Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-11 / 291. szám, csütörtök

SZÜLŐ K, NEVELŐK FÓRUMA A közösségi szellem kialakítása Az ember társas lénjv ebből következik, hogy életében nagy jelentősége van a társadalmi környezethez fűződő kapcsolatainak. A nevelés legfontosabb feladata a közösség, a közösségi szellem és a közösségi érzelmek kialakítása, formálása, s az ennek érdekében végzett közös tevékenység megszervezése. E feladatok fontosságát társadalmunk jellege indokolja. A közösség' nevelés segít a társadalmi és az egyéni érdekek közötti ellentétek feloldásában. A közösségi nevelés kérdéseivel először N. K. Krupszkája, később pedig még behatóbban A. S Makarenko foglalkozott. Makarenko nevelői ténykedéséből számos olyan következtetést vont le, melyek még ma is érvényesek. Közismert azonban, hogy tapasztalatai — tekintve, hogy sajátos körülmények között szerezte meg őket — nem vihetők át némi módosítások nélkül iskoláink gyakorlatába. Ennek ellenére feltétlenül el kell ismerni Makarenko zsenialitását, mert csodálatot kiváltott gyakorlatában szinte teljesen azokat a módszereket alkalmazta, amelyeket a legújabb felmérések eredményei alapján ajánlanak a szakemberek. A közösség fogalma nem használható mindeji szociális csoportra. Csak olyan esetben Indokolt e megjelölés, amikor a csoportra a következő vonások jellemzők: A csoport a nagyobb közösség, a társadalom szükségleteinek megfelelő közös célok eléréséért munkálkodik. E tevékenység folyamatos és a haladás jegyében fogant. A közösségre jellemző a belső szervezettség. Tevékenységét önirányító szerv igazgatja. A közösségben kölcsönös kapcsolatrendszer alakul ki. Ezzel párhuzamosan formálódik a közvélemény, s tagjaira a közösségi vonások jellemzők. E jellemvonások közül a legfontosabbak: egymás kölcsönös tisztelete, a segítőkészség, az egymás iránt érzett felelősség, a fejlett kritika és önkritika. A tagok képesek és készek alárendelni magukat társaiknak, ugyanakkor azonban mint vezetők is megállják a helyüket. A közösség minden tagjára jellemző a fejlett becsületérzés, és készek a közösség becsületét minden körülmények között megvédeni. Az igazi szocialista kollektíva nem zárkózik el a társadalom többi közösségétől, hanem a szocialista egyesülés elve alapján kapcsolódik azokhoz. Így fokozza egységét és erejét. <\ továbbiakban a diákközösségek, illetve közösségi szellem kialakításának a feltételeivel foglalkozunk. A közösségi szellem kialakítása Időigényes feladat, nem oldható meg egyjk napról a másikra. Jó közösségi szellem csak olyan tanulói csoportokban alakulhat ki, melyekre a felsorolt jegyek jellemzők, továbbá, amelyekben már kialakult a fejlett kommunikációs hálózat. A csoportokon belül a tagok bizonyos dolgokat közölnek egymással azért, hogy befolyásolják egymást. Az időszerű tudattartalmak közlése rendszerint a nyelv vagy más eszközök segítségével történik. A fejlett kommunikációs hálózat kialakulásának az a feltétele, hogy a közösség (osztály 1 tagjai rendszeresen közöljék egymással, tanáraikkal (osztályfőnökükkel) gondolataikat, kérdéseket stb. tegyenek fel. A kommunikációba be kell vonni a szülőket is. Ennek megvalósítása az osztályfőnök feladata. Nem helyes, ha a közlések tartalmát leszűkítik bizonyos „megengedett" közlési tartalmakra. A közösség — és ennek keretében a közösségi szellem — kialakításában nagy jetentősége van. a múltban lejátszódó kö•Mn zös élményeknek, s az azok [Küj alapján kialakult közös emléknek, a csoporttradíciónak, a td69 hagyománynak. De nemcsak az „együttes él<11. 11. mény" átélése a fontos, hanem annak emlékezetben tartása és 5

időnkénti felelevenítése is. Erre számos nagvon jól belvált módszert ismerünk (pl. napló vezetése, anyaggyűjtés a krónikához, ünnepélyek, évfordulók, rajzok, felvételek, kiállítások rendezése stb.). A közösség hagyományainak az ápolása és továbbfejlesztése fokozza a gyermekekben a nemzeti hagyományok és a múlt iránt érzett vonzódást. A közös emlékek ébrentartása és a hagyományok ápolása a jelenben megvalósított közös akciók segítségével történik. Ezeknek az akcióknak ezen kívül az a szerepe hogy a legdinamikusabban befolyásolják a csoportszellem és a közösség kialakulását. Lehetnek társas inunknnkciók és a társas érzelmi szükségletek kielégítését szolgáló közös tevékenységek (pl szinlíáz- és üzemlátogatások. tanulmányi kirándulások, tanulmányi versenyek, vetélkedők stb.) és a csoport minden tagját érdeklő szórakozási jellegű akciók. A közösséget és a közösségi szellemet formálják és erősítik a jövő felé mutató közös feladatok, célok és tervek is. A múlt közös emlékei, hagyományai, a jelen élményei, a jövő céljai és a tervek dinamizáló kölcsönhatásukkal fejlesztik a közösséget. A célok, a tervek tudatosításakor szigorúan ügyelni kell arra, hogy azok ne váljanak tartalmatlan szólamokká, kampányszerű programmá. Ezért a tudatosításnak mindig valami új elemet kell tartalmaznia. A közösségi szellem egyik legalapvetőbb vonása az, hogy a közösség mindet^ tagjának világosan kell látnia és tudatosítania, hogy a társadalom szempontjából milyen feladata van annak az iskolának, amelynek a tanulója, mit jelent az adott iskolatípusjjan szerzett bizonyítvány. mire jogosítja őt fel az iskolatípus elvégzése, s milyen érvényesülési lehetőségekkel számolhat az életben. E tekintetben a közösség elsősorban a fejlett közvélemény hangjával és a fejlett önértékelés kialakításával járulhat hozzá a közösségi — és azon belül az egyéni — célok, tervek reális megfogalmazásához és tudatosításához. A jó közösség kialakításában fontos szerepe van a közösségen belüli funkcióknak és a hozzájuk kapcsolódó szerepkörök kialakulásának. A közösség fejlettségi szintjét bizonyítja az, ha ezek a szerepkörök, funkciók az adott közösség reális szükségleteinek a betöltését szolgálják és a közösségben a munkamegosztás alapján a funkcióval járó feladatokat simán, noszogatás nélkül teljesítik a megbízottak. Minél differenciáltabb a munkamegosztás és minél zökkenőmentesebb a szerepkörökkel járó feladatok teljesítése, annál fejlettebb az adott közösség. Jó közösség megfelelő vitaszínvonal nélkül szinte elképzelhetetlen. A viták során alakul kl a közvélemény, a csoportban uralkodó értekrendszer, a meggyőződés stb. A vita szabályainak, törvényeinek a betartása, Sz önismeret, a kritikai szellem, az érvelés színvonala, mások véleményének a meghallgatása, a megtárgyalt kérdések komolysága vagy formális jellege bizonyíthatja a jó közösségi szellem fejlettségi szintjét és képet adhat arról is. mennyire fejlődött ki a nyilvánossági igény. Mindezeknek a kialakulására nagy hatással van a csoportban alkalmazott vezetési stílus. A nevelésben minden fokon a demokratikus vezetési stílus és megfelelő légkör kialakítása a legcélszerűbb. Ebben az esetben egyensúly jön létre a rend és az egyéni szabadság között, a vezetés — intenzitását tekintve — középúton halad és teret biztosít az egyéni kezdeményezésnek is. Az elmondottakban — a probléma bonyolult volta miatt — csak arra szorítkoztunk, hogy vázoljuk a közösség és ezen belül a közösségi szellem kialakításának néhány feltételét. Ezek ismerete nélkül azonban nehéz lenne eredményes munkát végezni akár az iskolában, akár más intézményben kívánjuk kialakítani a közösségi szellemet. K. D. Lenin prágai látogatásaival mór számos szerző foglalkozott, de mind a mai napig sem mondhatjuk, hogy e témát maradéktalanul feldolgozták volna. Megkíséreljük röviden összefoglalni mindazt, amit ezzel kapcsolatban sikerült megállapítani. Az első látogatás Mielőtt még az egyszer levelezését nyilvánosságra hozták, úgy vélték, hogy Lenin csak kétszer látogatott el Prágába: 1901 tavaszán és 1912 januárjában, a bolsevikok prágai konferenciájának" időszakában. Ez a konferencia nagy fordulatot jelentett az orosz szocialisták munkájában, ezután kezdett Oroszországban kifejezetten érvényesülni a marxizmus. A párt élére fiatal emberek kerültek, akik később jelentős szerepet játszottak az 1917-es forradalmi esztendőben, majd a szovjet állam építése során vezető helyekre kerültek. Miroslav Ivanov Lenin Prágában című könyvében próbálta első ízben bizonyítani, hogy Lenin már korábban, 1900 őszén volt Prágában. Bizonyítékai meggyőzőek és hasonló következtetésre jutottak azok is, akik ezzel a tematikával később foglalkoztak. Tehát Lenin első prágai látogatása 1900. szeptember 7-e és 19-e közé esik. Miért, éppen akkor? Mit jelentett ez a látogatás és milyen következményei voltak? Lenin háromévi száműzetése az 1900-as év kezdetén ért véget. Az volt a véleménye, hogy az oroszországi szocialista mozgalomnak használna, ha saját folyóirata lenne. Otthon a cári rendőrség szeme előtt ez lehetetlen volt, ezért Lenin külföldre utazott. Lipcsében megállapodott barátaival, hogy a lap neve Szikra lesz. Ezzel kapcsolatban érkezett Lenin első ízben 1900 szeptemberében Prágába. Antonín Némec jelentős szociáldemokrata funkcionárius ajánlott egy megbízható embert, aki mindenben segítségére volt Ez František Modráček volt, a Szociáldemokrata Párt nyomdászszervezetének dolgozója. Az első találkozóra, amelyen Lenin a Meyer nevet használta, Modráček így emlékezik vissza: ,,1900 nyarán a Právo lidu • szerkesztősége egy orosz elvtársat küldött hozzám, aki — mint később kiderült — a Meyer álnevet használta Ezzel az elvtárssal sok mindenről beszélgettünk, és úgy volt, hogy nálam tölti az éjszakát is. Én azonban Vršovicén laktam, a Kollár és Neruda utca sarkán, lakásom pedig olyan kicsi volt, hogy még egy szalmazsákot sem adhattam neki, ezért nem éjszakázott nálam ..." Nem állapítható meg teljes bizonyossággal, hol történt a találkozás és azt sem tudjuk, hogy Lenin akkor mennyi ideig tartózkodott Prágában. Modráčekkel történt találkozása után Lenin az Oroszországba küldött leveleiben többször írt arról, hogy Prágában telepedett le. Leírta a város szépségét és közölte címét is: Franz Modracek, Smecky 27. Prag ... Mindez azonban csal< megtévesztés volt, a hosszabb prágai letelepedéséről szóló hírrel a cári rendőrséget akarta félrevezetni, mert tudta, hogy leveleit felbontják így akarta elterelni a figyelmet valódi — müncheni — tartózkodási helyéről. Az Oroszországból érkezett postai küldeményeket Modráček Münchenbe továbbította „Meyer úrnak". „Meyer úr" viszont Modráček címére küldte az Oroszországba továbbítandó leveleket, amelyekre Modráček osztrák bélyeget ragasztott és az orosz rendőrség azt hihette, hogy a cár ellensége Prágában él. Azonban nemcsak levelek és kisebb csomagok érkeztek a prágai .„átrakódéra", hanem illegális röpiratokkal telt 35 kgos küldeménvek is . . A második látogatás Lenin második prágai látogatásáról csak kevés adat áll rendelkezésükre. Bizonyos, hogy erre 1901. február 28-a és március 3-a között került sor. Feltételezhető, hogy Lenin még a megérkezése napján eltávozott. Mi volt e látogatás oka? Az egyik az, hogy a prágai „tranzit" akadozott, a másik pedig, hogy márciusban kellett találkoznia Nagyezsda Krupszkájával Tehát az útlevéllel kapcsolatos formalitások elintézése végett Münchenből Bécsbe kellett utaznia és ebből az alkalomból Prágát is meglátogatta. Ekkor ismerkedett meg Antonín Svécenývel, a szociáldemokszálló áraival, de ugyanilyen árcsoportba tartozó szálloda több is volt. Az akkori tulajdonos fia, apja elbeszélése alapján erősítette meg a tényt. Apja ugyan nem tudta ki a vendége, de fiával később a prágai rendőrségen dolgozó ismerőse közölte. A rendőri irattárban azonban nem sikerült felfedezni a meggyőző bizonyítékot. Nagyon valószínű, hogy Lenin LENIN Prágában rata nyomdászegyesület vezetőjével. E látogatás eredményeként Lenin közölte anyjával Modráček új címét, dhová szintén érkeztek ettől az időponttól kezdve küldemények. A másik (Smečky 27) a nyomdászegyesület címe volt. Április második felében az egyesület a Myslíkov utca 1959 alá költözött. A prágai vámőrök 1901 végén elfogadták a Szikra kilencedik számát tartalmazó csomagot, és ezzel a prágai tranzit megbénult. A harmadik — utolsó — látogatás Lenin harmadik "prágai látogatása tartott a legtovább. Akkor „a bolsevikok prágai konferenciáját" vezette, amelyről már említést tettünk. 1911 novemberében Lenin elküldte munkatársát, Pjatnyickit, Antonín Nemechez, a Szociáldemokrata Párt vezetőjéhez a következő levéllel: Párizs, 1911. november 1. Tisztelt elvtárs! Nagyon lekötelezne, ha tanáccsal és tettekkel segítene a kővetkező ügyben. Pártunk szervezési tanácsa konferenciát akar összehívni, természetesen külföldön. Nem lehetne ezt a konferenciát Prágában szervezni? Számunka legfontosabb, hogy ezt az ügyet szigorúan konspirativ alapon szervezhessük. Senki, semmilyen szervezet nem tudhat róla ... Nagyon kérem tisztelt elvtárs, hogyha van némi lehetősége, segítsen és közölje annak az elvtársnak a címét, aki — beleegyezése esetén — ezt az ügyet gyakorlatilag megvalósíthatja. Az lenne a legjobb, ha az illető elvtárs értene oroszul... Pártos üdvözlettel Nyikolaj Lenin Némec a levél olvasása után nemcsak megígérte a segítséget, hanem a szavát is tartotta. Pjatnyicki látogatása után öt héttel már megjelentek Prágában a konferencia első küldöttei. A konferencia kezdetének és főleg Lenin Prágába érkezésének időpontját illetően a közelmúltból származó források adatai eltérők. A konferencia 1912. január 18-án vagy ,19-én kezdte meg a tanácskozásait és 1912. január 30-án ért véget. Lenin valószínűleg a konferencia kezdete előtt három-négy nappal érkezett Prágába. Mi az, ami Lenin ekkori tartózkodásával kapcsolatos korábbi állításokból kétséges? Pékiául J. P. Onufrijevnek az az állítása, miszerint Lenin a küldöttekkel megnézte a Nemzeti Színházban vendégszereplő orosz énekesek Onyegin előadását. B. Vyšín a prágai Lenin Múzeum külső munkatársa, a Nemzeti Színház 1912 januári programjának és Lenin prágai látogatása egyes időpontjainak tanulmányozása alapján megállapította, hogy az említett előadást a küldöttek láthatták, de nem Lenin társaságában, mivel ő akkor már elhagyta hazánk területét. Százszázalékosan bizonyított téijy, hogy Lenin a Myška-szállóban lakott. Lenin látogatásáról Emanuel Škatula írt a Právo liduban 1912-ben, és e cikk alapján öt évvel később M. Ivanov arra a következtetésre jutott, hogy Lenin a Myška-szállóban, majd a žižkovi Tatra-szállóban lakott. Bebizonyosodott, hogy a Škatula cikkében feltüntetett szobaár egyezik a Myškaa Cseh Szociáldemokrata Párt vezetőivel a Náplavní utca 8-as és a Žitná utca 36-os vagy 38-as számú házában (Hakl fodrásznál, akinek jő kapcsolatai voltak Jáchym Havlenáva), a konferencia előkészítőjével) találkozott. Lenin többször hosszú sétát is tett Prágában és megcsodálta a város műemlékeit. Bizonyosan elkísérte a már említett Havlena, aki müveit ember és munkásmozgalmunk vezető dolgozója volt. Máskor K. Taugsíg vagy J. P. Onufrijev, Lenin lakótársa volt a kísérői Emlékirataiban beszél arról, milyen kiválóan ismerte Lenin a prágai műemlékeket. A kísérők visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy Lenin járt á Károly hídon, a várban, a Kampán és Petrinen. Teljesen bizonyított Lenin látogatása a Belveder-szállóban, ahol a prágaf konferencia küldötteivel beszélgetett. Prágai tartózkodása alatt Ideje nagyrészét a Hybern utcai Népházban (ma Lenin Múzeum) töltötte. A Népház hátsó részében levő kisteremben vezette a konferencia tanácskozásait és itt vett részt a búcsúvacsorán, amelyen jelen voltak a mi munkásmozgalmunk tényezői is. J. P. Onufrijev tudósít arról, hogy Lenin nem volt megelégedve a Belveder-szállőval, mert félt az árulástól. Ezért a küldötteket illegális lakásokban helyezték el. Lenin Onufrijevet választotta lakótársul és egy cseh munkásnál laktak. Az utca és a szállásadó nevére nem tudott visszaemlékezni, és ezért Miroslav Ivanovnak minden erőfeszítése ellenére sem sikerült Leninnek ezt a prágai lakását kinyomoznia. TOVÁBBI NYOMOK Ivanov könyvét alapos kutatás előzte meg, amelybe a Večerní Praha is bekapcsolódott, de úgy látszott, hogy újat már nem lehet felfedezni. És mégis... 1965-ben levél érkezett a prágai Lenin Múzeumba és később megtalálták a levél íróját is. Azt állította, hogy 1912-ben Prágában beszélt Leninnel, aki akkor a Gyatlov álnevet használta. Azonban a múzeum dolgozói, akik Lenin életével és munkásságával foglalkoznak, ezt az álnevét nem ismerték. Miloš Jandának sikerült megállapítani, hogy az a bizonyos Gyatlov egy tanár, aki 1912-ben főiskolai hallgató volt Prágában és nála találkoztak a bolsevista eszme hívei. Krupszkája címjegyzékében megtalálta Gyatlov címét is. Ez a címjegyzék tartalmazta azok nevét, akikkel Krupszkája kapcsolatban állt, tehát akik Leninnek is barátai, vagy ismerősei voltak. így állapították meg, hogy Lenin harmadik prágai látogatása alatt egy ideig Gyatlovnál tartózkodott. Ezt Gyatlov utódai is megerősítették. Majd 1967-ben Ševčenko, Gyatlov Moszkvában élő barátja is igazolta. Végül a pontosság kedvéért közölni kell, hogy Gyatlov a Reznická utca 14-ben lakott. Lenin 1912. január 30-án utazott el Prágából. Dr. Václav Vacek, a munkásmozgalom akkori dolgozója, a későbbi polgármester, — aki a vonatjegyeket szerezte meg a küldötteknek — nem tudta, hogy a Ferenc József pályaudvarról Drezda feK utazó küldött kicsoda. Csak évek múlva ismerte fel a küldöttben Lenint. VLADIMÍR MATES