Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-10 / 8. szám, szombat

Hét végi hírmagyarázatunk Washington ismét Ázsiában kilincsel Amióta Nixon elnök meghirdette új programját, mely eddigi gyakorlati eredményeit tekintve csupán elődjének ravaszhb­bul megfogalmazott programja, egy éven belül már a harma­dik magas rangú amerikai politikus tesz dús programú ázsiai körutazást. A tavaly januári washingtoni őrségváltás után má­jusban Rogers, az új külügyminiszter indult ázsiai terepszemlé­re, majd júliusban maga Nixon elnök látogatta sorra Ameri­ka „szövetségeseit", az óév végén pedig Spiro Agnew alelnök indult 24 napos ázsiai körútra. Nem véletlen, hogy Ázsia annyira az amerikai politikusok érdeklődésének központjá­ban áll, hisz Nixon új ázsiai programot is hirdetett. Program­jában azonban az „új" jelző nagyon vitatható. Igaz, hogy johnsontól eltérően nem domborítja ki az Egyesült Államok feltétlen ázsiai jelenlétének követelését, Nixon elképzeléseit így szoríthatnánk egy tömör jelszóba: „Ázsiát ázsiai kezekkel tartani meg az Egyesült Államoknak". # Egy politika kudarca Washington ázsiai politikájá­nak felülvizsgálását, illetve új ázsiai politika kidolgozását a félmilliós amerikai haderőnek a dél-vietnami hadszintéren évek során elszenvedett kudar­cai tették szükségessé. Was­hington folytonosan valamilyen Messiás-szerepre hivatkozva be­leavatkozik az ázsiai népek ügyeibe, s arra hivatkozva, hogy védi őket „a nemzetközi kommunizmus behatolásától", hadüzenet nélküli háborúba kezdett Vietnamban. A követ­kezmény: Az Egyesült Államok nemcsak katonai győzelmet nem tudott elérni, hanem ma­ga ellen uszította a lakosság politikailag közömbös vagy pol­gári rétegeit is. Az amerikaiak vérengzései, a békés polgári la­kosság ellen alkalmazott ke­gyetlen hadviselési módszerei, a hitleri fasiszták gaztetteire emlékeztető tömegmészárlásai egész Ázsiában, sőt világszerte ellenszenvet és megvetést vál­tottak ki az amerikai beavatko­zókkal szemben. A Dél-vietna­mi Nemzeti Felszabadítási Front és a tavaly megalakult ideigle­nes forradalmi kormány egész Dél-Vietnam elismert képvise­lője lett, amellyel mind több állam veszi fel a diplomáciai kapcsolatokat. Washington volt olyan „nagy­lelkű", hogy ázsiai bábjainak is szerepet juttatott a „civilizáció" védelmében. Most a Vietnam­ban elszenvedett kudarcok méginkább megnehezítik az otthon amúgy is népszerűtlen rendszerek helyzetét, melyek­nek képviselői szeretnének megszabadulni a kellemetlenné vált szövetségesi kötelezettsé­gektől. Ennek legvilágosabb pél­dáját láttuk nemrégen a Fü­löp-szigeteken, melynek állam­elnöke, Ferdinand Marcos csak Amerika-ellenes húrok penge­tésével érte el újraválasztását. Mennyire népszerűtlen a báb­rendszerek politikája — elég megjegyeznünk, hogy az Egye­sült Államok mellett fegyvere­sen legjobban elkötelezett két országban — Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken erős partizán­mozgalom bontakozott ki. Washington új politikai prog­ramjában azzal válaszolt az ázsiai népeknek „Ázsia az ázsiaiaké" követelésére, hogy meghirdette a délkelet-ázsiai háború „vietnamizálását", vagyis az ázsiai országok még nagyobb elkötelezettségével, s kisebb saját áldozattal kívánja megtartani itteni pozícióit. 