Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-13 / 293. szám, szombat

Hét végi hírmagyarázatunk fcgy fikció ködbe vész Amikor Eduarda Freit, a kereszténydemokraták jelöltjét 1964-ben Chile köztársasági elnökévé választották, az új ál­lamfő választási ígéreteinek megfelelően hangoztatta, hogy kitart jelszava: „Forradalom a szabadságban", „Forradalom a demokráciában", „Vértelen forradalom" stb. mellett. Mielőtt az­elnök Hatéves megbízatásáról számot adhatna fegymás után nem választhatják újra), olyan eseményekkel kellett szembe­néznie, amelyek megcáfolták a vértelen forradalomról, a „sza­badságban megvalósítandó forradalomról" hirdetett, s lényegé­ben az osztályegyüttműködést szépítő jelszavait. Az utóbbi években nemcsak a radikalizálódó népi tömegek bírálták a kereszténydemokrata kormányprogramot, hanem fenyegető el­lenzéki erőként megmozdultak a szélsőjobboldali pártok és cso­portosulások is, aminek következtében a Frei-kormány e hé ten harmadszor volt kénytelen bevezetni a rendkívüli állapo tot a chilei nagyvárosokban. 9 Be nem váltott ígéretek Frei elnök megválasztásakor a rézipar — a legnagyobb nem­zeti kincs szilárd alapokra he­lyezését, észak-amerikai függő­ségének megszüntetését, sürgős földreform végrehajtását ígérte. Bár kezdetben tett ugyan kísér­leteket a rézipar nacionalizálá­sára, államosítási kísérletei azonban nem jártak teljes si­kerrel, s nem sikerült és nem is akart az észak-amerikai mo­nopóliumokkal szemben olyan függetlenséget kivívnia a chi­lei réziparnak, mint amilyen függetlenné a perui rendszer tette az ottani olajipart. Ugyan­csak meddő maradt beígért la­kásépítési programja, az inflá­ció, az adóamelések elleni küz­delme, valamint az az ígérete, hogy szakszervezeti vonalon be­leszólási jogot adnak a gyári­munkásoknak stb. , Az ígéretekkel szemben az a rideg tény, hogy 1965 és 1968 között mindössze 601 birtokot sajátítottak ki, s ezen kb. 1 millió 200 ezer hektárnyi ter­mőföldet juttattak 240 szövet­kezetbe tömörült több mint 8 ezer parasztcsaládnak. A töké­letlen földreform nem elégítet­te ki a nyomorgó paraszttöme­geket. Az Anaconda nevű észak­ainerikai rézipari monopolista társaság továbbra is korlátlan ura a chilei réznek, mert befo­lyását közvetetten is érvénye­síti, ezenkívül a Chilében tevé­kenykedő ún. béke-hadtestek, melyek Frei kormányzásának éveiben fokozták tevékenységü­ket, s dupla honoráriumot fizet­tek értékes információkért, kémtevékenységükkel sok ne­hézséget okoztak a kormány­nak. A tömegek helyzete közben egyre rosszabbodott. Nem tud­ták megállapítani a létfenntar­tási költségek növekedését, me­lyek tavaly 5,7—6 százalékkal emelkedtek. Chile „rekordot" ért el az egy főre jutó állam­adósság összegében: a nyolc­millió lakosú ország államadós­sága elérte a 2 millió 100 ezer dollárt. Az észak-amerikai tőke mel­lett a nyugatnémet társaságok is megvetették a lábukat Chi­lében. A Rosenthal cég például porcelángyárat, a Berckfeld Fil­ter cég pedig Antofagastában víztisztító műveket épít, stb. Érthető, hogy a tömegbefo­lyással rendelkező kommunis­ták más baloldali erőkkel együtt többször bírálták a ke­reszténydemokrata kormánypo­litikát, és gyökeres, következe­tes reformokat követeltek Frei­től. | 0 A junta színre lép A lassan végéhez közeledő év Frei kormányzásának utolsó előtti éve, mondhatnánk döntő felkészülés a jövő évi elnökvá­lasztásra. Ezért erősödött a bal­oldal hangja is, ugyanakkor ha­tározottan Frei ellen léptek fel a hadseregre támaszkodó bizo­nyos jobboldali, fasizálódó kö­rök. A chilei társadalmat fenye­gető vész első komoly jele az október 21-i tiszti lázadás volt. Miután a kormány megnyirbál­ta a hadsereg költségvetését és személyi változásokat eszközölt a tábornoki karban, a santiagói Tacna ezred és egy San Feli­pe-i ezred fellázadt a kormány ellen. A lázadók élén Mora ka­pitány és Viaux, kényszernyug­díjba küldött tábornok állt. A lázadók a kormányt jobbról tá­madó konzervatívok, radikáli­sok és liberálisok támogatását élvezték. A baloldal, elsősorban a kommunisták már régen fi­gyelmeztették Freit egy jobbol­dali puccskísérlet lehetőségére, s most sem tétlenkedtek. A kom­munista párt felhívással fordult a tömegekhez: „Erélyes intéz­kedéseket követelünk a reakció ellen, amely elárulta az orszá­got. Követeljük, hogy mozgósít­sák a munkásokat, a paraszto­kat, a bérlöket és a jogaik meg­védésére kész összes chileie­ket!" A munkásmilíciák felajánlot­ták szolgálatukat a Frei-kor­mánynak, s az elnök nem uta­síthatta ezt vissza. A lázadók nem találtak követőkre, meg­mozdulásukat leverték. Am alig egy hónap múlva a kormány kénytelen volt Santia­góban és más nyugtalan nagy­városban ismét elrendelni a rendkívüli állapotot, mert a jobboldali erők megint nyíltan mozgolódni kezdtek, s a rend­kívüli állapot újabb, e heti, szerdai bevezetését is ugyan­csak egy jobboldali fasiszta puccs lehetőségével indokolják. 0 A tényleges erő Sem a mostani, sem a jövő­beni bármilyen alkalommal is­métlődő jobboldali katonai puccsnak nem jósolnak sikert, mert a tömegek annyira átlát­nak a reakció cselszövésein, s annyira a kommunisták és a Népi Akció Front hatása alatt állnak, hogy a baloldal hívó szavára bármikor fegyvert ra gadnanak és meghiúsítanák a puccsot. A kommunisták valóban tö­megerőt képviselnek. A leg­utóbbi választásokon a szavaza­' tok 16,3 százalékát szerezték meg, 22 képviselőjük és 6 sze­nátoruk van a parlamentben. A jövő évi elnökválasztási kam­pányban Pablo Neruda híres Le­nin-békedíjas költő személyé­ben saját elnökjelölttel indul­nak. Sajnos, a baloldali erők­nek eddig még nem sikerült megegyezniük egy közös jelölt személyében, a szocialisták kü­lönjelöltként ismét Salvador Allendet próbálják az elnöki székbe juttatni. Felmerül' a kérdés, ha Frei kereszténydemokrata, antikom­munista politikáját rendszere­sen támadták a baloldal részé­ről, miért akarta őt most meg­buktatni a jobboldal? E talány nyitja: Frei politikájának „kom­munitárius eszméje", a „tőke és a munka harmóniájának" kiala­kulásáról hirdetett osztálybéke­politikája annyira lelepleződött, visszatetszést szült a tömegek­ben, hogy többé alkalmatlanná vált a haladó tömegmozgalmak fékezésére, letérítésére a forra­dalmi útról. Ezért a jobboldali körök — nem utolsósorban az észak-amerikai monopóliumok és a befolyásos CIA kémközpont sugallatára — félre akarták lökni a tehetetlen bábbá vált Freit, hogy fasiszta totalitárius diktatúrát vezessenek be, s ez­zel megbénítsák a haladó erő­ket. Nem így történt. A chilei kommunisták éberen őrködnek a nemzet érdekei fűlött. Ezt bizonyította pártjuk nemrégen tartott XIV. kongresszus^ ls, amelynek végén Luis Corvalan, az újjáválasztott főtitkár beje­lentette: „Nagy osztályküzdel­mek, s lehet, hogy nehéz napok is várnak ránk. Mi azonban biz­tosak vagyunk benne, hogy a kommunisták teljesíteni fogják kötelességüket". LŐRINCZ LÁSZLÓ A Csehszlovák—Szovjet Barátsági Szövetség küldöttsége körútra indult a Szovjetunióban Moszkva — A Csehszlovák­Szovjet Baráti Szövetség kül­döttsége, amelyet Ľudovít Pez­lár, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagja, a Központi Bizottság titkára vezet, csütörtökön Moszkvából körútra indult a Szovjetunióban. A küldöttség el­látogat Kazánba és Leningrád­ba, megtekinti a Lenin életével és tevékenységével kapcsolatos helyeket. A küldöttség találko­zik továbbá a Szovjet—Cseh­szlovák Baráti Társaság akti­vistáival, ünnepi esteken és gyű­léseken vesz részt, a szovjet— ANGIÉ BROOKS: Történelmi jelentőségű dokumentum csehszlovák barátsági szerződés aláírásának 26. évfordulója al­kalmából. A Szovjet—Csehszlovák Bará­ti Társaság központi vezetősé­gének dolgozói Moszkvában a csehszlovák újságírókat tájé­koztatták a társaság tevékeny­ségéről. A Bratislavában febru­árban a CSSZBSZ-vel aláírt együttműködési tervet már túl­teljesítették: 47 központilag szervezett csoportban több mln f 1400 személy vett részt Cseh­szlovákiából szovjetunióbeli tár­sasutazáson. Dahomeyi helyzetjelentés Zinsou él New York — Angié Brooks, az ENSZ-közgyűlés elnöke tör­ténelmi jelentőségű dokumen­tumnak nevezte a szociális ha­ladásról és fejlődésről elfoga­dott deklarációt. A deklaráció elfogadása mellett 119 delegá­ció szavazott, két küldöttség tartózkodott a szavazástól, el­lene nem szavazott egy kül­döttség sem. A deklaráció javaslatát dr. Ludék Handl csehszlovák kép­viselő terjesztette a közgyűlés elé: Az ENSZ közgyűlése javasol­ja tagállamoknak, hogy nép­gazdasági terveikben és prog­ramjaikban igazodjanak a dek­laráció alapelveihez, céljaihoz és módszeréhez. Sz. Sz. Begma­tova szovjet küldött a szavazás után kijelentette, hogy a szo­cialista országoknak van né­hány kifogásuk a deklaráció formulációival kapcsolatban. így pl. a szocialista országok nem zsákmányolták kí a fejlő­dő országokat és éppen ezért nem tartják magukra nézve kö­telezőnek a deklarációnak azt a rendelkezését, amely szerint a gazdaságilag fejlett országok nemzeti jövedelmük egy száza­lékával járuljanak hozzá a fej­lődő országok népgazdaságának felvirágoztatásához. Az ENSZ közgyűlése csütör­tökön ellenvetés nélkül fogadta el a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tevékenységéről szó­ló jelentést. Sigvard Eklund, a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség igazgatója beszédében •rámutatott, hogy az atomsorom­póegyezménynek nemcsak a béke és a biztonság megszilár­dításához kellene hozzájárulnia, hanem az egyes országok gaz­dasági, tudományos és műszaki fejlődésére is kedvezően kelle­ne hatnia. Csütörtökön délután az ENSZ közgyűlése