Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-06 / 31. szám, péntek

Dr. Peter Colotka elvtárs beszéde (Folytatás a 3. oldalról) igények 1969-hez viszonyítva 20 százalékkal magasabbak. Ezeket a követeléseket a kitűzött termelési feladatok, a tartalékok, valamint a hazai nyersanyag biztosításának lehetősége szempontéból következetesen felül kell vizsgálni. Az üzemek külkereskedelmi önállóságának fokozása sok esetben olyan eljáráshoz vezetett, amely ellentétben áll az egész népgazdaság érdekeivel. Olyan irányzat érvényesül, hogy a lehető legtöbbet szállítsák külföldre, miközben nem veszik figyelembe a hazai fogyasztók szükségleteit. Említsük csak meg a textil- és a tokivitelben előforduló eseteket. A konfekciós üzemek ezért kénytelenek voltak növelni az anyagok behozatalát, vagy pedig külföldi partner számára dolgoztak és így nem tudták nagyobb mértékben kielégíteni a hazai piac szükségleteit. A külföldre szállított fa elsősorban a cellulózgyáraknak hiányzott, mivel ezekben csökkent a nyersanyagtartalék. Ezek az esetek megkövetelték, hogy határozott intézkedéseket hozzunk a külkereskedelem központi irányításának megerősítésére. Ez a megoldás megfelel mindkét köztársaság gazdasága érdekeinek. Tekintet nélkül arra, hogy cseh vagy szlovák vállalatokról van szó, meg akarjuk akadályozni egyes üzemek ésszerűtlen eljárását. A tervfeladatok teljesítésének feltél ele Az idei terv feladatainak vajéra váltása során nagy figyelmet fordítunk az olyan feladatok biztosítására, melyeket illetően már ma is tudjuk, hogy feszült a helyzetük. Ma nagy árat fizetünk azért, hogy az előző években elhahanyagolták a legfontosabb kelet-nyugati vasútvonalat, beleszámítva a kelet-szlovákiai átrakóállomást. Teljes mértékben egyetértünk azokkal a munkásokkal, akik azt mondják, hogy a kelet-szlovákiai átrakóállomáson primitív körülmények között dolgoznak. Az SZSZK kormánya több intézkedést hozott, így pl. a tiszacsernyői lakásépítkezést illetően. Mivel ez a probléma országos jelentőségű, a szövetségi kormány is megtárgyalja. A szövetségi kormány még ebben a hónapban megvitatja az Ágcsernyő fejlesztésének koucepcióját. Habár az 1970. évi szállítási terv biztosítja a követelményeket a döntő fontosságú árufajtákat illetően, ennek ellenére számolnunk kell azzal, hogy a tavalyihoz hasonlóan az idén is nagy szervezési munkát igényel majd a feladatok teljesítése. Ez vonatkozik mind a közlekedést irányító szervekre, mind magukra a szállítókra is. Meg kell szerveznünk a vagonok jobb kihasználását, és a munkaidőt úgy kell beosztanunk, hogy a berakás és kirakás az egész hét folyamán egyforma ütemű legyen. Egyes üzemek ezt biztosítani tudják, és így ugyanezt kell megkövetelni a többitől is. A vasúti közlekedés kapacitásainak hiánya miatt a szállítást megfontoltan, céltudatosan és egybehangoltan út kell irányítani másfajta szállítási módokra, beleszámítva az üzemi szállítást is, és fokozottabb mértékben kell kihasználni a dunai folyami hajózást a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben és tisztázni kell a déli vasútvonal koncepcióját. Egyúttal elő kell készítenünk a szlovákiai vasúti közlekedés további fejlesztésének, korszerűsítésének és újjáépítésének távlati megoldását és biztosítanunk kell a szükséges beruházások idejében történő megvalósítását. További rendkívül fontos probléma a tüzelőanyag és energiaszükséglet biztosítása. Nagyon nagy árat fizetünk azért, hogy országos viszonylatban elhanyagoltuk a tüzelőanyag és az energetikai alap fejlesztését, a szén fejtés ma gyakorlatilag nem kielégítő, nem tudja fedezni a fejlődő termelés, valamint a lakosság szükségleteit, és a helyzetet még súlyosabbá teszik a szállítási nehézségek. Az utóbbi hetekben egészen katasztrofális helyzetek adódtak, és még ezekben a napokban is kritikus a helyzet a szlovákiai ipari vállalatok szénellátása terén. A helyzetet meg kell oldanunk, mivel februárban országos viszonylatban is nagyon rossz a mérleg, nem tudjuk fedezni az üzemek és a lakosság szükségleteit. Lehetőségeinkhez mérten intézkedéseket hoztunk a szlovákiai szénbányákban a fejtés növelésére. Bányászaink megértették a helyzetet, rendkívüli műszakokat teljesítenek. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya kölelezettséget vállalt, hogy segít a cseh szénmedencék munkaerőellátásában és 1500 dolgozót biztosít részükre. A villanyenergiaellátás terén mutatkozó problémák megoldása céljából rövid lejáratú szabályozó intézkedéseket hoztunk és már előkészítjük az elvi koncepciós megoldást is. Szlovákia elsősorban azzal járul hozzá az országos energetikai helyzet megoldásához, hogy idejében üzembe helyezzük a második vajáni hőerőművet. Mivel ez az egyik legjelentősebb ilyen építkezés a köztársaságban, és mivel az építkezés során komoly problémák merültek fel, különösen a tervezésben, a szlovák kormányszervek felkérték a legfelsőbb ellenőrző szerveket az előkészületek késése okainak kivizsgálására. Az elvi koncepciós megoldások közé tartozik továbbá a 4. novákyi hőerőmű, a bratislavai villanyerőmű és a „Voronež" típusú atomerőmű felépítése. Fontos feladat, hogy rendet teremtsünk az üzemek nyersanyaggal és anyagokkal való ellátásában. A kivitelezők és az átvevők kapcsolatainak megszervezésében nehézségek merülnek fel, mivel n kereslet még mindig nagyobb, mint a kínálat. A kivitelezők gyakran arra használják ki egves nyersanyagok hiányát, hogy a megrendelőktől jogtalan előnyöket és illetékeket kapjanak, és csökkentik a kevésbé rentábilis termékek gyártását. Az ilyen kapcsolatok önkényes megsértése következtében nem használják ki egyenletesen a kapacitásokat, a kitűzött időpontok előtt nagy a hajsza, s ennek következtében csökken a fejlődés hatékonysága és nehezebbé válik gazdaságunk konszolidálásának folyamata. Az 1970. évi terv keretében hozott intézkedések ezért közvetlenül szabályozzák a legfontosabb megrendelőknek a kiválasztott alapvető nyersanyagokkal és anyagokkal való ellátását. Ezzel azonban csak részben oldjuk meg a problémát. A kivitelezők és az átvevők kapcsolatában a rend és a fegyelem bevezetése nemcsak az állami szervek feladata, hanem elsősorban az integrál csoportosulások és üzemek vezető gazdasági dolgozóinak feladata is. Gyakran az ellátás problémáit nevezik annak okának, hogy egyes üzemek nem teljesítik feladataikat. Nem segítenek rajtuk az ún. objektív okokra való hivatkozások sem, mert egyesek szubjektív hibái más vállalatoknál objektívekké válnak. így a felelőtlenség egész láncolata alakul ki. Ezt az elvarászolt kört úgy kell áttörni, hogy minden egyes gazdasági dolgozó teljes mértékben felelősséget érez más üzemek szükségleteiért, és az üzemek közti kapcsolatokban valóban a szocialista erkölcs érvényesül. Az üzemeknek az állami költségvetéssel szembeni kötelességeit illetően is meg kell szilárdítani az állami fegyelmet, és be kell tartani a bérpolitikára vonatkozó intézkedéseket. Ennek elvei a népgazdaság konszolidálására irányulnak, korlátozó politikát követnek, amely megakadályozza az inflációs nyomások elterjedését. Támogatjuk a hatékony gazdálkodást — korlátozzuk a gazdaságtalan termelést Pénzügyi politikánkkal támogatni fogjuk a hatékony gazdálkodást és korlátozni fogjuk a nemhatékony vállalkozásokat. Ezek az intézkedések konkrétan megnyilvánulnak az iparban, az építőiparban és a külkereskedelemben, a közvetlen vállalati adók reformjában, a költségvetési kiadások növekedésének korlátozásában, valamint a szövetségi költségvetés inflációellenes tartalékának biztosításában. Az intézkedések inflációellenes jellege, valamint a terv szerepének növelése a gazdaság irányításában megteremtették a reális feltételeket ahhoz, hogy pénzügyi téren jelentősen enyhítsék a kedvezőtlen irányzatokat. A dotációs politika az olyan hozzájárulások nyújtására irányul, melyek a szelektív kedvezményes intézkedéseket alkotják a meghatározott elsőbbségek biztosításánál, valamint a mezőgazdaság, a bányászat, a vízgazdálkodás és az élelmiszeripar rendszeres támogatására. A hozzájárulások szigorúan névhez szóló volta lehetővé teszi, hogy tervszerűen és differenciáltan biztosítjuk a fontos társadalmi érdekeket. A Szlovák Szocialista Köztársaság 1970. évi állami költségvetése elmélyíti* aktív befolyását a gazdaság terv által előirányzott fejlődésére, pénzügyileg biztosítja az állam gazdasági politikája terveinek teljesítését, és intézkedéseivel jelentősen hozzájárul a gazdaság stabilizálásához és konszolidálásához. A fejlődés megköveteli, hogy az árpolitikában radikális intézkedéseket hozzunk. Az eddigi, nem ellenőrzött ösztönös áremelkedés helyett stabilizálni akarjuk az árszintet. E célt szolgálja az árak emfilésének ideiglenes betiltása. E tilalom ideje alatt az árakat csakis a szövetségi kormány beleegyezésével változtathatják meg, és csakis olyan rendkívüli esetekben, melyeknek megoldása szükségszerűvé válik a társadalmi hatékonyság biztosítása szempontjából. Az árak befagyasztása biztosítja a kiskereskedelmi árak szintjének stabilizálását, és ezzel hozzájárul a korona iránti bizalom felújításához, a vásárlóláz korlátozásához és a belföldi piac stabilizálásához. Az 1970. évi gazdaságfejlesztési terv azt a feladatot tűzi Szlovákia Kommunista Pártja és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya elé, hogy megteremtse a politikai és szervezési feltételeket ahhoz, hogy a dolgozók magukévá tegyék a tervet, és a terv teljesítése mindennapi törekvésük és kezdeményezésük tartalmává váljon. Igényes, áldozatkész, kezdeményező munkára van szükség telezettségek átvételéről, és á termelési-gazdasági egységek jegyzőkönyveket írnak alá a vállalatokkal. Ezt az eljárást progresszívnak tartjuk, elsősorban az irányító és az irányított szerv kétoldalú érdekeltségének biztosításában az állami terv teljesítéséért, és ebben látjuk annak a biztosítékát, hogy az üzemi tervek összhangban állnak majd a társadalmi érdekekkel. Pozitívan értékeljük azt, hogy a nemzeti bizottságok, a vállalatok és a termelési-gazdasági egységek többsége öntudatos állást foglalt az állami terv feladataihoz. Eljárásuk azt bizonyítja, hogy megértették mai helyzetünket, tudják, hogy az ez évben rendelkezésünkre álló források nem teszik lehetővé valamennyi jogos követelés teljesítését, és hogy a nehéz körülmények között is teljesítenünk kell a kitűzött feladatokat. A jegyzőkönyvekben feltüntetett feladatok teljesítésének rendszeres ellenőrzése, valamint a pénzbüntetések következetes kirovása valamennyi gazdasági szervben az irányítómunka szerves részévé válik. Az 1970. évi állami terv és megvalósítása a szó szoros értelmében a párt konkrét programját jelenti, s egyúttal pártunk, valamint egész állami és gazdasági apparátusunk munkája hatékonyságának a próbaköve. Éppen ezért az embereket és kapcsolatukat a mi közös törekvésünkhöz aszerint fogjuk megítélni, hogy milyen kezdeményezöen viszonyulnak a terv feladataihoz, milyen áldozatkészen dolgoznak majd a terv céljainak valóra váltásáért. Tudjuk, hogy a tervfel.ulatok eredményeiről mindig a dolgozók döntöttek mindennapi munkájukkal az ellátás és a termelés előkészítése, szervezése bonyolult kérdéseinek alkotó megoldásával, és a munkaidő becsületes kihasználásával. Enélkül a legjobb terv is csak megvalósítatlan vágy marad. Ma nagyon fontosnak tartjuk a gazdasági fejlődés ez évi programja teljesítése szempontjából azt, hogy a kommunisták a párt- és az állami szervekben, a szakszervezetekben és az ifjúsági mozgalomban maximális áldozatkészséggel teljesítsék a CSKP Központi Bizottsága januári plénumainak határozatait. Törekvésünket a dolgozók kezdeményezésének szervezésére és fejlesztésére, olyan értékek kialakítására kell összpontosítanunk, melyekre társadalmunknak valóban szüksége van, és melyeket nem fagyasztunk be a tartalékokban vagy a befejezetlen építkezésekben. Igényesebbeknek kell lennünk a munka- és a bérfegyelemmel szemben, és meg kell akadályoznunk, hogy a bérek a létrehozott új értékek és a nagyobb munkatermelékenység ellenértéke nélkül emelkedjenek. A kivitelezők és az átvevők közti kapcsolatokban országunk egész területén érvényesíteni akarjuk a szerződési fegyelmet és jogilag felelősségre vonjuk a szerződéses kötelezettségek megsértőit elsősorban ott, ahol ez kedvezőtlenül kihat a hazai paic, a lakásépítés és a hatékony kivitel szükségleteinek a kielégítésére. A párt vezetősége elsősorban azt várja el a kommunistáktól, hogy például szolgálnak az utóbbi évek erkölcsromboló irányzatának a kiküszöbölésében. Harcot kell indítanunk a közömbösség, a megvesztegetés, a gazdasági zsarolás, az emberekkel való üzérkedés, az emberek megkárosítása és a szocialista vagyon megkárosítása ellen. Az ilyon és hasonló jelenségek azért érvényesülhettek nálunk, mert az anyagi érdekeltség egyoldalú hangsúlyozása mellett a gazdasági életben anarchia hatalmasodott el. Az ilyen jelenségekkel szemben igazságos szocialista jutalmazást kell bevezetnünk és érvényesíteni kell az erkölcsi tényezőket, az emberekhez á kommunista pártot jellemző módon kell viszonyulnunk és támogatnunk kell a becsületes dolgozókat. Támogatni fogjuk a szocialista hazafiság, az áldozatkész munka megnyilvánulásait, a szocialista verseny és á lakóhely, község, illetve üzem szépítésére fordított önkéntes munkát. Röviden mondva: szo

r cialista tartalmat kell adni gondolkodásmódunknak, tetteinknek és kapcsolatainknak, és nem szabad többé megengednünk, hogy ezt bármilyen módon is megsértsék, és olyan módszereket érvényesítsenek, amelyeknek semmi közük sincs a szocialista vállalkozáshoz. Az ötéves terv előkészítéséről Ezen a téren nagy felelősség hárul az irányítás és az igazgatás valamennyi szintjén a vezető gazdasági dolgozókra, valamint a párt- és a szakszervezeti funkcionáriusokra. Az elmúlt évtől eltérően, amikor a kötelező feladatok és limitek csak keretet képeztek ä központi gazdasági szervek tevékenysége számára, a kormány ebben az évben megkövetelte, hogy a minisztériumok ezeket minden egyes gazdasági egység számára feldolgozzák. Ezek a munkák most a befejezéshez közelednek. A minisztériumok jegyzőkönyveket írnak alá a termelési-gazdasági egységekkel e feladatok és köEngedjék meg, kedves elvtársak, liogy legalább röviden jellemezzem, hogy a pártszervek és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya miképpen oldja meg az ötéves terv előkészítését. Gazdaságunk konszolidálása egy évnél hosszabb időszakot igényel. A következő ötéws terv tehát a konszolidálás befejezésének a programja lesz, de ugyanakkor meghatározza további fejlődésünk irányát is. Ezt a két alapvelő célt csak úgy oldhatjuk meg hatékonyan, ha hosszabb időre kidolgozzuk az átgondolt távlati tervet, amely összehangolja a terv konkrét feladatait és a gazdasági politika" intézkedéseit. Meg kell szüntetni azt a már néhány éve tarló állapotot, amikor a gazdaságot lényegében egyéves terv irányítja. Ez megköveteli, hogy olyan ötéves tervet dolgozzunk ki, mely biztosítja a gazdaság további gyors fejlődését. Ezt elsősorban jelentős strukturális gazdasági változásokkal, az új tudományos ismeretek, valamint a fejlődés belső és külső tényezőinek kihasználásával biztosíthatjuk úgy, hogy fokozódjék Szlovákia gazdasági ereje, és ezzel hozzájárulása a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fejlődéséhez. Az ötéves terv alapul szolgál majd az évi tervek kidolgozásakor. A gazdaságban kialakult helyzet miatt rendkívül igényes ez a feladat. Megköveteli, hogy alaposan ellenőrizzük és átértékeljük a jövő fejlődés feltételeit és forrásait. A gazdasági szervek, tudományos intézmények és vállalatok szakembereinek részvételével már régebben dolgoznak Szlovákia fejlődése távlati programjának előkészítésén. Az eddigi munkák legfontosabb feladata volt, hogy komplex módon, távlatilag ellenőrizzék gazdasági fejlődésünk feltételeit és lehetőségeit. Tisztázódtak a legfontosabb gazdasági problémák, melyekkel számolni kell az ötéves terv öszszeállításakor. Úgy kell ellenőrizni a gazdaság reális lehetőségeit, hogy meglehessen határozni az ötéves terv konkrét céljait. Az SZLKP Központi Bizottságának elnöksége, az SZLKP Központi Bizottságának Gazdasági Bizottsága, a kormány és az SZSZK kormányának Gazdasági Tanácsa az elmúlt év folyamán értékelte az eddigi munkákat. Az eddig elvégzett munka eredményei alapul szolgálnak az ötödik ötéves terv kidolgozása politikai és gazdasági irányelveinek a meghatározásához. A kiosztott alapanyagokkal ezeket is megkapták. Hangsúlyozni szeretném, hogy tekintettel a munkák mai szakaszára, nem döntőek az anyagban közölt számadatok. Ezek lényegében a fő kiindulópontok, valamint a fejlődés koncepciós konszolidálási és fejlődési irányzata megoldásának a megítéléséhez szolgálnak. Az 1969. évi gazdasági físjfcídés olyan volt, hogy az ötöüik ötéves terv első éveiben r'i. id idejű intézkedéseket k:j!l h íi a belföldi piac és a beru'i si építkezések normalizálására és megszilárdítására, a devizaadósság további növekedésének megakadályozására, és biztosítanunk kell a jövedelem gazdaságilag ésszerű szétosztását (Folytatás az 5. oldalon) 19711 11. 6.