Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-20 / 43. szám, péntek

Tárgyalásainkat államaink, nemzeteink és pártjaink hagyományos barátsága és együttműködése jellemezte TODOR ZSIVKOV ELVTÁRS PRAGAI SAJ'1'OERTEKEZLETE Amint már tegnap jelentettük, Todor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke szerdán találkozott Prágában a sajtó képviselőivel. A sajtóértekezleten részt vettek a szocialista országok Prágában akkreditált tudósítói is. A csaknem kétórás sajtóérte kezleten az első kérdést BOHUSLAV CHŇOUPEK, a Csehszlovák Rádió vezérigazgatója lette fel: — Hogyan értékeli Zsivkov elvtárs csehszlovákiai tárgyalásainak eredményeit? TODOR ZSIVKOV: Először is köszönetet akarok mondani azért, hogy találkozhatok a csehszlovák sajtó, rádió és televízió új képviselőivel. Én magam és a velem itt-tartózkodó elvtársak nagyra értékelik a Husák elvtárssal, valamint a többi párt- és állami vezetővel folytatott tárgyalásainkat. Tárgyalásaink nagyon kellemesek és barátságosak voltak. Megelégedéssel nyugtázzuk, hogy ezeket elsősorban államaink, nemzeteink és pártjaink hagyományos barátsága és együttműködése jellemezte. Megállapítottuk, hogy már nincsenek köztünk semmilyen akadályok, hogy barátságunk a jövőben is sokoldalúan, gyümölcsözően fejlődhet. Természetesen a tárgyalások során foglalkoztunk kétoldalú együttműködésünk problémáival, valamint a nemzetközi helyzettel, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalommal kapcsolatos kérdésekkel. Ki akarom emelni: a barátság jegyében lezajlott tárgySlásaink megmutatták, hogy valamenynyi megtárgyalt kérdésben teljes a nézetegység. MIROSLAV MOC, a Rudé práva főszerkesztője: — Zsivkov elvtárs, Ün beszélt pártjaink hagyományos kapcsolatairól. Tudjuk, hogy ezek a kapcsolatok valóban jók, a kölcsönös megértésen alapulnak. Mi a véleménye kapcsolataink mai helyzetéről? TODOR ZSIVKOV: Országaink barátságának mély történelmi gyökerei vannak. Testvéri szláv nemzetek vagyunk, közösek céljaink és féladataink — új szocialista társadalmi rendet építünk. Rá akarok mutatni, miszerint már tavaly lehetőség nyílt arra, hogy a CSKP és a BKP különböző küldöttségei széles körű kapcsolatokat létesítsenek gazdasági, kulturális, politikai és más téren. Meg szeretném említeni Husák elvtárs bulgáriai látogatását, amelynek nagy jelentőséget tulajdonítunk, és amely döntő tényezővé vált kapcsolataink normalizálásában és megjavításában. A mostani tárgyalásokon újból hangsúlyoztuk, hogy tovább akarjuk szilárdítani pártjaink és országaink együttműködését a proletár internacionalizmus és a marxizmus—leninizmu.s alapján, és ki akarjuk bővíteni a BKP Központi Bizottságának politikai bizottsága, valamint a CSKP Központi Bizottságának elnöksége közötti kapcsolatainkat. JAN ZELENKA, a Csehszlovák Televízió központi igazgatója: — Tisztelt Zsivkov Elvtárs! Eddig a kétoldalú kapcsolatokról beszéltünk. Most fel szeretném hívni figyelmét a kommunista és munkáspártok széles körű szövetsége rendkívül komoly nemzetközi kérdéseire. Antikor 1988-ban a CSKP vezető képviselői nem vettek részt a szocialista országok kommunista pártjainak varsói találkozóján, ez az akkori pártvezetoség tragikus lépését jelentette. Hogyan értékeli ebből a szempontból a kommunista és munkáspártok tavalyi júniusi moszkvai értekezletét, melyen a CSKP újból aktívan részt vett? TODOR ZSIVKOV: A testvéri kommunista és munkáspártok képviselőinek 1969 júniusában Moszkvában megtartott értekezlete, melyen 75 párt képviselői vettek részt, a kommunista mozgalom egyik legjelentősebb eseménye volt az utóbbi évek ben. Az értekezlet eredményei a közeljövőben megnyilvánulnak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban, valamint a nemzetközi helyzet fejlődésében. Az értekezlet hang súlyozta, hogy ma csakis a szocialista országok egysége, a kommunista és a munkásmozgalom egysége, valamint a nemzeti felszabadító mozgalom egysége megszilárdításának alapján valósítható meg az impe rializmus elleni harc. Ezzel kapcsolatban meg szeretném említeni, hogy a moszkvai értekezleten újból hangsú lyozták a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, név