Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-03 / 28. szám, kedd
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1970. február 3. KEDD BRATISLAVA • XXIII. ÉVFOLYAM 28. szám Ára 50 fillér A CSKP Központi Bizottságának levele az alapszervezetekhez és a párttagokhoz a tagkönyvcseréről Elvtársak! Hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása 25. évfordulójának és Lenin születése 100. évfordulójának évébe léptünk. A két dicső évforduló alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk arra az útra, melyet a CSKP, a munkásosztály és Csehszlovákia dolgozói megtettek. Az évfordulók arra köteleznek bennünket, hogy a tapasztalatokból tanulva mindent megtsgyüak az új évtized méltó megkezdéséhez, a szocialista Csehszlovákia további sokoldalú fejlesztéséhez. Ezt még szükségesebbé teszi az a tény, hogy a szocialista társadalom fejlődése, különösen 1968-ban és 1969 első felében lelassult és sok téren megtorpant. Az utóbbi évek válságjelen, melyek pangásban nyilvánultak meg, az elmúlt két évben anarchista fejlődéssé váltak. Kétségbevonták a szocialista társadalom építőse elméletének és gyakorlatának legfontosabb értékeit, meggyengítették a szocialista állam funkcióját, megbomlott a társadalmi felelősség, a fegyelem és a rend. A legrosszabb az, hogy pártunk soraiban ideológiai, politikai és szervezési bomlás ment végbe, meggyengült a párt vezető szerepe és tek in té 1 y e, niegb o t: sá t h a tat 1 a nu 1 megbomlottak szövetségi kapcsolataink a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. Országunkban aláásták a szocializmus alapjait, ellenforradalmi fordulatot készítettek elő. Tavaly április óta az abnormális fejlődés okainak és követkesményeinek kiküszöbölésére törekszük. Rövid idő alatt bizonyos részeredményeket értünk el. Célunk e pozitív eredmények megszilárdítása és továbbfejlesztése, hogy 1970 a sokoldalú konszolidálódás éve legyen. Mindnyájan tudjuk, hogy a bonyolult fejlődés és az utóbbi két év válsága mély nyomot hagyott sok kommunista és egész pártszervezetek aktivitásában, állásfoglalásában és nézeteiben. A Központi Bizottság és a párt eddigi intézkedései és részeredményei ellenére továbbra is legfontosabb feladatunk marad: a nárt egységének felújítása a marxizmus—leninizmus alapján, a párt akclőképességének és a forradalmi harciasságának fokozása, a párton belüli élet fejlesztése, a párt vezető szerepének érvényesítése a pártépítés valamennyi fokán és a társadalmi élet minden területén. Ezt a célt szolgálja a pártigazolványok kicserélése is, amelyet 1970 első felében akarunk lebonyolítani. Azt várjuk, hogy a pártigazolványok kicserélése hozzájárul a párt valamennyi erejének mozgósításához, ideológiai és szervezeti egységének megszilárdításához, minden egyes tag aktív részvételéhez a pártéletben és munkájában, az alapszervezetek aktivitásának növeléséhez, a pártfegyelem megszilárdításához, a pártszervezetek munkájának felújításához és ahhoz, hogy a párt megtisztul azoktól, akik eltértek a párt marxista—leninista politikájától, elárulták eszmei és szervezeti elveit. Nagy politikai jelentőséget tulajdonítunk a pártigazolványok kicserélésének, és ezért ezt a feladatot nagyon gondosan, tapintatosan és következetesen kell előkészíteni és vég rehajtani. Határozottan ki kell zárni az adminisztratív munkamódszert, mivel ezzel e feladat elveszítené értelmét és küldetését. A pártigazolványok kicserélése után a pártnak eszmei leg és szervezetileg egységesnek, szilárdnak kell lennie, hogy folytathassa a marxizmus—leninizmus eszméinek valóra váltását, hogy szocialista társadalmunkat a sokoldalú fejlődés útján vezethesse. Ezen az alapon akarjuk majd előkészíteni és megvalósítani pártunk XIV. kongresszusát. A háború utáni fejlődés legbonyolultabb időszakát éljük most át. Minden kommunista, akinek nem közömbösek a kommunista mozgalom céljai és eszméi, valamint a szocializmus sorsa országunkban, elgondolkozik a válság okain és a kivezető utakon. Ma az a legfontosabb, hogy minden egyes kommunista hozzájáruljon a közös ügyhöz, dolgozzon a párt Központi Bizottságának legutóbbi ülésén kitűzött feladatok teljesítéséért. A kommunisták számára ide gen a borúlátás és az, hogy ölbe tett kézzel várják, amíg valaki más építi fel az új házat. Erre semmi sem jogosít fel bennünket. Sem céljaink, sem történelmünk, sem tapasztalataink, sem az elért eredmények, sem pedig az előttünk álló akadályok. Megbocsáthatatlan hiba lenne, ha a mai nehézségek miatt szem elől tévesztenénk céljainkat és küldetésünket. Arra törekszünk, hogy szocialista társadalmunk boldog és elégedett emberek társadalma legyen. Minket, kommunistákat, gyakran azzal vádolnak, hogy csak a társadalomról mint egészről beszélünk, és nem vesszük észre az egyént, az embert. Ez ellenségeink átlátszó rágalma. Abból az elvből indulunk ki, hogy az egyén anyagi és szellemi életének színvonala közvetlenül attól függ, milyen az egész társadalom színvonala. Minél gazdagabb a társadalom, annál több lehetősége van az egyénnek, hogy kielégítse egyéni szükségleteit. Nem tagadjuk, hogy az individualizmus kultuszát és a kispolgári elposványosodást idegennek tartjuk, ami összeegyeztethetetlen a szocializmus marxista—leninista értelmezésével. Munkánk és törekvésünk értelmét abban látjuk, hogy gyarapítsuk népgazdaságunkat, állandóan emeljük népünk műveltségét és a kultúra egyre jobban gazdagítsa életünket. Ne tévesszük szem elől, hogy a kölcsönös kapcsolatokban még sok olyasvalami nyilvánul meg, amely megnehezíti életünket. Ezekben a kapcsolatokban még sok az önzés, sok ember csak magára gondol, sokak számára a társadalom javára végzett munka csak teher. Ezen a téren arra fogunk törekedni, hogy változás álljon be. Nem vagyunk álmodozók és nem ringatjuk magunkat abban az illúzióban, hogy. változást rövid időn belül elérhetünk. Tudjuk, hogy a munkához való viszony és az emberek közötti kapcsolat nemcsak az emberek jó- és rosszakaratútól függ. Nagyon sok függ attól, hogy milyen a társadalmi és gazdasági élet szervezése, irányításának színvonala, hogyan működnek az állam és a gazdasági apparátus egyes láncszemei, milyen következetesen érvényesítjük és követeljük meg a felelősséget mindenkitől a rábízott szakaszért, milyen jól dolgozik mindenki jogkörében, milyen mértékben és minőségijen vesznek részt az emberek ügyeik intézésében, hogyan érvényesül a szocialista törvényesség. A mai helyzetben úgy. tűnhet, hogy ezek a szavak nem időszerűek. Nem szabad azon ban megfeledkeznünk arról, hogy kommunista pártunk a j zászlajára is humanista célokai tűzött ki. És nemcsak a zászlón állnak ezek. Az elmúlt 25 év alatt sokat tettünk megváló sításukért. Pártunk az osztály harcban és a forradalmi társadalmi változások kivívásában mindig az ember érdekét, az embernek a kapitalista kizsákmányolás alól való felszabadítását tartotta szem előtt. Senki sem foszthatja meg a pártot attól a jogától, hogy a munkásosztály és a csehszlovák dolgozók széles rétegei ^érdekelnek egyedüli, valódi szószólója volt és marad. A történelem bebizonyította, hogy a kommunista párt az egyedüli olyan erő, amely az új, szociálisan igazságosabb társadalmi rendszer — a szocializmus felépítésének pozitív prog ramjával lépett fel. Mi, kommunisták, kerestük és találtuk meg az utat ahhoz, hogy országunkban megvalósuljon ez a program és nem féltünk a bírálattól sem. Bár a mai próbatétel nehe zebb és bonyolultabb, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy pártunk 50 éves történelmében éppen azok az időszakok jelentik a legdicsőbb éveket, amikor nagy nehézségeket kellett leküzdenie, amikor új ból és újból tanúbizonyságát adta a marxizmus—leninizmus alapelvei erejének és szilárdságának, valamint a párt azon képességeinek, hogy a szocializmus gondolatát valóra tudja váltani és ezzel teljesíteni képes történelmi küldetését: a tőke hatalmának megdöntését és az új, szociális szempontból igazságos rendszer, az osztálynélküli társadalom felépítését. A kommunista párt mindig tudta, hogy nemzeteink számára az egyedüli lehetőség a szocializmus, amely ilyen jövőt biztosít. Pártunk a burzsoá köztársaság és a fasiszta elnyomás idejében sem árulta el küldetését. A kommunisták számára a fasizmus elleni harc nagy osztály- és nemzeti harc volt, amelyben a nemzeti felszabadulás és az állami önrendelkezés felújításának eszméje azzal a törekvéssel azonosult, hogy a felszabadulás után a szocializmus útjára lépünk. Pártunk nagy áldozatokat hozott e gondolatok győzelméért. A párttagság egyharmada életét vesztette ebben a harcban. Ezek az áldozatok, a párt befolyásának növekedése és elsősorban hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása lehetővé tették a demokratikus és nemzeti forradalom megvalósítását, (Folytatás a 2. oldalon) Készül a poliésztertüggöny a Krajka vállalat Libavské Üdalie-i üzemében. (J. Kruliš felvétele — ČSTK) Az NDK külügyminisztere Prágában (ČSTK) — Ján Markának, a CSSZSZK külügyminiszterének meghívására tegnap a délelőtti órákban az NDK küldöttsége élén Prágába érkezett Ottó Wtnzer, az NDK külügyminisztere. A küldöttséghez a ruzynéi repülőtéren csatlakozott dr. Herbert Kroltkowski, az NDK csehszlovákiai nagykövete. A német vendégeket ján Marko, a CSSZSZK külügyminisztere és munkatársai fogadták. A fogadáson jelen voltak az NDK csehszlovákiai nagykövetségének tagjai is. Ottó Wlnzert tegnap a prágai Černín-palotában fogadta Ján Marko külügyminiszter, ahol még a délelőtti órákban megkezdődtek a tárgyalások. (Folytatás a 6. oldalon) KÖZEL-KELET ] Nemzetközi értekezlet kezdődött Kairóban Kairó — Az egyiptomi fővárosban hétfőn délelőtt nemzetközi parlamenti konferencia kezdődött a közel-keleti válságról. Az értekezleten 50 európai, ázsiai, latin-amerikai ország mintegy 200 képviselője vesz részt. Hazánkat a konferencián kéttagú küldöttség képviseli — Bohuslav Lastovička, a Szövetségi Gyűlés népi kamarája külügyi bizottságának elnöke, a Szövetségi Gyűlés elnökségének tagja és Jozef Gabriška, a Szö vetségl Gyűlés elnökségi tagja. A konferencia napirendjén a közel-keleti helyzet általános megtárgyalása szerepel. Az egyiptomi légierő vasárnap ismét izraeli létesítményeket támadott. Mint egy kairói szóvivő közölte, egyiptomi repülőgépek izraeli állásokat bombáztak a Szuezi-csatorna északi és déli térségében. A támadás az izraelieket meglepetésszerűen érte, és az ellenségnek nagy anyagi károkat okozott. Damaszkusz — Háromórás heves, szárazföldi és légi ütközetet vívtak a Golan-magaslat térségében a szíriai és izraeli alakulatok. Az amerikai AP hírügynökség szerint az 1967-es háború óta még nem volt példa ilyen harci tevékenységre a szíriat-izraeli tüzszüneti vonalon. Kairó — Nasszer egyiptomi elnök vasárnap megkezdte nagyfontosságú politikai tanácskozásainak sorozatát. Az elnök, miután Karami libanoni miniszterelnökkel tárgyalt, összehívta a kormány ülését, amelyen meghallgatták Riad külügyminiszter jelentését a legutóbbi politikai fejleményekről és Favzi tábornok hadügyminiszter beszámolóját a jelenlegi katonai helyzetről. Lemondott a jemeni kormány A sanaai rádió bejelentette, hogy a Jemeni Arab Köztársaság Abdullah al-Kursimi vezette, 18-tagú kormánya vasárnap lemondott. Izraeli költségvetés Tel Aviv — Maratoni hosszúságú viták után hétfőn hajnalban az izraeli kormány rekordösszegű költségvetést hagyott jóvá. Pontos számadatokat nem tettek közzé, de Jól tájékozott politikai körökben két dologról vélnek tudni: az egyik, hogy a folyó költségvetési évre szóló állami kiadások összege eléri a 10 milliárd izraeli fontot, s ennek mintegy 40 százalékát fordítják katonai célokra.