Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-10 / 8. szám, szombat

Találkozó a prágai várban (folytatás az 1. oldalról) rekszünk. Célunk a magas fokú hatékonyság és a rend megteremtése a beruházási építkezésben. A felhívás széles körű visszhangra talált A bonyolult gazdasági kérdéseket természetesen nem oldhatják meg csak a központi intézmények határozatai és rendeletei. Minden társadalmi erőt be kell vonnunk a tevőleges munkába. Vegyük tekintetbe az egyének és a munkaközösségek ésszerű javaslatait, teljes mértékben karoljuk fel a dolgozók kezdeményezését, amint azt a CSKP Központi Bizottságának szeptemberi felhívása szorgalmazta. Örömmel megállapítom, hogy ez a felhívás széles és kedvező visszhangra talált az ipari, az építőipari és a mezőgazdasági üzemek, a közlekedés, valamint a nemzeti bizottságok dolgozói körében. A dolgozók kezdeményezésének kibontakozása sok vállalatban elősegítette az évi feladatok teljesítését és túlszárnyalását már decemberben, pedig az idei tél nagy igényeket támasztott. Valamennyien tudjuk, hogy sok szakaszon milyen komoly nehézségeink és fogyatékosságaink vannak. Okaikat nem magyarázhatjuk csak a fagy erejével és a hő mennyiségével, hanem gyakran a munka megszervezésével, az emberekkel is. Annál inkább köszönetet szeretnék mondani azoknak, akik az idei tél rendkívüli feltételei között is gyakran nagy áldozatkészséggel, derekasan gondoskodnak a bányákban, a közlekedésben, az energetikában, a közellátásban, az egészségügyben és más szakaszokon az ország létfontosságú szükségleteinek kielégítéséről. A dolgozók kezdeményezése rendkívül nagy szerepet vihet abban a törekvésünkben, hogy az idei terv teljesítése nagy lépéssel előre vigye gazdaságunk helyzete megjavításának ügyét. Az elsőrendű feladat az, hogy az állami népgazdasági terv feladatainak lebontása útján színvonalas vállalati terveket dolgozzanak ki. A dolgozók kezdeményezését ösztönözzük arra, hogy sokoldalúan feltárják és kiaknázzák a különféle tartalékokat a munka irányítása és szervezése rendszerében s a termelés technológiájában, a hatékonyság növelése és a termelési költségek csökkentése érdekében. Erőnk teljéből törekedjünk arra, hogy a tervfeladatokat kezdettől fogva teljesítsék és túlszárnyalják főleg azokon a szakaszokon, ahol ehhez érdekünk fűződik. Elsősorban a dolgozók közszükségleti árucikkekkel való ellátására, a lakásépítkezésre, az export-feladatok teljesítésére stb. gondolok. A dolgozók kezdeményezése jelentős szerepet vihet a tervteljesítés ellenőrzésében is. A kezdeményezés erkölcsi jelentősége A dolgozók kezdeményezése új anyagi javakkal jár, de emellett ki szeretném emelni nagy erkölcsi jelentőségét is. A legnagyobb tisztelettel és megbecsüléssel tekintsük a derekasan elvégzett, jóminőségű munkára, a magas fokú hozzáértésre, a képességekre és a körültekintésre. Anyagilag és erkölcsileg sújtjuk a léhűtést, a felületességet, a lagymatagságot. Hazánkban régi hagyománya van a jól elvégzett munka megbecsülésének. Erről főleg az utóbbi években egy kissé megfeledkeztünk és ezen változtatnunk kell. A dolgozók széles körű kezdeményezésének hazánk általános konszolidálódása szempontjából is nagy politikai jelentősége van. Valamenyien tudjuk, hogy az elmúlt időszakban sok gazdasági és szakszervezeti szerv ábrándokban ringatózott és tévedéseket követett el. A szakszervezetekben is megnyilvánult az a törekvés, hogy kétségbe vonják Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezető szerepét. A szocialista társadalmi tulajdon iránt is helytelen vfszony alakult kt, nyomást gyakorló különféle akciók indultak el, és nemcsak a bérezés viszonylatában. Nem azért említem ezt meg, hogy a múltat felidézzem. Éppen az a cél vezet, hogy megszabjuk az aktív munka irányát. A kérdés felvetése világos: kit és milyen irányzatot támogassanak a szakszervezet tagjai a szocialista államban, ki és mi ellen harcoljanak? Talán lépjenek fel a kommunista párt és a kormány ellen, amelyek reális alapokon a gazdaság konszolidálására és a lakosság életszínvonalának emelésére törekednek? Avagy erejük teljéből támogassák igyekezetüket és erélyesen harcoljanak a gáncsoskodók, a rossz munkaszervezés, a pazarlás, a fegyelmezetlenség és a léhűtés ellen? Ünök már megadták a helyes választ. Munkájukkal bizonyították, hogy a legsúlyosabb feltételek között is elérhetünk jó eredményeket. Ezzel példát szolgáltattak azoknak, akik ezt maradéktalanul mindmáig nem értették meg. Helyes káderpolitikát Ezzel kapcsolatban érinteni szeretnék még egy kérdést — az emberek körében kifejtett munka problémáját. A tapasztalatokból már okulhattunk, hogy milyen fontos minden szakaszon a helyes, elvszerű és tapintatos káderpolitika. Ez megkívánja, hogy következetesen igazodjunk a párt Központi Bizottságának irányelveihez, amelyekről nemrég világosan beszélt Husák elvtárs. Sikereink egyik feltétele az emberek kezdeményezését és képességeit kibontakoztató helyes káderpolitika. Elismeréssel méltatjuk a dolgozók kezdeményezésének eddigi kibontakozását. Egyben látnunk kell azt is, hogy még távolról sem éltünk minden lehetőséggel. Önök bizonyára a legjobban tudják, hogy hol mit kell tenni. Tudják, hogy mit kell javítanunk a munkakezdeményezés tartalmán, célkitűzésein, e mozgalom szervezetipolitikai biztosításának formáin, a gazdasági vezetők, a szakszervezeti és a pártszervek munkájában. Gyakorlati tapasztalataink jelentős segítséget nyújthatnak. A szakszervezeteknek a gazdasági feladatok megoldását célzó aktív munkássága ugyanakkor kialakítja annak kedvező feltételeit, hogy a szakszervezeti szervezetek többet foglalkozhassanak más jelentős feladatokkal is. Elsősorban az emberről való gondoskodásra, a munka kulturáltságának, biztonságának és higiéniájának fokozására, a munkakörülmények és az életkörnyezet javítására célzók. Ezen a téren a szakszervezeti szervezetek megfontoltan feltárhatnák további hasznos érvényesülésük lehetőségeit. Az emberek munkájának jobb eredményei így szolgálni fogják javukat. A dolgozók kezdeményezésének, alkotó képességeiknek és tapasztalataiknak széles körű fejlesztése, hazánk sikeres előrehaladásának egyik alapvető feltétele. Ez a törekvés ezért a párt és az állam vezetőségének teljes támogatására és segítségére talál. Az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítése váljon az irányító és a szervező munka minden szintjén a tevékenység oszthatatlan részévé. Elvtársaki Az idei jubileumi esztendőben döntő fontosságú sikereket akarunk elérni gazdaságunk konszolidálásában. Ez az év valamennyiünk erejének és képességeinek próbaköve lesz. Meggyőződésem, hogy dolgozó népünk széles körű részvételével terveinket és elképzeléseinket valóra váltjuk. Szeretném, ha ezen a tanácskozáson, amelyet a CSKP Központi Bizottságának elnöksége nagy jelentőségűnek tart, gyakorlati javaslatok hangzanának el elsősorban további gazdasági feladataink sikeres megoldásának lehetőségeire vonatkozóan. Szeretném, ha ez a tanácskozás igazolná, hogy a szakszervezeti mozgalom hazánk szocialista fejlődésének jelentős aktfv ereje. KAREL POLÁČEK ELVTÁRS BESZÉDE A köztársasági elnök beszédét követően Karel Poláček, a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsának elnöke lépett a mikrofonhoz. Elismeréssel szólt pártunk következetes politikájáról, amellyel kivezette társadalmunkat az 1968ban keletkezett válságos helyzetből. A szakszervezetek teljes mértékben támogatják ezt a