szerint az SZKP nagy szerepét a nemzetközi fejlődésben. Tud juk, ellenségeink mindent megtesznek azért, hogy aláássák az SZKP tekintélyét, hogy a testvérpártok szembe helyezkedjenek az SZKP-val, s hogy a pártok között nézeteltérések Uímadjanak. " A moszkvai értekezleten beoizoiivosodott az SZKP, a nagy Lenin pártjának, a leggazdagabb forradalmi tapasztalatokkal, a szocializmus és a kommunizmus építésében szerzett gazdag tapasztalatokkal rendelkező, a nemzetközi kommu nista és munkásmozgalomban rendkívül nagy érdemeket szer ző párt nagy ereje. Tudjuk, hogy azokban a szocialista országokban, ahol a kommunista párt nem harcolt következetesen a jobboldali op j-ortunizm-js ellen, ahol elha joüak a marxizmus-leninizmus és a proletár ínternacionaliz mus elveitől, ott nehézségek ke 'etkezieit, ott veszélybe került a r'olgozó nép és forradalmi vívmányai. Ezért a moszkvai ér lekezlit nagyon helyesen élesen elítélte a nemzetközi és kommunista mozgalomban ma megnyilvánuló opportunizmust és hangsúlyozta, hogy aktív, rendszeres harcot kell folytatni nz opportunizmus ellen az egyes pártokban és az egész mozgalomban. Nézetem szerint a moszkvai tárgyalások legfontosabb tézise az volt, hogy a mai nemzetközi helyzetben, a nemzetközi kommunista mozgalom mai helyzetében a marxizmus—leninizmus elveinek szellemében harcot kell folytatni az internacionalista és a nemzeti .érdekek egységéért, harcot kell folytatni az ' opportunizmus, a revizionizmus és a szovjetellenesség ellen. JIŔÍ AMBROŽ, a Obrana lidu főszerkesztője: — A hét testvérpárt képviselői tavaly decemberben Moszkvában tanácskoztak, és többek között megvitatták a béke és biztonság nyílt kérdéseit. Véleménye szerint megértek-e Európában a feltételek ahhoz, hogy valamennyi európai ország képviselői közös aszta) mellé üljenek és megtárgyalják azokat a problémákat, melyek megoldása nyugalmat és biztonságot hozna világrészünknek? Engedjen meg még egy kérdést: — Nézete szerint milyen jelentőségű a Varsói Szerződés tagállamainak politikája az európai békéért és biztonságért folytatott harcban: TODOR ZSIVKOV: Európában rendkívül fontos a béke és a biztonság problémája, azt mondhatnánk, hogy ez a jelen időszak kardinális kérdése, mivel ha tartós békét biztosítunk Európában, ezzel egyúttal szavatoljuk a világbékét is. Ezért volt olyan visszhangja annak a javaslatunknak, hogy hívjuk össze az európai biztonsági értekezletet. Megállapíthatjuk, hogy ma Európában nincs olyan kormány vagy parlament, amely nyíltan ellenezné az értekezlet összehívását. Ez azért van így, mert azok a kormányok is, amelyek nem értenek egyet az értekezlettel, félve saját népüktől, nem mernek nyíltan fellépni ellene. Ami az európai szocialista országokat és kommunista pártjaikat, a Varsói Szerződés tagállamait illeti, állandóan kezdünk az európai békéért és a megértésért. Természetes, hogy a szocialista országok politikai, gazdasági és katonai sikerei, valamint védelmi erejük megszilárdítása döntő fontosságú a béke és az európai biztonsági rendszer megszilárdítása szem pontjából. A második világháború után megalakult észak-atlanti tömb agresszív célokat tűzött ki a szocialista országok ellen. Természetesen ez arra kényszerítene a szocialista országokat, hogy megalakítsák a Varsói Szerződést. Köztudomású, hogy a Varsói Szerződés megalakítása után és előtt is tántoríthatatlanul harcoltunk a nemzetközi megértésért. Ezért büszkén mondhatjuk, ha századunkban biztosítjuk a leghosszabb békés időszakot, akkor ez elsősorban a szocialista tábor országainak és kommunista pártjainak az érdeme. Meg akarom még említeni az európai biztonság további tényezőjét, a testvéri Csehszlovákia viszonyainak konszolidálását. A csehszlovákiai ellenforradalom veresége meghiúsította azt a kísérletet, hogy Euró pában megváltoztassák az erőviszonyokat s ezáltal a nemzetközi erőviszonyokat ls. Ami a Bolgár Népköztársaságot illeti, erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten aktívan arra törekszünk, hogy hozzájáruljunk ehhez a nagy ügyhöz — az európai és a világbéke és biztonság szavatolásához. Az európai