Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-06 / 287. szám, szombat

Hét végi hírmagyarázatunk A BÉKÉÉRT Záróközleménnyel és egy vietnami nyilatkozattal ért véget csütörtökön hét európai szocialista ország párt- és állami vezetőinek moszkvai értekezlete. A véleménycsere során azokat a fontos kérdéseket érintették, amelyek közvetlenül kihatnak az európai népek békéjére és jövőjére, továbbá a legújabb tények tükrében foglalkoztak a vietnami helyzettel, melynek rendezetlensége — az amerikai imperializmus bűnéből kifolyólag — veszélyes háborús gócot idézett elő Ázsiában. % Mindig idejében A bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, NDK-beli, román és szovjet vezetők magas szintű eszmecseréjére röviddel azután került sor, hogy NyugatNémetországban húszévi kormányzás után a kiváltságos helyzetet élvező Kereszténydemokrata Unió pártot a szabad demokratákkal koalícióba tömörült szociáldemokrata párt váltotta fel az ország kormánykerekénél. Az a tény, hogy Willy Brandt kormánya első nyilatkozatai szerint szakítani kíván a konzervatív kereszténydemokrata politikával, amelyet Adenauer óta a revanspolitika elemei hatottak át, józan derűlátásra adott okot. Főként azután, hogy a bonni kormány tárgyalásokat ajánlott fel a lengyel kormánynak, aláírta az atomsorompó-szerződést, s kezdeményezéssel fordult a Szovjetunióhoz, hogy nyilatkozatban kölcsönösen mondjanak le az erőszak alkalmazásáról. Alkalom kínálkozott jó kezdeményezés felkarolására: a bonni javaslatokat ugyan még nem támasztották alá konkrét tettek, de figyelmen kívül hagyásuk mulasztás lenne. Mivel az európai szocialista országok egyaránt érdekeltek az európai helyzet rendezésében, NyugatNémetországgal való kapcsolataik normalizálásában, érthető, hogy a nemzetközi élet említett új jelenségeivel kapcsolatban közös platform kidolgozására ültek össze. Mint a zárőközleményből kitűnik, a szocialista országok vezetői pozitívan ítélik meg a Német Szövetségi Köztársaságban lezajlott változásokat. Az a tény, hogy az őszi választásokon a szociáldemokraták előretörtek, a közvélemény egy részének pozitív változását tükrözi. Realisztikus szemléletre vall. Ugyancsak pozitív mozzanatnak tartják a szocialista országok vezetői azt, hogy az NSZK aláírta az atomsorompőszerződést, ami lépés lehet ahhoz, hogy teljesen lemondjon az atomfegyverről. Szükséges volt e pozitívumokat hivatalosan is lerögzíteni, mert ez valóság, de hozzátartozik ehhez az is, hogy a bonni államban vannak még erők, amelyek nem mondtak le a revanspolitikáról, nyíltan mozgolódnak a választásokon kudarcot vallott neonácik, sokan még nem mondtak le arról, hogy átrajzolják Európa háború utáni térképét, s az egész németség nevében szeretnének dönteni nemcsak a németek, hanem általában az európai népek sorsáról. Az ilyen irányzatok, mesterkedések ellen joggal emelik fel Intő szavukat a szocialista országok vezetői, viszont együttes erővel támogatni fogják Willy Brandt kormányának pozitív, az európai béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseit és lépéseit. Ehhez tartozik az NDK és az Odera—Neissa határvonal elismerése is. 0 Atommentes világot A moszkvai értekezleten behatóan foglalkoztak az európai biztonsági rendszer létrehozásáról tárgyalni hivatott európai biztonsági értekezlet megtartásával. Megállapíthatták, hogy a szocialista országoknak ezzel kapcsolatos kezdeményezése meghallgatásra talált, nemzetközi fórumokon követelik a javaslat megvalósítását. Éppen a moszkvai eszmecsere idején kezdődött meg Brüsszelben a NATO-országok miniszteri értekezlete. Tanácskozásai ideges légkörben zajlottak le. A NATO-országok nem utasíthatják kereken vissza a szocialista országoknak az európai biztonsági értekezlet összehívására tett javaslatát, viszont „alapos előkészítésre", továbbá különféle ügyrendi kérdésekre hivatkozva megpróbálják azt mindenképpen elodázni. A nyugati politikusok maguk is bevallják, hogy az értekezlet megkezdése a szocialista közösség elvitathatatlan sikere lenne, viszont ők leplezetlenül hangot adnak ama óhajuknak, hogy az értekezlet ,,a nyugati világ sikerével" fejeződjék be. A szocialista közösség országai nem „egyoldalú sikerre" törekszenek javaslatukkal. Nagyon nyíltan és világosan kifejtették, mily célokat kellene követnie egy európai biztonsági értekezletnek: ez mindenekelőtt az európai béke biztosítását, a különböző társadalmi rendszerű országokban élő népek közti jóbarátság és békés együttműkö dés kapcsolatainak megteremtését szolgálja. Kérdés, ki milyen őszintén áll hozzá napjaink sürgető feladatához: a békés együttélés biztosításához. Ehhez a célhoz vezető utat egyengeti a két nukleáris nagyhatalom — a Szovjetunió és az Egyesült Államok helsinki megbeszélése is, amelyen a stratégiai fegyverkezés kölcsönös korlátozására vonatkozó döntést kívánnak elérni. A nyugati politikusok megnyilatkozásaiból azonban kitűnik, hogy a kérdésnek nem érdembeni, lényeges megoldására gondolnak, hanem csak a pillanatnyi helyzetben valamilyen ad hoc intézkedésre, mely kissé fékezné a szédületes méreteket öltő stratégiai atomfegyverkezést, de nem szüntetné meg az atomháború lehetőségét. Sőt, az Egyesült Államok nyugati NATO-szövetségeseivel szemben is fenntartja magának a vétójogot, így a NATO békülékenységgel kecsegtető elhatározásai is csak merő taktikázásnak tekinthetők. 9 A szolidaritás jegyében A moszkvai eszmecsere részvevői különnyilatkozatban foglalkoztak a vietnami fejleményekkel. A vietnami helyzetre, mint a napi hírekből kitűnik, az jellemző, hogy az Egyesült Államok csak ígérgeti csapatainak kivonását, félmilliós intervenciós seregéből több tízezer segédalakulatot ugyan hazarendelt, de továbbra is akadályokat gördít az igazságos rendezés útjába, sőt, ázsiai népekkel akarja érvényesíteni a maga imperialista érdekeit. Ha Washington tesz is békés kijelentéseket, szólamait megtévesztésnek szánja, hogy leszerelje az amerikaiak gaztetteit elítélő, a háború folytatása ellen felháborodottan tiltakozó világközvéleményt. E helyzetben tehát nem beszélhetünk a vietnami háború enyhüléséről, vagy. határozott békés kilátásokról. Így aztán a proletár internacionalizmus és a nemzetközi szolidari tás szellemétől vezérelve az eu rópai szocialista országok vezetői kijelentették, hogy „mindaddig, amíg nem ér véget a Vietnam elleni agresszív háború, továbbra is sokoldalú támogatást nyújtanak a vietnami népnek igazságos harcához A szocialista országok vezetőinek kétnapos moszkvai eszmecseréje a szocialista közösség közös platformjának szilárdságát, eszmei és gyakorlati egységét bizonyította. LÖRINCZ LÁSZLÓ Vorosilov marsall ravatalánál csütörtökön a szocialista országok vezetőinek moszkvai értekezletén részt vett csehszlovák vezetők is díszőrséget álltak. A kép baloldalán Bifak, Husák és Cerník elvtárs láthtatók. (Telefoto: CSTK—TASZSZ) Ma temetik Vorosilov marsallt Moszkva — A Vorosilov marsall temetését rendező kormánybizottság közleménye szerint a nagy forradalmár temetésére ma kerül sor Moszkvában. A kiváló szovjet államférfiút és hadvezért számos magas rangú külföldi személyiség is elkíséri utolsó útjára. Moszkvában az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány címére a vi^ág minden tájáról további részvéttáviratok érkeznek a nagy államférfi, Vorosilov marsall elhunyta alkalmából. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, továbbá Luigi I.ongo, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára, a LEMP Központi Bizottsága, a Finn Kommunista Párt Központi Bizottsága es személy szerint Kekkonen finn köztársasági elnök küldött részvéttáviratot a szovjet vezetők címére. A moszkvai találkozó . nemzetközi visszhangra talált Moszkvg — A hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek moszkvai tanácskozása és a tanácskozás után kiadott közlemények kedvező visszhangra találtak világszerte. A budapesti Esti Hírlap hírmagyarázatában kiemeli, hogy a résztvevők különösen az aurópai biztonság és a vietnami kérdés megvitatására fordítottak nagy gondot. A lap szerint a szocialista országok pozitív lépésnek tekintik a bonni kormány csatlakozását az atomstop-egyezményhez, de „túl sok keserű tapasztalat halmozódott fel, mintsem a szavak helyettesíteni tudnák az annyira szükséges konkrét tetteket". A bonni kormány egyik államtitkára a moszkvai tanácskozás közleményével kapcsolatban hangoztatja, hogy azt komoly tanulmányozásnak vetik alá. A Westfälische Rundschau véleménye szerint a Varsói Szerződés tagállamai pozitív gesztust tanúsítottak Bonn irányában. A Die Welt is úgy véli, hogy a szocialista országok a Nyugat-Németországgal való kapcsolatok javulására törekszenek. A svéd Svenska Dagbladet a közleménynek különösen azt a részét emeli ki, amely az összeurópai biztonsági értekezlet összehívásával. A szovjet fővárosból egyébként tegnap hazautaztak a szocialista országok párt- és állami vezetői: a Kádár János vezette magyar, a Causescu vezette román, a Todor Zsivkov vezette bolgár, a Walter Ulbricht vezette NDK-beli küldöttség. A küldöttségeket Brezsnyev, Koszigin és Podgornij szovjet vezetők búcsúztatták. A szovjet alkotmány ünnepe Moszkva — A Szovjetunióban tegnap ünnepelték az alkotmány napját. Az 1936-ban elfogadott alkotmány törvényben rögzítette a szocializmus győzelmét. Kinyilvánította, hogy a Szovjetunióban „minden hatalom a dolgozóké". A világon először biztosította az ember jogát a munkára, a pihenésre, a művelődésre, öregkorban, betegség és a munkaképesség elvesztése esetén az anyagi ellátásra. Az első szovjet alkotmányt közvetlen a szocialista forradalom győzelme után, »1918-ban fogadták el, a másodikat pedig 1924-ben, amikor megalakult a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. Maguknak a választott hatalmi szerveknek a jellege — amelyet megerősít a jelenleg érvényben levő alaptörvény — alátámasztja — a szocializmus és a demokrácia elválaszthatatlan voltát. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a szövetségi köztársaságok legfelsőbb tanácsai és a helyi szovjetek több mint kétmillió küldötte közül csaknem egymillió 250 ezer munkás és a paraszt. A tegnapi szovjet lapok cikkekben méltajták az alkotmány napját. AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS PLENÁRIS ÜLÉSE New York — az ENSZ-közgyűlés csütörtöki plenáris ülése foglalkozott a világszervezet fennállása 25. évfordulója ünnepségeinek előkészítésével. Eddig még nem hagyták jóvá, hogy az évforduló jelszava a „Béke, igazság és haladás" legyen, az eredetileg javasolt „Béke és haladás" helyett. Az ülésen a gyarmati országok függetlenségéről aláírt deklaráció 10. évfordulójával Is foglalkoztak. Az ENSZ-közgyűlés első számú politikai bizottságában csütörtökön határozatot fogadtak el, amely felszólítja az összes nukleáris hatalmakat, hogy valamennyi közegben szüntessék meg az atomfegyver-kísérleteket. A határozatot 94 tagország szavazta meg, és csupán Kuba, Franciaország és Szaúd-Arábia tartózkodott. Az ENSZ-közgyűlés szociális, humanitárius és kutlturális bizottsága csütörtökön jóváhagyta a gazdasági és szociális tanács határozati javaslatát a háborús bűnösök felelősségre vonásáról. A határozat indítványozza, hogy a legközelebbi jövőben minden ország, amely eddig még nem tette meg, írja alá, illetve ratifikálja a háborús és emberiség elleni büntettek elévülhetetlenségéről szóló nemzetközi egyezmény,'. A háborús és emberiség elle ni bűntettek elkövetőinek kiadásával és megbüntetésével összefüggő kérdéseket — a határozat szerint — elsőrendű fontosságú napirendi pontként kell megvitatni az ENSZ-közgyűlés következő, 25. ülésszakán. Szíria, az EAK, Szudán, Tunézia, Marokkó a Dél-Jemeni Népi Köztársaság és SzaúdArábia ENSZ-küldötte csütörtökön levélben fordult az ENSZ főtitkárhoz és tiltakozott a szíriai ENSZ-delegáció helyisége elleni december 3-án elkövetett provokáció miatt. A SZOVJET és az amerikai küldöttség, amely előzetesen megvitatja a fegyverkezési verseny megfékezésével összefüggő kérdéseket, pénteken az amerikai nagykövetségen megtartotta soron következő találkozását. A szovjet küldöttséget Vlagyimir Szemjonov külügyminiszter-helyettes, az amerikai delegációt pedig Gerard Smith, a leszerelési és fegyverzetellenőrzési hivatal igazgatója vezette. NIXON elnök üzenetet intézett az amerikai kongresszus tagjaihoz, hogy december végére összehívja a kongresszus rendkívüli ülését, amennyiben addig nem fogadja el a kormány szempontjából nagyon fontos törvényeket. A kongreszszus eddig hét törvényt hagyott jóvá, hat kidolgozása folyamatban van. TEGNAP reggel Nyugat-Berlinben hadgyakorlatot tartottak, amelyen csaknem égy egész amerikai brigád vett részt. A hadgyakorlat célja az egyes egységek készültségének kipróbálása volt. JÖL tájékozott londoni körök szerint John Densont, Nagy-Britannia pekingi ügyvivőjét egy rendőrállomásra kísérték, miután az utcán nagy tömeg vette őt körül. Az incidensre egy héttel ezelőtt került sor és Denson azonnal tiltakozott a kínai külügyminisztériumban. A minisztérium válaszában figyelmeztette a diplomatát, jó lenne, ha csak a brit diplomációi miszszió területén tartózkodna. SÖULI hírek szerint a délkoreai hatóságok kidolgozták a tervet több koncentrációs tábor létesítésére. Szükség esetén a part menti hegyes vidékekről táborokba gyűjtenék a lakosságot. JUMDZSAGIJN CEDENBAL, S Mongol Népi Forradalmi Párt első titkára fogadta a DNFF és az ideiglenes dél-vietnami forradalmi kormány küldöttségét, Tran Buu Kiem miniszter vezetésével HEINEMANN nyugatnémet elnök befejezte ötnapos nyugatberlini látogatását. A Tempelhof repülőtérről amerikai repülőgéppel repült haza. AZ OLASZ képviselőház szerdán jóváhagyta azt a csomagtervet, amelyben Ausztria, Olaszország és a Dél-Tiroli Néppárt a felső-adigel körzet politikai helyzetének rendezése céljából néhány nappal ezelőtt megállapodott, és amely többek között nagyobb autonómiát ad a német ajkú lakosságnak. SZMIRNOVSZKIJ, a Szovjetunió londoni nagykövete tegnap rövid látogatást tett Wilson miniszterelnöknél. Politikai megfigyelők szerint ez a látogatás összefügg Wilson esetleges moszkvai útjával, amelyről már több hete beszélnek. A MEXIKÓI Népi Szocialista Párt tegnap megnyílt IV. rendkívüli kongresszusán a jövő évi választásokon követendő taktikát vitatják meg. A párt Központi Bizottságának tevékenységéről szóló jelentést Garciá főtitkár terjesztette elő. VARSÓBAN tegnap szlovák képzőművészeti kiállítás nyílt. A megnyitón számos csehszlovák és lengyel művész és közéleti személyiség vett részt. A Biztonsági Tanács Szenegál panaszáról tárgyal Neur York — Csütörtökön Szenegál kérésére sürgősen összehívták a Biztonsági Tanácsot, hogy megvizsgálják Szenegál panaszait a területe ellen elkövetett újabb portugál támadás miatt. November 25-én a portugál hadsereg reguláris egységei •egy szenegáli falu ellen tüzérségi támadást intéztek, amelynek során egy nőt megöltek, nyolc személyt pedig súlyosan megsebesítettek. A Biztonsági Tanács összehívására vonatkozó szenegáli kérést 35 ország küldöttei is támogatták. Szavazati jog nélkül, saját kérésére részt vett Portugália Guinea és Marokkő delegátusa. A Őiztonsági Tanács pénteken a délutáni órákban folytatta Szenegál és más afrikai országok Portugália elleni pa" naszainak megvizsgálását.