megtárgyalta a faj­üldözéssel kapcsolatos problé­mákat és olyan nyilatkozatot fogadott el, mely szerint 1971­et a fajüldözés elleni évnek nyilvánítják. Az ezzel kapcso­latos nemzetközi akciótervet az ENSZ főtitkára dolgozza ki. Ciprusról tárgyalt a Biztonsági Tanács A Biztonsági Tanács vala­mennyi tagja jóváhagyta az ENSZ ciprusi rendfenntartó erői mandátumának újabb hat hó­nappal való meghosszabbítását. A Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok és Nagy-Britannia tár­gyalásokat sürgetett a görög és a török nemzetiség között a probléma végleges rendezése érdekében. Befejezéséhez közeledik a helsinki értekezlet Helsinki — A stratégiai fegy­verkezés korlátozásáról folyta­tandó tárgyalásokat előkészítő amerikai—szovjet megbeszélé­sek 9. és valószínűleg utolsó munkaülését a jövő hét első felében tartják meg. Ez a hír az amerikai küldöttség „jól tá­jékozott köreiből" származik. Az amerikai küldöttség két twgja, Thomson és Brown pén­teken a finn fővárosból London­ba, onnan pedig az Egyesült Ál­lamokba utazott. Az amerikai küldöttség szóvivője közölte, hogy Thomson és Brown ma­gánügyben utazott el és távol­létük semmiképp sem befolyá­solja a további tárgyalást. Az elterjedt nézet szerint azonban ez a tény ls arról tanúskodik, hogy az előzetes megbeszélés Helsinkiben vége felé közele­dik. CSEHSZLOVÁK KÜLDÖTTSÉG érkezett Pjöngjangba Karel Löbl építésügyi és műszaki mi­niszter vezetésével. A küldött­ség részt vett a koreai—cseh­szlovák bizottság tudományos­műszaki együttműködési 13. ülésszakán. G. KONSZTANTYINOV, a Ba­rátság kőolajvezeték főmérnöke a TASZSZ tudósítójával közölte, hogy az olajvezeték kapacitása a következő évben 12—14 szá­zalékkal emelkedik. ALEKSZEJ KOSZIGIN, KiriU M-azurov, Borisz Ponomarjov és más szovjet vezetők vettek részt azon a vacsorán, amelyet az EAK moszkvai nagykövete adott az EAK párt- és kormány­küldöttségének tiszteletére. WASHINGTONBAN hivatalo­san bejelentették, hogy az Egyesült Államok felszólította Biafra kormányát, engedélyezze a Nemzetközi Vöröskereszt élelmiszert szállító repülőgépei­nek nappali szállítóútjait. MAKARIOSZ ciprusi elnök január elején hivatalos látoga­tást tesz Tanzaniában, Ugandá­ban, Zambiában és valószínű­leg Kenyában is. A FELSŐ-AUSZTRIAI TARTO­MÁNYI PARLAMENT e napok­ban kérte Walter Reder volt Őrnagy szabadon bocsátását. Re­dert 1945-ben egy római kato­Cotonou — Maurice Kouande­te ezredes, a dahomeyi katonai puccs vezetője, akinek irányítá­sával szerdán megdöntötték dr. Emilé Zinsou elnök kormányát, felvette a kapcsolatokat az or­szág külföldi partnereivel. Kouandete Cotonou-ban nigé­riai és togói küldöttséget foga­dott. A nigériai delegációt Arikpo külügyminiszter, a to­góit pedig Coffi Congo száza­dos és Severin Assi vezette. A két szomszédállam küldöttsége nyilván a helyszínen akarja megismerni az új helyzetet. Kouandete ezredes, vezérkari főnök sajtónyilatkozatban cáfol­ta a megdöntött Zinsou elnök halálhírét. Kijelentette, hogy Zinsou él és „szavatolták biz­tonságát". A továbbiakban óva intett alaptalan hírek terjeszté­sétől. Dcthomey , LO MÉ — o. . o km T&:­nai bíróság életfogytiglani bör­tönre ítélt Marzabotto olasz községben elkövetett tömeg­gyilkosság miatt. IVAN SZPIRIDONOV, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke és Jusztasz Paleckisz, a Nemze­tiségi Tanács elnöke tegnap a Kremlben fogadta Veljko Mi­csunovicsot, Jugoszlávia moszk­vai nagykövetét. NAGY-BRITANNIA csütörtö­kön — mint az első nukleáris nagyhatalom — csatlakozott ahhoz az 1967-ben megkötött szerződéshez, amely Latin-Ame­rikában megtiltja az atomfegy­verek gyártását. ALFREDO COUSIDO argentin társadalombiztosítási miniszter csütörtökön beadta lemondását. A MALAYSIAI — THAIFÖLDI HATÁR mentén harcoló malay­siai partizánok levegőbe röpí­tették a Malaysiát Thaifölddel összekötő vasúti hidat. A BOLÍVIAI KORMÁNY állami monopólium alá helyezte a ki­bányászott ásványok eladását. ELMÉLYÜLT a brazíliai egy­ház és a kormány közötti vi­szály. Egy katonai bizottság azzal vádolta meg Volta Redon­da ipari központ püspökét, hogy 15 pappal együtt baloldali felforgató csoportokkal tart fenn kapcsolatot. MICHEL DEBRÉ francia had­ügyminiszter ünnepélyesen víz­re bocsátotta a „Le Terrible" (Borzalmas) nevű új francia atom-tengeralattjárói. A világsajtó két esztendeje szá­molt be a legutóbbi dahomeyi ka­tonai puccsról. Nos, Emile-Derlia Zinsou elnök kormánya sem bizo­nyult hosszú életűnek. A nyugat­afrikai országban a héten újabb államcsínyt hajtottak végre, amely­nek fő szervezője a hírügynöksé­gi jelentések egybehangzó vélemé­nye szerint Kouandete vezérkari főnök volt. A Guineai öböl partján elterülő 2 300 000 lakosú 112 600 négyzet kilométer területű államot a szu dán-néger fongok alapították 1625­ben. A rabszolgakereskedelemre épülő országot a 19. század végűn a franciák gyarmatosították. 195S végétől a Francia Közösség auto­nóm tagállama, majd 1960. augusz­tus 1-én elnyeri alkotmányjogi függetlenségét. A gazdaságilag el­maradott országban azonban a függetlenség elnyerése ntán is a francia befolyás érvényesült. 1961 tavaszán Dahomey katonai együtt­működési szerződést köt Francia­országgal. A függetlenség elnyerése óta el­telt alig egy évtized alatt szinte futószalagon zajlanak le az or­szágban a katonai puccsok. 1963. október 28-án államcsíny dönti meg Hubert Maga elnököt. 1965. december 22-én Soglo tábornok katonai puccsal átveszi a hatal­mat — s szinte egyetlen kézle­gyintéssel felfüggeszti az alkot­mányt, betiltja a pártokat és fel­oszlatja a parlamentet. Viszont az ő rendszere is tiszavirág-életűnek bizonyult. Bércsökkentési és ár­emelési intézkedései következté­ben nagyarányú sztrájkmozgalom tört ki az országban. A „kedvező szelet" kihasználva Kouandete őr­nagy, a mostani puccsszervező ve­zérkari főnök Irányításával állam­csínyt hajtottak végre. Kouandete átmeneti ideig az elnöki és mi­niszterelnöki tisztséget is betöl­tötte. Az 5 katonai kormánya je­lölte az elnöki székbe 196S. júliu­sában a most megbuktatott Zin­sou-t. Vajon milyen irányban halad majd az ország a jelen puccsot követő „konszolidáció" után, arra Kouandete újabb színrelépéséből könnyű következtetni. Viszont biz­tosra vehető, hogy tovább folyik majd a harc ax egyeduralomra tű­rő katonai-politikai csoportok és a demokratikus erők között (bpi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom