaszerdahelyl országos versenyen is kitűnő helyezést értek el. 1964-ben Mesterházi Lajos „Tizenegyedik parancsolat" című drámájával már a komáromi Jókai Napokon is felléptek színjátszóink. A következő években nagy sikerrel mutatták be az „Esküvő" c. vígjátékot, a „Szegény gazdagok" c. drámát, a „Két férfi az ágy alatt" c. bohózatot, majd 1967-ben a „Bolondos vasárnap" c. vígjátékot. A következő évben ismét eljutott színjátszócsoportunk az országos döntőig és sikeresen szerepelt a komáromi Jókai Napokon Németh László „Villámfénynél" című drámájával. A szervezet vezetősége ma az új rendezvényekre, bemutatókra készül. Tehetséges, hozzáértő vezetőkben nincs hiány. Talán csak a húsz év előtti lelkesedés, tenniakarás hiányzik. A garamsallói pincegazdaság egyik része. Nem volt kevés! Eszterházi gróf leszármazottainak, Breunneréknak a Garam mentén elterülő birtokain is végigpusztított a háború. A nagypusztai gazdaságban nem maradt csak egy ökör, egy bivaly és egy szamár. 1948-ban a volt földesúri birtokhoz tartoztak Zselíz, Karolina, Nagypuszta, Nyír, Albert, Rozina, Árok major, Vadalmás, Mária és Sándor majorok, valamint a garamsallói és nagypeszeki pincegazdaságok földterületei. Ezen megalakult a Zselízi Állami Gazdaság. Az államosítás után hozzácsatolták még a volt egyházi birtokok gazdaságait is: a Lekérj majort, Vilmos és Rozmaring majorokat, Misicskát, Ipolybélt, Lontót és Ágotát. HOGYAN KEZDTEK? Az első évi össztermelés 39,6 millió koronát tett ki. A gazdaságnak ekkor 1854 alkalmazottja és egy mérnöke volt. Ma már szinte lehetetlennek tűnik a rengeteg kezdeti probléma és sok nehézség. A dolgozók szorgalma, munkakedve, törhetetlen akarata azonban országos hírnévre emelte a gazdaságot. HOGYAN ÁLLNAK MA? Évi össztermelésük 85 millió korona. A gazdaság vagyona 82,4 millió koronáról az elmúlt húsz év alatt 153,5 millió koronára emelkedett. A gazdaságnak ma 1432 alkalmazottja van. Ebből 11 mérnök, 7 felső és 62 szakközépiskolát végzett szakember. ÉS AZ EMBEREK? Az üzemi bizottság élén húsz éve Tóth József érdemes dolgozó, több állami és kormánykitüntetés viselője áll. A gazdaság jól felszerelt központi javítóműhelyében sok újítás született. Az elmúlt években a legtöbb újítást Gregor Mátyás mérnök, az állami gazdaság igazgatója, Janda Ferenc, Sallai József és Puksa Ferenc nyújtották be. Közel hárommillió korona megtakarítást jelentettek ezek az újítások. Az állami gazdaság szőlészete messze földön híres kitűnő borairól. Zabadal Michal szakszerű vezetése alatt az eredmények évről évre jobbak. Boraik nem egy nemzetközi borászati verseny arany és ezüstérmét nyerték el. Tavaly 19 vagonnal több kiváló minőségű szőlőt adtak a tervezettnél a köz javára. MIT ADNAK A KOZ ASZTALÁRA? Tavaly 6260 q marhahúst, 11 410 q sertéshúst és 4 364 000 liter tejet adtak be. Száz tehéntől 91 borját választottak el. Az egy anyadisznótól elválasztott malacok száma 14. Cukorrépából 382,14 q-ás hektárhozamuk volt. Búzából 33,09 q-ás, árpából, 34,68 q-ás hozamokat értek el.