Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-17 / 40. szám, kedd

A vád: garázdaság— az ok: alkoholizmus Botrány a vendéglőben Apja lehetett volna az öreg, világtalan cigány, akivel aznap a harkácsi vendéglőben nézet­eltérése támadt Fertő Aladár 28 éves gömörújfalusi lakosnak. Az öreg jóindulatúan figyelmez­tette Fertőt, hogy ne rendeljen Italt, ha nem tudja kifizetni. A fiatal cigányról köztudott volt, hogy józanul tisztessége' sen viselkedik, családjáról, gye­rekeiről is gondoskodik, ha azonban inni kezd elveszíti a fejét, az utolsó fillérjét ls el­költi, s ami a legrosszabb, ilyenkor agresszív, garázda ter­mészetűvé válik. A vak ember figyelmezteté­sét Fertő sértésnek vette, és nagyon megharagudott rá. Szerencsétlen véletlen foli*­tán a vak cigány aznap este be­tért a gömörújfalusi vendéglő­be, amelyben erősen ittas álla­potban ott tartózkodott Fertő Aladár is. A pult mellett állott, előtte pálinkával teli féldecis pohár. Zsúfolt voit a kocsma, a vi­lágtalan minduntalan emberek­be ütközött, amíg a pultig elju­tott. Ott véletlen mozdulattal felborította a Fertő előtt álló poharat, a pálinka kiömlött. Az öregember bocsánatot kért és rögtön új italt rendelt a kár­bament pálinka helyett. Fertő Aladárt azonban ez nem engesz­telte ki. Féktelen dühhel tá­madt a nyomorékra, büdös ci­gánynak nevezte és arcul ütöt­te. Amikor látta, hogy tette a jelenlevők általános felháboro­dását váltotta ki, ordítozni kez­dett, asztalokat borított fel, po­harakat tört össze. A gömörújfalusi vendéglő az­nap záróra előtt becsukott. Fer­tő Aladár mögött is bezárult a börtönajtő — garázdaságért hét hónapi szabadságvesztést ka­pott. Elrontott délután Tizennyolc család lakik a bérházban. Akik akkor otthon voltak, úgy érezték, elromlott a délutánjuk. A húsz és egynéhány éves iszákos fiú tűrhetetlen viselke­dése az utóbbi években már sok kellemetlen percet okozott a hnúšťa—likíéri új lakótelep egyik bérháza lakóinak. De ez még csak hagyján, a szomszé­dokat csak bosszantotta, csa­ládjának azonban egész életét megrontotta. Imrich Hrivnák traktoros fia­talon az alkohol rabja lett. Jó­zanul békés a természete, it­tasan azonban mintha az ördög bújt volna belé, kötekedővé, erőszakossá válik. Aznap is részegen jött haza. Édesanyja, nővére a ház előtt beszélgettek a szomszédasszo­nyokkal, édesapja tartózkodott esak otthon. A fiú szó nélkül a tűzhelyhez ment s a fazékból szedni kezdte az ételt a tányér­jára. Bizonytalan volt a keze, a földre loccsant a leves. Az apa figyelmeztette a fiút: „Ha nem adsz rá pénzt, legalább ne öntsd a földre az ételtl" A csendes figyelmeztetés ls kihozta sodrából a fiút. Dur­ván szidalmazni kezdte atyját. A veszekedés zaja az udvaron beszélgető asszonyokig hallat­szott. Az anya arra intette fiát, hagyja abba a szitkozódást, ne csináljon botrányt. A feldühö­dött fiú erre a legtrágárabb kifejezéssel illette szülőanyját és az ablakon át egy virág­cserepet vágott hozzá. Ezt a nővére sem nézhette szó nélkül és rendreutasította testvérét. Ez még inkább kihozta sodrá­ból Imrich Hriviíákot, a föld­szinti ablakon keresztül az ud­varra ugrott és üldözőbe vette nővérét. A leány a szomszédok­hoz menekült előle, ott két férfi a védelmére kelt, mire a dühöngő fiú feldarabolt tűzifá­val dobálni kezdte őket. Ami­kor apja is a lány védelmére sietett, a fiú rátámadt és a föld­höz vágta az Idős embert. A botrányhős bíróság elé ke­rült. Imrich Hrivňákot garázda­ságért tíz hónapi börtönre ítél­ték. Izgalmas este Az esti órákban sokan tartóz­kodtak a ratkói vendéglőben. Horváth Vladimír 26 éves hely­beli lakos mozgását már bi­zonytalanná tette az elfogyasz­tott nagy mennyiségű alkohol. Társaságának asztala felé tar­tott teli söröspoharakkal a ke­zében, s eközben könyökéve véletlenül nekiütődött egy em­bernek és sörrel leöntötte an­nak ruháját. Hasonló alkalmak­kor rendszerint azok haragud­nak meg, akiknek ruhája kárt szenved. Ezúttal fordítva tör­tént, Horváth Vladimír jött mé­regbe és egy ökölcsapással lete­rítette az útjába került gyanút­lan férfit. Tette érthetően fel­háborította a jelenlevőket. Az ott tartózkodó tanító tisztessé ges hangon rendre utasította a garázda ember. A következő pillanatban az ő arcát érte a fiatal cigány ökle. Ráadásul an­nak két társa is megtámadta, Oláh József 32 éves cigánytól egy ökölcsapást kapott, Kotai Miroslav ugyancsak 32 éves ci­gány meg egy söröspohárral akarta fejbe dobni. Szerencsé­re el tudott hajolni a repülő tárgy elől, így az csak a fal vakolatját verte le. A kardos vendéglősné közbe­avatkozott s az egyik garáz­dálkodónak kitette a szűrét. E közjáték alatt a tanító kime­nekült a vendéglőből, azok hár­man azonban kiáltozva üldöző­be vették. Egy ház ablakából világosság szűrődött ki, oda me nekült az üldözött. A három cigány dörömbölni kezdett az ajtón, majd amikor nem tudtak behatolni, ordítozva a tanító la­kásához mentek, nyomukban összecsődült rokonságukkal. Egyikük addig rugdosta a ta­nító lakásának ajtaját, amíg a deszka kilyukadt. A hírhedt verekedők hírében álló társaság tagjai az izgal­mas este folyamán elkövetett tettükért bíróság elé kerültek. Horváth Vladimír 16 hónapra, Oláh József 12 hónapra, Kotai Miroslav pedig 7 hónapra bör­tönbe vonult. Falurossza Recskén mindenki kitért Ján Kuchárek 32 éves helybeli la­kos útjából, ha észrevette rajta, hogy aznap a pohár fenekére nézett. Józanul békés ember volt Kuchárek, csak az volt a baj, hogy igen ritkán volt jó­zan. Berúgva erőszakossá vál­tozott, akinek mindjárt ütésre állt a keze. Iszákossága miatt már évek óta nem volt ren­des munkaviszonyban, alkalmi­lag dolgozgatott falubeli csalá­doknál; munkájáért többnyire italt kapott. Felnőtt ember lé­tére nyugdíjas szülei tartották el. De ha legalább megköszönte volna jóságukat... Ellenkező­leg, terrorizálta, rettegésben tartotta családjának tagjait. Még a múlt nyár végén kise­gített egy falubeli családnál. Munka után borral kínálták meg. Később a kocsmába ment, ahol egy pohárt sört elfogyasz­tott, több italt azonban ittas állapotára hivatkozva nem ka­pott. Emiatt nagy botrányt csa­pott, fel akarta borítani a pul­tot, székeket vágott a földhöz és ordítozott. A vendéglősné bottal kergette ki a kocsmából. Egy másik alkalommal oda­haza megtámadta nővérét és ütötte-verte, ahol érte. Az apa a fiatalasszony segítségére sie­tett, ezért a fia téglával támadt rá. Egy eldobott tégla darabja az anyját sebesítette meg, aki férjét akarta kiszabadítani a dühöngő ember kezéből. Néhány hét múlva egy hely­beli gazda földjén kukorica­szár kivágására vállalkozott Ján Kuchárek. Előlegként kikö­vetelt magának egy üveg ribiz­Ubort. Miután elfogyasztott az italból, nem a kukoricaföld, hanem a helybeli vegyeskeres­kedés felé vette útját. Egy liter almabort akart vásárolni. Mivel már erősen ittas volt és pénze sem volt elegenedő, nem szol­gálták kl. A züllött férfi emiatt dühöngeni kezdett, ordítozott, fenyegetőzött, közbotránkozást keltett. Ján Kucháreket viselt dolgai­ért bíróság elé állították. A többszörösen visszaeső bű­nöst 20 hónapi szabadságvesz­téssel sújtották. GAL LÁSZLÓ Foghíjas fogászat Ritka az olyan ember, aki ne szorulna fogorvosra. Sajnos, a statisztikai kimutatások azt bi­zonyítják, hogy egyre többen keressük fel