Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)
1969-12-03 / 284. szám, szerda
AZ ELLÁTÁS KASSAN IS GONDOT OKOZ Mit hoz a karácsonyi vásár ? A helyzet józon megítélése Kevés a hús, de élő hal van bőven % Minden háztartósba 10 mázsa szenet # Intézkedések a problémák megoldására AZ ÁRUELLÁTÁSSAL kapcsolatos kérdések mindig érdeklik az embereket. A karácsonyi ünnepek előtt és alatt azonban még a szokottnál is több szó hangzik el errői a témáról. Ez érthető is, hiszen az áruellátás összefügg mindennapi gondjainkkal, s fogyatékosságait szinte azonnal és többnyire valamennyien érezzük. Ezért a maradéktalanul biztosított áruellátás közmegelégedést, a hiányos pedig bosszúságot, olykor kimondott nyugtalanságot vált ki. A város ellátásáról a helyzet józan felmérése alapján tájékoztatott bennünket a Kassai Városi Nemzeti Bizottságon dr. Filip jakubec, a kereskedelmi osztály vezetője. Az alapos informálás érdekében összehívta az egyes reszortok ellátásáért felelős dolgozókat is. Először az élelmiszer-, azon belül is a húsellátás helyzetéről volt szó. Elmondták, hogy novembertől a húst szétírják az egyes járásokra. Ezt a szétírást azonban a gyakorlatban nincs mivel fedezni, vagyis kevesebb a 1 hús, mint amennyit a számok előirányoznak. A nyers húson k>ívül hiány mutatkdzik a hústermékekből és a húskonzervekből is. Örvendetes viszont, liogy elegendő élő halat tudnak biztosítani. Az idei karácsonyi piacon 20 százalékkal több lesz az élő hal, mint tavaly volt, pedig akkor sem mutatkozott liány. Nem lesz baj a baromiellátással sem. Ez csupán októberben nem volt kielégítő. A karácsonyi vásár szaloncukor nélkül el sém képzelhető. Ebből az évente egyszer oly fon tos áruból igazán eleget biztosítottak a kassai üzletek számára. Amíg tavaly a város és környéke ellátására mindössze 99,8 tonna szaloncukorral ren(íelkeztek, addig ez idén már 07,2 tonnát biztosítottak belőle; további 18,5 tonna szállítására pedig ígéretet kaptak. Ugyancsak tőbb lesz a mandula, a füge, és az aszalt szilva is, mint tavaly volt. Italfélékből pedig 40 százalékkal biztosítottak többet, mint az elmúlt évben. Hiánycikk lesz azonban a pezsgő, mivel a termelők nem tesznek eleget a kereskedelem igényeinek. KÜLÜN KELL SZÚLNI a burgonyaellátásról. Mégpedig egyrészt azért, mert a lakosságnak ez az egyik alaptápláléka, másrészt pedig azért, mert ebből is kevés van az üzletekben. Az őszi időszakban ebből a járásnak 13 300 tonnát kellett volna kapnia, ám a Mezőgazdasági Felvásárló Vállalat ezt a megrendelést 10 630 tonnára csökkentette. A mezőgazdaság azonban ennél is jóval kisebb mennyiséget, mindössze 7642 tonnát adott el. A dolgozók bérének fokozatos emelkedésével szorosan összefügg az ipari áruk vásárlásának gyors növekedése. Éppen ezért nem kevésbé érdekli az embereket az ipari áruellátás. Ezen belül is megkülönböztetett érdeklődés mutatkozik a ruhafélékkel való ellátás iránt. Ruhafélékből a negyedik negyedévre az egész kerület 130 millió korona értékű árut igényelt. A biztosított áru értéke azonban csak 94 millió koronát tesz ki. Az említett összegekből Kelet-Szlovákia metropolisára 34 százalék jut. Hiány mutatkozik egyebek közt a fiúöltönyök, a munkaköpenyek, a sínadrág, az olcsóbb teszílöltönyök választékában. .Ezzel szemben javult a női gyapjú- és szivacskabátok választéka . .. Textiláruból a tervezettnek mindössze 66,2 százalékát tudják biztosítani. Nagyon kevés az ágynemű és a pelenka. A tavalyinál többet biztosítottak kötött fehérneműből, fiúingekből, melltartókból, valamint férfi és női zsebkendőkből. Azonban ezekből az árukból sérti fedezhető a kereslet... A lábbelivel kapcsolatban elmondható, hogy az idén több a női műanyag csizma és a bőrből készült gyermekcipő. Kevesebb viszont a lányok és fiúk számára készült egészcipő. Kevés a korcsolya, némely játék és szalvéta, javult viszont a gyertyával, a szánkóval, a sítalppal és a töltőtollal való ellátás. A karácsonyi vásár alatt az idén is megrendezik a vásárlással egybekötött játékkiállítást ... A háztartási cikkek közül továbbra is kevés a rádióelem, az olcsóbb gramorádió, a naftakályha és a fényes alumínum edény ... A bátorok közül főleg az ebédlőbútorok hiányoznak és az LO jelzésű hálóbútor. A bútorüzletekben egyébként bevezették a sorszámrendszert. A város egyes áruházai, üzjeted közül a legnagyobb forgalmat a PRIOR bonyolítja le, amely a negyedik negyedévben 22 százalékban külföldről behozott árukat kínál a vásárlóknak. Külföldi árukból — lengyel varrógépekből, nyugatnémet villanyborotvákból és hajszárítókból — kiállítást is rendeztek a PRIOR-ban. A VAROS ALTALÁNOS eiiátá. sáról beszélve szólni kell a tüzelőanyag biztosításáról is. E tekintetben a legnagyobb gondot a szénhiány jelenti'— tűzifa ugyanis kapható. Ismert tény, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium direktív módon írja szét, melyik város mennyi szenet kaphat. Ennek értelmé ben Kassa igényét, vagyis a megrendelést 80 százalékra csökkentették. Ezért az egyes háztartások csupán 10 métermázsa szenet kapnak, de ezt is csak a nagy megrendelők rovására tudják szállítani. Tíz métermázsánál többet csak rendkívüli esetben adnak. Az esetek rendkívüliségéről egy bizottság dönt, amelyet ez év szeptemberében hívtak életre. Ez a bizottság hivatott azt is eldönteni, hogy szénhiány miatt szükséges-e valamelyik iskolát bezárni. A bizottság például soron kívül megszavazott bizonyos mennyiséget a virágtermelők számára, mert azok már kimerítették ez évi szénadagjukat. Bár kissé elcsépelten hangzik, mégis szükségesnek tartjuk felhívrti a vásárlók figyelmét a szénnel való maximális takarékoskodás fontosságára. ^ , Mindent összegezve megállapítható, hogy napjainkban Ke let-Szlovákia metropolisában is gondot okoz a lakosság ellátása. A problémákat az illetékesek ismerik, és mindent elkövetnek a megoldás érdekében. Például október 9-én a kereskedelmi szervezetek igazgatóinak jelenlétében a városi pártbizottság elnöksége megtárgyalta Kassa város ellátásának helyzetét. A vnb elnöke nevéében levelet intéztek a vállalatokhoz azzal a kéréssel, hogy nyújtsanak hathatós segítséget a város hazai és külföldi áruval való ellátásában. Az ellátás helyzetét és a negyedik negyedév kilátásait megtárgyalták az SZSZK belkereskedelmi miniszterével is. FÜLÖP IMRE f~\unatőkés. Ügy mondták — LJ itt van a „tojásgyár". Itt a tyúkok futószalagon tojnak. Ezt megnézem. — Nem lehet — kaptam a választ, mivelhogy a látogatástól idegesek a tyúkok, és félbeszakítják a termelést. Csökken a tofáshozam. Legalább 500 tojás kiesik ilyenformán az évi tervből. — Na ... — mondtam —, tofáshozam Ide, tervgazdaság oda, a futószalagon létrejött tolásokat látni akarom! Legfeljebb figyelmeztetem majd azokat a tyúkokat, hogy népgazdasági érdek beszámolni tevékenykedésükről a lap olvasóinak. Vehát a tyúkszállásra mégse jutottam be. Elsősorban azért, mert nem leltem ott az „illetékeseket", akik kedvemért a tilalmat pár - percre felfüggesztették volna. Annyit azért sikerült megtudnom, hogy a tyúkok sem tofnak már futószalagon. — Nem bírták az iramot? — érdeklődöm. — Sok volt a törés — hangzik a felelet. — Mivelhogy nem a tyúkok ültek a futószalagon, csak a tojás gurult oda műanyag csövön keresztül. — Na persze, a dunatőkési tyúkok nem gépesített nyugati madarak, hanem csak köznapi falusi szárnyasok. — Még azok sem! Tyúktenyészetrfi' kerülnek a „tojásgyárba" naposcsibe korukban. Nem láttak azok se falut, se szemétdombot soha ... — De ha már idejöttem, akkor legalább a tojások között szétnézek... — Azt lehet. Szétnéztem, és megállapítottam, hogy felelőtlen hírverés, miszerint minden tojás egyforma. Meg — ahogy mondani szokták, — úgy hasonlít egymásra, mint két tojás. Hát nem! Ahány tojqs, annyiféle! A piacon vásárolt „maszek" tojás Látogatás a .tojásgyárban' halvány okkertől sötét drappig, diónagyságútól lejjebb és feljebb minden változatban kapható. Az üzletben vásárolt tojás hófehér, érdes, meszes és gyakran repedezett, mint az emberi lelkiismeret. A dunatőkési tojás is kétféle. A szaporább fajta hatdekás, a kevésbé szapora nyolc dekát nyom, és két sárgája van. Szaknyelven ezt ikertofásnak nevezik. Most folynak a kísérletek az ikertojás tipizálására. Nem elég tehát, hogy háziszárnyasainkat lassanként rászoktattuk a futószalagrend szerre, nem oltjuk el felettük a villanyt, csakhogy napsugárillúzióban ringassák magukat, csalással ösztönözzük őket a terv túlteljesítésére, s elvárjuk, hogy naponta két tolást rakjanak le népgazdaságunk asztalára. Ráadásul olyan irányú törekvések is vannak, hogy minden tojáshéjból két csibe bújjék ki. Egyelőre azonban csupán ezrelék az ilyen. Dehát még a kezdet kezdetén tartunk... De ... ha már eljutottunk idáig, megkérdeztem, mitől olyan vékony héjúak a tojusgyári tojások? — Az eledel összetételétől — szól a felelet —, a vitaminoktól! Bn pedig azt hittem, attól, hogy nincs ideje a tojáshéjnak a tyúk testében szilárdra meszesedni ... Persze ez magánvélemény. A tojásgyári szakember, aki megjelenésem óta cerberusként állt mellettem — csak mosolyog. Mosolyogva szed elő egy nagy könyvet, és kilátásba helyezi, hogy abba betekintve okosabb leszek. No, ez semmiesetre sem árthat — gondolom és olvasom: A dunatőkési „tojásgyárban" 4500 tyúk „működik" egy-egy szálláson. A szárnyasok 81 százaléka teljesíti a napi normát. Működési idejük egy esztendő, azután a duna szerdahelyi baromfifeldolgozó üzembe kerülnek, s onnan csirkepaprikássá minősülve járulnak hozzá népgazdaságunk fellendüléséhez ... Jókedvű fiatal lányok osztályozzák a tojásokat. Miközben figyelem munkájukat, lelki szemem előtt megjelenik egy óriá si rántottahegy. Gyorsan búcsúzom. 1/ öcsink szigorú drótkerítések mentén gurul. Mögötte hatalmas barakszerű építmények sorakoznak. A tyúkszállá sok. Kellő tisztelettel nézem, miközben eltűnődöm. Tehát... naposcsibéből lesz a tojós tyúk, tojós tyúkból a paprikás csirke... A tojásokat kocsira rakják, és elszállítják a felvásárlóba ... Miből lesz vajon a naposcsibe? Ha Időm engedi, ennek is utánanézek! DÁVID TEREZ NÉHÁNY SOR AZ IDEI NOBEL-DÍJASOKRÓL December 10-én Gusztáv Adolf svéd király átadja az idei Nobeldíjakat. A napisajtó, beleértve az Üj Szót is, csak kusza és hézagos híreket közölt az 1969-es esztendő laureátusairól, akik a világhírű kitüntetés mellett mintegy 75 ezer dollár tiszteletdíjban is részesülnek. Ezért tartjuk indokoltnak, hogy az alábbiakban a VÝBER 24. száma nyomán elmondjunk még néhány közérdekű tudnivalót azokról, akiket méltóaknak találtak erre a díjra. Murray Gell-Martn, egy alig negyvenesztendős New York-i születésű egyetemi tanúr vitte el á pálmát a fizikában. A híres yalei egyetemet, majd a massachussets-i technológiai főiskolát végezte el, főiskolai pedagógus Prinéetonban, Chicagóban és majdnem másfél évtizede a kaliforniai egyetemen. A Nobel-díjat az elementáris részecskék és interakcióik klasszifikálása terén-elért kiváló eredményeiért -kapta meg. Odd Hassel oslói és Derek K. Barton londoni tudós á kémiai Nobel-díjat kapta, mégpedig a vegyi felépítés elméletének alkalmazásáért. A norvég tudós az idősebb korosztályhoz tartozik, 1897-ben született, majdnem harminc éven át volt a fizikális és az elektrokémia tanára az oslói egyetemen. Angol társa tavaly múlt el ötvenéves és 1957 óta a szerves kémia előadója a londoni Iinperial Colle«e-ben. Az orvosi tudományok és a fiziológia idei láureátusa három amerikai. Egyikük, Max Delbrück professzor különben német származású s-a göttingeni egyetemen fejezte be tanulmányait, míg ma élettant ad elő a passadenai technológiai institútumban. A másik kitüntetett, Salvador E. Luria viszont olasz, Torinóban született 1912-ben, itt végezte el az orvosi főiskolát és tudományos munkásságát Párizsban a Curie Intézetben kezdte el. Csak 1940-ben költözött az Egyesült Államokba, ahol jelenleg az illinoisi egyetem mikrobiológiai intézetét vezeti. Alfréd D. Hersey tanár közülük az egyedüli tősgyökeres amerikai. Vegyészetet tanult a mlchigani egyetemen és jelenleg Gold Spring Harbor-ban igazgatója a genetikai laboratóriumnak. A Nobel-díjat a víruskutatásban elért kimagasló eredményeikért kapták. Világszerte meglepetést keltett, hogy a Svéd Akadémia az irodalmi Nobel-díjat 100 -jelölt közül Sámuel Beckett, 63 éves ír származású írónak, az üj regény és az abszurd dráma egyik szülőatyjának ítélte oda. Beckett Dublinban születet, de 1939 óta Franciaországban él és érdekes, hogy műveit is francia nyelven írja. Különben-az ötvenes évek elején lett világhírű modernista. Első ízbeír-ítélték oda a közgazdasági Nobel-díjat, mégpedig Ragnar Frlsch norvég és fan Tinbergen holland professzornak a gazdasági folyamatok elemzését szolgáló dinamikus modellek létrehozásáért és alkalmazásáért. A norvég tudós 73 éves és pedagógiai munkássága mellett hosszú évek óta főszerkesztője az Econometrica című szakfolyóiratnak. Felavatási előadása már 1932-ben hitessé tette. A 66 éves holland statisztikus, ekonometriai és tervezéselméleti tudós pedig az utóbbi években szaktanács adója volt az ENSZ-nek és számos fejlődő országnak. Végül a Nobel-Békedíjat ez idén immár ötvenedszer ítélték oda. Laureátus a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO lett. Ez e szervezet 1919-ben a Népszövetség keretében jött létre, jelenleg az ENSZ szerveként működik, székhelye Genf. Tagjai a szocialista tábor országai is. Feladata nemzetközi munkaügyi egyezmények kidolgozása, a munkakörülmények és az életszínvonal javítása, a társadalombiztosítás kiszélesítése. SÜLYOS KRITIKA A FITES CÍMÉRE Llőljáróban tisztáznunk kell, hogy mit jelent a fenti rövidítés. A FITES hazánkban a Film- és a Televízió Művészeik Szövetsége. Ezt a szövetséget' már eddig is több ízben érte bírálat, mivel az 1968 januárja után kibontakozódott folyamatban küldetésével visszaélve, kétes értékű politikai babérokat aratott le. A RUDÉ PRÁVO november 18-i számában Jan Kiiment glosszájában elítéli ezt a szervezetet, mivel „nem habozott az élére állnt annak a látszólag tömeges »népi mozgalomnak«, amelynek célja volt a kommunista párt helyettesítése, kisakkozása, akcióképességének gyengítése s végül tekintélyének aláásása." A glosszaíró szerint e szövetség vezetői fején tavaly és ez év elején olyan sok vaj gyűlt össze, hogy jobban tennék, ha hallgatnának. Ehelyett azonban — s ez adta a tollat a szerző kezébe — a FITES — az Októberi Forradalom előestéjén — provokatív módon díjjal jutalmazta A főügyészség segítségére elnevezésű tavalyi publicisztikai tévé-ciklust, amely „eklatáns példája volt annak, hogy miként éltek vissza a televízióval a jobboldali opportunisták" Jan Kiiment kifejti,azt a nézetét, hogy az ily jellegű díjak oda ítélésének különben sincs pozitív művészetfejlesztő szerepe. Csak azt a céit szolgálja, hogy anyagi előnyökhöz juttassa azokat, akik a FITES vezetőinek szája íze szerinti magatartást tanúsítanak. Most tehát ismét kibújt a szög a zsákból, s ennek, bármennyire is hallatlan — előnye is van. „A legjobb — szögezi le a glosszaíró — ha tudjuk, hogy kivel állunk szemben. Ezt követően ugyanis senki sem csodálkozhat azon, hogy amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten is." CSEH-MORVA KERÁMIATÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS PESTEN A MAGYAR NEMZET november 26-i számában elismeréssel szól a prágai Nemzeti Múzeum kerámiatörténeti anyagának a budapesti Nemzeti Múzeumban megrendezett érdekes tárlatáról. Az S. M. jelzésű recenzens már elöljáróban megállapítja, hogy az öt évszázadot (XI—XVI. sz.) felölelő anyagnak különösén a korai része jelentős. Ez annál is inkább így van, mivel a kerámia edények egy részében pénzleletre Is bukkantak, ami lehetővé tette a pontos időmeghatározást. A cikkíró a továbbiakban leszögezi: „A korai, Xl—Xlll. századi cseh és morva kerámiában a szláv földvárkorszak hagyományai élnek tovább." Nagyon szépeknek' tartja különben a kályhacsempéket és közülük is a legérdekesebbeknek a XV. századi huszita eredetűeket, amelyek „megörökítik a jellegzetes huszita harci szekeret és a legendás vezér, Jan Zsíska alakját." A későbbi nagy kompozíciók közül viszont a Krisztus bevonulása Jeruzsálembe és a Golgota elnevezésűeket tekinti a legkiemelkedőbbeknek. Fontos körülményként taglalja, hogy számos kiállított tárgy meggyőzően tanúskodik a magyar és a cseh területek közti korabeli élénk kereskedelemről. Ezek közül a legérdekesebbek a „különleges keverésű agyagból készült sötétbarna lostícel poharak. Valószínűleg magyarországi megrendelésre készült még 1526 előtt az a kettős arcképet ábrázoló csempe, amelyen II. Lajos magyar királyt és feleségét örökítette meg az egykori mester." Bizonyára elsősorban a cseh szakembereket és főleg a prágai Nemzeti Múzeum dolgozóit örömmel töltik el az elismerő szavak. Ezen túlmenően — úgy hisszük —, hogy az ilyen és az < hhez hasonló „bemutatkozásoknak", művészeti és tudományos csereakcióknak különösen manapság pozitív politikai töltetük, küldetésük van. A gyakorlatban tanúskodnak ugyanis arról, hogy baráti kapcsolataink lassan, de biztosan visszatérnek a normális mederbe. S ez jelenlegi törekvéseinknek egyik legfontosabbikja ... 19- W