Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-15 / 12. szám, csütörtök

McCARTHY BORÚLÁTÓ Szórványos harcok Dél-Vietnamban Saigon — A hírügynökségek csak szórványos harci tevé­kenységet jelentenek a dél-viet­nami hadszínterekről.. A szabadságharcosok tüzér­ségi előkészítés után megtá­madtak egy megerősített állást Saigontól 112 kilométernyire. Tüzérségük egyébként kedden éjszaka és szerdán hajnalban öt dél-vietnami katonai célpont ellen intézett támadást. B—52-es amerikai bombázók öt hullámban hajtottak végre támadásokat Saigontól északra, a kambodzsai határ mentén. Párizs — Eugene McCarthy szenátor kedden délután hosszú beszélgetést folytatott Xuan Thuyjál, a VDK párizsban tár­gyaló küldöttségének vezetőjé­vel. A kiadott közlemény meg­állapítja, hogy a barátságos és nyílt légkörben lefolytatott beszélgetés keretében tájékoz­tatták az amerikai szenátort a vietnami helyzetről és a párizsi tárgyalások alakulásáról. Xuan Thuy a megbeszéléseken rámu­tatott, hogy a Nixon-kormány­zat politikája, amely a háború „vietnamizálására" irányul, csupán az ellenségeskedések elhúzódásához vezethet. Ha az amerikai kormány nem változ­tatja meg vietnami politikáját, a vietnami nép folytatni fogja a harcot az igazságos béke és a függetlenség elérése érdeké­ben. A laoszi háború veszedelmes eszkalációja A vietnami háború árnyéka mögött szinte szemlátomást / • növekszik egy másik, a laoszi háború árnyéka. 12 000 ameri­kai „tanácsadó" most 70 000 fő­nyi katonát irányít. Ha ezt összehasonlítjuk a vietnami háború kezdeti szakaszával, ak­kor azt látjuk, hogy abban az időben a saigoni rendszer 40 katonájára jutott egy amerikai tanácsadó, Laoszban viszont minden 5 katonára egy ameri­kai „tanácsadó" jut. Az amerikai légierőnek azt a részét, amely a VDK rendsze­res bombázásának megszünteté­sével felszabadult, most vagy délen, vagy Laoszban vetik be, beleértve a B—52-eseket is. A Laosz feletti bevetések száma jelenleg meghaladja a napi 500-at, ami több, mint a VDK elleni légiháború csúcspontján volt. A jelenleg Laoszban működő amerikaiak egy része már köz­vetlenül a csapatoknál végzi irányító munkáját, ők határoz­zák meg a kiképzést, a szerve­zést és a személyi beosztáso­kat. A laoszi háborúnak három fő kiképzési bázisa van: egy a szomszédos Thaiföldön, egy ja­pánban és egy magában az Egyesült Államokban. Mindezt azért tehetik, mert Souvanna Phouma miniszterelnök — bé­kés tárgyalási szándékainak hangoztatása ellenére — cini­kusan fedezi az amerikai beha­tolást. TSIRANANA, a Malgas Köz­társaság elnöke, aki január 9-e óla Franciaországban tartózko­dik, tegnap Párizsban Pompi­dou elnökkel tárgyalt. Szato új kormányt alakít Tokió — A japán parlament szerdán délután ismét Eiszáku Szatót bízta meg az új kor­mány megalakításával. Szato, akinek liberális demokrata pártja a nemrégiben megtartott választásokon a 486 parlamen­ti mandátum közül 300-at szer­zett meg, kedden benyújtotta kormányának lemondását, hogy a szokásoknak megfelelően le­hetővé tegye az új kabinet megalakítását. A szerda délu­táni parlamenti ülésen Szato 481 szavazatból 297-et kapott. Szato, aki 1964 novembere óta van hatalmon, most har­madízben alakít kormányt. A legfrissebb jelentések sze rint Szato bemutatta új kormá­nyát Hirohito császárnak, amely­ben a várakozásnak megfelelő­en nem került sor lényegesebb változásokra. Bírósági komédia London — Antoniosz Amba­tielosz, a görög diktatúra ellen küzdő hazafias front egyik külföldi képviselője kedden Londonban sajtóértekezleten közölte, hogy a görög hatósá­gok letartóztatási parancsot adtak ki ellene. Azzal vádolják, hogy 1968, májusától — amikor Angliába érkezett — 1968 decemberéig „nemzetellenes" tevékenységet folytatott. A görög tengerészek ismert vezetője derűsen biztosította az újságírókat, hogy bármi is legyen a hadbíróság ítélete, te­vékenységét töretlenül folytat­ni fogja a görög nép érdeké­ben. néhány sorban HERVE ALPHAND, a francia külügyminisztérium főtitkára négynapos látogatásra Moszk­vába utazott. Alphand a külügy­minisztérium meghívására a két ország kapcsolatairól, valamint egyes nemzetközi kérdésekről fog tárgyalni. Valószínűlég Gtomikóval is találkozik. A JAPÁN—SZOVJET Baráti Társaság, valamint 30 japán kiadóvállalat kiállítást rende­zett Lenin születése 100. évfor­dulójának alkalmából. A kiállí­táson könyveket, fényképeket és bélyegeket mutattak be. RÓMÁBAN tegnap megkezdő­dött az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága és Közpon­ti Ellenőrző Bizottságának együttes ülése. Az ülésen Pec­chioli tartott beszámolót a párt fejlődéséről, Rino Serri pedig a kommunista ifjúsági szövet­ségről. AZ AUSZTRÁLIAI parlament előtt tegnap több ezer tüntető fogadta Agnew amerikai alel­nököt, aki látogatást tett az ausztráliai kormány tagjainál. Az amerikai háború ellen tün­tető tömeg és a rendőrség kö­zött összetűzésre került sor. Ti­zenkét személyt őrizetbe vettek. A DZENIK LUDOWY a kínai és az amerikai nagykövetek varsói találkozójával kapcsolat­ban azt írja, hogy Tajvan kér­dése továbbra is befolyással lesz a kínai—amerikai kapcso­latokra. A NYUGAT-BERLINBEN állo­másozó amerikai csapatok há­romnapos hadgyakorlaton vesz­nek részt. Amerikai források szerint a hadgyakorlatot a nor­mális kiképzés keretében való­sítják meg. ISZLAMABADBAN lengyel­pakisztáni kereskedelmi tárgya­lások befejeztével aláírták a két ország 1970. évi árucsere­forgalmi megállapodását. A jegyzőkönyv szerint a két or­szág áruforgalma 15 százalék­kal emelkedik. TIZENHÁROM jelentős brazí­liai, chilei, kolumbiai, ecuadori, mexikói, perui és venezuelai lap közös hírügynökséget alapí­tott Agencia Informativa Latino­americana néven. Az új hírügy­nökség rövidített nevét — La­tin — fogja használni. ROMÁBAN január 22-én ta­lálkoznak a mocambique-i, az angolai, a portugál-guineai, a namíbiai, a dél-afrikai és a rho­desiai nemzeti felszabadító szervezetek képviselői, hogy előkészítsék azt a nemzetközi értekezletet, melynek célja, hogy megnyerjék a világközvé­leményt a gyarmati rendszer el­len folytatott harcuk támogatá­sára. Wilson Moszkvába utazik? London — Lehetséges, hogy Harold Wilson brit miniszterel­nök tavasszal Moszkvába láto­gat, hogy a szovjet vezetőkkel nemzetközi politikai kérdések­ről, európai problémákról és a kétoldalú kapcsolatokról tár­gyaljon. Wilson arra törekszik, hogy a látogatásra hamarosan sor kerüljön, január 27-re és 28-ra tervezett washingtoni út­ja után. Diplomáciai körök véleménye szerint Wilson nagy érdeklő­dést tanúsít a moszkvai látoga­tás iránt, mivel ez választási stratégiájának részét alkotja. Brit elképzelések szerint a moszkvai megbeszélések folya­mán napirendre kerül az euró­pai feszültség általános csök­kentésének, valamint az euró­pai biztonsági értekezletnek a kérdése, amelyhez Nagy-Britan­nia eddig aránylag elutasító ál­láspontot foglal el. Megvitat­nák továbbá a vietnami és a közel-keleti helyzetet is. Francia—román gazdasági együttműködés Párizs — A „Les Echos" cí­mű párizsi lap tegnapi száma foglalkozik a francia—román gazdasági együttműködés 1970 —1974-es évekre megkötött egyezményével. Tervbe vették a Romániában Megbüntették a Spiegel szerkesztőjét München — Egy müncheni bíróság 250 000 márka pénzbün­tetésre ítélte Rudolf Augsteint, a Spiegel szerkesztőjét, mert nem volt hajlandó visszavonni a lapjában korábban megjelen­tetett vádakat Franz josef Strauss CSU-vezető ellen. Augstein az elmúlt évben 25 ezer márka kártérítést fizetett a sértettnek. A hetyreigazítási végzésre azonban nem került sor, s ezért a lapot a múlt év­ben újabb 10 000 márka pénz­büntetésre kötelezték. Konyev marsall a „Visztula—Odera— Neisse" hadműveletről Moszkva — Ivan Konyev mar­sall a moszkvai Pravda szerdai számában megemlékezik a „Visztula—Odera—Neisse" had­műveletről, amellyel 1945 ja­nuárjában megkezdődött a II. világháború befejező szakasza. A marsall felhívja a figyel­met a történelemhamisítás gyakran tapasztalható eseteire a nyugati történetírásban. E. Kennedy ellenjelöltje? Boston — fosiah A. Spaul­ding, a republikánusok Massa­chusetts állambeli volt vezető személyisége kedden közölte, hogy szándékában van jelöltet­ni magát az amerikai szenátusi választásokon. Jelenleg Eduard Kennedy tölti be ezt a tisztsé­get. > LU — J tt < t/l KALEIDOSZKÓP ÜEB 1970. I. 15. Míg nekünk még különféle, gyakran nagyon Indokolt fenn­tartásaink vannak a tervekkel és tervezéssel szemben, a nyu­gatnémet gazdaságban a terve­zés mind komolyabb tényezővé válik. Természetesen nem ne­vezik gazdasági tervnek, nem iktatják törvénybe, de sokkal alaposabban terveznek, mint ná­lunk. Még ma is düh fog el, ha visszagondolok, hogy ná­lunk mennyire elátkozták és el­vetették a tervezést, holott a kapitalista országokban rend­szeresen fejlesztik. Nem vagyok tervezési szak­értő és ezért csak megközelí­tőleg merem állítani, hogy az NSZK-ban a tervezés távlati jellegű, s az, amit mi operatív tervnek neveznénk, itt nagyon alapos statisztikák alapján ké­szül, melyek nagyon fontos ve­zérfonalul szolgálnak az érde­kelteknek. Példák egész sorát említhet­ném, archívumomban több ezer oldalas különféle elemzések ta­lálhatók, melyek megmutatják, mi a helyzet és valószínűleg milyen lesz a helyzet különféle gazdasági ágakban. Legutóbb egy kétszáz oldalas könyvet kaptunk, amelyben számos köz­gazdász az 1969. évi gazdasági helyzetet elemzi és előrejelzi 3. Tervezés az 1970. évi fejlődést. Termé­szetesen, minden vállalkozó mondhatná, hogy a közgazdász urak tehetnek neki egy szíves­séget. Még sem mondják ezt, mert éppen a közgazdászok elemzése alapján tudják, mit és hogyan tervezzenek. Sőt, a nagyvállalatoknak saját terve­ző stábjaik vannak, melyeket a katonai vezérkarokhoz hasonlít­hatnánk. Itt alapos és gondos munka folyik. Vagy lássunk más példát: a nyugatnémet kormány évente jelentést ad ki a gazdasági helyzetről, a mezőgazdaság ál­lapotáról, a tudományos kutatás helyzetéről, minden második év­ben beszámol a térrendezésről. Minden egyes jelentés egy vas­tag könyv, több száz oldalas kiadvány tízezres számadatok­kal. Műutak és távolsági útvo­nalak konkrét építési tervéről nem is beszélek, mert ez nem csupán tervezési ügy, hanem na­gyon hatásos politikai propa­gandaeszköz is. Nyugat-Német­országban a legnépszerűbb poli­tikus az, aki utakat épít. A legkonkrétabban a nyugat­német pénzügyet tervezik. Tör­vényben előírt kötelesség az ún. középarányos pénzügyi ter­vezés. Amikor a kormány elő­terjeszti az 1970. évi költség vetés javaslatát, egyidejűleg fel kell becsülnie, hogyan fognak alakulni az állami pénzügyek 1973-ig. Az 1969. pénzügyi év­ben a katonai kiadások 18 mil­liárd 800 millió márkát tettek ki, az idén 19 milliárd 800 mil­lió, jövőre 20 milliárd 400 mil­lió, 1972-ben pedig 21 milliárd márkára becsülik e kiadásokat. A pénzügyi tervezésben nem azért szemeltem ki a katonai kiadásokat, hogy valamilyen politikai irányzat bizonyítására éljek velük, hanem csupán azért, mert nemrégen a cseh­szlovák állami költségvetés vi­tájáról olvastam a nyugatnémet lapokban, melyek csupán kato­nai kiadásokat emlegettek. Most tehát visszavágok nekik. A nyugatnémet gazdaságügyi minisztérium nagyon alapos statisztikákkal befolyásolja, de csakis befolyásolja és nem irá­nyítja az ipari termelést. Ha­vonta jelentést adnak ki a gaz­dasági helyzetről, negyedéven­kint pedig még átfogóbb beszá­moló jelenik meg. A tervtelje­sítéssel kapcsolatos hazai jelen­téseink ehhez képest úgy feste­nek, mint stílusgyakorlat egy klasszikus regényhez hasonlít­va. Kezemben van a gazdaság­ügyi minisztérium első három­negyedévi jelentése. December elején zárták le. Hetven nagy­formátumú oldalon 24 diagra­mot és 25 oldalnyi pontos sta­tisztikai adatot tartalmaz. At tekintést nyújt az általános ter­melésről és az egyes ágakról, a hazai és külföldi megrende­lések számáról, sőt, még az ér tékpapírtőzsde alakulásáról is. A külkereskedelmi áttekintés sem hiányzik, mert az jelenleg a nyugatnémet gazdaság legfon tosabb tényezője. A minisztérium körülbelül csak ilyen következtetéseket von le: „Az ipari termelés ugyan a harmadik negyedévben valamivel gyorsabban fejlődött, de nem biztos, hogy a továb biakban is éppen olyan gyorsan nőhet. A nagy beruházásokkal párhuzamosan ugyan állandóan nagyobbodik a kínálat, az új berendezés optimális kihaszná­lását azonban főként a szak­munkáshiány gátolja". Biztos, hogy ez nem a szó szo­ros értelmében vett tervezés, de a gazdaságügyi miniszté­rium jelentései lényegesen be folyásolják a gazdasági fejlő dést, amelyre még nagyobb befolyással vannak a tervezett pénzügyek. Kari Schiller gaz daságiigyi miniszter sem neve­zi ezt tervezésnek, hanem „cél­előrevetítésről" beszél. lévő államosított Renault-gyá­rak tevékenységének további bővítését. Az eredeti 1966-os évi egyezmény alapján a Reanult­gyárnak 40 000 személygépko­csi előállítására képes gyárat kellett építenie. Most az egyez­mény kibővítésének kérdéseivel foglalkoznak. Scinteia szerdai száma közli Valery Giscard d'Estaing fran­cia gazdaságügyi és pénzügymi­niszter nyilatkozatát a francia —román és a többi szocialista országgal kialakítható gazdasá­gi együttműködésről. A francia államférfi szerint szorgalmazni kell a kezdemé­nyezést a különböző társadalmi rendszerű országok közti gaz­dasági együttműködés terén. SZÉLJEGYZETÜNK BŰVÖS KAPSZULA? Vannak még szerencsés em­berek! ... Mert kinek ne fájna manap­ság a foga egy kis holdporra. Nos, ha az illető nem éppen Amerika-barát politikát folyta­tó ázsiai államférfi, nehezen jut hozzá. Nixon elnök ugyanis múlt esztendei ázsiai körútja során, amely különben egybeesett az első amerikai holdutazással, ígéretet tett: alkalomadtán ajándékkal kedveskedik majd szövetségeseinek. Tény, hogy azóta megnövekedett az Egye­sült Államok holdpor-készlete, s Agnew alelnök, teljesítve az elnöki ígéretet, sorra járva az ázsiai csatlósokat, mindenütt átnyújt egy öt milllgramnyi holdport tartalmazó kapszulát. Más kérdés viszont, vajon mit szimbolizál Nixon ajándé­ka? Agnew szerint, aki az el­nök „új" ázsiai politikáját ma­gyarázandó rója a szövetséges államfői paloták küszöbét, nyilván azt, hogy a Fehér Ház gazdája az az ember, aki állja a szavát. Íme, a holdpor is megérke­zett! ... Meg. Mégpedig különleges csomagolásban. Igaz, hogy ke­véske, alig pár szem, de még mindig több, mint ami a Nixon ígéreteit tartalmazó alelnöki táskából előkerül. Sőt, úgy tű­nik, hogy ez utóbbinak a pako­lása is silány, ami miatt bőven szórja „áldását" a kormánypár­ti sajtó a Fehér Ház „kisfönö­kének" fejére, mondván, hogy nem eléggé „tapintatosan", „kevés diplomáciai érzékkel" ismerteti Nixon programját a „szövetségesekkel." jóllehet, a sajtónak igaza van. Hát istenem, nincsen min­denkinek diplomáciai érzé­ke!... Ámbár nem éppen szív­derítő feladat lehet egy olyan programot megmagyarázni, amely szerint a kecskének is jól kell laknia és a káposztá­nak is meg kell maradnia. A Fehér Ház viszont így szeret­né, illetve nem szeretne nagyon mélyen az erszénybe nyúlni, nem szólva arról, hogy az ázsiai csendőrszerep is egyre kellemetlenebb következmé­nyekkel jár. Vigyáznák Ázsiára az ázsiaiak, de azért maradja­nak az Egyesült Államok szófo­gadó csatlósai. Szó se róla, hatásos diplomáciai pirula — kár, hogy nehéz bevenni. így azután nem csoda, hogy a kapszula öt milligramnyi tar­talma kevésnek bizonyul... ke­vésnek arra, hogy port hintse­nek vele a szóban forgó or­szágok szemébe, jóllehet a holdpor alkalmasabb hasonló célokra, rossz emlékeket idéz. A porral már Johnson is meg­járta! ... Bár ő egészen közön­séges „fôldporť' használt, vi­szont az ázsiai országoknak adott ígéretei szintén a hold­ban maradtak. BALOGH P. IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom