Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-08 / 6. szám, csütörtök

Féltve őrzött dokumentumok / LÁTOGATÁS MOSZKVÁBAN A MARXIZMUS-LENINIZMUS INTÉZETÉBEN Moszk'i ban azzal a szándékkal látogattam el a Marxizmus— *,«ninizmus intézetébe, hogy megtudjam, miként készült fel a Szovjetunió ideológiai életének e fontos központja Lenin születése 100. évfordulójának a megünneplésére. Mielőtt azonban ezzel kapcsolatban érdeklődtem, megtekintettem az épületet, ismerkedtem az intézet dolgozóival és választ kértem arr-i, hogyan jött létre e tudományos munkahely; mi a tulajdonképpeni küldetése. Kérdéseimre P. N. Fedoszejev akadémikus, az SZKP KB tagja, a Marxizmus —Leninizmus Intézet igazgatója egyebek között elmondta, hogy Lenin még a polgárháború idején utasítást adott arra, hogy gyűjtsék össze az Oroszországban található Marx, Engels műveket, leveleket, kéziratokat, s két nagy tudós és teoretikus életével összefüggő emlékeket, és az anyagból alapítsanak múzeumot. Lenin halála után egy másik intézet ís alakult. Ez a Leninnel kapcsolatos dokumentumok gyűjtését és megőrzését tűzte ki célul. Évek múltán, pontosan 1931-ben, a két tudományos alkotóműhely egyesült, majd a Marxizmus—Leninizmus Intézet nevet kapta. A Marxizmus—Leninizmus Intézet tulajdonképpen kincsestár, amelynek az a küldetése, hogy megőrizze a klasszikusok írásos hagyatékát, sajtó alá rendezze Marx, Engels, Lenin müveit, valamint a velük kapcsolatos visszaemlékezéseket, tudományos szövegelemzés révén értelmezze és magyarázza az eddig még ismeretlen Marx, Engels, Lenin kéziratokat. A klasszikusok írásai szétszóródtak az egész világon. Felkutatásuk és összegyűjtésük rendkívül sok munkát igényei. A szovjet állam az intézet megalakulásának első éveiben arannyal vásárolta meg a nyugati országokban talált dokumentumokat. Annak idején sokat tárgyaltak a Német Szocialista Egységpárttal, amelynek rendkívül sok kézirat volt a birtokában. Ha ezeket nem az intézet, hanem az akkor hatalomra került hitleristák szerzik meg. pótolhatatlan ertékek vesztek volna el. Az intézet törekvését siker koronázta a múltban és siker koronázza ma is. Dolgozói az évek során felbecsülhetetlen értékű munkát végeztek. Arra a legbüszkébbek, hogy sikerült megjelentetniük a tudományos kommunizmus megalapítóinak eddig ismert minden művét. Nagy eredménynek tartják azt is, hogy már tulajdonukban van a legtöbb Marx és Engels mű eredetije. A két klasszikus írásait 39 kötetben jelentették meg. E munka rendkívül nehéznek bizonyult azért is, mert Marx igen apró betűkkel írt, írása igen sajátos, olvasása nagyon nehéz. A kutatóknak is fejtörést okoz, egy-egji sor vagy bekezdés megfejtése, pontos értelmezése. A szobákat járva több Marx kéziratot láttam. Személyesen is meggyőződtem arról, hogy az apró és összefolyó gyöngybetíík olvasása még nagyítóval is nehéz. A kutatók azonban szívesen végzik a Marx kéziratok tanulmányozását Nagy öröm mindannyiuknak, ha sikerül megfejteniük valamelyik eddig még ismeretlen szót, va.^y öszszefür;gést. Az intézetnek sok nehézséget okozott és okoz a Lenin kéziratok összegyűjtése is. Egyrészt azért, mert Lenin számos művét emigrációban írta és a kézirat elkallódott. Másrészt azért, mert Lenin nemcsak orosz, hanem angol, francia és német nyelven is írt. Ráadásul a hajdani újságokban igen sok cikkét névtelenül publikálta. Az emberek ezreivel kellett és kell beszélni ahhoz, hogy megállapítsák, melyik névtelenül és idegen nyelven írt írás tulajdonítható Leninnek. Gyakran használt ő Is rövidítéseket és utalásokat. írására az jellemző, hogy hirtelen jöttek a gondolatai, ezeket gyorsan, apró betűkkel leírta. Gondolatai azonban előbb jártak, mint amit ebből kézzel papírra vetett. Gyakori ezért, hogy egyegy sora vagy mondata befejezetlen. A kutatóknak így komoly gondot okoz a Lenin-hagyaték feldolgozása is. Munkájuk azonban eredményes. Bár az intézet pártarchívumában eddig már mintegy 50 000 Lenin-írást sikerült összegyűjteniük, az intézet még mostanában is kap új, eddig ismeretlen dokumentumokat. Legutóbb MARX KÉZÍRÁSA. Lenin címezte borítékok kerültek birtokukba. Tudomásuk van arról is, hogy még több Lenin levél van nyugati városokban. Genfben mintegy 24 Lenin kéziratot őriznek. Ezeket azonban — arra hivatkozva, hogy ez nekik is érték —, nem hajlandók eladni a Szovjetuniónak. Gyakran előfordul, hogy külföldön hamisítványokat tulajdonítanak Leninnek és publikálnak. Ezek egyrészt tudatos félrevezetés, másrésze jóhiszemű tévedés. Az intézet dolgozói minden alkalommal alaposan tanulmányozzák az anyagot és akár tévedésről, akár tudatos hamisításról van szó, tényekkel bizonyítják, hogy mi az igazság. Élettársa, Krupszkája abban az írásában, amely a napokban nálunk is megjelent, többek között azt mondta Leninről: „Mélyen érző ember volt. Minden élménye mély nyomokat hagyott benne." Az intézetben műveit nézve arról győződtem meg, hogy igen pontos és lelkiismeretes ember is volt. Ha néhány írásának a megfejtése gondot is okoz, amelyek többnyire első fogalmazványok, a közlésre szánt cikkét gondos szerzőként kezelte és ügyelt arra, hogy azok mindig nyomdakészek legyenek. A „társszerzőket" nem igényelte és nem is szerette. Miután végigjártam a kutatótermeket és közelről láttam néhány felbecsülhetetlen értékű dokumentumot, utam tulajdonképpeni céljáról érdeklődtem. Az igazgató és a munkatársak elmondták, hogy az intézet már hónapok óta Lenin születésének a 100. évfordulója jegyében él. Munkájukat a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a Lenin születése 100. évfordulója alkalmából kiadott irányvonala határozza meg. A hangsúlyt arra helyezik, hogy munkásságukkal hozzájáruljanak a leninizmus népszerűsítéséhez, a szocialista és kommunista építés gazdasági problémáinak, a szocialista demokrácia fejlődésének, a kommunista nevelés kérdéseinek és több más, a marxista—leninista elmélet időszerű kérdésének alkotó módon történő továbbfejlesztéséhez. Az intézet jelenleg „Lenin és a tudományos kommunizmus problémái" valamint „A szocialista forradalom lenini elmélete és korunk" címmel készít átfogó jellegű munkát. Tervezi, hogy ba ezek elkészülnek újabb, a tudomány mai állását figyelembe vevő olyan összefoglalásokat írat, amelyek felelevenítik Lenin tanítását a kommunista világmozgalom stratégiájáról és taktikájáról, a szocialista államról, a szocialista demokráciáról, a pártépítésről, a nemzeti kérdésről, a proletár • internacionalizmusról és hasonló, a korunk embereit naponta foglalkoztató kérdésekről. A tudóskollektíva arra törekszik, hogy a világ munkásmozgalma egyre jobban tudatosítsa, hogy a leninizmus ma is élő és időszerű tanítás. Nemcsak szavakkal, hanem tudományosan megalapozott tényekkel bizonyítják, hogy a leninizmus a marxizmus folytatása, hogy e tanítás nemcsak a Szovjetunió számára érvényes, hanem érvényes és irányt mutató az egész emberiségnek. Filozófiája egyaránt magasiskolája az orosz és a többi országok gondolkodóinak. Politikai és gazdaságtani nézetei is kiállták az idő próbáját. Az imperializmusról adott jellemzése az egész világimperializmus természetrajzává vált. Ma már egyre nyilvánvalóbb, és erre az intézet dolgozói munkásságukkal állandóan figyelmeztetnek, hogy»aki a leninizmust próbálja cáfolni, az a marxizmust, a forradalmat és a szocializmust cáfolja. A leninizmust bírálgató „teoretikusok", akik többféle marxizmusról beszélnek, tulajdonképpen nem forradalmárok, hanem revizionisták. Marxizmus csak egy van, többféle viszont a revizionizmus. A tényleges marxisták tudják és vallják, hogy a leninizmus nem orosz specialitás, hanem olyan általános érvényű tanítás, amely magában foglalja a szocialista forradalmat és a szocializmus építésének általános törvényeit, ugyanakkor figyelembe veszi, és érvényesíti a mai kor jellemző vonásait és az egyes nemzetek sajátosságait. A leninizmus alapelve hűség a marxizmushoz, a forradalomhoz, a szocializmushoz, a proletár internacionalizmushoz. Azok az „új" teoretikusok," akik a régi revizionizmus átalakított öltözetében jelentkeznek „tanításukkal" a marxizmust —leninizmust nem gazdagítják, hanem csak csorbítani, hatástalanítani igyekeznek. Az intézet, hogy vállalt feladatát teljesíthesse, bővítette munkatársainak hálózatát és új részlegeket alakított. Többek között létrehozta a Tudományos Kommunizmus Osztályát, amely elsősorban korunk kommunista mozgalmának a napjainkban történő eseményeivel foglalkozik és az a célja, hogy leleplezze és ideológiai síkon visszaverje a kommunista világmozgalomban jelentkező revizionista, szektás baloldali, és más szélsőséges irányzatokat. Az említett akciók mellett az intézet Lenin születésének 100. évfordulóját egy egész sor Leninnel "kapcsolatos mű megjelentetésével ünnepli. A jubileumi kiadványok közül már megjelent Lenin fő műveinek háromkötetes válogatása. Rövidesen elhagyja a nyomdát egy szenzációsnak ígérkező kiadvány, amely mintegy 400 új, eddig még sehol sem közölt Lenin-dokumentumot tartalmaz. Olyan jelentős írások vannak ezek között, mint Leninnek az orosz politikai pártokról szóló cikke, amely 1906-ban jelent meg, és amelyről csak most állapították meg, hogy Lenin műve. Az intézet kiadta Lenin életrajzát, és öt kötetben megjelenteti Lenin feleségének, testvéreinek, rokonainak, barátainak és ismerőseinek a visszaemlékezéseit. BALÁZS BÉLA Tévedés ne • • Lapunkban a „Miről írnak a prágai lapok" rovatban Mi volt a Parasztszövetség célja? címen tájékoztattuk olvasóinkat a Rudé právo egyik cikkének tartalmáról. A Rudé právo terjedelmes cikke elemezte a mezőgazdaságban a politikai fejlődést, főképpen az utóbbi két esztendő fejleményeit. A cikk rámutat, hogy a mezőgazdaság irányításával, a jogképviselettel és a mezőgazdaság társadalmi jelentőségének értékelésével kapcsolatban már január előtt sok probléma vetődött fel. A szerzők megjegyzik azt is, hogy a követelésként felvetődött problémák orvoslásának szükségességét a párt Központi Bizottsága is elismerte. Néhány követelést menet közben megoldottak. Az egyik legényegesebb, a társadalmi-gazdasági érdekképviselet, a járási mezőgazdasági társulás létrehozását pedig az 1967 március 23—24-i ülésen hagyta jóvá a Központi Bizottság. Méghozzá úgy, hogy ez a társadalmi-gazdasági érdekképviselet a fejlődés további szakaszában központi érdekképviseleti szervezetet hozzon létre. 1968 februárjában tartották meg az efsz-ek VII. kongreszszusát. Itt már részletesebben foglalkoztak a szerv létesítésének lehetőségével. Választottak is egy bizottságot, amely azt kapta feladatul, illetve arra kapott jogot, hogy 1968 végéig dolgozza ki a javaslatot a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság irányításának, érdekképviseletének tökéletesítésére. Ebben az időszakban a januári politikának (mint a mezőgazdasági dolgozók körében később is) még a demokratizálódó, a tömegeket is aktivitásra ösztönző iiatása érződött. A kongresszusnak egyetlen olyan határozata sem született, amely ellentétes vagy egyáltalán eltérő lett volna a párt irányvonalától, a szocialista országépítés érdekeitől. Ezt azért mondom el, mert a lapban közölt tájékoztató azt mondta, hogy: „ ... az efsz-ek VII. kongresszusát követően (1968 március) megalakult a Parasztszövetség előkészítő bizottsága, amely kifejezetten szocialistaellenes célokat követett." Mondanom sem kell, hogy erre a megállapításra sokan felhördültek a Parasztszövetség szlovákiai szervezői közül. S arra is amit a tájékoztató a befejező részben leszögez: „A napnál is világosabb, hogy a Parasztszövetség szervezőinek nem állt szándékában olyan szervezet megalakítása, amely védte volna a szövetkezeti tagok jogait — ahogy az efsz-ek kongresszusán követelték — hanem olyan politikai erő megteremtésén fáradoztak, amely ellenzéki tömböt jelentett volna a CSKP-val szemben. Ezek a tervek csak júliusban, a nyitrai országos parasztértekezleten hiúsultak meg, amelyen jóváhagyták a szövetkezeti Parasztszövetség megalakulását — írják a cikk szerzői." Nem csoda, ha e sorok olvasása után néhány olvasónk szóban vagy írásban így tette fel a kérdést: — Hát ha annyira szocialistaellenes és pártelleneé irányvonalat képviselt a Parasztszövetség, akkor miért alakították meg? Nos, hogy tévedés ne essék, itt már részletezni kell a dolgokat. Először talán azt, hogy az efsz-ek kongresszusa után már 1968 márciusában, Csehországban valóban szerveződtek olyan erők, amelyek már a VII. kongresszuson megválasztott bizottságra is igyekeztek nyomást gyakorolni, olyan irányban, hogy a Parasztszövetség inkább valamilyen agrárpárttá formálódjon. De hangsúlyozni kell azt is, hogy ez a nyomás nem a mezőgazdasági üzemek részéről jött még Csehországban sem. A tájékoztatásban is említett jičíni felhívásnak lényegében semmi köze annak a Parasztszövetségnek a létrehozásához, amelyet a VII. kongresszus határozott el. Ezért nem is kapott támogatást a tömegtől. A mezőgazdasági társulások, a termelési igazgatóságok dolgozóinak többsége jól látta, hogy a mezőgazdaság irányításának tökéletesítésére szükség van ugyan, de nem olyanra, amely teljesen felszámolná a központi iTányítást és aztán tág teret engedne az anarchiának. Amikor tehát a nyitrai országos „parasztértekezlet" elfogadta az Egységes Parasztszövetség programtervezetét, alapszabály-javaslatát, akkor nem a jiőíni felhívást, tehát a párt- és szocialistaellenes mozgalom irányvonalát szentesítette, hanem éppen annak vetett véget azzal, hogy most már meghatározott programmal folytathatta munkáját a szervezet vezetősége. Még annyit, hogy a Rudé právoban megjelent elemzés nem Szlovákiára, hanem Csehországra vonatkozott. . Érthető, hogy a rövid tájékoztató ezt nem értékelhette eléggé. Valamint azt sem, hogy Szlovákiában a Parasztszövetség, az érdekképviseleti szerv létrehozásán mindenekelőtt azok fáradoztak, akik a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság bölcsőjét ringatták, s akik azóta is szívvel-lélekkel tevékenykednek mezőgazdaságunk folyamatos fejlődésén. H. Gy. Sikeres mérleg (ČSTK) — Szlovákia mezőgazdasági termelése tavaly nagyon eredményes volt. A termés, főleg a gabonatermés nagyobb volt az 1968 évinél, amely eddig a legsikeresebb volt szocialista mezőgazdaságunk történetében. A búza hektáronkénti hozama 3B,1 mázsa volt, 0,4 mázsával több mint az előző évben. )ó volt az árpatermés is, a hozam az előző évihez viszonyítva 2,6 mázsával növekedett, ami hektáronként 29,3 mázsát jelent. A földművelők gondos munkája az új hibridek, a jobb trágyázás a kukoricatermésben is változást hozott, amit néhány járásban, mint pl. a galántai járásban az eredmény is igazol: egy hektárról átlag 60 q kukoricát szedtek. A növénytermesztésben kedvezőtlen jelenség, hogy csökkeni a burgonya termesztése. Az állattenyésztésben a produkció az 1968-as évvel szemben 157 milliárd koronával magasabb volt. Jó volt a lej- és a tojáshozam is. Szlovákiában a bruttó termelés gyarapodása elérte a 3,5—4 százalékot. , Igaz barátság alakult ki A rozsnyói Bányász téri AKI és az ungvári 10-es számú középiskola között igaz barátság alakult ki. A kölcsönös levelezés 1958-ban indult meg, és hovatovább egyre nagyobb méreteket öltött. A két iskola diákjai magyar és orosz nyelven leveleztek az egymást érdeklő dolgokról. 1967-ben az iskolák tanárai is kapcsolatot teremtettek. Az említett évben a Nagy Októberi Forradalom évfordulóján 42 pedagógus látogatott el Ungvárra és kicserélték tapasztalataikat. Az ungváriak még ebben az évben viszonozták a látogatást. Ennek eredményeképpen személyes barátságok egész sora jött létre. Ezt bizonyítja az is, amikor a névadási ünnepségre meghívták az egyik rozsnyói tanítónőt „keresztmamának". Az augusztusi események után kapcsolataikat felújították, és a múlt évben értékelték a kölcsönös kapcsolatok eddigi eredményeit. Megállapodtak abban, hogy tovább kell mélyíteni az internacionalista szellemi! nevelést. A múlt év novemberé ben Bocsárszky Pál és néhánv pedagógus ismét Ungváron jái Az eredmény többek között az, hogy a nyári szünidőben a pionirtábor keretében 30 rozsnyói diák üdül majd a Szovjetunió ban, s ugyanannyi ungvári diák hazánkban. —né — 197U I, a.