Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-07 / 5. szám, szerda

A Szlovák Szocialista Köztársaság gazdasági fejlődése 1970. évi tervének alapvető céljai és feladatai (Folytatás ax 1. oldalról) Szlovákia 1970. évi gazdaságfejlődési tervét a következő adatok jellemzik: — a társadalmi termelés 7,5 százalékkal növekszik az 1969ben várható színvonallal szemben; elsősorban az ipari és az építőipari termelés, valamint a mezőgazdasági nyerstermelés lesz nagyobb; — a nemzeti jövedelem 8,5 százalékkal növekszik; ennek felhasználásában biztosítania kell a nem termelési fogyasztásnak 5,1 százalékos és a lakosság személyi fogyasztásának 5,5 százalékos növekedését; az akkumulációs alap lényegében ugyanolyan mértékben növekszik, mint a nemzeti jövedelem; — a beruházási építkezésre több mint 27 milliárd koronát fordítanak; ugyanakkor feltétlenül le kell rövidíteni az építési időt, csökkenteni kell a megkezdett építkezések számát és biztosítani kell a kapacitások tizembe helyezését; — az anyagi termelés növelését elsősorban a munkatermelékenység fokozásával kell elérni, ennek az iparban 6,0 százalékkal, az építőiparban 5,5 százalékkal kell növekednie az anyagfogyasztás relatív csökkenésével együtt; — a terv azzal számol, hogy 46 000-re 1 növekszik a foglalkoztatottak száma, ebből 24 ezer 300 személy az iparban és az építőiparban, 23 300 személy pedig a harmadik szférában lép munkába. A kormány a terv alapvető programcéljának tekinti a hazai piac áruellátásának megjavítását, mivel itt az 1968-as — 1969-es években nagy aránytalanság alakult ki elsősorban a nominál bérek rohamos növekedése következtében, amit nem támasztott alá a munkatermelékenység, az árutermelés és a szolgáltatások arányos fejlődése. A vásárlóerő és az árukínálat közötti feszültség mérséklésére irányuló intézkedésekkel összhangban a lakosság pénzbevételének lassúbb növekedésével számolnak; ez elsősorban a szociális juttatásokból származó jövedelemre és fizetésekre vonatkozik. A kormány arra vezeti a gazdasági szervezeteket, hogy az átlagkeresetek növekedése ne haladja meg a 2,7 százalékot. E célból bevezetik az úgynevezett regulációs kötelező kapcsolatot a fizetések és a teljesítmények növekedése között, s megszigorítják a fizetések .alakulásának rendszeres ellenőrzését. 1970-ben nem módosítják központilag a kiskereskedelmi árakat. Tekintettel a népgazdaságunk lehetőségeire, a szövetségi és a szlovák kormány programnyilatkozatában leszögezett szociális politika elveinek csak bizonyos részét valósíthatjuk meg a jövő évben. Elsősorban a legidőszerűbb problémákat oldjuk meg: — 1970. július 1-től a dolgozó két és többgyermekes nők számára meghosszabbítjuk az anyasági szabadságot; a gyermek egyéves koráig havi 500 korona járulékot, két gyereknél 700 koronát, három és több gyereknél 900 koronát kapnak; — 1970. október 1-től emelik az olyan személyek nyugdíját, akik számára ez az egyedüli megélhetési forrás; így a legalacsonyabb nyugdíjat, a havi 445 koronát 500 koronára emelik és a házaspároknál a havi 750 koronát 850 koronára; — a kormány a lakosság életszínvonala emelése elválaszthatatlan részének tartja a lakásépítési program következetes megvalósítását: 1970-ben 21720 lakást fejeznek be és 13 500 lafcást a családi házakban; egyúttal előkészítik és megkezdik 23 280 lakás építését. Az árualap kedvezőtlen helyzete megköveteli, hogy 1970ben szabályozzuk a kölcsönök nyújtását. Ez azonban nem vonatkozik a lakásépítés céljaira nyújtandó kölcsönökre. A tervezett vásárlóalap létesítése megköveteli, hogy biztosítsuk a kiskereskedelmi forgalom • 6,7 százalékos emelkedését. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya tekintettel a lakosság szükségleteinek kielégítése terén mutatkozó hiányosságokra, több intézkedést fogadott el annak biztosítására, hogy a piaci alapot a hazai termelésből és behozatalból is jobban lássák el. Egyúttal meghatározta a termelők, szállítók számára a kötelező minimális szállítmányokat. A terv a társadalmi fogyasztás terén elsősorban a lakosság műveltségi és kulturális színvonala emelésének további biztosítására és az egészségügyi gondoskodás megjavításához szükséges feltételek kialakítására összpontosul. Az iskolaügy területén 1969-hez viszonyítva 2,8 százalékkal növekszik a másodfokú iskolák új tanulóinák száma (a 39 124 felvett tanulóról 40 200-ra). A következő iskolaévben 10150 új hallgatót vesznek fel a főiskolákra. A gyermekekről és az ifjúságról való iskolán kívüli gondoskodás terén fokozott feladatok várnak ránk. Az óvodások száma 4 százalékkal, a napköziben étkező diákok száma 4,4 százalékkal, a napközikbe és klubokba járó tanulók száma 8,9 százalékkal, a gyermekotthonok neveltjeinek ' száma 20,30 százalékkal emelkedik. Az egészségügy biztosítja, hogy az egészségügyi intézményekben 1,2 százalékkal emelkedjék a kórházi ágyak száma. 1970-ben két új kórházat adnak át rendeltetésének, a malackyi kórházat és a Kelet-szlovákiai Vasmű üzemi kórházát. Az egészségügyben jövőre 444 új orvos kezd dolgozni. A terv kitűzi a rendelőintézetek fejlesztésének és korszerűsítésének feladatát. A rendelőintézetekben 414-el emelik az orvosok számát. Míg 1969-ben 10 ezer lakosra 11,4 orvos jutott, 1970ben már 12,3 fog jutni. Az életszínvonal emelése szempontjából a tervet úgy kell megítélnünk, hogy arányban áll a népgazdaság lehetőségeivel, valamint azokkal a feladatokkal, melyeket a következő években kell megoldanunk. A beruházási építkezések terén a kormány a jelenlegi hiányosságok enyhítése érdekében intézkedést hozott elsősorban az új építkezések központi szabályozásának és tervezésének megszilárdítására. A terv számol az ütem lelassításával és a beruházások számának enyhe csökkenésével, és figyelmét arra fordítja, hogy a beruházási eszközöket a már megkezdett építkezésekre és ezek gyors befejezésére összpontosítsák. A gazdaságpolitika alapelveivel összhangban az 1970. évi terv 27,4 milliárd korona beruházást irányoz elő. A beruházási építkezések struktúrájában elsősorban a terciális szektort erősítik meg, azaz, a lakásépítést. A komplex lakásépítésben 26,5 százalékkal emelik a feladatokat. Egyidejűleg növelik a beruházásokat az ipar legfontosabb ágazataiban, így a tüzelőanyag* és energetikai alapban, valamint a lakásépítkezést és a piaci alapot biztosító ágazatokban. A terv kulcsfontosságú problémája a megkezdett építkezések száma. 1969-ben a létesítmények megkésett átadása, az új építkezések nagy száma, valamint a költségvetési árak emelése miatt nem érték e) a kitűzött feladatokat a megkezdett építkezések számának csökkentésében, sőt ellenkezőleg számuk emelkedett. Az adott helyzetben ma nem tudjuk meghatározni az egyes ágazatok számára a megkezdett építkezések költségvetési eszközeinek limitjét 1970-re. A kormány úgy döntött, hogy 1970. február végéig felülvizsgálja a megkezdett építkezéseket, és ennek alapján határozza csak meg az új építkezések számát. Ez az intézkedés nem vonatkozik a tüzelőanyag- és energetikai alap meghatározott építkezéseire, valamint azokra az építkezésekre, amelyek a belföldi piac hiányosságait oldják meg, az építőanyagokat gyártó üzemekre és az egész lakásépítésre. Azzal számolnak, hogy 1970ben és a további években külön engedélyt kell majd kérni az építkezések megkezdéséhez. Az intézkedés célja, hogy közvetlenül az építkezés megkezdése előtt ellenőrizzék és biztosítsák azokat a feltételeket, amelyektől az építkezés függ, valamint a többi körülményt, amely lehetővé teszi, hogy az építkezést a leghatékonyabb módon, a legrövidebb időn belül befejezzék. A kormány kötelezően meghatározta azoknak az elsőrendű fontosságú építkezéseknek listáját, melyeket 1970-ben helyeznek üzembe. A vegyipar, textilipar, üvegipar és élelmiszeripar döntő fontosságú építkezései ezek, melyek jelentősen hozzájárulnak majd a hazai piac ellátásához. A kormány intézkedést fogadott el, mely szerint 1970. március 15-ig kidolgozzák azoknak az új építkezéseknek a listáját, melyek több mint 1,5 milliárd korona beruházással épülnek, és megszabta, hogy a listán szereplő építkezéseken kívül mást nem engedélyezhetnek. A külkereskedelemben az 1970 évi terv, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedések elsősorban a negatív fejlődési irányzatok lelassítására irányulnak. így az elkövetkező évek során meg kell teremtenünk a feltételeket a külkereskedelmi kapcsolatok fokozatos konszolidálásához, valamint a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeinek hatékonyabb kihasználásához. Ez megköveteli, hogy jelentősen emeljük a kivitelt, ugyanakkor szigorú takarékossági politikát folytatva korlátozzuk a behozatalt. Az elmúlt évhez viszonyítva jelentős változásokról van szó, melyek célja, hogy a terv ezen a területen is betöltse az alapvető irányító eszköz szerepét. A behozatal növekedése tervezett ütemének betartása egyrészt azt feltételezi, hogy biztosítjuk az alapvető nyersanyagokat az ipar számára, az alapvető élelmiszereket és egyes behozatali cikkeket a hazai piac számára, melyeket a terv kötelező feladatjaként a szocialista országokból hozunk be, másrészt viszont a többi behozatalt, elsősorban a gépek és berendezések, valamint a hazai piacon nem hiánycikknek számító élelmiszerek behozatalát illetően nagyon szigorú takarékossági politikára van szükség. Ami a kapitalista országokból való behozatalt illeti, devizaszabályozás keretében meghatározták a legfontosabb cikkeket, és a kapitalista országokból való behozatal többi részét csak 1969 kiértékelése után ez év január végén határozzák meg. A terv szerint a Szlovák Szocialista Köztársaság kivitele a kapitalista országokba 1,1 százalékkal, a szocialista országokba pedig 13,4 százalékkal emelkedik. Az anyagi termelés ágazataiban a terv az ipari termelés aránylag gyors fejlődését irányozza elő. Az ipari árutermelés tervezett 9,4 százalékos emelkedését több megkezdett létesítmény befejezése feltételezi, elsősorban a kohászatban, a vegyiparban, a közszükségleti iparban, valamint egyes nyersanyagellátási problémák megoldása. A terv a villanyenergiatermelés 16.2 százalékos, a kohászati termelés 12,7 százalékos, a hengereltáru gyártásának 16,4 százalékos emelését és az acéldrótok gyártásának 13,8 százalékos emelését irányozza elő. A vegyipari termelés 15,2 százalékkal emelkedik; elsősorban a műanyaggyártás, valamint a cellulóz- és papírgyártás növekszik. A nitrogénes műtrágyák gyártása 37,6 százalékkal, a foszforos műtrágyáké 18 százalékkal és a kálium tartalmú műtrágyáké 83,2 százalékkal emelkedik. A terv szerint a közszükségleti iparban a termelés 9,3 százalékkal emelkedik: az üvegiparban 32 százalékkal, a faiparban 7,7 százalékkal, a textiliparban 4 százalékkal, a cipőgyártás 3,3 százalékkal, a ruházati cikkek gyártása 6,8 százalékkal. A gépiparban a termelés 9,5 százalékkal emelkedik. Elsősorban több építkezési és útépítő gépet, egészségügyi berendezést, megmunkáló gépet, tévéés rádiókészüléket, valamint telefon- és távösszeköttetési berendezést gyártunk. A mezőgazdasági termelés a terv szerint 1,6 százalékkal emelkedik. A piacra szállított mezőgazdasági termékek gyártását 3,9 százalékkal emeljük. A növényi és az állattenyésztési termelés terén is a belterjes gazdálkodás elérésére fordítjuk a figyelmet. A növénytermesztésben a terv a hektárhozamok növelésével számol; a műtrágyák használatát hektáronként 142,4 kilogrammról 168,5 kilogrammra emeljük és nagy termőképességű vetőmagokat alkalmazunk. Tovább javul a földalap, 26 ezer hektár öntözött területet és 13 ezer hektár lecsapolt területet adnak át a mezőgazdaságnak. Az állattenyésztés tervezett növelésének* feltétele a takarmányok tápösszetételének megjavítása. Az élelmiszeriparban az össztermelés 4,9 százalékkal emelkedik, elsősorban a konzervgyárakban, a tej- és húsfeldolgozó üzemekben. A termelés tervezett növelése lehetővé teszi, hogy 4,7 százalékkal több árut kapjon a kiskereskedelem. 1970-ben több új élelmiszeripari tizemben kezdik meg a termelést, de ezzel csak részben járulnak hozzá a mezőgazdaság termelési lehetőségei, valamint a termékek ipari feldolgozásának szükséglete közti feszültség megoldásához. Üzembe helyeznek Iglón és Korponán tejfeldolgozó üzemet, Érsekújváron tejszárító üzemet, Nyitrán mezőgazdasági kombinátot, Kassán húsfeldolgozó kombinátot, Tőketerebesen konzervgyárat és más üzemegységeket. Az erdőgazdálkodás terén 1970-ben a tűlevelű fa kitermelése kissé túlhaladja a kívánt mennyiséget a feldolgozó ágazatok nagy követelései miatt és annak következtében, hogy a fafeldolgozó ipar nem használja fel kellő mértékben a lomblevelű fákat. A vízgazdálkodás terén tovább épül a víz- és csatornahálózat. 1970 végén 1831,4 ezer személy lesz rákapcsolva a vízvezeték-hálózatra, és 1267,8 ezer személy a csatornahálózatra. E feladatok teljesítését beruházási akciók feltételezik, melyeket még 1970-ben át is kell adni. A nagyobb akciók közül említsük meg a trencsénl vízvezetékhálózat, a somorjai és surányi vízvezeték-hálózat építését, a kassai vízvezeték-hálózat újjáépítését, Bratislava—Dúbravka, Gúta -Losonc csatornázását, az eperjesi, poprádi és tőketerebesi csatornahálózat újjáépítését stb. Az építkezés terén figyelembe véve a lehetőségeket — különösen az anyagi és munkaerőlehetőségeket — a munkálatok 6,9 százalékos növekedését irányozza elő a terv. Csaknem az egész növekedés a lakásépítésre összpontosul, miközben kisebb mértékben növekednek a javítások kapacitásai. Az építőipari termelés fejlesztésének igényességét az indokolja. hogy az egész növekedésből 83,8 százalékot a komplex lakásépítésre fordítunk. A szlovák építővállalatok a Cseh Szocialista Köztársaságban is dolgoznak. így pl. segítenek Prága építésében, ahol 776 lakást fejeznek be és 400 új lakás építését kezdik meg. A közlekedésben a terv figyelembe veszi a népgazdaság szállítási szükségleteit, miközben elsősorban a tehergépkocsival és vízi úton szállított áru menynyisége növekszik. A vasúti szállításban az árumennyiség 1,6 százalékkal emelkedik, minek következtében a vasúti szállítás összteljesítménye 28,1 százalékról 26,8-ra csökken. A vasúti teherszállítás növekedését megszabja a vasúti berendezések kapacitása, melyeket egyes szakaszokon ma maximálisan kihasználunk. A vasúti szállítás funkciójának jobb teljesítése érdekében biztosítanunk kell a vasúti kapacitások építésének fejlesztését, valamint lényegesen meg kell javítanunk az államvasutaknál az irányító és szervező tevékenységet. A posta és távösszeköttetés feladata a telefonhálózat bővítése és a telefonközpontok automatizálása. A terv szerint 37 ezer új telefonelőfizető kap készüléket, így 1970 végén már 10,4 készülék jut majd száz lakosra. Folytatják a televízió első programja adóhálózatának kiépítését és megkezdik a második tévéprogram adóállomásainak építését. Bratislava területén biztosítják a második televíziós program és a színes tévéadás kísérleti adását, valamint a színes tévéközvetítést a Magas-Tátrában megrendezendő sívilágbajnokságról. A kerületi nemzeti bizottságok megszüntetése után aránylag rövid idő alatt sikerült kidolgozni a kerületi elrendezés tervét a járási nemzeti bizottságok alapján. Ehhez hozzájárult az illetékes szervek szoros együttműködése a járási nemzeti bizottságokkal, a terv kidolgozása bonyolult körülményei iránt tanúsított megértés. A terv a nemzeti bizottságok területén a beruházások mérsékeltebb ütemét irányozza elő. A nemzeti bizottságok által irányított üzemekben 10 ezerrel fog emelkedni az alkalmazottak száma. A terv külön figyelmet szentel a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya 76/1968. számú határozata alapján kiválasztott járások fejlesztésének, valamint Bratislava, a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosa problémájára. A kormány a terv jóváhagyásával párhuzamosan intézkedéseket fogadott el a tervteljesítés biztosítására és meghatározta a terv további kidolgozásának módját. A terv további kidolgozását az egyes minisztériumok, központi szervek és a járási nemzeti bizottságok 1970. január 15ig fejezik be. Az illetékes minisztériumok az állami terv jóváhagyása után 50 napon belül jegyzőkönyveket írnak alá a vállalatokkal a népgazdasági terv által előirányzott jóváhagyott feladatok teljesítésére. A kormány az állami terv, valamint a vállalatokkal kötött jegyzőkönyvek teljesítésének biztosítása érdekében elrendelte, hogy a gazdaságirányítási szervek ellenőrző tevékenysége keretében rendszeresen figyeJemmel kísérjék és értékeljék az eredményeket. A feladatok teljesítése feltételezi a vállalatok gazdasági eredményétől függő jutalmak és osztalékok meghatározását. 1970 döntő fontosságú az ötödik ötéves terv gazdasági fejlesztésének megkezdésében. Az ez évi feladatok teljesítése megteremti az alapot a népgazdaság konszolidálásához és a dolgozók életszínvonalának további emeléséhez. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya tudatában annak, hogy felelős a szlovákiai gazdasági és társadalmi élet fejlődéséért, bizalommal fordul a vezető gazdasági dolgozókhoz, mesterekhez, technikusokhoz, munkásokhoz, földművesekhez és a többi dolgozóhoz, s felhívja őket, törekedjenek az irányítás szervezésének megjavítására, a termelés minőségének és hatékonyságának növelésére, továbbá jó gazdasági eredmények elérésére. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának meggyőződése, hogy Szlovákiában a CSKP Központi Bizottsága szeptemberi plénumának felhívása értelmében minden munkahelyen tovább fejlődik a dolgozók kezdeményezése a tervfeladatok teljesítése érdekében. Ez lesz a legmeggyőzőbb bizonyítéka annak, hogy támogatják a CSKP politikáját és ezzel hozzájárulnak legméltóbban a felszabadulás 25. évfordulójának megünnepléséhez. 1970. I 7.