Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-09 / 33. szám, hétfő

Lungcsiangi esküvő Peking — Milyen egy példa­mutató esküvő a mai Kínában? Erre ad feleletet a Zsenmin Zsipao riportja Dan Kim-csen lányának menyegzőjéről. Dan Kim-csen idős, szegény paraszt, a Kuang-tung tarto­mánybeli Lungcsiang falu for­radalmi bizottságának alelnöke adta férjhez lányát. A vőle­gény — írja a kínai lap — a hagyományoknak megfelelően ajándékot akart küldeni a menyasszony családjának. Ám a forradalmi bizottság alelnöke nem értett egyet ezzel a csele­kedettel. Dan hosszasan elbeszélgetett feleségével — írja a lap, és az asszony is elismerte, hogy „a feudalizmus árt az emberek­nek ..? A kérőt azonban nem volt könnyű lebeszélni. Ragasz­kodott az ajándékozáshoz. Dan tehát felkerekedett és ellátoga­tott a szomszédba, hogy meg­győzze őt is. Emlékeztette a vő­legény famíliáját Mao elnök tanítására: „Sose feledkezzünk meg az osztályharcról". Végül is a két öreg együtt ítélte el „a hlu Sao-csi által hirdetett feudalizmust, kapitalizmust és revizionizmust", — és meg­egyezett az esküvő részleteiben. A menyegzőre újév napján ke­rült sor, az ünnep mégsem múlt el ajándék nélkül. Dan két példányban megvá­sárolta a fiataloknak Mao Ce­tung válogatott műveit, illetve az idézeteket tartalmazó kis piros könyvecskét. Az esküvői vendégeket teával kínálták. A meghívottak együtt tanulmá­nyozták Mao elnök új utasítá­sát és a három központi lap közös újévi vezércikkét. így ment férjhez Dan Kim-csen lá­nya Lungcsiang faluban 1970. január 1-én. 2620 KILOMÉTER HOSSZÚ LÉGHID A Szovjetunióban új légijáratot indítottak Grúzia fekete­tengeri partja és a közép-ázsiai köztársaságok fővárosai kö­zött. A TU—104-es utasszállító repülőgépek 3 éra 20 perc alatt teszik meg a 2820 kilométeres távolságot. Eddig Asliabad­ból Szuhumiba csak Moszkván keresztül lehetett eljutni és a repülőjegy ára 70 rubel volt. Most az űj légivonalon csak 29 rubelt fizetnek és ezenkívül több órát meg is takarítanak az utasok. Grúziában ez évben 18 új légivonalat építettek ki és ennek eredményeképpen ma már a Szovjetunió valameny­nyi kulturális és ipari központjával összeköttetésben áll ez a közép-ázsiai köztársaság. KORSZERŰ MENTŐAUTÓ A moszkvai llhacsov gépkocsigyárban újfajta mentőautót gyártottak, amelyben a klinikai halálban levő páciens életét is meg tudják menteni. A gépkocsit ellátták a legszükségesebb korszerű orvosi műszerekkel és így szükség esetén műtétet is végezhetnek benne. Gombnyomással szabályozható a fekvőhely magassága, valamint a megvilágítás is. A gépkocsiban külön­leges mosdótálat szereltek fel, amelynek egyik csapjából víz, a másikból pedig fertőtlenítőszer folyik. A CSKALOV MÚZEUM Nagyon különleges múzeum ez, egy nagy faházból és egy hangárból áll, amelyben repülőgépek sorakoznak. Naponta több mint 600 ember látogatja meg a Valerij Pavlovics Cska­lovra emlékeztető gyűjteményt. Egy negyed évszázaddal ezelőtt Cskalov arról álmodott, hogy körülrepüli a Földet. Álmát a szovjet űrhajósok valóra váltották. Germán Tyitov űrrepülé­se után ellátogatott Cskalovsžkba. Járt itt Valerif Bikovszklj és Alekszej Leonov is. A múzeumot állandóan bővítik, a közelmúltban állították helyre a neves repülő dolgozószobáját. A múzeum egyik osz­tályán az űrhajósok életét és munkáját mutatják be. ARANY A HAZFALAKBAN A Taskentgeológija intézet szakemberei nemrég megvizsgál­ták a Taskent mellett Cslnazt homokbánya homokját. A kö­zönséges folyami homokban aranyat találtak. Taskent környé­kén már a múlt században sokan kerestek aranyat. A Csircsik folyó környékét