Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)
1969-12-14 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó
J IRl SUCHÝ „MENYASSZONYA" A barrandovi stúdióban az utóbbi időben több színésznek, filmszínésznek alkalma volt rendezőként is bemutatkozni. S nemcsak az újak, a fiatalok, de a középnemzedék tagjai sem riadnak viszsza a „nagy kísérlettől". Persze, hogy milyen sikerrel, azt előre nem lehet megmondani, hiszen más a forgatókönyv és más a kész film. A debütáló rendezők sorába tartozik Jiŕí Suchý is, a Semafor igazgatója, drámaíró, a legnépszerűbb prágai sanzonénekes, aki a filmvilágban tulajdonképpen nem is egészen (íjonc. A közönség már megismerkedett vele a filmvásznon is a Ha ezer klarinét és a Bűntény a mulatóban című filmekben, amelyekben szerzői érdemeket is szerzett. Most, úgy is mondhatnánk egészen a saját filmjét forgalia, mert a Menyasszony forgatókönyvének s a filmötletnek is ő a szerzője. Suchý elképzelése szerint a filmet Jirí Machané operatőr fényképezi klasszikus formában, fekete fehér szalagra. A Menyasszony — Jirí Suchý szavai szerint — se nem zenei bohózat, se nem musical, se nem revü, de nem is filmköltemény, hanem inkább amolyan szomorkás, képeskönyvszerü vígjáték. Hősnője, egy nagyon fiatal leányka, szövetkezeti tyúkfarmon dol gozik. Inkább álmainak és illúzióinak a bűvkörében él, semmint a való élet talaján, s ez végUl is tragikomikus kiábrándulásba torkollik. Meddő ábrándjai után futva, nem látja meg a „földi" buldogságot, amely folytonosan a sarkában van. A filmben Marié Vančurová, a prágai Színművészeti Foiskola diákja játssza az álmodozó kislányt, először szerepelve a filmkamera előtt. A másik női főszereppel Suchý Véra Kťesadlová, prágai színművésznőt bízta meg. További szereplők: Jaromír Hanzlík, Josef Cáp és Josef Dvorák, az Osti nad Labem-i Kladívadio Színház művésze. Egyébként Suchý nem játszik a filmben, csupán néhány dalt énekel, melyeknek zenéjét — csakúgy mint az egész filmzenét — Jirí Síit r szerezte. | Kino i BARRANDOVI HÍREK m VLADIMÍR DRIIA. Otakar Kuka és Milan jonás — három újfilmes rendező — most forgatja a barrandovi filmstúdióban a „Látogatások" című három részes filmjét. A film témája vallomás az ember kiszolgáltatottságáról, az embernek a hatalom játékszerévé való degradálása. Bemutatja egy javítóintézet légkörét a fegyenc és a látogató szemszögéből. Az „Anna K. fázik", „Hipokratesz esküje" „És abban a kastélyban" címít filmnovellák operatőrei: |ozef Ort-Šnep. josep llanus és |an Kalis. • ELKÉSZÜLT Václav Kaplický és Otakar Vávra „Kalapácsot a boszorkányokra" című történelmi filmje. A cseh vidékek egykori boszorkánypereinek korhű ábrázolásában a főszerepeket kiváló színészgárda vállalta. vegkünyvét A. P. Csehov elbeszélése nyomán Lubor Dohnal Irta. A filmet Ivan Balada rendezi. A további szerepeket két szlovák színésznő, Hana Slivková és Elena Pappová-Zvaríková játsszák. • „ÖRDÖGI MEZESHETEK" az ígéretes elme annak a komédiának, melyet Zdenék Podskalský rendező Vlastimil Brodský és Jana Brejchová színészekkel egyiitt írt. A vígjáték témája: egy férfi két nő közölt. • ZLATOMlR VACEK brnói szí nész játssza a „Hatos pavilon" eímü film főszerepét, melynek szü • (IRINA BOHDALOVÁ és |0 sef Kemr szerelmespár szerepet játszik az „Elszánt kisasszony" című filmben. A könnyed hangvételű, ám komoly problémákat felvelő alkotás a szülők és a tár sadalom által „elfelejtett" gyermekek egészséges neveléséről szól. Rendező: František Filip, szilvegkönyvírök Vratislav Blažek és Ota Zelenka. operatőr: Rudolf Steh). « Ó cjjf Sc r* 2 3:3 Ü E N O c » M >o c 5 2 <-2-S "O JC URAIM, MEGGYI ILKOLIAI M El NS1 Elf II avagy egy újszerű science-fictíon Óraim, meggyilkoltam Einsteint a címe Oldrich Lipský tudományosfantasztikus filmjének. A felvételen: a készülő film egyik kockája. Oldrich Lipský legsajátabb műfaja a bohózat és ebben a zsá nerben szívesen kísérletezik, szívesen fedez fel valami újat. A Limo nádé Joe és a Happy end bizonyítja ezt a legékesebben. Ám a sci-fi sem idegen számára, hiszen 1981-ben ő forgatta a „Férfi az első századból" cfmü tudományos-fantasztikus vígjátékot. Josef Nesvadba író —akinek az elbeszélése alapján született az Einstein témája — azok közé a művészek közé tartozik, akik rendszeresen foglalkoznak a tudományos-fantasztikus témakörrel. És Miloš Macourek, aki egy sze mélyben író, drámaíró, rendező és iorgatökönyvíró — az Einstein forgatókönyvének az egyik társszerzője — nem szorul rá, hogy a szomszédba menjen egynéhány jó ötletért... ök alkotják a „hármas fogatot", amelynek az új cseh sci-fi köszönhető. A filmben Jana Brejchovánuk (Gwen történész) és Jirí Sováknak (Dávid professzor) jut az a szerep, hogy Einsteint „eltávolítsák" ab bői az árnyékvilágból, aki akkoriban a prágai német egyetem tanára volt. Csakhogy Dávid és Gwen a 20. század végén élnek és ez a tény kissé nehezen egyeztethető össze Einstein prágai tartózkodásának az időpontjával. Ám, a sci-fi nem ismer lehetetlent. A film szerzői úgy vélik, hogy a század végi emberek bizony nem sokat tanultak a mi kortársainktól. Az atombomba még nem került le a napirendről; ellenkezőleg, odáig jutottak, hogy az emberiséget a pusztulás fenyegeti. Ugyanis a G-bomba hatására a nők nemcsak meddővé válnak, hanem bajuszuk és szakálluk nő. Hiába tárgyal az ENSZ, hiába vannak kitűnően működő villanyborotvák, a tudósoknak végül is el kell szánniuk magukat arra, hogy beleüljenek az időgépbe, s visszatérjenek a múltba, pontosan az 1911-es évbe és likvidálják Einsteint, mivel az ő elmélete az atomfizika alapja. Ha nem lesz Einstein, nem lesz elmélet sem, így nem lesz atombomba, a nőknek nem nő bajuszuk és az emberiség megmenekül .. . Dávidnak és Gwennek Frank professzorral jutott osztályrészül, hogy kiigazítsák a történelmet. Szándékuk azonban nem sikerül, pedig kétszer is megkísérlik. A film természetesen tele van tűzdelve izgalommal és kacagtató félreértésekkel. Ami a filmben talán a legeredetibb, az az a tény, hogy 1911-ben Einstein prágai tartózkodása alatt valóban életveszélybe került. Oldrich Lipský rendező ehhez még hozzáteszi: „sokan tévesen azt hiszik, hogy ez a zsáner csupán a kozmikus jövőből merítheti témáját, holott a sci-fi nem zárja ki a múltba való visszatérést sem .. Szigorú tudományos mércével mérve a látottakat, persze, a film nem állná meg a helyét, dehát alkotóinak távolról sem az voit a cél juk, hogy tudományos alkotást készítsenek. A film eszmei mondanivalója a lényeg, s ezért minden bizonnyal nagyobb igényeket tó maszt a nézőkkel szemben, mint az egyszerű bohózatok. A szereplőgárda listáján a cseh színészvllág valóban fémjelzett nevei szerepelnek, mint Radoslav Brzobohatý, Mlloä Kopecký, Josef Kemr, Josef Hlinomaz, Karel Effa és mások. A fiatal Einstein szere pében Petr Čepkút látja viszont a közönség. I Kinn i