erőviszonyok elemzésekor megállapíthatjuk, hogy akik nem támogatlak az európai biztonsági értekezletet, azoknak nem sikerülhet az értekezlet meghiúsítása vagy örökös halogatása. ROLF BACHMANN, az ADN prágai tudósítója: — Hogyan értékeli a Német Demokratikus Köztársaságnak annak érdekében kifejtett kezdeményezését, bogy a két nemei állam a nemzetközi jog alapjun egyenrangú kapcsolatokat kössön, valamint W. Stoph uak Brandt kancellárhoz inte zt'll levelei? TODOR ZSIVKOV: Pozitívan értékeljük az NDK kezden^nyezését, Walter Ulbricht levelét és W. Stoph levelét is. Ha W. Brandt kormánya őszintén rendezni akarja kapcsolatait a szocialista államokkal, és diplomáciai kapcsolatokra akar lépni velük, ennek plapveto feltétele az NDK, valamint nemzetközi egyenjogúságának elismerése. SOMOGYI MÁTYÁS, az Oj Sző szerkesztője: — Nagy figyelemmel kísérjük a szocialista Bulgária sikeres fejlődését. Kérem, tájékoztassa közvéleményünket e fejlődés alapvető momentumairól és azokról a problémákról, melyeket a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár kormány a jelen időszakban old meg? TODOR ZSIVKOV: Amint tudják, az elmúlt év jubileumi év volt számunkra — megünnepeltük a bulgáriai szocialista forradalom 25. évfordulóját. Ez okot adott arra, hogy elemezzünk, hogy visszatekintsünk arra az útra, melyet az elmúlt időszakban megtettünk, az elért sikerekre, a fogyatékosságokra, nehézségekre, és foglalkozzunk jövőbeli feladatainkkal. .Bulgária az elmúlt 25 év alatt elmaradt primitív gazdasággal rendelkező agrárországból fejlett ipari-mezőgazdasági országgá változott. Mezőgazdaságunk szocialista mezőgazdasággá vált, évről évre fokozzuk ezen a téren a géjiesítést. A népi kormány időszakában gyors ütemben fejlődött az ország iparosítása, elsősorban a gépiparban, a vegyiparban ős az energetikában. A nemzeti jövedelem, a termelési alap és az ipari termelés átlagosan 8— 14 százalékkal növekedett évente. A gépipar 15—18 százalékkal, a vegyipar több mint 18 százalékkal gyarapodott. Hasonló ütemben valósítjuk meg az ország villamosítását. Ami a további feladatokat illeti, abból indulunk' ki, milyen szintet ért el anyagi alapunk, a tudományos műszaki forradalomból indulunk ki, és gazdaságunkat a termelés automatikus irányítási rendszerének alkalmazásával építjük át. RUDOLF NITTMANN, a Pravda szerkesztője: — Nemzeteink között emberemlékezet óta egyetértés és barátság uralkodik, amely egyes történelmi helyzetekben aktív segítségben nyilvánult meg, amikor közülünk valaki veszélybe került. Népünk túlnyomó többsége már megértette, hogy ilyen segítséget jelentett 1988. augusztus 21-e. Az ellenforradalom, mely meg akarta bontani barátságunkat, vereséget szenvedett. Milyen érzéssel fogadta a bolgár nép ezt a tényt? TODOR ZSIVKOV: Nagy aggodalmat váltott ki, hogy Csehszlovákiában ellenforradalom fenyeget és ezáltal veszélybe került a szocialista országok egysége. Egyúttal felelősséget éreztünk azért, hogy segítséget nyújtsunk a testvéri csehszlovák népnek e veszély elhárításában. Pártunk és népünk nagy örömmel és megkönnyebbüléssel fogadta a csehszlovákiai ellenforradalom vereségét. Büszkék vagyunk arra, hogy 1968 augusztusában a többi testvéri szocialista országgal együtt segítséget nyújthattunk a csehszlovák népnek a szocializmus vívmányainak megőrzésében és az ellenforradalom legyőzésében. Mint ismeretes, a nemzetközi reakció 1968 augusztusa után nagy kani|)ányt indított, amely sok embert félrevezetett Csehszlovákiában és világszerte. Meggyőződésünk: bizonyos idő elteltével minden becsületes ember megérti, hogy 1968. augusztus 21-e milyen nagy jelentőségű volt nemcsak Csehszlovákiában a szocializmus megmentése, hanem a világbéke szempontjából is. OTAKAR SVÉRČINA, a ČSTK központi igazgatója: — Zsivkov elvtárs, engedje •neg, hogy keinkre! kapcsolatainkkal foglalkozzam és megkérdezzem Ont, milyen a nézete, hugyan értékeli urszágaink eddigi sokoldalú együttműködését, elsősorban az ipari termelés kooperációja és szakosítása területén? Milyen távlatai vannak a KGST-országok közli együttműködés elmélyítésének és milyen lehetőségek nyílnak ebből a Bulgár Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság további kétoldalú együttműködése számára? TODOR ZSIVKOV: A KGST-országok elégedettek azzal, amit az elmúlt időszakban a gazda sági együttműködésben elértek. Annak ellenére, hogy az a gazdasági integráció, amelyet az elmúlt időszakban elértünk, pozitív eredményeket hozott, ma már nem elégít ki teljes mértékben. Ezért a KGST rendkívüli 23. ülésszakán 1969 nyarán úgy döntöttünk, hogy a kétoldalú és sokoldalú szocialista integráció, a szakosítás és a kooperáció alapján áttérjünk az országaink közti gazdasági együttműködés magasabb fokára. Az ülésszak határozatai bizonyos szemszögből nézve történelmi jelentőségűek, mivel a gazdasági együttműködés magasabb szintje lehetővé teszi a termelőerők gyorsabb fejlesztését, a szocialista és a kommunista társadalom építésének gyorsabb ütemét. Oj nagy lehetőségek nyílnak a szocialista államok gazdasága előtt. Meggyőződésünk, hogy ezeket ki is használjuk. Ezen a téren még nem rendelkezünk elegendő tapasztalattal és nehézségekbe is ütközünk, de megvannak a reális feltételek ahhoz, hogy az integráció megvalósításánál kihasználhatjuk a szocialista rendszer nagy tartalékait és előnyeit. Eddigi tárgyalásaink egyik kérdése Bulgária és Csehszlo-^ vákia gazdasági együttműködésének és kereskedelmi kapcsolatainak kibővítése volt. A KGST 23. ülésszaka alaf>el veinek alapján teljes nézetegységet értünk el. Arra törekszünk, hogy maximálisan kibővítsük országaink gazdasági, kereskedelmi és tudományos-műszaki együttműködését. A legfontosabb feladat a kooperáció és a szakosítás elsősorban az iparban, a géjiiparban és a vegyiparban. Már aláírtuk a megállapodást a tehergépkocsik gyártásában folytatott kooperációról, s hasonló megállapodást készítünk elő az autóbuszok gyártására vonatkozóan is. E kooperáció értéke jövőre mintegy 150 millió rubel lesz. Engedjenek meg befejezésül még néhány szót. Tavaly ünnepeltük meg 25. évfordulóját annak, hogy Bulgáriában győzött a szocializmus. Önök is nagy ünnep előtt, Csehszlovákia felszabadításának 25. évfordulója előtt állnak. Megragadom az alkalmat, hogy a BKP Központi Bizottsága, a bolgár kormány és küldöttségünk nevében átadjam önöknek a legszívélyesebb üdvözleteket. Kívánom, hogy sok sikert érjenek el a testvéri Csehszlovákia felvirágoztatásában. A múltban utunkon nehézségek, hibák, nagy problémák ós időnként veszteségek is adódtak, de ami a legfontosabb, az egész időszak alatt előrehaladtunk, s megszilárdítottuk a szocializmust és a szocialista társadalmat. Pártjaink ereje abban rejlik, hogy észreveszik hibáikat és helyre akarják őket hozni. Pártunk és népünk nagy tisztelettel tekint a testvéri csehszlovák nép nagy hagyományaira és nagyra értékeli Csehszlovákia hozzájárulását a szocializmus megszilárdításához és a békéért folytatott harchoz. A bolgár sajtó Todor Zsivkov csehszlovákiai látogatásáról Szófia — A bolgár sajtó tegnap is nagy figyelmet szentelt Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottsága első titkára csehszlovákiai látogatásának. A napilapok az első oldalakon csaknem kizárólag a látogatásról számoltak be. A Rabotnyicseszko Delo, a Bolgár Kommunista Párt Közj)onti Bizottságának lapja „Közösek a céljaink, közösek az érdekeink" címmel részletesen beszámolt Zsivkov és Husák elvtárs látogatásáról a smíchovi ČKD üzemben. A beszámoló kiemeli, milyen rendkívül szíves fogadtatásban részesítették az üzem dolgozói a vendégeket. Az újságok kivonatokat közöltek Zsivkov és Husák beszédéből. A lap az első oldalon felvételt közölt a hivatalos tárgyalásokról és ez alatt közölte a Zsivkov látogatásának alkalmával kiadott közlemény teljes szövegét. A Rabotnyicseszko Delo részletesen tájékoztatta olvasóit Zsivkov prágai sajtóértekezletéről. Beszámolt arról, hogyan válaszolt Zsivkov elvtárs a kérdésekre, mit mondott a pártjaink és országaink kapcsola tárói, a tárgyalások eredményeiről, a nemzetközi helyzetről stb. Valamennyi napilap megemlékezik Zsivkov látogatásának nemzetközi visszhangjáról és tájékoztat a csehszlovák és bolgár gépkocsiipar együttműködéséről aláirt megállapodásról. 1970. 1/. 20.