Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-13 / 293. szám, szombat

PÁLYAVALASZTAS ELÖli A katonai i A katonai iskolák egységes rendszere 1967-ben jött létre. Akkor egyes katonai iskolák megszűntek és csak azok maradtak meg, amelyek egyenrangúak a polgári élet középiskoláival. Ilyenek például a katonai szakközépiskolák, gimnáziumok stb. Bár még messze van a tanév vége, de nem árt, ha az említett iskolákon való tanulás feltételeit már most megismerhetik a kilencéves alapfokú iskolák tanulói, hogy könnyebb legyen a pályaválasztás. A katonai szakközépiskola tiszthelyetteseket nevel, mégpedig elektrotechnikai, gépészeti, ekonómiai, egészségügyi stb. szakon. A négyéves iskola érettségivel végződik. Az első két évben a növendékek csak minimális katonai kiképzésben részesülnek, a havi zsebpénzük 30 korona. Teljes ellátásukról, étkezésükről, ruházatukról és tanszereikről az iskola gondoskodik. A harmadik és a negyedik évfolyamban a növendékek a tanulás mellett tényleges katonai szolgálatot teljesítenek. Az említett idő alatt nem zsebpénzt, hanem zsoldot kapnak. Az iskola elvégzése után őrmesteri rangban — mint továbbszolgáló tiszthelyettesek a katonai egységeknél teljesítenek szolgálatot. A kiváló tanulmányi eredményt elérő növendékek a katonai főiskolákon folytathatják tanulmányaikat. A szakközépiskola növendékei szüleiket és hozzátartozóikat a téli és a tavaszi szünidőben látogathatják meg, ezenkívül a vakáció alatt hat hét szabadságra jogosultak. Katonai szakközépiskolába azok a fiatalok jelentkezhetnek, akik jó eredménnyel fejezik be a kilencedik osztályt, egészségük kifogástalan és káder szempontból is megfelelnek a katonai szolgálatra. Katonai gimnáziumok Moravská Tŕebován, Opaván és Banská Bystricán működnek és teljes középiskolai végzettséget nyújtanak. A tanulás ideje négy év és érettségivel végződik. Az említett szakközépiskolákkal ellentétben a növendékek itt nem teljesítenek tényleges katonai szolgálatot, csupán alapkiképzésben részesülnek. Ellátásukról az iskola gondoskodik. A szünidő és a szabadság időtartama megegyézik a szakközépiskolákéval. A felvételi vizsgák igényesek, mivel a gimnáziumok növendékeivel a katonai főiskolák számolnak. Azok a növendékek, akik a gimnázium elvégzése után katonai főiskolára nem alkalmasak, a tanfolyam elvégzésével tiszthelyettesi beosztást és rangot kapnak. Azok a növendékek, akik az első, illetve a második évfolyam alatt nem bírják folytatni a katonai gimnáziumot, rendes, illetve polgári középiskolán, esetleg katonai szakközépiskolán folytathatják tanulmányaikat. A katonai szakközépiskolai és a gimnáziumi felvételi vizsga után a szülők szerződést írnak alá, illetve arra kötelezik magukat, hogyha a fiuk a maga hibájából otthagyja az iskolát, esetleg nem szolgálja le a kötelező éveket, megtérítik az iskola költségeit. A csehszlovák néphadseregnek három katonai főiskolája illetve főiskolai szintű tanintézete van. Az egyik a brnói Antonín Zápotocký nevét viselő katonai főiskola. A parancsnoki szakon a tanulási idő négyéves, míg a parancsnoki-mérnöki (gépészeti, elektrotechnikai irányzat) szakon ötéves, és a mérnöki cím elnyerését teszi lehetővé éppúgy, mint a közlekedésügyi főiskola katonai fakultásán végző növendékeknek. A katonai orvosi és továbbképző intézet főiskola szintű, a tanulmányi idő hat év. Elvégzése után a hallgatók orvosi végzettséget és doktori címet nyernek. A főiskolai tanulmányai sikeres befejezése után hadnagyi rangban kezdik meg a katonai pályafutásukat. A főiskola első két évfolyamában a hallgatók a tényleges katonai szolgálatuknak is eleget tesznek. Előléptetésük a ta nulmányi eredmények alapján történik. Lehetőség a lányoknak Néphadseregünknek lányokra. is szüksége van. Az érettségivel rendelkező 17—19 éves lányok egyéves tiszthelyettesi tanfolyamra jelentkezhetnek, ahol rádióssá és géptávírásszá képezik ki őket. A tanfolyam elvégzése után hivatásos katonák lesznek szakaszvezetöi, illetve őrmesteri rangban. A felsorolt iskolákra való felvételhez szükséges a szlovák, illetve a cseh nyelv tudása. Az említett iskolákról, valamint a fel vételi vizsgákról bővebb felvilágosítást a járási katonai parancsnokságok adnak. —né— A lévai járás nemzeti bizottságai aktivizálják tevékenysé

güket Létrehozzák az eredményes munka feltételeit Széles körű mozgalom a párt felhívására 0 Előtérben a helyi problémák £ Értékelik a tisztségviselők munkáját % 2500 képviselő közül 470 képviselőt kell kicserélni £ Hét községben pótválasztások £ Nincs panasz a körzeti hivatalokra A lévai járás nemzeti bizottságainak eredményes tevékenységéről már többször írtunk. A járási nemzeti bizottság ambiciózusan arra törekedett, hogy a közigazgatási szervek működése a lehető legközelebb kerüljön az állam polgárokhoz. Kezdeményezése adta az indítékot a helyi nemzeti bizottságok körzeti hivatalainak létesítésére. Hogyan tevékenykednek ma a járás nemzeti bizottságai, miképpen szilárdítják meg soraikat működésük jelélénkítése érdekében, s milyen időszerű feladatok megoldásán fáradoznak? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk jOl.lUS SOKOL elvtárssal, a Lévai jnb titkárával. • Az általános helyzetről Sokol elvtárs nézete a következő: — A nemzeti bizottságok járásunkban a CSKP Központi Bizottsága múlt évi novemberi, az ez évi májusi és szeptemberi ülései határozatainak szellemében vizsgálták meg plénumaik, tanácsaik, egyes bizottságaik és képviselőik tevékenységét, és az elfogadott határozatokat. Most állapítjuk meg, hogyan teljesítették ezeket a feladatokat. Azt kijelenthetem: csak elvétve fordult elő, hogy a helyi nemzeti bizottságok szervei érzelmi hatásokra vagy felülről jött utasításokra helytelen határozatokat fogadtak el. Ezeket már hatálytalanították. Járásunkban a nemzeti bizottságok aktivitása egészében nem csökkent. Egyes helyeken azonban a plénum nem ülésezik rendszeresen, nem foglalkozik érdemben a helyi problémák megoldásával. A helyi nemzeti bizottságok tanácsai azonban általában tevékenyen törekszenek feladataik teljesítésére. A járásban eddig hét község helyi nemzeti bizottságába tartottunk pótválasztásokat. Elmondhatjuk, hogy a választók részvétele és a választások kimenetele jó volt. Ezekben a községekben, többek között Tolmácson, Ipolyszakállason, Farnán és Bajkán a pótválasztások után a nemzeti bizottságok működésének felélénkülését, a helyi szervek munkájának mugjavulását tapasztaljuk. Ezzel szemben egyes községekben például Mohovcen, Málašon, Uhliskában és még néhány helyen a hnb munkája nem éri el a kívánt színvonalat. • A nemzeti bizottságok kommunista funkcionáriusainak prágai és a járási nemzeti bizottságok elnökeinek bratislavai értekezlete után hoA karika alakú ékszer Néhány évvel ezelőtt SuchySlitr szerzöpár dala a liajjürtből font gyűrűről az egész országban sikert aratott. Gyűrűről szóló népdalunk nagyon sok van, és az egyik például egészen különösen hangzik: Azt a gyűrűt, melyei adtál én bizony nem viselem, amikor majd bevonulok, azzal töltöm fegyverem. A dalból nem derül ki, hogy valódi, vagy csak jelképes gyűrűi akart fegyverébe tölteni a derék vitéz, ámbár ezt csak valamikor a königgratzi csata idején, az elöltöltő puskák korában tehette. Mindez arról jutott eszembe, hogy Prágában megnyílt a pforzheimi /NSZKI ékszermúzeum kiállítása, és a polcokon i00 gyűrű láttatja négy évezred míveseinek alkotó igyekezetét. A karika alakú ékszer az ókorban főleg aranyból, ezüstből, ritkábban bronzból és féldrágakőből készült. Viselésének szokása Egyiptomban a 2. évezred elején terjedt el, virágzott a krétai, mykénéi, föníciai, görög, etruszk és római művészetben. Az egyiptomiaknál és a rómaiaknál katonai, vagy társadalmi rangjelző is lett. A gyűrű többnyire díszként, amulettként, pecsételésre vagy kultikus célokra szolgált, de megtaláljuk a koronázási jelvények között is. Ismerjük a céhek gyűrűit és természetesen a legismertebb, legelterjedtebb fajtáját: a j'egygyűrűt, mely talán legjobban mutatja a jelen em herének az egyes századok stílusigényét. A román kor gyűrűjéről ke veset tudunk, a gótikus ízlés karcsú formáit a kor gyűrűi is elárulják, a reneszánsz fogla lata könnyed, de erős, a profi lok lágyak és e korból marad ták ránk a „tasakos gyűrűk", amelyek főleg főúri körökben voltak közkedvelték, ugyanis ezekben tartották a gyorsan ölő mérget, amellyel ellenfeleiket, vetélytársaikat átsegíthették u másvilágra. A kiállításon az ókori gyűrűktől a legmodernebbekig, a jelenkor legjobb európai - köztük hazai — mestereinek mű veit is megtalálhatjuk. De ebben az esetben a szemléltetés a leghatásosabb: mutatat valamit a kiállítás anya gából azoknak is, akik' nem láthatják. Az egyik fényképen az i. e. ezer évvel Észak-Per zsiában készült, négy kagylóval díszített bronzgyűrűt látjuk, a másikon az 5.-6. század ban készült gyöngyberakásos aranygyűrűt, a harmadikon pedig azt, ami 1963-ban készült Sigur Person stockholmi műhelyében. A kiállítás minden darabja más, de valamiben mégis azonos. Nemcsak abban, hogy mind karika alakú, hanem abban is, hogy valami díszíti. Es ami a legérdekesebb: a három évezreddel ezelőtt készült gyűrű hasonlít legjobban a jelen alkotásaira. Hs gyun igyekeznek magasabb színvonalra emelni a nemzeti bizottságok munkáját? — A nemzeti bizottságok elkötelezett, aktív tevékenysége uiost különösen nagy jelentőségű. Mint politikai-hatalmi szerveknek segíteniük kell a párt központi bizottságának a belpolitikai helyzet rendezésében, a rend fenntartásában, a politikai és a gazdasági feladatok megvalósításában. Az említettek elérésének érdekében jelenleg átértékeljük a nemzeti bizottságo'k minden egyes funkcionáriusának munkáját, beleértve a jnb-k tisztségviselőit is. Most van folyamatban az elnök, az alelnök, a titkár, az egyes bizottságok elnökei és az osztályvezetők munkájának elbírálása, s egyidejűleg előkészítjük a jnb valamennyi képviselője tevékenységének értékelését. Az értékelés eredményeiből a pártszervek levonják a következtetéseket. Ennék alapján hajtjuk majd végre a kooptálást az 1969. évi 117-es alkotmánytörvény értelmében. A pártszervek, a Nemzeti Front és a helyi nemzeti bizottságok képviselői ezekben a napokban bírálják felül a hnb-k elnökeinek, titkárainak, tanácstagjainak, képviselőinek és a körzeti hivatalok dolgozóinak . munkáját. A központi bizottság májusi és szeptemberi határozatainak teljesítésével kapcsolatos megbeszélések folyamán szerzett előzetes felniérések alapján eddig úgy fest a helyzet, hogy a járás nemzeti bizottságainak több mint kétezerötszáz képviselője közül mintegy négyszázhetven képviselőt kell kicserélni, hogy megteremtsük a képviseleti szervek eredményes tevékenységének a feltételeit. • Milyen tapasztalatokat szereztek a helyi nemzeti bizottságok körzeti hivatalainak eddigi működése folyamán? Megfelelnek-e ezek a szervek annak a küldetésnek, hogy a közigazgatást közelebb vigyék az emberekhez? Járásunkban már hosszabb ideje arra törekszünk, hogy a közigazgatási tevékenység a lehető legjobban összhangban álljon az emberek szükségleteivel. Társadalmunknak olyan szervekre, olyan apparátusra van szüksége, amely teljesíteni tudja küldetését, biztosítani tudja az állami és a munkafegyelem megszilárdítását, a törvények megtartását. Ezért az SZNT elnöksége, majd az SZSZK kormánya határozatának értelmében megkezdtük a helyi nemzeti bizottságok körzeti hivatalainak létrehozását. A járásban Léva vidéke kivételé vei, ahol helyiséghiány miatt még nem szervezhettük meg, már mindenütt működnek a körzeti hivatalok. A járásban tizenhét Hyen "hivatal van. A körzetekben a lakosság szánia átlagosan hétézerkétszáz. Elsőrendű feladatunk az volt, hogy a körzeti hivatalok apparútusát szakképzett dolgozókkal erősítsük meg. F.z az igyekezetünk csak részben sikerült, miVeí nem tudtunk mindenüvé képesített szakembert beosztani. Ezért elhatároztuk, hogy a kör zati Hivatalok apparátusában alkalmazzuk a helyi nemzeti bizottságok bevált, hosszú gyakorlattal rendelkező funkcionáriusait is.. Elmondhatom, hogy ezek a feladataikat kifogásta lauul teljesítik. A körzeti hivatalok tevékenységét ipgutóbb hét körzetben értékeltük. Az értékelés azt mutatja, hogy a körzeti hivatalok rendszere lényegesen megjavítja a közigazgatást, elsősorban az építés, a szociális ügyek, az adófizetés, a pénzügyi nyilvántartás, a belügyek és a szolgáltatások terén. Azt tapasztaltuk, hogy a körzeti hivatalok apparátusa lelkiismeretesen gondoskodik az állampolgárok ügyeinek elintézéséről, szükségleteinek kielégítéséről. Meggyőződtünk róla, egyebek között Zalaba, Lontó, Šzete és más községekben is, hogy a lakosság már nem szívesen mondana le erről a közigazgatási formáról. A nemzeti bizottságok plénumai, főként pedig tanácsai figyelemmel kö.vetik a körzeti hivatalok munkáját. A képviselők mindenütt kedvezően nyilatkoztak ezek eddigi tevékenységéről, s az állampolgárok részéről eddig egyetlen panasz sem érkezett a körzeti hivatalok munkájával kapcsolatban. • Mint ismeretes, a CSKP Központi Bizottsága szeptemberi plénuma a munkaaktivitás fokozására szólította fel az ország dolgozóit abból az alkalomból, hogy a szovjet hadsereg negyedszázada szabadította fel hazánkat a fasiszta elnyomás alól. A lévai járás nemzeti bizottságaiban milyen visszhangot váltott ki ez a felhívás? — A járási nemzeti bizottság szervei nagyon alaposan foglalkoztak a szeptemberi plénum határozataival, főként az említett felhívással. A járási szervek arra vezették a helyi nemzeti bizottságokat is, hogy saját feltételeikre alkalmazzák a párthatározatot és a felhívást. Jelenleg széles körű mozgalom indult meg az állampolgárok aktivitásának kibontakoztatására. A járás valamennyi nemzeti bizottsága bekapcsolódott az akcióba. A felszabadulási versenyt elsősorban a nemzeti bizottságok képviselői szervezik, s aktív segítséget kapnak až ifjúság, az egységes földművesszövetkezetek, a Nemzeti Front, a CSEMADOK és a többi szervezet részéről. A község fejlesztésére és a termelés növelésére irányuló kötelezettségvállalások alapján a helyi nemzeti bizottságok kidolgozták és a lakossággal nyilvános gyűléseken megtárgyalták a községek vállalásait. Ezek képezik az alapját a járás kötelezettségvállalásának, amelyet a járási nemzeti bizottság plénuma januárt ülésén tárgyal meg. Ezen az ülésen vitatják meg és fogadják el a járás 1970. évi torvés költségvetési javaslata^. A felszabadulási versenyben vállalt kötelezettségek hozzájárulnak majd a tervben és a költségvetésben kitűzött feladatok megvalósításához. GAL LÁSZLÓ A Veselí nad Lužnici-i Magasépítő Vállalat Kísérleti Intézetében próbálják ki az építőanyagok és szerkezetek tűzbiztonságát. Képünkön: František Prásek a több mint 1000 fokra hevített kemence előtt, egy panelfal kísérleti eredményeit figyeli. (

Krejčí felv. — CSOTÍ-J