a fogorvost, és ami még ennél is szomorúbb, évről évre emelkedik a rossz fogú gyermekek száma. Látszó­lag peremproblémáról van szó, de csak látszólag. A rossz fog nemcsak szépséghiba, hanem sok betegség okozója is lehet. A rossz fogú ember nem jól rágja meg az ételt, ezért túlter­heli emésztőszerveit és azáltal ezek megbetegedését is előidéz­heti. Ugyanakkor olyan táp­anyagokat fogyaszt, amelyeket nem kell nagyon rágni, vagyis pépes ételeket, így a szervezet nem kapja meg a szükséges vi­taminokat, fehérjéket stb. An­nak ellenére, hogy a szakembe­rek évek óta sürgetik a fogke­zelés problémájának a. megol­dását, és már 1964-ben külön kormányrendeletet adtak ki a sztomatológiai kezelésre vonat­kozóan, még mindig nem sike­rült teljes mértékben biztosíta­ni a tökéletes fogkezelést, illet­ve az elromlott fogak gyógyítá­sát. Ennek több oka van. Az orvostudomány általában mindenekelőtt a megbetegedő sek megelőzésére törekszik. Ér­vényes ez a fogakra, illetve a szájüregre ls. Szinte hihetetlen, hogy a fogkrémfogyasztás te­rén — az európai statisztika szerint — az utolsó helyen ál­lunk, mivel hazánkban évente egy lakos csupán egy tubus fogkrémet vásárol. A fogak romlását elsősorban az idézi elő, hogy nem ismerjük eléggé a helyes fogápolás módját. Fo­gat ugyanis naponta kétszer, reggel és este kell mosnunk, megfelelő formájú fogkefét kell választanunk és az egész mű­veletnek legalább három pere­cig kell tartania. Kevés pépes ételt szabad fogyasztanunk, vi­szont fekete kenyeret és húst, valamint sok gyümölcsöt kell ennünk. A fogak romlásának másik oka a fogorvosok, illetve a sztomatológiában dolgozó egészségügyiek hiánya. Szlová­kia területén jelenleg 1000 fog­orvos és 400 fogtechnikus dol­gozik, ez a szükséges létszám 67 százaléka. Érthető tehát, hogy túlterheltek. A foglabo­ránsok száma még ennél is ke­vesebb. A követelményeknek megfelelően két fogorvosra há­rom laboránsnak kellene jutni, viszont a valóságban nem is egy egész laboráns áll a fogor­vos rendelkezésére. Az utóbbi tíz évben államunk 1800 fogla­boránst taníttatott ki, közülük azonban csak hatszázan marad­tak ebben a szakmában. Távo­zásuk alacsony bérükkel ma­gyarázható. Sajnos, társadal­munk sem erkölcsileg, sem anyagilag neru értékeli őket eléggé, holott munkájuk rend­kívül fárasztó, nagy pontossá­got igénylő, egészségileg ká­ros, felelősségteljes. A Chirana ugyan növelte a gyártási kapa­citását, de főképp a külföldi megrendeléseknek tesz eleget, viszont a volt kerületeinkbe évente csak 2—4 komplett fel­szerelést küld. Ezekből a tényekből kiindul­va a sztomatológiában dolgozó elméleti szakemberek és az Egészségügyi Minisztérium fele­lős osztálya dilemmába került: nii a fontosabb? Nagyobb gon­dot fordltsanak-e a felnőtt em­berek rossz fogainak a Javítá­sára, vagy rendszeres ellenőr­zéssel a gyermekek fogainak romlását előzzék-e meg? Ter­mészetesen az egyik végletbe sem lehet esni. Előreláthatólag a probléma tíz éven belül sem oldódik meg. A szakemberek azt a nézetet vallják, hogy a rászoruló beteget addig is tö­kéletes kezelésben kell részesí­teni, de az eddiginél sokkal na­gyobb gondot kell fordítani a gyermekek fogazatának rend­ben tartására. Rendkívül fontos feladat hárul a szülőkre és a pedagógusokra is. Amit a gyer­mek kiskorában megszokik, azt felnőtt korában ls természetes­nek veszi. Persze illuzórikus volna azt képzelni, hogy a rendszeres fogmosással és a he­lyes táplálkozással végképp megelőzhetjük a fogak romlá­sát, ezzel csupán időbelileg odázhatjuk azt el. Legfonto­sabb azonban, hogy minél előbb megoldjuk a sztoinatológlával kapcsolatos számos problémát. —ozo— | Megkérdeztük: | a rossz Minden iskolában, minden osz­tályban vannak úgynevezett rossz­diákok, azaz négyesekkel és ötö­sökkel bukdácsoló tanulók. As ilyen fióknak és lányoknak fclilO­nösen nagy gondot jelent a pálya­választás, hiszen ma már minde­nütt — még a nemrég kissé lené­zett szakiparitanuló-intézetekben is — a jó előmenetelt! diákokat részesitik előnyben. Mi legyen hfit azokkal a tizenőt évesekkel, akik nemigen dicsekedhetnek a félévi bizonyítványukkal? A választ a vnb iskola ügyi szakosztályán kap­tuk. — Évről évre ismétlődő problé­mát jelent a hetedik vagy nyolca­dik osztályból kimaradó 15 évesek, Illetve a kilenc osztályt ugyan ki­járt, de rossz bizonyítványt kapott diákok elhelyezése. Az Ilyen fiók iránt a legnagyobb érdeklődés a bányák részéről van. Csak a fővá­rosból fél száz gyereket tudunk azonnal elhelyezni a handloval, ostravai és cigeli bányákban. Ki­sebb számban azonban a pozsonyi üzemek nagy része ls felvesz ilyen „rosszdiákokat": a Meopta, a Di­mitrov Vegyiművek, a Tatra-üzem, a Matador stb. A ma még rosszul tanuló fiúk mindegyikének lehe­tősége lesz kitanulni s tanfolya­mot végzett szakmunkássá válni. Hasonló a helyzet vidéken is, csaknem minden nagyobb üzem tud alkalmazni néhány gyenge előmeneteld 15 éves diákot. (m) ivry Gitlis a Szlovák Filharmóniával Francia vendégünk Csaj­kovszkij hegedűversenyével lé­pett a bratislavai hangverseny­közönség elé. Bemutatkozása vegyes be­nyomásokat keltett. Csajkovsz­kij felfogása önkényes, sőt lé­nyegében Csajkovszkij Idegen volt számára, ennek ellenére nevezhetjük egyéninek is, mert játékában volt valami, ami sza­bados tolmácsolását végül élet­képessé tette. A zeneköltő ro­mantikus hegedűversenyének legfőbb erőssége a lírai varázs, a dallamszépség, a beszédes tematika és a témák drámai feldolgozása. Gitlis a mű Jel­legzetes elemeit elvegyítette a maga egyéniségének vegyi konyhájában. Az összetétel néha aránytalan volt, az alkotó anyagok nem vegyültek el szer­vesen, és ebből adódott a fen­tebb említett felemás hatás. Tempóvételei ís akaratosak vol­tak — a karmester számára nem volt könnyű feladat kö­vetni a szólista szeszélyes szá­guldását — és virtuóz tudása ellenére néha furcsa módon „hadart", mintha a hangje­gyek egy részét elhullatta vol­na. Játékában amellett volt va­lami belső feszültség, nyugta­lanság vagy talán szenvedély, ki tudja, nehéz egy művész­egyéniséget egy este megfejte­ni. De hogy Gitlisnek a negatí­vumok ellenére is van monda­nivalója, azt bizonyította máso­dik ráadása, amellyel a közön­ség lelkes tapsát megköszönte. Művészetéről talán ez a Bartók tolmácsolás nyújtotta a leghite­lesebb képet, és ez a kép Csaj­kovszkij játéka után meglepő volt. Produkciójának legszebb pillanatait nyújtotta vele és művészetének jellegét illetőleg is nem egy kételyt eloszlatott. Az est igen rokonszenves karmester vendége, a prágai Zdenék Košler rendkívül tiszta szándékú művész és érzékeny kézzel, elhitető erővei dirigál. Műsorát Svätopluk Havelka „Ernesto che Guevara" című szimfonikus képével nyitotta meg. Havelka e müvét a Szlo­vák Filharmónia megrendelésé­re komponálta a Filharmónia fennállásának huszadik évfor­dulójára. A modernek gárdájá­hoz tartozó cseh zeneszerző új kompozíciója érezhetően erős élmény anyagra támaszkodik, ezt a kifejező szándék súlya is érezteti, és mind elgondolásá­ban, mind megvalósításában tö­mör fogalmazású alkotás. Befejezésül Mozart B-dúr Di­vertimentója (K. 287) szerzett kellemes perceket. HAVAS MARTA Téli idill (ČSTK felvétel) ijk*v.. © * * í­197Ü • V • • " II. 1 -< ) 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom