Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-13 / 293. szám, szombat

Ä MIRŐL ÍRNAK mttm (JJg tribúna ĽHil l rary.Tg n TmMMtrww/ cmEEfHEana PRÄGAI LAPOK Hozzáértő irányításra van szükség A hét egyik fontos prágai eseménye a cseh Művelődésügyi Minisztérium által összehívott kulturális értekezlet volt, ame­lyen a megjelent művészek is­mételten leszögezték, hogy ak­tívan támogatják pártunk és államunk vezetését. Az értekezlettel foglalkozik a Csehszlovák Szocialista Nép­párt napilapja, a Svobodné slo­vo pénteki száma is, amely szerkesztőségi cikkben üdvözli ezt az akciót. A lap hangoz­tatja, hogy a kulturális irányí­tó központ, azaz a cseh Műve­lődésügyi Minisztérium és a müvésztársadalom közti bizal­mat, csakis pozitív tettekkel le­het létrehozni, olyan tettekkel, amelyek többet jelentenek a lángoló beszédeknél. Az érte­kezlet a lap szerint azt is bi­zonyította, hogy nem lehet ér­zéstelenül viszonyulni a művész belső világához, amelyre a töb­bi között jellemzű az azonnali és sokszor a hamis emóciókra való reagálás hajlama is. Még azok is, akik hiányoztak a kon­ferenciáról, potenciális szövet­ségesek lehetnek, ha megismer­kednek a minisztérium konszo­lidációs programjának első pozitív eredményeivel. A vezér­cikk hangoztatja, hogy nagy szükség van a kulturális terü­let hozzáértő, a direktíváktól és utasítgatástől mentes irányítá­sára, a kulturális vezetők és az alkotó művészek közti tevé­keny együttműködésre. Baráti segítség A Rudé právo pénteki számá­ban Jirí Heüko beszámolt az ideiglenesen hazánkban állomá­sozó szovjet csapatok és a la­kosság közti kapcsolatok elmé­lyüléséről. Megírja, hogy amíg hónapokkal ezelőtt a szovjet csapatokkal való együttműkö­dést gátolta a nacionalista uszí­tás, ez idén az egyes üzemek a szó szoros értelmében sor­ban állnak a szovjet katonák segítségéért. A szerző szám­adatokkal illusztrálja azt a munkát, amelyet az egyes álla­mi gazdaságokban, szövetkeze­tekben, vagy építkezéseken a szovjet katonaság végzett. Az egyik útszakaszon a szovjet utászok 3 km-es utat építettek, aminek az értéke közel negyed­millió korona. A szovjet elvtár­sak segítségének politikai ered­ményei is vannak. Ahol a la­kosság együtt dolgozott a szov­jet katonákkal, sorra megala kultak, illetve újjáalakultak a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség helyi szervezetei. A Nový Bor-i Gépgyár dolgozói a szovjet katonákkal egyiltt hon­ismereti autóbusztúrákat szer­veztek. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom ez idei év­fordulóját azokban a helysé­gekben, ahol szovjet katonák tartózkodnak, a lakosság velük együtt ünnepelte. Olyasmi is megtörtént, hogy egy iskola úttörőcsapatának tagjai, ami­kor ellátogattak egy szovjet alakulathoz, előző „megdolgo­zás" hatására féltek hozzányúl­ni a vendéglátók által készí­tett süteményekhez, de amikor a katonák bevezették őket kör­zetükbe, amikor látták, milyen példás rend és tisztaság ural­kodik mindenütt, a gyerekek feloldódtak és kötetlen baráti kapcsolat alakult ki köztük és a vendéglátók között. Tavalyi levelek A Tribúna 48. számában a szerkesztőség több olyan leve­let közöl, melyekel párttagok írtak tavaly a Központi Bizott­ságnak, illetve Alexander Dub­Ceknek. A levelek autentikusan bizonyítják, "hogy voltak tavaly kommunisták, akik véleményü­ket nyíltan kimondták, még ak­kor is, ha e véleménynyilvání­tás nem jelentett népszerűséget. Egy munkás a többi között azt írta Alexander Dubčeknek: Ön Novotnýt bírálta a kabinetpoli­tika miatt, de most újra kabi­netpolitikának vagyunk tanúi, csak zöld kiadásban. Vélemé­nyem szerint a CSKP vezetése hajszát indít a kis funkcioná­riusok ellen... néhány példát említek a pártba való felvéte­lekről is, illetve a felvételek feltételeiről. Első példa: „Be­lépek a pártba azzal a feltétel­lel, ha Dubček elvtárs a CSKP KB *:lsö titkára marad". Má­sodik példa: „Eltéptem szov)et­barátí igazolványomat, s ezért belépak Dubček pártjába." összhangban van ez a marxiz­mus—leninizmus tanításával? Véleményem szerint az ilyen embe ek nem valók a pártba — áll az 19H8 májusában írt levélben. Az ivančicei kommunisták le­velükben felhívták Alexander Dubček figyelmét arra, milyen károkat okoz a pártról folyó vita a párton kívüli szervezetek­ben. Kifejezték nyugtalanságu­kat amiatt, hogy a cseh rádió ban és televízióban a lakosság­nak már mindegyik rétege ki­nyilváníthatta nézetét, csak éppen a munkásosztály képvi­selői nem juthattak szóhoz. A cseh pártiroda hetilapjá­ban V. Zižka bíráló cikket ír ]osef Borüvka volt földműve lésügyi miniszter ténykedésé­ről. Megírja: Borüvka figyel­meztetése, hogy népgazdasá­gunkban hústöbblet van. sú­lyosan megkárosított bennün­ket. A cikkíró hihetetlennek tartja, hogy tavaly a Földmű­velésügyi Minisztériumban nem akadt senki sem, aki vitába szállt volna Borüvka nézetével. A szerző hangoztatja, hogy a vezetők személyes felelősségé­nek az igénylésével nem az ötvenes évek módszereit akar­juk visszaállítani. Több házasság, több válás A Zemedélské noviny-ban Drahomíra Veselá a család idő­szerű problémáival foglalkozik. A többi között megállapítja, hogy az elmúlt 25 évben emel­kedik a házasságkötések száma. A szocialista országokban kb. 10—15 százalékkal többen köt nek házasságot, mint a tőkés­országokban. A házasulandók korhatára egyre alacsonyabb, elsősorban a nőknél. Ezzel szemben egyre többen házasod­nak másodszor, sőt többször is. Nálunk a megkötött házasságok közül az elvált férfiak aránya 12,2 százalék, az elvált nőké pedig 10,6 százalék (1967. évi adat). A házasság előtti neve­lés hiányait bizonyítja az is, hogy nálunk minden negyedik, illetve ötödik házasság válás­sal végződik. A legtöbb válás­ra a házasság második és ötö­dik évében kerül sor, de ebből a szempontból „veszélyes" a 40—50 év közötti időszak is, — írja az említett lap cikkírója. (sm) Helytáll a téli szolgálat Arról, hogy az időjárás szeszé­lye milyen következményekkel járhat, a hófúvások Idején győződ­hetünk meg a legjobban. Az el­múlt napok különösen próbára tették mindazokat, akik közutaink­rót gondoskodnak. A gondoskodás nemcsak a kritikus napokra ér­tendő, hiszen a Szlovák Szocialis­ta Köztársaság téli szolgálatának törzskara már november t5-én megkezdte munkáját, és tevékeny ségc március 30-ig tart. A szolgá lat küldetéséről, tevékenységének részleteiről Michal Štofa mérnök tol, a törzs parancsnokától érdek IňdtUnk. Megtudtuk, hogy a törzskar — amnlynek székhelye Szlovákia fő városában van — irányítja és ko­ordinálja a három körzeti törzs — a kassai, a besztercebányai és a pozsonyi — tevékenységét. Minden járási útkarbantartó vállalat na ponta este és kora reggel jelen lést ad a körzeti törzsnek az utak járhatóságáról. A körzetek össze­gezik a járási jelentéseket és to vábbitják a központba. A központ naponta tájékoztatja egyebek közt a Csehszlovák Rádiót, a Belügy minisztériumot, a Közbiztonsági Szervek közlekedési felügyelősé gét. a nemzetközi utak járhatósá gáról tájékoztatja a szövetségi közlekedésügyi bizottságot is, amely a jelentést továbbítja a kül földi partnerekhez. A téli szolgálat állandó kapcso latban áll a meteorológiai szolgá lattal is, hogy az időjárás előre jelzése alapján megtehesse a kellő clőintézkedHseket. A téli szolgálat munkájának operatívabbá tétete érdükálien iiivőre magyarországi mintára rádióadó vevőállomásokat is iizeinbe helyeznek a jelenések továbbítására. Az utak karbantartása például a síkosság idején történő szórás, a lió eltakarítása fontossági sorrend ben megy végbe. A szükséges gép kocsikat az útkarbantartó vállala tok a CSAV-nát, szövetkezetektől, állami gazdaságoktól és üzemek tői szerződéses alapon biztosítják. A gépeket tekintve természetesen a területek bizonyos tartalékkal is rendelkeznek — főleg hómarók kal. A hótorlaszok eltávolításában nagy segítséget nyújt a hadsereg és a lakosság is. Ugyanakkor fon­tos megjegyezni, hogy a hófúvá­sok és a síkosság idején sok gon­dot okoz a gépkocsivezetők ha nyagsága és felkészületlensége. A gépkocsik kerekeit nem látják el téli gumiabroncsokkal, kapaszko rióláncokkal. Némely gépkocsiból az olykor elengedhetetlenül szűk séges lapát is hiányzik. Több ve zető nem veszi figyelembe az út­karbantartó vállalatok dolgozói nak utasításait — tilos előzés. rne*»*"ás stb. Megtörténik az is. hosy egv-Rgy sofőr türelmetlensé­gében meggondolatlanul megelőzi a hóekét, de mivel kissé odább megrekedt, még a hóekék gyors előrehaladását is akadályozza. Olvan gépkocsivezetők is vannak akik a havas, csúszús utakon egvá'tatán nem tudják vezetni jár müvüket. Nagy problémát jelent az utak szúrására aikalmas anyagok — sa lak, vegyianyagok — hiánya. Az utól-'bi ráadásul igen drága. Ugyancsak nehézséget okoz, hogy nincsenek gépek az utak szórású ra, sózására. Mindent egybevetve azonban a nuliézságek ellenére is áltatában jól felkészUtt a téli szolgálat az utak karbantartására és a forga lom biztosítására. Ezt bizonyítják az elmúlt napok is, amikor a hó fúvások különösebb forgalmi fenn akadásokat nem okoztak. FÜLÖP IMRE Biológiai növényvédelem A természetben állandóan fo­lyik a biológiai harc, amely megakadályozza, hogy az egyes mikrobák, rovarok, állatok vagy növények túlságosan elszapo­rodhassanak más fajok rovásá­ra. Ez biztosítja az állat és nö­vényvilágban uralkodó biológiai egyensúlyt. A természetes úton végbemenő biológiai harccal azonban még a növényvédelem kérdése nincs megoldva, mivel a kártevők pusztulása rendsze­rint ,csak a tömeges megjelené­sük után, tehát későn követke­zik be, amikor a termés egy ré­szét már elpusztították. Ezért a modern biológiai növényvéde­lem célja a kártevők és beteg­ségek fellépésének a megelőzé­se. A biológusok e téren most arra összpontosítják kutatásai­kat, hogy feltárják azokat a tör­vényszerű összefüggéseket, ame­lyek az egyes kártevők létszá­mának ugrásszerű emelkedését vagy tömeges pusztulását ki­váltják. A hasznos növényeink létét vagy terméshozamát fe­nyegető káros rovarok és mik­roorganizmusok természetes el­lenségeinek, a ragadozó élőlé­nyeknek és parazitáknak a fel­kutatása az elsődleges feladat, mivel ezek a különböző kárte­vők nagymérvű elszaporodásá­nak a ineggátlói, az életközös­ségek regulatorai. Ezeknek a felkutatása után következik a tulajdonképpeni biológiai véde­kezés. Eredmények a biológiai védekezésben A biológiai harcot azoknak a külföldről hozzánk került vesze­delmes kártevőknek az irtásá­val kezdték meg, amelyeknek nálunk nem voltak természetes ellenségeik és így szinte korlát­lanul szaporodhattak. Ilyen pl. az Amerikából behurcolt vértetű (Eriosoma lanihera Hausm.), al­mafáink szörnyű kártevője. A vértetű az évszázad elején mái­egész Európa almaállományát teljes kipusztulással fenyeget­te. A különböző vegyianyagok­kal való permetezés majdnem hatástalan volt velük szemben, mivel a fa fiatal hajtásain tö­megesen megtelepedő, a fa ned­vét szívó vértetveket kívülről fehér, gyapjas viaszszál-izzad­mányuk jól megvédte a perme­tezőszerekkel szemben. Hosszas kutatómunka után 1920-ban kí­sérletképpen Amerikából bete­lepítették a vértetű fürkészda­razsát | Haphelinus mali Hald.). Az apró kis fürkészdarázs al­kalmazkodott a hűvösebb euró-" pai viszonyokhoz és az óriási szaporasága révén megmentette almafáinkat a végpusztulástól. A fürkészdarázs nősténye a vér­tetű testébe rakja le tojásait, ezekből 2—3 nap múlva kelnek ki az áldozatok testéből élőskö­dő és azt végül. elpusztító lár­vák. Ezek 10—12 napig élnek a vértetű testében, majd bebábo­zódnak és H -10 nap múlva ki­repülnek. Szaporaságuk óriási, évente kb. nyolc nemzedékük van. Az új jövevény betelepítése után röviddel minimumra csök­kentette a vértetűveszélyt. Újab­ban a kontaktmérgek korlátlan használata következtében ren­A Čedok felkésziK a nyárra Igaz ugyan, hogy az előkészületek még nem fejeződtek be, de annyit máris elárultak a Čedok dolgozói a tegnap Prágában megtartott sajtóér­tekezleten, hogy a szocialista országokba — mintegy 120 000 turistával számolva — az uta­zásokat január közepén kezdik árusítani. Az újdonságok közé tartozik pl. a ,100 plus 1" képeslappal együtt rendezett „Randevú a Čedokkal" című akció a nőtlen, ill. a hajadon és az özvegy turisták részére, akiknek kiszemelé­se a számítógép feladata lesz. A családi üdülések fénypontja a gyermekekre nyújtandó lényeges ár­kedvezmény lesz. A Čedok az idén a mezőgazda­sági dolgozóknak — mirftegy 100 000 személynek — netnesak a különleges időpontok meghatáro­zásával nyújt lehetőséget a nyaralásra, hanem azzal is, hogy az üdülők kiválasztásánál a me­zőgazdák szakmabeli érdekeire is tekintettel kí­ván lenni. Az ifjúsági turistautak egy része a Szovjetunióba vezet. A fiatalok a városokon és a pompás vidékeken kívül Lenin nyomdokain haladva mindazon helyeken megfordulnak majd, ahol a nagy forradalmár dolgozott. A Csehszlo­vák—Szovjet Baráti Szövetség tagjait az Intu­riszt szovjet utazási iroda fogja árkedvezmény­ben részesíteni. A turistautazásokkal kapcsolatos további rész­letek ismertetésére január közepén visszatérünk. —km — A következetlenség //eredménye' 7/ Törvényerejű rendelet szabja meg, hogy egy gyár építését csak a tervdokumentáció jóváha­gyása után szabad elkezdeni. Még így is gyak­ran kerül sor módosításokra, s ezek suk gon­dot okoznak az építőknek. Persze létezik „kivé­tel" is a rendelet alól. Ilyenkor aztán csak „fo­kozatosan" már építés kö ;ben kapják meg a terveket az építők. Hasonló eset történt a lévai textilkombinát építésénél is. Az építést végző üzemek élükön a Priemstavval vállalták, hogy a gyárat 48 hónap alatt felépítik. Ma úgy lát­szik, hogy a befejezés egy évet késik. Az okuk sorozatát rögtön az első „kivétel" indította el. Tagadhatatlan, hogy az építők munkájában is van hiányosság, kevés a munkaerő, késnek a kooperáló üzemek szállítmányai, de ennek elle­nére a kialakult helyzetért nem az építők vise­lik a teljes felelősséget. A gyár udvarán már több mint ötvenmillió korona értékű gép és gépibsrendezés várja, hogy megszabott helyére kerüljön. Mnst a téli idő­szakban természetszerűen Cíiikkon az építés üte­me, így a lemaradást csak a jövó évb'3n tudják pótolni. Helyes a szigorú •'Itenórzés, amelynek során megállapítják a késés okát és felelősség­re vonják az illetékesekel. De cé'ravezetőbb vol­na, ha a rendeleteket a „keid<;t-kezd'?tétől" megtartanánk és akkor nomcsnk a bosszúság lenne kevesebb, hanem a népgazdasági kár is. • —cs— geteg fürkészdarázs elpusztult, s emiatt a vértetvek megint na­gyon elszaporodtak. A húszas években a Kelet-Ázsiából behur­colt japáni pajzstetű (Alula­caspis pentagona Targ.) lepte el Európa eperfáit. Néhány év alatt az eperfák tízezreit pusz­tította el. Olaszország és Fran­ciaország selyemhernyó-te­nyésztését és selyemiparát a pajzstetű végveszélybe sodorta. Berlese, a kiváló olasz biológus segített a bajon. Hosszas tanul­mányozás után Európába telepí­tette a japán pajzstetű eredeti ellenségét, a japáni pajzstetű fürkészdarazsát (Prospaltella Berlesi How.). Ez a törpe da­rázsfaj szinte egy csapásra megmentette Európa eperfaállo­mnáyát, és ma már alig lehet hallani a japáni pajzstetű kár­tételéről. Mikrobákkal a rovarkártevők ellen A biológiai növényvédelem azonban nemcsak a parazita ro­varok segítségét veszi igénybe, hanem a mikroszkópikus élőlé­nyek (gombák, baktériumok, vírusok) betegségokozó képes­ségét is. Mecsnyikovnak a bak­tériumokkal és gombákkal vég­zett első kísérleteit sokan kö­vették. Komoly eredményeket értek el a hernyópenész (Beau­veria basiana) alkalmazásával az amerikai fehér szövőlepke és a gyapjaspille hernyóinak elpusztításában. A hernyópe­nésszel fertőzött területen az említett hernyók pusztulása pá­rás, kedvező körülmények kö­zött 10—12 nap alatt követke­zett be és az eredmény 80—90 százalékos volt. Még kedvezőt­len, száraz időben is 33 száza­lékos eredményt értek el. Az Észak-Afrikában nagy ká­rokat okozó vándorsáska ellen egy koli típusú baktériummal (Coccobacilus aeridiorum) vet­ték fel a harcot jelentős siker­rel. A kártevők elleni küzdelem céljaira felhasználható baktériu mok felkutatásával és kite­nyésztésével a biológia már ed­dig is felbecsülhetetlen szolgá latot tett a mezőgazdaságnak. A különféle molyok (liszt-, ku­korica-, viaszinoly stb.) járvá­nyos megfertőzésére kitenyész­tették a Bacillus thuringiensist. Ez a szövőlepkék megfertőzésé­re is jól bevált. A fák lombját permetezéssel megfertőzték, és azt a hernyók felfalták. A bak­tériumok a hernyók bélrendsze­rében hihetetlen gyorsan elsza­porodnak és néhány órán be­lül már jelentkeznek a betegség tünetei, az étvágytalanság és a mozgás csökkenése, mely pár nap múlva a hernyó pusztulását okozza. A rovarkártevőkön kívül a nö­vények megbetegedését okozó baktériumok ellen is felvették a harcot. A csupán ultramik­roszkóppal látható bakteriofá­gok, azaz baktériumfalók kísér­leti alkalmazásával máris több baktérium természetes ellensé­gét sikerült megállapítani és ki­tenyészteni. A gerincesek csatasorba állítása A biológiai növényvédelem során a hasznos madarak, bé­kák, gyíkok és rovarevő emlő­sök által kifejtett segítő mun kát sem lehet figyelmen kívül hagyni. A Szovjetunióban pl. a bagolypille sújtotta vidékeken denevértornyokat állítottak fel. Volt olyan torony is, amelynek közel 10 000 denevér lakója volt. Könnyen elképzelhető, mi­lyen pusztítást végeztek a kár­tékony rovarokban. A természe­tes segítséget nyújtó gerince­sekkel másirányú kísérletek is folynak. Egyes állatokat (pl. sündisznókat) több generáción át csakis egy bizonyos kárté­kony rovar (pl. burgonyabogár) egyoldalú etetésével valósággal rászoktatták az illető rovar fo­gyasztására. Ezt a táplálkozást módot azután örökletessé kíván­ják tenni, melyet a szabadban is megtartanak. Ha az ilyen irá­nyú kísérletek végleges ered­ményt hoznának, akkor valósá­gos idomított állatsereglet ven­ne részt az emberiségnek mil­liárdos károkat okozó növényi kártevők végleges leküzdésé­ben. Dr. P. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom