Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-09 / 289. szám, kedd

n e K 14 440 koronát, vagyis több mint nyolcezer koronával növekedett. A járási mezőgazdasági társulás is tud már néhány kézzelfogható eredményt felmutatni. Ide tartozik a baromfiüzem létrehozása, amelylyel korszerűsítették, növelték és gazdaságossá tették a tojás és a baromfihús termelését. A termelés jövőre 1968-hoz viszonyítva a kétszeresére növekedik és 9 mezőgazdasági üzemben összpontosul. Mi fékezi a fejlődést Az eredmények felsorolása mellett azt is meg kell mondani, hogy a szóban forgó évek során a mezőgazdasági üzemek 45 főiskolai és 300 szakközépiskolai végzettségű fiatallal gyarapodtak, azonban ennek ellenére a járásban még mindig 73 szövetkezetben nincs főiskolai és 15-ben szakközépiskolai végzettségű szakember. Ez kétségtelen, hogy kihatással van a fejlődésre is. Itt érdemes megemlíteni a méhi szövetkezetet, amely a szakemberkérdést üzemi ösztöndíj létesítésével igyekszik megoldani. A fejlődés kerékkötői közé tartozik az a tény is, hogy a kisebb szövetkezetek egyesítése ellenére a járásban még mindig tizenhat 300 hektáron aluli, harminchét 300—500 hektáros szövetkezet van. Mindössze 27 szövetkezet gazdálkodik 500—700 hektáron. Az úgynevezett „mini szövetkezetek" fékezői a nagyüzemi termelés kibontakozásának és a szakosításnak. A termelés növelésére az sincs jó hatással, hogy a mezőgazdasági termékeket felvásárló üzemek raktárhiánnyal küzdenek. A járás több körzetében épül gabonasiló, ezekből azonban csak jövőre adnak át hármat. A gép- és traktorállomás szolgálataiban is sok a kifogásolni való, és ezeket a jövőben okvetlenül javítani kell. Mit hoz a jövő? A járásban még több mint ezer magángazda található. Ezért a járás mezőgazdaságának fejlesztéséről szóló távlati és jövő évi tervekben első helyen szerepel ezeknek a szövetkezeti tagokká való megnyerése, valamint az apró szövetkezetek egyesítése. A másik kérdéscsoport a földalapot érinti. A folyók szabályozásával (Sajó, Túróc, Rima) 2800 hektár főidet tesznek termővé. A járás déli részén a meredek hegyoldalakra szőlőt, gyümölcsfákat telepítenek, s Így 1975-ig 500 hektár szőlővel és 700 hektár gyümölcsössel lesznek gazdagabbak. Ezzel összefügg a borospincék és a gyümölcstárolók építése is. A baromfihús és a tojás termelése terén már megoldották a problémákat. Az elkövetkező öt évben a sertéshús termelésében akarnak rendet teremteni. Ezután a tejtermelés kerül sorra. Ugyanis a tehenenkénti tavalyi évi hozam csak 2202 liter volt. Bár az idei terv 2500 liter fejési átlaggal számol, ez kevésnek mondható. Éppen ezért komplett tejgazdaságok létesítésével számolnak. A mezőgazdasági termeléssel lépést kell tartani a feldolgozó üzemeknek, illetve az élelmiszert gyártó vállalatoknak is. Még idén hozzáépítenek a rimaszombati tejüzemhez egy tejszárító részleget, és így az üzem napi kapacitását 60 000 liter tej feldolgozásával" növelik. Átépítés alatt áll aHlso konzervgyár is és kibővítik a dohánygyárat. A tervben szerepel egy nagy teljesítményű malom építése, valamint egy olyan nagy húsfeldolgozó üzem, amely képes lenne a járásban termelt összes hűsmennyiséget feldolgozni. Az egészet összegezve elmondhatjuk: a járásban arra törekednek, hogy a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és a szolgáltatási üzemek egységes agrokomplexumot képezzenek, és így a következő időben még szebb eredményt érjenek el. N 1. Legyen a tájékoztatás alapos, sokrétű AZ INFORMÁCIÓ KÖZLÉS PROBLÉMÁI Sajtónk nemrégen közölte a CSKP Központi Bizottsága elnökségének az 1987—70-es pártoktatási évre vonatkozó nyilatkozatát. E határozatnak az a célja, hogy felújítsa a párttagok marxista—leninista szellemben történő eszmei-politikai nevelését, és kiküszöbölje azt az utóbbi években sok pártszervezetben meghonosodott opportunista gyakorlatot, mely szerint nem fordítottak megfelelő figyelmet a marxista—leninista elmélet alapján történő eszmei integrációra. Az ogrokomplexum megteremtésére tö re ke d nek Az ügyész szemével A FEGYELEM megszilárdításáról, a szocialista tulajdonnak az eddiginél fokozatosabb védelméről, eltékozlásának, szétlopkodásának megakadályozásáról az utóbbi időben igen sok szó esik. Az említettek is részét képezik országunkban az általános helyzet rendezésének. A törvények megtartása felett járási méretben az ügyészség őrködik. Hogyan látják ők az ezzel kapcsolatos helyzetet? Erről beszélgettünk egyebek között dr. Petrás Sándor elvtárssal, a lévai járási ügyészség vezetőjével. — A szocialista tulajdon gazdasági életünk alapja — mondta bevezetőben Petrás elvtárs. — Védelme minden egyes állampolgár elemi kötelessége. Sajnos, tanúi vagyunk annak, hogy sokan nem tartják magukat ehhez. Ahelyett, hogy őriznék a közvagyont, inkább szétlopkodják, saját céljaikra használják fel, és ily módon megkárosítják a társadalmat. Az ügyész szavait szemléltető példákkal illusztrálja. A lévai felvásárlási üzem néhány alkalmazottja összetévesztette a szocialista tulajdont a saját vagyonával. Csáki szalmájaként bántak a felvásárolt gabonával, és ezzel tetemes kárt okoztak a közösségnek. A lelkiismeretlen alkalmazottak az utóbbi időben nagy mennyiségű gabonát loptak el a vállalattól. A lopott gabonát az üzem tehergépkocsijain a járás területén kívül eső községekbe, harminc-negyven kilométer távolságra szállították, és ott jó pénzért eladták. Csak a gépkocsivezetők a bűnösök? — tette fel a kérdést az ügyész, és mindjárt válaszolt is rá. — Természetesen nemcsak ők, hanem azok a vezető dolgozók is, akiknek a hanyagsága lehetővé tette a bűncselekménnyel sorozatos elkövetését. Bűnös módon elhanyagolták az ellenőrzést. A vállalat kapuján kihajtó megrakott teherkocsikat nem ellenőrizték kellően, hogy mennyi gabonát visznek ki, és azt hova szállítják. Ez a hanyagság vezette a bűnözésre a megtévedt alkalmazottakat. Először csak mázsás tételekben loptak, később vérszemet kaptak és tonnaszámra tulajdonították el a közellátásra szánt gabonát. A KORSÚ ebben az esetben is csak addig járt a kútra, míg össze nem tőrt. A közbiztonsági szervek leleplezték a büntevékenységet és a tettesek ellen megindították az eljárást. Tipikus példája ez a rendszeres és alapos ellenőrzés elmulasztásának. Ez teszi lehetővé a legtöbb gazdasági jellegű bűntett elkövetését. Számos gazdasági szerv vezető dolgozói nem teljesítik lelkiismeretesen ezirányú kötelességeiket. Pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol nincs rendszeres és alapos ellenőrzés, ott előbb-utóbb meglazul a munkaerkölcs, a fegyelem, és ez odáig fajulhat, hogy egyesek nem tudnak ellenállni a csábító lehetőségnek, meginognak éš a bűn útjára tévednek. Ezt igazolja az a bünper is, amelyben nemrégen hozott ítéletet a bíróság. Trvalec József, a Zselízi Állami Gazdaság traktorosa aratáskor a kombájntól szállította a gabonát a gazdaság magtárába. A közbiztonsági szervek járőre egyszer rajtakapta, hogy a traktor után kapcsolt pótkocsival harmicnégy mázsa gabonát nem az állami gazdaságba, hanem saját udvarába szállított. Fényes nappal kísérelte meg a gabona eltulajdonítását, és nyilván nem tartott attól sem, hogy a jelentfis mennyiségű árpa eltűnését észreveszi valaki. A közbiztonsági szervek éberségének köszönhető, hogy a társadalmi tulajdon fosztogatását megakadályozták. Az elmondottakból azt a tanulságot lehet levonni, hogy az ellenőrzés megszigorítása jelentősen csökkenthetné napjaink egyik legelterjedtebb és társadalmi szempontból nagymértékben veszélyes bűntevékenységét, a gazdasági jellegű bűnözést. — SZERETNÉM KIHASZNÁL NI az alkalmat, a sajtó nyilvánosságát — mondotta Petrás elvtárs, — hogy figyelmeztessek a bűncselekmények elkövetésének egy további gyakori tényezőjére, a meggondolatlanságra. Ennek súlyos, sokszor tragikus követelményei vannak. Intő példa igen sok van. Idézzünk néhányat tanulságként a lévai járásban megtörtént esetek közül. Május végén két jóbarát vadászni ment a füzesgyarmati határba. Egyikük sem tartotta meg a vadászatnál nélkülözhetetlen biztonsági szabályokat. Eltávolodtak egymástól, és amikor egyikük gyanús mozgást vett észre a bokor mögött, őzet vélve ott, elsütötte a puskáját. Amikor odament elszörnyedve látta, hogy barátját lőtte agyon. A szerencsétlen ember mintegy kétszázötven méternyire eltávozott a közösen megbeszélt helyről. A másik vadász pedig anélkül használta fegyverét, hogy meggyőződött volna, milyen élőlény van a kérdéses helyen. A meggondolatlanság miatt elveszett egy fiatal élet, gyerekek siratják apjukat, feleség a férjet. Egy közmegbecsülésnek örvendő állampolgár pedig bíróság elé került, amely két és léi évi szabadságvesztésre ítélte. Egy évvel ezelőtt hasonló esat történt járásunkban, de akkor a tettest felmentették — jelentette ki a járási ügyészség vezetője. TOVÁBBI tragikus eset ez év augusztusában történt Cseke községben. Kiadós záporeső után a szomszéd portájáról sok víz zúdult Bucsko László, az állami erdészet csoportvezetője udvarára. Hogy elejét vegye az esetleges kárnak, a nevezett egy csákánnyal árkot ásott a víz levezetésére. Eközben nézeteltérése támadt szomszédaszszonyával, akivel már hosszabb ideje haragos viszonyban volt. Az ellenségeskedés onnan eredt, hogy a csoportvezető több íz• ben bírálta szomszédasszonya férjét részegeskedés, rossz munkaerkölcse, gyakori munkamulasztásai miatt. A nézeteltérés ez alkalommal tettlegességgé fajult, az asszony kővel fejbe hajította szomszédját. A kő felhasította Bucsko szemhéját, arcát elöntötte a vér. A férfi feldühödött, a szomszéd udvarába rontott és üldözőbe vette az asszonyt, aki futott előle, de menekülése közben elesett. A magáról megfeledkezett Bucsko László csákánnyal kétszer fejbe sújtotta szomszédasszonyát, aki kiszenvedett. Bucsko László ekkor döbbent rá, mily jóvátehetetlen dologra ragadtatta magát. Tettét töre

; delmesen bevallotta. A bíróság tekintetbe véve az enyhítő körülményt és a tfádlott kifogástalan előéletét, kiváló munkaerkölcsét, az idevonatkozó paragrafust alkalmazva a törvényben megszabott határon aluli büntetést alkalmazott, négy évi szabadságvesztésre ítélte Bucsko Lászlót. Az ítélet még nem jogerős. — AZ OKULÁS céljából ismertetett esetekhez, úgy vélem, nem szükséges kommentár — fejezte be szavait az ügyvéd. GAL LÁSZLÓ A rimaszombati járást országos viszonylatban az elmaradott járások közé szoktuk sorolni. xNincs elegendő ipara, az emberek más járásokban keresnek munkalehetőséget, megélhetését. Lakosaink száma emiatt egyre csökken. Viszont ha a mezőgazdaságáról kerületi viszonylatban van szó, a termékeny járások közé sorolják. Kétségtelen az is,, hogy a járás mezőgazdasága nagyott fejlődött, de még mindig nem tartanak ott, hogy azt mondhatnák: a célba értünk. Tudják ezt a mezőgazdasági szakemberek és a járás vezetői is. Éppen ezért már hónapok óta elemzik a mezőgazdasági üzemek 1960-tól 1968-ig elért fejlődését, és azt a lehetőséget, hogy 1980-ig milyen további fejlődést érhetnének el. Igyekezetük célja a termelés növelése, szakosítása, az agrokomplexum megteremtése. A múlt mérlege Az 1960-as évhez viszonyítva a szövetkezetek bruttó bevétele 1968-ban 338, az állami gazdaságoké 264 százalékkal növekedett. Míg 1960-ban a szövetkezetek 1 hektár mezőgazdasági területen 2368 korona értéket tudtak csak termelni, addig 1968-ban már 5520 koronát, az állami gazdaságok pedig hektáronként elérték az 5587 koronát. Persze ezeket az eredményeket nem hasonlíthatjuk össze valamelyik csallóközi Járáséval, ahol a mezőgazdasági termelés sokkal intenzívebb. Csupán azért soroltuk fel, hogy szemléltetőbb legyen a nyolc év alatti fejlődés. Az említett idő alatt a já rásban hektáronként 302 literrel növelték a tejtermelést, a tehenenkénti évi fejési átlagot pedig 670 literrel. A nyolc év alatt a búza hektárhozama 17,3 mázsával lett nagyobb, és tojásból hektáronként 110 darabbal többet termeltek. A hústermelés terén a fejlődés mutatója hektáronként 91,2 kilogramm, a szerves műtrágya hektáronkénti felhasználása pedig 47-ről 126,3 kilóra emelkedett. Nemcsak a termelés, hanem a szövetkezeti tagok évi bevétele is nagyobb lett. Míg az 1960-as évben egy szövetkezeti dolgozó évi bevétele csak 6138 korona volt, addig nyolc évvel később már elérte a Az elvtelen gyakorlat kiküszöbölése nehéz feladat. Annál is inkább, mert több pártfunkcionáriusnak az a nézete, hogy a tömegtájékoztatási eszközök gyors fejlődése következtében nem szükséges az alapszervezetekben politikai felvilágosító munkát végezni. E hivatásról azonban egyik szervezet sem mondhat le. Az ideológiai-politikai hatás tömegeszközei ma széles körben olyan funkciót töltenek be, melyek eredetileg, így például a kommunista párt megalakításának idejében, kizárólag az ideológiai-politikai tevékenyaég helyi formáit és módszereit illették meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a helyi politikai felvilágosító munka elavult és szükségtelen. Szociológiai felmérések azt igazolják, hogy a párttagok 68 százaléka a CSKP bel- és külpolitikájára vonatkozó információt kizárólag a sajtótól, a rádiótól és a televíziótól kapja. A tagoknak csupán 3,9 százaléka nyeri a tájékoztatást más forrásból. A tájékoztatás kulcsfontosságú formái tehát a tömegtájékoztatási eszközök, emellett azonban igen fontos szerep hárul a helyi szervekre is. A párton belül az információ nagy részét elsősorban nekik kellene szolgáltatniuk. Az elmúlt év tapasztalatai megmutatták, hogy a tömegtájékoztatást — e korszerű hatalmi eszközt — a szocialista társadalom szükséglete érdekében a kommunista pártnak kell irányítania és ellenőriznie. Ellenkező esetben ezt olyan célokra használhatják fel, amelyek a szocializmus alapját is veszélyeztetik. Az adatok arról tanúskodnak, hogy a tömegtájékoztatási eszközök az utóbbi években dinamikusan fejlődtek. Csehszlovákiában 1937-ben például 14, 1957-ben 4, 1967-ben viszont már 3 személyre jutott egy rádiókészülék. A televíziós készülékek számát illetően ez a növekedés még nagyobb. 1957-ben 60, 1967-ben pedig már 5 lakosra jutott egy televíziós készülék. Ez azt jelenti, hogy köztársaságunkban ma minden A tervrajz fölött... (Németh J. f elv.) egyes család rendelkezik rádiókészülékkel, és minden második családban a televíziókészülék is megtalálható. Annak ellenére, hogy a sajtót tekintve a titulusok szánia nem emelkedett, a megjelenő lapok egyszeri példányszáma több mint 600 000-re tehető. A könyvkiadásban is növekedés tapasztalható. A tömegtájékoztatási eszközök így a műszakigazdasági nehézségek és hiányosságok ellenére is a társadalom és a párton belüli tájékoztatás széles körű alapját képezik. Arra kell ezért törekedni, hogy ezeket až eszközöket a lehető legnagyobb mértékben arra használjuk fel, hogy ezek. a szocialista társadalmat jól, sokoldalúan és objektíven tájékoztassák. Az alapszervezetekben érvényesülő helyi tájékoztatás azért fontos és nélkülözhetetlen, mert ez lehetővé teszi a párton belüli szervezettség színvonalának a növelését, az ideológiai-politikai információk céltudatos közlését. A tömegtá jékoztatási eszközökhöz viszonyítva az ilyen tájékoztatásnak f az az előnye, hogy a taggyűlé- • seken és a pártoktatás keretében biztosíthatjuk minden párttag informáltságát és személyi- xi ségének a fejlesztését. Az ideológiai integráció he- ^ lyi eszközei megteremtik a le- £ hetőségét annak is, hogy a Nem nálunk találták fel... Olvasom az újságban, hogyan pont pénteki napon érkezett frank lesznek a szabad napok az Unne hon fővárosába. E z nagy baj volt, pek alatt. Vasárnap lesz szerda, mert a böjti napon nem lehetett január harmadikán jövöre lesz az megrendezni a pápa fogadtatására idei szilveszter, tehát 1969. decem- tervezett lakomát, pedig ismeretes, ber 31 e, vasárnap pedig a két milyen fontos jó benyomást keltenappal azelőtti péntek. Ez a mun- ni a befolyásos vendég érkezésekaidő gazdálkodási naptárreform kor. Szerencsére a pápa nem volt (6 dolog, egyrészt mert egymás- annyira dogmatikus, mint amilyen után rakja szabad napjainkat, más- éhes, s ráadásul szerette, ha jó részt pedig jó vicctéma sokáig. lakomával fogadják. Hivatalos A történelmi hűség kedvéért döntést hozott tehát, hogy az azazonban meg kell mondanom, napi péntek nem péntek, hanem hogy ez a naptáros zsonglőrmutat- csütörtök. Mivel csalhatatlan volt, vány nem újkeletú, nem mi talál- Így l- lett, s azon a nyolcszáz év tuk fel. 1147-ben 111. Jenő pápa

1 előtti héten két csütörtök volt, s Párizsba utazott, a történetesen j*fen péntek sem. (vil.)