politikát, mert a konstruktív program politikája, és ez az egyedöli járható reális, előrevezető út. A politikai helyzet fokozatos konszolidálása lehetővé teszi, hogy hozzáfogjunk gazdasági problémáink hatékony rendezéséhez. Jelenleg előtérbe került a termelőerők intenzív fejlesztésének kérdése, a munkafegyelem megszilárdítása, a dolgozók szocialista nevelésének elmélyítése, valamint a dolgozóknak az irányításban való részvétele, az életszínvonal szintjének megtartása, illetve emelésének kérdése. Egyik fű feladat, hogy tudatosítsuk, csak akkor lehet szó a javak elosztásáról, ha a társadalommal szemben valamennyien teljesítjük kötelességünket, és csak annyit oszthatunk szét, amennyivel hozzájárultunk a szükséges készletek előállításához. Karel Poláček a párt Központi Bizottságának és a Szakszervezetek Központi Tanácsának a felszabadulási jubileum alkalmával kiadott felhívásával foglalkozva leszögezte: — A felhívás maga még nem oldja meg a problémákat, de az is igaz, hogy az alulról jövő aktiv támogatás nélkül, s minden dolgozó és irányító szerv igyekezete, valamint a népgazdaság konkrét megsegítése nélkül nem juthatunk előre. Poláček elvtárs elismeréssel szólt a karvinái Május 1. Bánya és a Garam menti üzemek jelentűs kezdeményezéséről, amelynek alapján széles körű mozgalom van kibontakozóban. Ma már az országban nincs olyan ágazat, amelyben a dolgozók nem léptek volna fel kezdeményezéssel a konszolidáció mielőbbi megteremtése érdekében. A Szakszervezetek Központi Tanácsa nagyra értékeli azokat a munkaeredméket, amelyek hozzájárulnak a párt fő gazdaságpolitikai célkitűzéseinek a megvalósításához. Az 1970. évi gazdasági tervvel kapcsolatban hangoztatta, hogy a terv teljesítése nem képzelhető el az emberek és az irányító szervek alkotá kezdeményezése, és egy valóban szocialista munkaverseny nélkül. A szakszervezeteknek támogatniuk kell azokat a gazdasági vezetiíket, akik a népgazdasági terv teljesítése érdekében kezdeményezőén lépnek fel. Azt akarjuk elérni, hogy a szocialista inunkaverseny ne formális akció legyen, hanem olyan mozgalom, amely az üzemek és a vállalatok belső igényeiből indul ki. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a szocialista munkabrigád-mozgalomnak. A mozgalom fennállása éta sok szép eredmény született. Mi nem osztjuk azt a véleményt, hogy ez a mozgalom már elavult — mondta K. Polácek. Ezt a mozgalmat egészséges alapokon kell felújítani. Ugyancsak kelifi figyelemben kell részesíteni az újítóés a feltalálómozgalom továbbfejlesztését. Beszéde végén Poláček elvtárs ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a dolgozók kezdeményezését elsősorban az 1970. évi gazdasági terv teljesítésére kell irányítani. A vállalati és az üzemi szakszervezeti bizottságoknak — szorosan együttműködve a gazdasági vezetőkkel — fel kellene használniuk az előző évek hasznos tapasztalatait. Például fel lehet újitani a termelési értekezleteket, és szükség szerint a műszaki gazdasági konferenciákat is. A TALÁLKOZÓ RÉSZVEVŐINEK VÉLEMÉNYE A vitában a felszólalók feltárták a lehetőségeket, de nem rejtették véka alá a fogyatékosságokat sem. Vlastimil Diabaja, a karvinái Május 1. Bánya igazgatója elmondta, hogy a bánya valamennyi kollektívája értékes kötelezettségvállalást tett a felszabadulás évfordulójára. Felújítják a szocialista munkabrigád-mozgalmat. A munkaidővel kapcsolatban előterjesztette a karvinái bányászok javaslatát: az illetékes kormányszerveknek felül kellene vizsgálniuk, hogy az ötnapos munkahét általános bevezetése nem volt-e elhamarkodott lépés, s fontolóra kellene venni, nem lenne-e helyes, ha havonta csak két szabad szombat lenne, jaromír Netik, a Brnói Építővállalat vezetője a munkafegyelem lazulásának okaival foglalkozott, és felhívta a figyelmet az üzemek munkateljesítményére, a károsan kiható fusizás széles körű elterjedésére. Viera Trvandová, a bőrfeldolgozó ipar problémáiról szólt. Megállapította, hogy a dolgozók kezdeményezését egyes ágazatokban nemcsak a munkaerőhiány, hanem sok esetben a nyersanyaghiány, és az alkatrészhiány is gátolja. František Babor, a Nyugat-csehországi Kerámiai Művek igazgatója a munkafegyelem megszilárdításának feltételét abban látja, hogy annak elsősorban a vezetőknél, az irányító szerveknél kell megnyilvánulnia. Adam Švik, a pozsonyi Hydrostav igazgató-helyettese aggodalmát fejezte ki afölött, hogy sikerül-e egyáltalán csökkenteni a befejezetlen építkezések számát. ]an Kavala, a vasúti teherforgalom problémáival, Anton llečko pedig a Keletszlovákiai Vasmű kohászainak a problémáit ismertette. Többek közt annak a véleményének adott kifejezést, hogy a sikeres munkát végző brigádtagokat ünnepélyes kézfogások helyett inkább anyagi juttatásban részesítsék. Václav Sapeta, a Zlonicei Állami Gazdaság igazgatója ugyancsak a formaiságoktól mentes, a céltudatos munkaverseny mellett foglalt állást. JOSEF KEMPNÝ ELVTÁRS ZÁRSZAVA (osef K e m p n ý professzor, a CSKP KB elnökségének tagja, a szövetségi kormány elnökhelyettese, a cseh kormány elnöke zárszavában időszerű gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Az infláció elleni harc formáiról szólva hangoztatta, hogy el kell vetnünk Ota Šik elméletét az úgynevezett Irányított Inflációról, ahelyett a figyelmet a munka jobb megszervezésére, a szocialista munkaversenyre és a munkaidő gazdaságosabb kihasználására kell irányítani. Közölte, a pártelnökség egyetért azzal, hogy azokban a hetekben, amelyekben a vasárnapokon kívül még más ünnep is van (hat ilyen hét van egy évben), szüntessék meg a szabad szombatokat. Ugyanis egy munkanap kiesése a népgazdaságnak országos viszonylatban egymilliárd 200 millió korona veszteséget jelent. Kempný elvtárs az energia- és a tüzelőanyag-termelés problémáiról szólva hangoztatta, hogy a bányászhivatásnak ismét meg kell adni azt a helyet a társadalomban, amely megilleti. A csehszlovák államszövetség egyéves tapasztalatairól szólva Kempný elvtárs megállapította, hogy a föderáció hozzájárul államunk fejlődéséhez, de tudatában kell lennünk annak, hogy az állam, a népgazdaság felvirágzásának elsS feltétele a föderáció kereteiben is az integrált népgazdaság, mert csak ez tndja megteremteni a feltételeket a cseh és a szlovák nemzet gazdasági fellendítéséhez. Kiemelte, hogy az állam a terv tekintélyének a növelésével kívánja fokozni befolyását a népgazdaság fejlesztésére, az irányítás terén pedig a miniszterektől a művezetőkig tökéletesíteni kell a rendszert. Ezzel kapcsolatban is bírálta Ota Šik elméletét, amely szerint ami jő a vállalatnak, az jó a társadalomnak is. Ezt az elmúlt időszak tapasztalatai megcáfolták. Beszéde végén nagyra értékelte a jelenlevők aktivitását. Rendet teremtünk a népgazdaságban Sajtókonferenciát tartott tegnap Bratislavában dr. Ignác Rendek miniszter, a Szövetségi Árhivatal elnöke, valamint dr. Peter Gallo, a Szlovák Árhivatal elnöke. A jelenlevő újságírókat mindketten az árbefagyasztással kapcsolatos kormányrendelet várható hatásáról tájékoztatták. Dr. Rendek miniszter kijelentette, hogy az árbefagyasztással a kormány nemcsak politikai célokat akar elérni. Többet várnak ettől. A számitások szerint az intézkedés lényegesen hozzájárul majd a gazdasági konszolidációhoz. Viszont arra is figyelmeztetett a Szövetségi Árhivatal elnöke, hogy az árbefagyasztás egyes üzemekben esetleg majd nem talál kedvező visszhangra. Bizonyos esetekben majd adminisztratív intézkedésekkel Is kényszeríteni kelf az üzemeket, liogy termékeikkel feltötltsék a belkereskedelem árukészletét. (t. m.f Határozottan véget kell vetni a fogyasztó megkárosításának Az ellenőrző szervek tanácskozása (CSTK) — Az SZLKP KB indítványozására tegnap tartották Bratislavában szlovákiai értekezletüket az ellenőrző szervek képviselői. Az értekezleten az 1970. évi gazdasági kormányprogram döntő feladataival foglalkoztak. ján Stencl elvtárs, az SZSZK Legfelsőbb Ellenőrző Hivatalának elnöke beszámolójában kiemelte, hogy az ellenőrző szervek a következő időszakban négy fő pontra összpontosítják figyelmüket. A lakosság fogyasztási árucikkekkel való ellátása ellenőrzésében meg kell állapítani a gyártásukban, valamint az árusításukban felmerülő fogyatékosságokat. Ezen a téren elburjánzott a korrupció, az árspekuláciő. A megvesztegetés nem csupán a kereskedelemben terjedt el, hanem a szocialista szervezetek között is. A fogyasztót a termelési szférában a rossz minőségű áruval károsítják meg, majd a kereskedelemben az árdrágítással, az áru helytelen súlyával, a pult alatti árusítással. Az ellenőrző szervek a soron levő ellenőrzés folyamán hatoljanak e társadalomellenes gyakorlat mélyére. Büntessék azokat, akik törvénytelen speknlációval foglalkoznak. Az ellenőrzés további célja 1970-ben az áremelés tilalmáról szóló kormányhatározat felülvizsgálása. Az ellenőrzés második súlypontja a vállalkozói tevékenység, a szövetkezetek, a társadalmi szervezetek és a nemzeti bizottságok melléktermelési ágazata terén lesz. A vállalkozói tevékenység az elfogadott intézkedések ellenére tervszerűtlenül és ellenőrizhetetlenül fejlődik, megsértik a jogi előírásokat, a pénzügyi fegyelmet és a szocialista vállalkozás elveit. A minisztériumok, a nemzeti bizottságok és a központi szervek ellenőrző szerveinek feladata megállapítani az okokat, és a kormány elé erélyes intézkedéseket terjeszteni. Az ellenőrző szervek felülvizsgálják az állőalapok és eszközök kihasználásának problémáját és az anyagi tartalékok felhalmozó dásának okait is. ülésezett a szlovák szakszervezetek elnöksége (ČSTK) — A Szakszervezeti Szövetségek Szlovákiai Tanácsának elnöksége tegnap tartotta Idei első ülését. A tanácskozást Vojtech Daubner, az SZSZSZT elnöke vezette. Megvitatta az SZFSZM szervei, funkcionáriusai és dolgozói komplex értékelését az SZSZSZT 4. plenáris ülése és a CSFSZM KT plenáris ülése határozatainak értelmében. Az SZSZSZT elnöksége eleget tett Ladislav Zajac kérelmének az SZSZSZT elnökségi tagja tisztségéből és a Práca napilap főszerkesztői tisztségéből való felmentésére vonatkozólag. A szerkesztőség ideiglenes vezetésével )án Kováčik elvtársat, az eddigi sajtóügyi helyettest bízta meg. Támadnak a vietnami szabadságharcosok Saigon — Az amerikai hadvezetőség bejelentése szerint a vietnami szabadságharcosok újult erővel folytatják tavaszi támadássorozatukat. Az utóbbi napokban a DNFF egységei az ország különböző részein indítottak támadásokat az amerikai, illetve a saigoni egységek állásai és támaszpontjai ellen. Tay Ninh városától északkeletre csütörtökön a szabadságharcosok egész napon át heves csatát vívtak az amerikai egységekkel. Az Egyesült Államok hadvezetősége kénytelen volt erősítéseket irányítani ebbe a térségbe. Tegnap a kora reggeli órákban az amerikai légierő két ízben támadta a szabadságharcosok feltételezett csapatösszevonásait Da Nang és Tay Ninh körzetében. Thieu dél-vietnami elnök tegnap bejelentette, hogy az amerikai csapatok kivonása az országból évekig is eltarthat. Újságírók kérdéseire válaszolva az elnök kijelentette, hogy a csapatkivonások üteme attól függ majd, vajon az Egyesült Államok milyen anyagi és pénzügyi segítséget nyújt Dél-Vietnamnak. 1970. I. 10.