aranymosók lepték el. A szovjet geológusok szerint a csircslki homok egy tonnája 30—40 milligramm aranyat tartalmaz. Ez az arany olyan kis mennyiségű, hogy nem fizetődne ki a homok feldolgozása. A homokból előállí­tott arany ára sokkalta drágább lenne, mtnt e nemesfém ér­téke. Igy tehát a csircsiki homokból gyártott téglák aranyat tartalmaznak. (Novoszti) Imperialisták „könyöriiletessége" A Daily Express cimü angol lap szerkesztőségi cikkében követelte, hogy bocsár.sák szabadon nyugat-berlini börtönéből Rudolf Hesst, a náci háborús bűnöst, Hitler egyik legköze­lebbi munkatársát, akit a nürnbergi nemzetközt katonai tör­vényszék életfogytiglani börtönre ítélt. E követelés mögött Thomson brit miniszter és több konzervatív képviselő álL fKukrinyikszI rajza » moszkvai Pravdában J Cudovít Pezlár találkozója i (CSTK) — Ľudovít Pezlár, az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára, Vasil Bejda, az SZLKP Központi Bizottsága ideológiai osztályának vezetője és Július Hanus, a Szlovák Szocialista Köztársaság minisz­terelnök-helyettese jelenlété­ben találkozott a sajtó képvi­selőivel, akiket tájékoztatott arról, milyen feladat vár a tö­megtájékoztatási eszközökre a CSKP Központi Bizottsága és az SZLKP Központi Bizottsága ülésein elfogadott határozatok alapján. Pezlár elvtárs beszélt a két plenáris ülésről, a megvitatott kérdésekről. Hangsúlyozta, hogy a két ülés a párt vezető szerepe megszilárdulásának és politikai, valamint gazdasági életünk normalizálásának bizo­nyítéka. Megemlítette a káder­intézkedéseket, miközben hang­súlyozta, a párt a marxista— leninista út érvényesítésében arra törekszik, hogy megtisz­tuljon a jobboldali opportunis­ta erőktől, és meghiúsítsa, hogy ezek az erők befolyást gyakoroljanak életünkre. Hely­telen lenne, ha a jobboldali erők elleni harcot csak a ká­derkérdésekre korlátoznánk, s ha a megoldást nem tekinte­nénk folyamatnak. Pezlár elvtárs foglalkozott azzal a kérdéssel, milyen szere­pét tölt be a sajtó a vezető pártszervek határozatainak nép­szerűsítésében és megvalósítá­sában, többek között a tag­könyvcserével kapcsolatban. Külön kiemelte a CSKP Köz­ponti Bizottságának a pártszer­vezetekhez és a pártsajtóhoz intézett levele jelentőségét. A továbbiakban Július Hanus a gazdaságpolitika időszerű kérdéseiről és a gazdasági kér­désekben elfogadott párthatá­rozatokról beszélt. Csehszlovák—szovjet Efsz (ČSTK) — A Komárom mel­letti madari szövetkezet dolgo­zói szombaton tartották évzáró taggyűlésüket. Ez a szövetke­zet főleg vágómarha-tenyésztés­sel foglalkozik. A tavalyi évet 19 millió korona terven felüli jövedelemmel zárták. A nö­vénytermesztésben is jó ered­ményeket könyvelhetnek el. Búzából mintegy 30, kukoricá­ból 40 mázsás hektárhozamot értek el, és bőséges volt a termés gyümölcsöseikben és szeleikben ls. Tekintettel ezekre e kiváló eredményekre, valamint a község lakóinak a Szovjetunió iránti őszinte vonzalmára, a CSSZBSZ szlovákiai bizottsága a madari szövetkezetnek „A Csehszlovák—Szovjet Barátság Egységes Földművesszövetkeze­te" címet adományozta. Az ok­levél ünnepélyes átadásánál Je­len voltak a bratislavai szovjet főkonzulátus dolgozói, továbbá az ideiglenesen Szlovákiában állomásozó szovjet katonai ala­kulatok tisztjei és katonái is. Szovjet íróküldöttség Szlovákiában Szombaton hivatalos szovjet íróküldöttség érkezett Bratl­slavába, a kijevi Leonyid No­vicsenkonak, a szovjet írószö­vetség vezetőségi tagjának, ne­ves ukrán irodalomtörténésznek és kritikusnak vezetéséveL A küldöttség tagjai: Michail Lukonyin moszkvai költő és Tá­nya Mironova, a szoviet írószö­vetség külügyi osztályának dol­gozója. A becses vendégeket — akik itt-tartózkodásuk folyamán egyezményt írnak alá a szo­jet és a szlovákiai írók együtt­működéséről — a szlovák fővá­rosban Andrej Plávka, a Szlo­vákiai Írók Szövetségének elnö­ke, Pavol Horov, a szövetség alelnöke és dr. Vladimír 2ab­kay, a külügyi osztály vezetője fogadta. RUDO FÁRRY ÖTVENÉVES A szlovák szürrealista költészet úttörője Húszéves koróban — 1935 ben jelent meg első verses kö­tete. A címe: Uťaté ruky (Levá­gott karok). A különös cím nem csak levágott karokat, de „le­vágott fejet ls Jelentett", — mondja erről a kísérletről Mi­lan Hamada, — „s fej nélkül költészetet csinálni, egyértel­mű azzal, hogy eddig jártalan utakra tért." Természetesen voltak elődei, a francia szürrealisták, és vol­tak kortársai — a cseh szür­realisták, Nezval és Biebl és mások, de Szlovákiában ez a köl­tészet valami egészen ismeret­lent és egészen újat jelentett. Elsősorban is szakítást a köl­tészet hagyományos érzelmessé­gével és reflexióival. Költészeté­ben az igazi Jelentéshordozó tényezővé nem a mondat, ha­ne'm a szó, a metafora és a legtávolabbi jelenségeket egy­bekapcsoló asszociáció vált. Igaz: az első kötet eléggé ki­forratlan. Ebben a kezdeti sza­kaszban megittasodott a fel­szabadult sző zeneiségétől és ritmusától. S a szürrealizmus­nak Szlovákiában nem lévén olyan alapos elméleti és fi­lozófiai előkészítése, mint Fran­ciaországban, nem szélesedett ki az egész életre kiterjedő szemléletté és gyakorlattá, mint őshazájában. Bár később Szlovákiában is kihat a filo­zófia, a képzőművészet, a kri­tika és a tudomány területére, s eléggé széles avangard moz­galommá terebélyesedik, nem jut ideje arra, hogy eljusson a szélsőséges szubjektivizmusig. Ez érvényes Rudo Fábry és a melléje csakhamar felsorakozó költőtársakra is. Annak ellené­re a szürrealizmus mégis több volt egy művészi vagy költői irányzatnál. Karel Tiege, Nezval harcos társa így írt róla: „A szürrealizmus nem csak művészi iskola: bizonyos embe­ri alapállást jelent, mety a tel­jes embert angazsálja. A művé­szet, a festészet, a költészet és a színészi alkotómunka és an­nak megújítása nem a szürre­alizmus célja, csak eszköz és út, mely az emberi szellem és általában az emberi élet fel­szabadulásához vezethet el bennünket, ha azonosul a tör­ténelem forradalmi mozgásá­val." Rudo Fábry második kötete, — Vodné hodiny hodiny pie­sočné — (Vízi óra, homokóra) már mélyebben kiaknázza a szürrealista alkotómódszereket. Költészete letisztul, tömörebbé válik, s minthogy 1938-at írunk, a játékos elemek és üres jára­tok átadják helyüket egy erős eszmei — társadalmi angazsált­ságnak. A háborús években, 1941 és 1943 között a lapokban és a szürrealista évkönyvek­ben közölt verseiben szinte apokaliptikus képekben tiltako­zik a kor erőszakosságai és embert tipró kegyetlensége el­len. Ebben az időben megjelent versei közül többet beépített maradandó értékű nagy poé­májában, s épp ezek jelentik az azonosulást a történelem forra­dalmi mozgásával — most már nem a szürrealizmus francia elméleti előkészítőinek elkép­zelései szerinti mozgással, ha­nem a tényleges társadalmi progresszióval és antifasizmus­sal. Említett poémája, melynek címe Ja je niekto iný (Én vala­ki más vagyok) 1948-ban jelent meg első ízben, azóta több redíciót ért meg, s méltán, mert ez legmaradandóbb műve. Az apokaliptikus szürrealista vízió a föld pusztulásáról egy­ben az élet elpusztíthatatlansá­gának poémája. Háromszor kí­sérti meg a költőt Féneo, a me­tafora ördöge a pusztulás lá­tomásaival, hogy eljusson a fel­szabadító ellentmondásos Igaz­sághoz: „Ha a születés az el­múlás oka a napnál világosabb igazság, hogy e kezdet a vég édestestvére, a halál az élet nővére." Poémájában a kort szinté ba­rokkos nyerseséggel rajzolja meg, s ellentmondásosságában ragadja meg az emberi lét és a valóság legmélyebb rétegeit. A szlovák irodalomkritika épp ezért tartja őt a legerede­tibb szürrealistának. A szlovák szürrealtamus, melynek Rudo Fábry volt az út­törője, mélyebb világnézeti és lényegi indokoltság nélkül ta­gadta meg a hagyományt, s ez­ért tulajdonképpen csak az át­lagos impresszionista líra ta­gadása volt, de érintetlenül hagyta a szimbolista költészet korszerű áramlatait, amelyek mindmáig erős hatást gyakorol­nak a szlovák költészetre, sőt képviselői annak derékhadát al­kotják. A háború utáni fejlődés kirántotta ugyan a talajt a szürrealista költészet alól, de annak liatását sem lehet ta­gadni. A hatvanas évek elejé­től kezdve a szürrealista me­tafora és asszociáció más köl­tői eszközökkel párosulva tér t nyert a szlovák költészetben. Maga Rudo Fábry az ötvenes évek elején (1953) kiadott újabb gyűjteményében (Kytice tomuto životu) nem haladta meg a kor átlagos költői ter­mését. Každý sa raz vráti (Min­denki egyszer visszatér) című későbbi gyűjteménye és hatvan­kilencben kiadott Nad hniezda­mi smrti vánok (A fészkek fe­lett a halál szele) című köte­te viszont azt bizonyítja, hogy régi önmagát, önnön forrásvidé­két keresi. BABI TIBOR Csehszlovák—szovjet filmmíívészeti együttműködés (CSTK — Dr. Pavol Koyš, a Szlovák Film központi igazgartó­Ja és Vlagyimir NyikoLajevics Golovnya, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett működő kinematográfia! bizottság el­nökhelyettese szombaton Bra­tislavában jegyzőkönyvet írt alá, amely a Csehszlovák Álla­mi Film és a szovjet kinemato­gráfia államközi egyezményé­nek második részét képezi. A jegyzőkönyv ünnepélyes aláírásánál jelen voltak a szov­jet küldöttség további tagjai ts: VitaliJ Nyikolajevics Jakov­lev, a bizottság külügyi osz­tályvezetőjének a helyettese és Nagyazsda Jakovlevna Volcsen­ko, a Szovjet Filmművészek Szövetsége külügyi bizottságá­nak elnöke. Szlovák részről je­len volt Pavol Bauma, a Szlo­vák Film központi igazgatójá­nak első helyettese és más vezető dolgozók. Munkatársai­nak kíséretében megjelent még Mihail Mihajlovics Gyejew bra­tislavai fókonzul. A jegyzőkönyv a bratislavai szlovák filmközpont és a Szov­jetunió Minisztertanácsa mel­lett működő kinematográfia! bizottság, valamint a Szovjet Filmművészet Szövetsége kö­zötti együttműködés pontjait tartalmazza. A Jegyzőkönyv alapján egyebek között a Le­nin-centenárium alkalmából ün­nepélyes keretek között mutat­ják be Bratislavában a leg­újabb szovjet filmeket, ame­lyeknek témája főleg Lentn éle­tével és munkásságával foglal­kozik. A hivatalos aktus befejezé­séül három új szlovák doku­mentumfilmet mutattak be: „A Szlovák Nemzeti Felkelés". „Szlovákia múltja és jelene' és „Az ember és a Játék". Kmkkó és Bratislava ifjúsága barátságot kötött (CSTK) — A Lengyel Szocia­lista Ifjúsági Szövetség Krakkó területi küldöttsége szombaton fejezte be négynapos bratisla­vai látogatását, amelyre a Bra­tislavai Dolgozó Ifjúság Szö­vetségének városi tanácsa hív­ta meg őket. A lengyel vendégek a bra­tislavai városi ifjúság képvise­lőivel folytattak megbeszélése­ket. E megbeszélések eredmé­nyeként együttműködési Javas­lat született a Krakkói Városi Ifjúsági Szövetség és a Bratis­lavai Dolgozó Ifjúság Szövetsé­gének városi tanácsa közfitt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom