Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-08 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó

ERŐ, EGYSÉG (Folytatás az 1. oldalról) verték az ifjúság sorait, megbontották egységüket, bizalmatlanságot plántáltak az ifjú lelkekbe. Kis, egészséges csoport kezdeményezésére megkezdődött a józan integrálódás, egy egységes ifjúsági szervezet - megkülönböztetett érdekkörökkel - újjáéledése. És milyen kellemes meglepetés, hogy ezek a fiatalok elsőnek terveznek önkéntes brigádokat, szombat-vasárnapi műszakokat gazdasági életünk fellendítésére, példamutatásként és a szocialista munkabrigádok rehabilitálására. Nem az a célom, hogy részletesen elemezzem gazdasági életünket, ez megtörtént a Központi Bizottság ülésén, sajtónkban napvilágot látott, éppen úgy, mint a gazdaságpolitikánk célkitűzéseit összegező központi bizottsági határozat. Pártunk politikája iránti elkötelezettség mérlege most már az legyen hogyan teliesítem munkahelyemen a reám eső feladatokat. Nyilvánosságra hoztuk a Központi Bizottság pártszervezetekhez intézett levelét is az átigazolásról, a párttagkönyvek kicseréléséről, s ebből láthatjuk, hogy a párt vezetősége a józanság, az objektivitásra törekvő értékelés mellett foglalt állást. Arról van szó, hogy a szocialistaellenes akciók értelmi szerzőit, szervezőit távolítsuk el a politikai életből, nem pedig a megtévesztetteket. Lényegében még itt sem a személyek likvidálásáról, meghurcolásáról van szó, mint a múltban a jobboldali elemek tették, hanem e személyek által képviselt, politikai szemlélet elleni harcról. Nincs szükségünk szélsőségekre, túlkapásokra, sem túlzott bűnbocsánatokra. Ne maradjanak a pártban azok a szélsőséges, jobboldali opportunisták, akik revízió alá akarták venni a marxizmust, a marxi-lenini nemzetiségi politikát, megtagadva az internacionalizmus elveit, akik azt akarták, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja vitaklub legyen, akik a párt vezető szerepéről önként le akartak mondani, akik azt akarták, hogy a párt a Nemzeti Front egyik része legyen, ugyanúgy, mint bármely társadalmi, tömeg- vagy kultúrszervezet „egy az egyenlők közt". Nem vitás, hogy ezek tulajdonképpen maguk mondtak istenhozzádot a kommunista pártnak. Nem híve a pártnak az sem, aki ma tömeges tisztogatást akar megfontoltság, józan megítélés nélkül. Célunk nem az, hogy gyenge kis, vérszegény szekta maradjon a hovatovább ötvenéves, jó forradalmi hagyományokkal rendelkező, - mondhatnám gazdagon rendelkező - a széles tömegek bizalmát élvező kommunista pártból. Célunk nem az, hogy megtévedteket elveszítsünk, hanem hogy sokokat megnyerjünk a párt aktív harcosaivá. Célunk, hogy pártunk újra erős, nagy párt legyen, egységes a marxi-lenini eszmék alapján. 1970. szeptember 1 -én Magyar egészségügyi középiskola nyílik Dunaszerdahelyen Néhány héttel ezelőtt a Vasárnapi Oj Szó hasábjain közöltünk beszélgetést dr. VLADIMÍR ZVARA egészségügyi miniszterrel, aki említést tett a dunaszerdahelyi egészségügyi iskola megnyitásának előkészületeiről. A héten dr. SOMOGYI JÁNOS, az egészségügyi miniszter helyettese fogadta lapunk munkatársát, akit arról tájékoztatott, hogy a dunaszerdahelyi iskola megnyitásának feltételei biztosítva vannak. A múlt hó második felében dr. Szabó Rezső, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, dr. Somogyi János miniszterhelyettes és Silvester Michal profeszszor, az Egészségügyi Minisztérium iskolaügyi osztályának vezetője Dunaszerdahelyen Miklós Istvánnal, a járási nemzeti bizottság elnökével, dr. Ivan Kolmannal, a járási egészségügyi intézet igazgatójával és dr. František Beluškával, a járási nemzeti bizottság egészségügyi osztályának vezetőjével megállapodtak abban, hogy a magyar egészségügyi középiskolát már ez év szeptember elsején megnyitják. Magyar ápolónők képzése Az iskola Királyfiakarcsán, Dunaszerdahelytől négy kilométerre a kastély épületében nyílik meg két első osztállyal. Azután minden évben újabb két osztály nyílik, így négy év múlva az iskola nyolcosztályos lesz. Az említett kastélyban az iskola csupán ideiglenes elhelyezést nyer. A járási szervekkel történt megállapodás értelmében 1972. szeptember 1-től átköltözik Dunaszerdahelyre a jelenlegi mezőgazdasági középiskola épületébe. A járási szervek megértését és segítőkészségét tanúsítja, hogy kötelező ígéretet tettek a kastély iskolai céloknak megfelelő átalakítására, hogy már szeptember elsején megkezdhessék az oktatást. A két osztályban 66—68 leány nyer elhelyezést. Itt készítik őket elő ápolónői hivatásukra. Távlat: 12 osztályos iskola A dunaszerdahelyi magyar tannyelvű egészségügyi középiskola későbbi kibővítésére már most készülnek a tervek. A kórház a jövőben 700 férőhelyre bővül (a jelenlegi kb. 350 ágyas férőhellyel szemben). Ekkor válik majd lehetővé a középiskola kibővítése is 12 osztályra. Itt — szükség szerint — már lehetővé válik a gyermekosztályokra szakosított magyar ápolónők képzése, ami egyelőre megoldatlan kérdés. A dunaszerdahelyi egészségügyi iskola a jövőben Délnyugat-Szlovákia szükségleteit elégíti ki, ezért hatósugara a járás határain túlra terjed. A járási szervek Ígéretet tettek, hogy az idén 20, jövőre 50 diákot szállásolnak el. Biztosítják a diákok iskolába szállítását Dunaszerdahelyről Királyfiakarcsára. Es természetesen gondoskodnak kosztolásukról is. A kórház kibővülése után az iskolához is hozzáépítenének és közben felépül a diákotthon ls. Az Egészségügyi Minisztérium és a járási szervek itt vázolt intézkedéseit jóleső érzéssel és megelégedéssel nyugtázzuk. Meggyőződésünk, hogy ez további eredményes lépés a magyar egészségügyi személyzet hiányának felszámolására. ZSILKA LÁSZLÓ Az emberiség belépése az anyagi és szellemi munka kibernetizálásának korszakába az iparilag fejlett tőkés országokban megszülte az „egységes modern társadalom" eszméjét, a szocializmus és a kapitalizmus közti ellentétek fokozatos elmosódásának, a két rendszer egymásban való feloldódásának, vagyis a „konvergenciának" az eszméjét. A robot végigvonul a földtekén, eltörölve a társadalmi határokat, s világunkat az emberiség intellektuális vonatkozásban elmaradott többsége számára egyetlen rezervációvá változtatja, ugyanekkor megszilárdítja a robotot irányító „magashomlokúak" uralmát. A burzsoá futurológusok „kiszámították", hogy a XXI. században az emberiség két részre oszlik majd: egyötöde alkotó munkát végez, négyötödének pedig meg kell keresnie a mindennapi kenyeret és szabad idejében szórakozni fog. A futurológusok az automatika korszakát den ember és az egész társadalom anyagi, kulturális és szellemi igényei minél teljesebben kielégüljenek. így teljesítik a kommunisták Lenin azon útmutatását, hogy a tudomány, a technika gyümölcseiben kivétel nélkül minden dolgozónak részesülnie kell. A két rendszer viszonyát tekintve a tudományos-műszaki haladás lett az az aréna, ahol a szocializmusnak végleges győzelmet kell aratnia a kapitalizmus felett. Milyenek most az erőviszonyok ezen a küzdőtéren? ... A tőkés termelési viszonyok között még több mint 2 milliárd ember él. A szocialista országok — ha a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó 8 államot vesszük — bolygónk területének 18 százalékát és lakosságának 10 százalékát teszik ki. Mégis a világ ipari termelésének körülbelül egyharmadát állítják elő. A legutóbbi tíz év alatt nemzeti jövedelmük 93 százalékkal növekedett, míg A SZOCIALISTA VILÁG ES A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FORRADALOM úgy képzelik el, hogy a gondolkodó energikus elit uralkodni fog, a passzív többség pedig csak vegetál. A „konvergencia" eszméjének szerzői mintát vesznek az Egyesült Államok társadalmi-gazdasági térképéről, az ország tudományos vívmányaival, szörnyű kizsákmányolásával, a nemzeti egyenjogúság hiányával, az indián törzsek rezerváciőival együtt. Mintát vesznek, s azt a XXI. század világának térképére illesztik. A két szemben álló társadalmi világ gazdasági fejlődésének ütemét egybevetve a kommunista és munkáspártok nemrégen lezajlott értekezletének résztvevői megállapították a szocializmus fölényes dinamizmusát. Mellesleg szőlva a „konvergencia" teoretikusai ezt elismerik, és legalábbis egyelőre hajlandók a szocialista országokat gyorsan fejlődő gazdaságukkal az „egységes modern társadalomba" sorolni, ha a kommunisták ... felhagynak a politikával. Márpedig, amikor egyszer egy szovjet kibernetikai gép sakkozásban megverte az amerikait, nem mondta azt, hogy „matt a kapitalizmusnak". Valóban, mi köze ehhez a politikának? Ámde még a „legokosabb" és „legpártatlanabb" kibernetikai gépek sem fogják elvezetni a két szemben álló világot a konvergencia karjaiba. Az automaták és a kibernetikai gépek lehetnek merőben azonosak, a világok azonban különbözni fognak. Arról, hogy milyen körülmények között született meg az az amerikai kibernetikai gép, amely a szovjettel sakkozott, fogalmat nyújt Gus Halinak, az Egyesült Államok Kommunista Pártja egyik vezetőjének az említett értekezleten tett kijelentése. Az amerikai kapitalizmus, mondotta, hatvanmillió munkást zsákmányol ki, s ebből évente 250 millió dollár nyereséget húz. Ezenkívül évente további mintegy 20 milliárd dollár extraprofitot sajtol ki az ország állampolgáraira nehezedő faji és nemzeti elnyomás sajátos rendszere révén. Az amerikai imperializmus dilemma előtt áll: vagy meghátrál, vagy továbbra is milliárdokat költ 3405 külföldi katonai támaszpontjának fenntartására ... A kommunisták a tudományos-műszaki forradalom hívei. Sőt mi több, meggyőződésük, hogy az egyre gyorsuló tudományos-technikai haladás a szocializmusnak fog dolgozni, mivel a magántulajdonon, a dolgozóknak maroknyi millárdos által történő kizsákmányolásán nyugvó kapitalista társadalomban a tudományostechnikai haladás az emberiesség elvének elsatnyulásához vezet. A szocializmusban a tudományos eredmények bevezetése a termelésbe együttjár azon emberi eszmények megtestesülésével, hogy a munka az alkotás forrásává váljék, hogy mina fejlett tőkés államokban 63 százalékkal. A KGST-tagországokban az egy lakosra számított ipari termelés több mint háromszorosan felülmúlja az átlagos világszintet. Növekszik a dolgozók anyagi jóléte. Az utóbbi években például a KGST-tagországokban az ipari fogyasztási cikkek termelése 2,4-szeresére, az élelmiszerek és egyéb fogyasztási cikkek kiskereskedelmi eladása pedig 2,3-szeresére nőtt. A szocialista országok mind nagyobb politikai támogatást nyújtanak a felszabadulásukért küzdő és a fejlődő ázsiai, afrikai, latin-amerikai országoknak, egyre aktívabban fejlesztik velük az együttműködést a gazdaság, a tudomány, a technika, a kultúra, a szakemberképzés területén. Csupán a Szovjetuniónak több mint 50 fejlődő országgal van gazdasági együttműködési megállapodása a kölcsönös előnyök alapján. Ezekben az országokban 1969-ig 300 iparvállalatot és más objektumot építettek és helyeztek üzembe szovjet segítséggel. A KGST-tagországok most gazdasági reformokat hajtanak végre, kidolgozzák és összehangolják a következő ötéves időszakra (1971—1975) szóló terveiket. A Szovjetunióban ez a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtése lesz, az európai szocialista országok többsége pedig áttér a fejlett szocialista társadalom kiépítésére. Napjainkban a tudományos-technikai forradalom az osztályharc problémája, a szocializmusnak a kapitalizmus feletti győzelméért, az emberiségnek a kommunizmus korszakába való belépéséért vívott harc problémája. A szocializmus sikereiről szólva Leonyid Brezsnyev a minap ezeket mondta: „Ňem akarjuk lebecsülni azokat az erőket, amelyekkel versenyeznünk kell tudományos-technikai területen. Hosszú és nehéz harc vár ránk. S mi eltökéltük, hogy ezt a harcot komolyan vívjuk meg, hogy bebizonyítsuk a szocializmus fölényét ezen a területen is." A kommunisták azt akarják, hogy az automaták és a kibernetikai gépek évről évre egyre „munkaszeretőbbekké", egyre „ügyesebbekké" és „okosabbakká" váljanak. Az automaták és a kibernetikai gépek segíteni fognak a dolgozó embernek megvalósítani a földkerekségen élő valamennyi nép szabadságának és egyenlőségének, testvériségének és boldogságának eszményeit. Az automatáknak nem az a feladata, hogy a két szemben álló és egymással versengő világot konvergálja. Az ember már meghozta a maga történelmi jelentőségű döntését a szocializmus mellett. F. B.