Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-03 / 284. szám, szerda

JUGOSZLÁ VI AJ JEG YZE t EK ... •• 2. iM IGY NÉZ KI A LAKÁS — BELÜLRÖI BANJA A tanár hat kiló kenyere Az emberek ilyenkor rendsze rint megértőbbek, jobban együtt éreznek a bajba jutottakkal. Ezt példázza az alábbi történet is, amit Sibiö Namik tanár mesélt el. A hétfő reggeli katasztrófáról Újvidéken szereztem tudomást. A hírek rendkívül nyugtalanítottak, és nyomban elhatároztam, hogy azonnal hazaindulok. Előbb azonban betértem az egyik légközelebbi üzletpe, hogy valami élelmiszert vásároljak. Gondoltam, erre lesz a legnagyobb szükség otthon ... Az autóm az üzlet előtt állt, és amikor a vásárlók észrevették a rendszámtáblán a BL jelzést, egyre nógattak: menjek csak előre, ne álljak sorba, hisz én Banja Luka-i vagyok . .. Mi ráérünk — mondták. Hiszi vagy nem, hirtelen azt sem tudtam, mit vásároljak. Kértem hat kiló kenyeret és egy sajtot. Amikor fizetni akartam, megszólalt mögöttem egy férfi: „Hagyja csak, barátom, majd én... Magának még nagyobb szüksége lesz a pénzre." Es fizetett. Nem tudtam szólni, így a jólelkő ismeretlennek meg sem köszöntem az emberségét. — Ez úton szeretném megköszönni —' mondta, és elfordult. EZEN AZ ABLAKON UGKdTTAM KI . . . Menekülés az ablakon A város utcáit róva be-benéztem az épületekbe is. Kíváncsi voltam, milyen egy-egy lakás belülről az olyan épületekben, amelyek kívülről sértetlennek látszanak, vagy csak itt-ott vehető észre rajtuk repedés. Az egyik ilyen négyemeletes épületbe alig tudok bejutni. Beomlott a lépcsőház — tégla, törmelék, bútordarabok között óvatosan igyekszem feljutni a billegő lépcsőkön az egyik lakásba. Tárt ajtó fogad. A látvány elképesztő. Az ajtóról leolvasom a lakó nevét: Senič Ranko. Beljebb merészkedem, óvatosan, mint valami tolvaj. S nehogy gyanúba essek, megkérdem: — Van itt valaki? Egy negyven év körüli férfi sántikál ki a hátsó szobából. — Igen, ént vagyok a házigazda — mondja gyanús tekintettel. Mikor megtudja, mi járatban vagyok, szemlátomást feloldódik, és rakiával kínál. — A cellulózgyárban dolgozom, mint technikus. A lakás háromszobás, tíz évvel ezelőtt kaptam az üzemtől. Van egy tizenhat éves lányom, aki a smederevói gimnáziumban tanul. Most a feleségem is ott van nála. — Hogyan sérült meg? — Itt ültem az ablakkal szemben. Pillanatok alatt döntenem kellett.- A kijárat bizonyára beomlott — gondoltam —, és kiugrottam az ablakon. Az üveg összevagdalta a lá bam, nyolc kapocs volt ben ne... — Mit keres most itt? —- Tudom, nem szabad az épületben tartózkodni. De hát tudja, milyen az ember... Az üzemben segíteni nem tudok, így hát itt rendezkedem, válogatom a romok közül azt, ami még használható. — Hol lakik? — Egy cipöüzletben alszom ötödmagammal. Búcsúzáskor mosoly lopakodott a házigazda ajkára. A keserűség, vagy a reménykedés mosolya volt-e, nem tudom ... Páratlan harisnyák Akik már épületekben lak nak, könnyebben viselik sorsukat. Egy-egy lakásban több csa Iád is meghúzódik. Szokatlan körülmények között ugyan, sok mindent nélkülözve, de legalább tető van a fejük fölött, és melegek a szobák. Igy lakik a zombori születésű Kavőif-Katiyó Júlia is. — Négy és fél éve költöztünk az új lakásba — mondja az asszony. — Tizenöt évig vártunk rá... A katasztrófa a lakásban ért bennünket, a negyedik emeleten. Szörnyű még rágondolni is. — Kimentettek a lakásból valamit? — Semmit... Es közeledik a tél. Meleg holmi nélkiil va gyünk ... Mondtam is a férjemnek, hogy menjen már fel a lakásba, és szedjen össze va lamil, Vonakodott sokáig. Egyszer aztán megiyott vagy két deci rakiát — pedig azelőtt sohasem ivott —, és rászánta magát. Mit gondol, mit hozott? — Két páratlan harisnyál... Többször is így jártam vele. Mindannyiszor harisnyát hozott.» Bosszantott férjem ügyetlensége és elhatároztam, hogy magam megyek fel. Már a lépcsőházban torkomban vert a szívem . .. Amikor meg beléptem az ajtón, mintha gyökeret vert volna a lábam. Csak álltam, és néztem. Azt sem tudom, hogyan kerültegn le az utcára . . . — Hozott magával valamit? — Nem, kedvesem, semmit ... Ott fönt elfelejtettem, hogy mit is akartam. A szakácsok rostélyost sütnek A katasztrófát követő órákban arról is gondoskodni kellett, hogy a lakosság meleg ételhez jusson. A sátrak előtt rögtönzött „tűzhelyek" száma ugyan egyre szaporodott, de sajnos, az edény a konyhában maradt. Láttam például, hogy húst sütöttek fazékban és fát aprítottak egy darab téglával. . . Az éttermek ftözitl elsőként a? Expresszben szolgáltak fel. — Nagy a konyhánk — mondja Ruzsinszki

J Márta fő szakács. — Öt-hat napra mindig van tartalékunk. Másnap már dolgoztunk. A teraszon ros télyost sütöttünk, és kávét is szolgáltunk fel, mégpedig több ezer adagot. Nagyrészt itt ét keznek a romtakarító munkások is. Ma már zavartalan a m felszolgálás. —- Hogyan élte át u katasztrófát? — Még most is úgy érzem, mintha remegne alattam a föld . . . KEREKES ISTVÁN ... ggf gf Üt ü HF A FÖSZAKAfS A kormány nyílt szava A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya jé hagyományt alakit ki azzal, hogy tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a Szlovák Nemzeti Tanács plénumát. Ezáltal lehetővé teszi, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács gyakorolja ellenőrző funkcióját a kormánnyal szemben. Ebből a szempontból kétségtelenül* nagy jelentőségű volt a Szlovák Nemzeti Tanács hétfői ülése. Jelentősége elsősnrban abban rejlik, hogy a kormány — elnöke és őt tagja által — nyíltan állást foglalt a mai legégetőbb politikai és gazdasági prob lémákboz. f A ' 'zvélemény minden bizonyny.il támogatni fogja a kormány törekvését az inflációs megnyilvánulások terjedésének korlátozására, és egyúttal azt a ha tárnzolt döntését is, hogy nem engedi a kiskereskedelmi árak további emelését. Ezzel kapcso latban ki kell emelnünk Colotka miniszterelnök szavait, hogy a kormány a bérek fejlődésének szabályozását célszerűbbnek tartja, mint oz árak emelését. Biztonságérzetet akar adni a dolgozóknak, hogy megérdemelt keresetükért megkapják a kívánt árut. Természetesen a bérek fejlődésének helyes irányítása nemcsak a kormányon múlik. Arról van szó, hogy nálunk is csak az elvégzett munkáért szabad fizetni, hogy szűnjék meg a csalás, a különböző kimutatások hamisítása, és hogy a vezetek minden szinten, a múlttól eltérően, ne engedélyezzék a rosszminőségű, vagy pedig az el sem végzett munka jutalmazását. Ebből a szempontból nézve mi valamennyien döntünk arról, hogy a kormánynak sikerül-e valóra váltania elhatározását a kiskereskedelmi árakkal kapcsolatban. Nagyon figyelemreméltó, hogy a kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács ülése milyen nagy gondot fordított az ellátás, különösen a hús-, a tüzelőanyag és a burgonyaellátás kérdésérc. A kormány intézkedései fokozatosan megnyilvánulnak a piacon. Természetesen még elég probléma akad. fgy például Szlovákiának pontosan le kell szállítania — a megállapodások értelmében — a megrendelt árut a Cseh Szocialista Köztársaságnak, mivel csak e kötelezettség teljesítése után követelhetjük, hogy Csehország is leszállítsa nekiink a megállapodott burgonyamennyiséget. Komolyan kell venni a miniszterelnöknek azt a követelését, hogy legyünk megértőbbek a burgonyatermő vidékek földművesei iránt, és a felvásárló szervezetek dolgozói végezzenek jobb szervező munkát annak érdekében, hngy a burgonya a lehető legrövidebb idő alatt eljusson a fogyasztóhoz. Az ülésen nyílt szavak hangzottak el az elmaradt területek, fgy a rimaszombati járás és több kelet-szlovákiai járás további fejlesztését illetően. A kormány megfontoltan, átgondoltan akar ja megoldani ezeket a problémákat és a következő ötéves terv előkészítésekor teljes mértékben figyelembe veszi őket. Máris megállapíthatjuk azonban: a kormány nem kötelezheti ma gát, hogy bizonyos területen » szükségletnek megfelelően munkalehetőséget biztosit anélkül, hogy ismerné a konkrét terifte lési programot, a beruházót, ai értékesítés lehetőségeit. Célja' hogy bizonvos előnyök biztosi tásával ezekre a területekre terelje a beruházók figyelmét, természetesen Szlovákia gazda sági szükségleteivel, valamint a kevésbé fejlett területek félté teleivel összhangban, figyelembe véve az új beruházás gazdasági hatékonyságát. A közvéleményben terjedő kii lönböző ellentmondásos nézetekkel összefüggésben a kor mány állást foglalt a csehszlo vák föderációval kajM»olatban Ma csaknem egyéves távlatból értékelik a föderáció gyakorlati eredményeit, feltárják gyenge pontjait, és keresik a jobb meg oldást ott, ahol az eredeti.el képzelések problematikussá vál tak. A Szlovák Szocialista Köz társaság kormánya ebben a kér désben is egyértelmű állást fog lal. Leszögezi, hogy a föderatív államjogi elrendezés elvben helyes és a jövőt illetően is reális. A Szlovák Nemzeti Tanács plé numában januárban ismertetett kormánynyilatkozat szerint a kormány a lehető legrövidebb időn belül konkretizálja a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ban élő nemzetiségekre vonatko zó alkotmánytörvényt. Ez a törvény így a Szlovák Nemzeti Ta nács különtiirvényévé válna. Amint a miniszterelnök az SZNT hétfői ülésén küzölte. a kor mány már megkezdte a Szlová klában élő nemzetiségek helyzete intézményes megoldásának fokozatos megvalósítását. Folya matban van a már említett al kotmánytörvény elveinek konkretizálása. A kormány a Szlovák Nemzeti Tanácsot a jövő év ele jén, a föderáció értékelésével egyidőben tájékoztatja majd a Szlovákia területén élő nemzeti ségek helyzetének és problémáinak tervezett megnldásáról is. Ellenvethetjük, hogy sok min dent gyorsabban, rugalmasabban és határozottabban is megoldhatnánk. Kétségtelenül sok mindent lehetne, de azok, akik ezt kifogásolják, gyakran nem ismerik alaposan az egyes problémákat, nem tudják, milyen bonyolultak. A hétfői ülés megmutatta, hogy a kormány az egyes prob lémákat fontossági sorrendben fokozatosan megoldja, és tervei összhangban állnak a lakosság érdekeivel. Ennek alapján köz véleményünknek alkotóan támo gatnia kell a kormány törekvéseit. MEZŰ JÁNOS Megalakult a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság A NÉPRAJZI gyűjtőmunkával a CSEMADOK két éve kezdett el behatóbban foglalkozni. Felmérte, ki, hol, mikor és mit gyűjtött már az itt élő magyarság körében. Általános néprajzi kérdőívet állított öszsze, melynek adatai a további gyűjtőmunka alapjául szolgállak és kiépítette az önkéntes néprajzi gyűjtők hálózatát. A CSEMADOK járási bizottságai mellett megalakította a néprajzi szakcsoportokat. Az önkéntes gyűjtők számára iskolázásokat rendezett, melyeken kiváló magyarországi szakemberek adtak elő. A „Tábortűz" című ifjúsági lapban pályázatot hirdetett kiolvasok és mondókák gyűjtésére. S az eredmény sem naradt el: 147 faluból 204 kitöltött felderítő kérdőív érkezett be; 2040 kiolvasó és mondóka, 826 népdal, ö» népballada, 91 lakodalmi rigmus, 13 monda vár feldolgozásra és publikálásra; néprajzi kiállítást rendeztek Kéménden, Buzitán, Debrődön, Csifáron a közelmúltban állandó jellegű néprajzi kiállítás nyílt Lédecen. A még tovább sorolható eredmények s a gyűjtőmunka magasabb szintű irányításának szükségessége tette jogosulttá a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság megalakítását. Az Országos Néprajzi Szakbizottság kezdeményezésére 1969. november 29-én összehívták Pozsonyba a Társaság alakuló közgyűlését. A CSEMADOK KB titkárának, Varga Sándornak megnyitó szavai után Ág Tibor, a CSEMADOK KB néprajzi szak előadója ismertette a néprajzi gyűjtőmunka eddigi eredményeit, majd javaslatot tett a Társaság megalakítására. A résztvevők megvitatták és jóvá hagyták a Társaság alapszabályzatát és programját és ezzel megalakult a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság. Ezt követően a 28 alapító tag megválasztotta a vezetőséget, majd Marczel Bélának, a Társaság elnökének zárszavával az alakuló közgyűlés befejeződött. A májusban alakult Csehszlovákiai Magyar Nyelvművelő és Nyelvjáráskutató Társaság után tehát újabb biztató lépés történt szellemi életünk fejlesztése felé. Erre enged következtetni a Társaság programja is, amely feladatul tűzi ki • a nép rajzi kutatómunka tudományos programjának kidolgozását, a járási néprajzi szakcsoportok munkájának irányítását stb. Tevékenységét a SZTA Néprajzi Intézetének és a MTA Néprajzi Intézetének segítségével s az említett intézményekkel együttműködve kívánja végezni. Tudatában vagyunk annak, hogy a csehszlovákiai magyar néprajzkutatás kérdését csak egy ezzel foglalkozó tudomá fj nyos intézmény létrehozása * oldhatná meg maradéktalanul. Ez még várat magára. Igy a Társaságra hárul az a feladat, xi hogy a rohamosan kallódó szellemi és tárgyi népi kultúra értékeit megmsntse a jövő nem- Ľ zedók számára. — mm — N