0 Regionalizmus Az Egyestilt Államok a múlt­ban bőkezű volt a katonai se­gítségnyújtásban. Sőt, a vietna­mi harctérre küldött ázsiai kor­mánycsapatokért vagy zsoldoso­kért ís fizetett a bábkormá­nyoknak. Ennek kitudódása, persze méginkább ártott a ma­nilai és bangkoki, valamint a többi csatlósrendszer presztí­zsének, az így szerzett dollár­milliókat eltitkolták a tömegek előtt, ezen a koncon az uralko­dó klikkek osztozkodtak. Washington változtatni akar az eddigi rendszeren. Hangoz­tatja, hogy Ázsia biztonságát hadd garantálják maguk az ázsiaiak. E célból szorgalmazza az ún. ázsiai regionális bizton­lg7 0 ság létrehozását. Ez sem új terv, valójában régi dullesi terv az, I, 10. amit Nixon úgy nevez, hogy „a felelősség megosztása Ázsiá­OTTT? ban". Kezdődött különféle tö­mörülések, tömbök létrehozásá­val. A SEATO és a CENTO, a két legharciasabb, határozottan katonai jellegű tömb bomlás­nak indult. Ezért az utóbbi évek­ben „gazdasági és kulturális" jellegű, legalábbis ilyen fedő­programmal összetákolt más tö­mörülések létrehozásán fára­doztak Washington emberei, így jött létre az ASA, a ASEAN, az ASPAC, mely bizonyos or­szágokat fog össze, de az egyes csoportosulások tagállamai kö­zött gyakran nagy ellentétek vannak (Malaysia—Fíilöp-szige­tekj. Az amerikai külpolitika most átfogóbb regionális szer­vezet létrehozására törekszik. Ilyen lenne a még levegőben lógó PATO (Csendes-óceáni és Ázsiai Szerződés Szervezete), továbbá Japán gazdasági erejét és ázsiai terjeszkedését felhasz­nálva, Japán vezetésével sze­retnének létrehozni egy regio­nális „biztonsági" szövetséget. Emellett fő céljuk, hogyi olyan nagy el nem kötelezett orszá­gokat is bevonjanak e tervbe, mint Indonézia és India. 0 Barátságtalan fogadtatás Spiro Agnew alelnök eddig már több ázsiai fővárosban be­fejezte látogatását, s bár tanács­kozásainak eredményeiről sem hivatalos hírforrásokból nem közöltek tényeket, sem meg nem erősített hírek nem szivá­rogtak ki, fogadtatása szinte valamennyi fővárosban elárulta, hogy népszerűtlen küldetéssel járja az ázsiai országokat. A bé­ke szimbóliumaként fehér és kék színűre festett repülőgépen érkező alelnököt mindenütt ki­fütyölték a tömegek. Még a sem­leges Nepálban is tömegtilta­kozás fogadta Agnewt. Az ázsiai népek mást akar­nak, mint amit Washington embere kínálhat nekik. Wa­shington pedig siet. Két okból is sietős a dolga. Először a vietnami háború „vietnamizálá­sát", az ázsiai országok nagyobb elkötelezését szeretné elérni, hogy ezzel az Unió belpolitikai válságának további elmélyülé­sét elkerülje, másodszor igyek­szik valahogy betömni azt az űrt, politikai és katonai vá­kuumot, amely jövőre keletke­zik, ha majd Nagy-Britannia kivonja a Szueztől keletre elte­rülő támaszpontjairól csapatait, s ennek folytán Ázsia „vihar­sarkában" megbillenhet az erő­egyensúly, amitől Washington eleve fél. 0 Egyetlen megoldás: kollektív biztonság Bárhogyan magyarázhatók a Fehér Ház mesterkedései, egy­gyel mindenkinek tisztában kell lennie: Ázsia ébredező konti­nens. Az USA eddig leghíveb­beknek tartott csatlósállamaiban is felütötte fejét és erősödik a nacionalizmus, ami eleve kizár­ja az amerikai blokk-politika hatásosságát. Az ázsiai népek a saját lábukon akarnak meg­állni, önálló életet kívánnak élni. Ezt lehetővé tenné annak a szovjet javaslatnak a megva­lósítása, amely egy kollektív biztonsági rendszer megterem­tésében látja biztosítottnak Ázsia jövőjét. Létrehozásához persze jóakarat kell. A be nem avatkozás, a békés együttélés elveit követve, aztán az érde­kelt nagyhatalmak szavatolhat­nák Ázsia békéjét és jövőjét. LÖRINCZ LÁSZLÓ A NAGY JUBILEUM JEGYÉBEN Előkészületek Lenin születésének 100. évfordulójára Moszkva — A Csehszlovák Távirati Iroda moszkvai tudósí­tója beszélgetést folytatott Mi­hail Morozovval, az SZKP Köz­ponti Bizottságának osztályve­zető-helyettesével azokról az előkészületekről, melyeket a szovjet kommunisták és pár­tonkívüliek tesznek Vlagyimir Iljics Lenin 100. születési év­fordulójának méltó megünnep­lésére. Morozov elmondotta, hogy az SZKP Központi Bizottsága még 1968. júliusában külön határo­zatban foglalkozott a Lenin­centenárium megünneplésével Bár ez a határozat csak a párt­szervezetek részére kötelező, a többi társadalmi és tömegszer­vezet is fel tudja használni. A párt Központi Bizottsága nagy gondot fordít a leninizmus pro­pagálásának ideológiai színvo­nalára, és óva int minden frá­zistól, Lenin halhatatlan esz­méinek és gondolatainak me­chanikus alkalmazásától. A továbbiakban Morozov elv­társ hangoztatta, hogy a jubi­leumi 1970-es év kezdetén már az egész Szovjetunióban nagy előkészületek folynak az évfor­duló megünneplésére. Eddig számos tudományos konferen­ciát, értekezletet, megbeszélést tartottak az Akadémiától egé­szen a népi iskolákig. A gyá­rak dolgozóinak kezdeménye­zésére népi Lenin-iskolák nyíl­tak, ahol a dolgozók közvetle­nül munkahelyeiken ismerked­nek meg Lenin tanaival. Ha­sonló kezdeményezést tettek a kolhozok és szovhozok dolgo­zói is. Kiemelte a Komszomol aktivitását, amely a politikai iskolázásokon kívül úgyneve­zett Lenin-szigorlatokat veze­tett be, a nagy vezér egyes munkáinak, tanulmányainak is­mereteiből. Végül kiemelte az SZKP KB-nak a Lenin-évfordu­ló alkalomból kiadott téziseit. * • « A szovjet televízió 1969 és 1970. évi terveiben és műsorai­ban központi helyen áll a Le­nin-centenárium — közölte Pjotr Sabanov, a központi tele­vízió főigazgatója. A televízió képernyőjén filmek és fénykép­dokumentumok kerülnek bemu­tatásra Lenin életéről és mun­kásságáról, azok a legkiválóbb dokumentumok és művészi al­kotások, amelyek különböző időkben a Szovjetunióban ké­szülnek Leninről. Folytatódik a „Milliók lenini egyeteme" című sorozat, amely­ben a szovjet televízió már évek óta a leghivatottabb szerzőktől hozzáférhető, érdekes formában marxista—leninista ismereteket nyújt a nézőknek. • • t Magyarországon az utolsó előkészületek folynak Lenin születése 100. évfordulójának méltó megünneplésére. Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának ve­zetője ezzel kapcsolatban rövid interjút adott a ČSTK budapes­ti tudósítójának. A lenini jubileum — mondot­ta többek között — megszilár­dítja elszánt akaratunkat, hogy hívek maradjunk a leninizmus alkotó szelleméhez, szilárdan védelmezzük a marxizmust—le­ninizmust, a proletár nemzetkö­ziség forradalmi elveit, és a szocializmus építésének tapasz­talataival gazdagítsuk a marxi— lenini elméletet. » » * A Lenin-centenárium alkal­mából Jugoszláviában kiadják Lenin életrajzát. A szerb, hor­vát fordítást G. ü. Obicskin pro­fesszor vezetésével szovjet tu­dósok csoportja készítette, és ezekben a napokban jelent meg a belgrádi könyvkereskedések­ben. Az előszó, amelyet Pero­vics ismert jugoszláv publicista írt, rámutat e mű jelentőségé­re a jugoszláv ifjúság számára. * • • * * I A Voiksstimme Csehszlovákiáról Bécs — Friedl Fürnberg, az Osztrák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja, a Volksstimme című lap pénteki számában a cseh szociáldemok­rácia tevékenységével foglalko­zik az ún. prágai tavasz idő­szakában. A cikk a Zukunft cí­mű osztrák lap írására reagál. Fürnberg megállapítja, hogy ebben a cikkben egyetlen konkrét adat sincs arra vonat­kozóan, vajon milyen politikai célkitűzésekkel akarták újjá­szervezni a cseh Szociáldemok­rata Pártot. Rámutat arra, hogy a CSKP a munkásosztály segít­ségével, 1968 januárja után el akarta távolítani a múlt hibáit és új utat nyitott a szocialista demokrácia teljes érvényesülé« se felé. És ebben a helyzetben természetesen nagy szükség Javulnak a jugoszláv—szovjet kapcsolatok Belgrád — A Borba című belgrádi lap tegnapi számában nagy cikket szentel a Tanjug moszkvai tudósítójának Gromi­ko szovjet külügyminiszter nemrégi jugoszláviai látogatá­sáról az egyik szovjet folyó­iratban megjelent cikkével kap­csolatban. A jelentés szerint a szovjet folyóirat pozitívan érté­keli a jugoszláv vezetők és Gromiko múlt évi megbeszélé­seit. A Borba idézi a szovjet lap cikkét, mely szerint „a szocia­lista országok alapvető érdeke diktálja az együttműködés és a baráti kapcsolatok megszilár­dítását azokban az esetekben is, mikor az egyes országok között bizonyos nézeteltérések állnak fenn". A cikk szerint a szovjet—jugoszláv tárgyalások során számos kérdésben meg­közelítő, majd teljes nézetazo­nosság alakult kl. A szovjet fo­lyóirat idézi Tito elnök záróbe­szédét, aki többek között han­goztatta: arra a végkövetkezte­tésre jutottunk, hogy meg kell szüntetnünk a múltból szárma­zó nézeteltéréseket, és keresni kell azokat a közös vonásokat, amelyek mindkét fél számára előnyösek. volt a munkásosztály egységé­re. így azután, ha a szociálde­mokrata mozgalom jobbszárnya kívánta az együttműködést a szocialista erőkkel, minden le­hetőségük megvolt erre — álla­pítja meg Fürnberg. Január 28-án megkezdődnek a kínai—amerikai tárgyalások Washington — Az amerikai külügyminisztérium tegnap kö­zölte, hogy az Egyesült Álla­mok és a Kínai Népköztársaság január 20-án Varsóban nagykö­veti szinten felújítja tárgyalá­sait. A külügyminisztérium szó­vivője közölte, hogy az ameri­kai küldöttséget Walter J. Stoessel varsói nagykövet, a kí­nai küldöttséget Lej-yang, a Kí. nai Népköztársaság varsói nagykövetségének ügyvivője vezeti. A két ország között 1955 óta folynak tárgyalások. Két évvel ezelőtt azonban megszakadtak. A január 20-i megbeszélés sor­rendben a kínai és amerikai diplomaták 135. találkozója lesz. Befejeződött a holdkonferencia Houston — Csütörtökön befe­jeződött Houstonban a Holddal foglalkozó nemzetközi tudomá­nyos konferencia. 142 amerikai tudós, valamint 8 más állam szakembere tárgyalt az 1968. júliusában az Apollo 11 legény­sége által hozott holdmintákról. A tudósok megegyeztek ab­ban, hogy a Holdról hozott minták részletes tanulmányozá­sa lehetővé tette azoknak a kérdéseknek a megvilágítását, melyek eddig ismeretlenek vol­tak a naprendszerrel kapcso­latban. Sajnos azonban még a hold­kőzetek részletes analízise se­gítségével sem tudták megolda­ni azt a kérdést, vajon honnét származik a Hold, és hogyan jött létre. Ennek a kérdésnek a megoldását csak a további holdexpedíciók által szerzett tapasztalatok segítségével lehet majd megoldani. ADAM MALIK Indonézia kül­ügyminisztere bejelentette, hogy ez év februárjában Moszkvába látogat. Látogatásának célja a két ország közti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bőví­tése. VLAGYIVOSZTOKBAN tudo­mányos tanácsot hoztak létre, melynek az a célja, hogy ko­ordinálja a szovjet távol-keleti főiskolák kutatási tevékenysé­gét. A tudományos tanács 24 intézet tudományos kutatását fogja irányítani. A NASA csütörtökön bejelen' tette, hogy az Apollo-13 fel­bocsátásét gazdasági okok miatt egy hónappal elhalaszt­ják. AZ ELRABOLT olasz repülő­gép utasai Bejrútból visszautaz­tak Rómába. A fiatal francia tettes, aki a repülőgép legény­ségét arra kényszerítette, hogy Bejrútba repüljenek, kijelen­tette, hogy cselekedetét Liba­nonhoz fűződő szeretete inspi­rálta, és ez bosszúja az izrae­liek által elhurcolt 23 libanoni tisztért. A BOLGÁR írók csatlakoztak Dimitrij Sosztakovics szovjet zeneszerző felhívásához, s kö­vetelik, azonnal helyezzék sza­badlábra Teodorakisz görög ze­neszerzőt és hazafit. LUSAKÁBAN csütörtökön be­fejeződött a kelet- és közép-af­rikai országok külügyminiszte­reinek konferenciája, melynek feladata az afrikai államfők találkozójának előkészítése volt. A NEMZETI felszabadító hadsereg jelentése szerint csü­törtökön meghalt Che Guevara utolsó harcostársa, akit Dario fedőnéven ismertek. JUGOSZLÁVIÁNAK, mint eu­rópai államnak létérdeke az európai biztonság s az európai államok közti együttműködés — jelentette ki Veljko Milatovics, a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetségének elnöke. A SZOVJETUNIÓ Gagarin ne­vű városában áprilisban leple­zik le a világ első űrrepülőjé­nek, j. Gagarinnak a szobrát. A SZOVJET Távol-Kelet 1970­es évi nemzeti gazdasága na­gyobb ütemben fog fejlődni, mint amilyen az orosz föderá­ció fejlődésének átlaga. AZ AMERIKAI Bányászok Szakszervezeti Szövetségének Központi Tanácsa 50 000 dollá­ros jutalmat írt ki Yablonski szakszervezeti vezető gyilkosá­nak kézrekerítéséért. SPIRO AGNEW tegnap délke­let-ázsiai körútja következő ál­lomására Singapore-ba érkezett. A repülőtéren a singapore-i parlament elnöke, P. Coomaras­wamy, Amerika singapore-í nagykövete, Charles Cross, és a diplomáciai testületek tagjai fogadták. Az amerikai alel­nök vasárnap Singapore-ból az indonéziai Bali-szigetre utazik, ahol A. Malikkal, Indonézia külügyminiszterével találkozik. U THANT, az ENSZ főtitkára, aki csütörtökön hivatalos láto­gatásra Accrába érkezett, részt vesz az apartheid ellen harco­ló ghanai országos bizottság alakuló ünnepségén, találkozni fog Busia ghanai miniszterel­nökkel és Afrifával, az elnöki tanács elnökével. összeült a Nyugat-európai Unió miniszteri tanácsa Brüsszel — A Nyugat-európai Unió miniszteri tanácsa, ame­lyet a Közös Piac hat állama és Nagy-Britannia alkot, pén­teken délután kétnapos tanács­kozásra Brüsszelben összeült. A tanácskozás tárgya a nyugat­európai országok politikai és gazdasági kérdései. A hat kül­ügyminiszter pénteken a nem­zetközi politika főbb kérdései­ről, Kelet-Nyugat viszonyáról, a Közel-Keletről, a biafrai konfliktusról, valamint a Föld­közi-tenger térségének kérdé­seivel kapcsolatos problémákról tárgyalt. A mai ülésen a gaz­dasági kérdések megtárgyalása kerül napirendre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom