Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-05 / 260. szám, szerda

Európa érdekeivel összhangban A prágai külügyminiszteri tanácskozás visszhangja Patakosz „sajtóértekezlete Periklesz Koravesszisz cikke a görög börtönéletről rr Moszkva — Az Izvesztyija vezércikkben foglalkozik a Var­sói Szerződés tagállamai kül­ügyminisztereinek tanácskozá­sával. Hangsúlyozza, hogy az európai országok többsége támo­gatja az értekezlet összehívá­sát. A külügyminiszterek ta­nácskozásának dokumentumai újból azt bizonyítják, hogy a szocialista országok szavai és tettel összhangban állnak, š a szocialista országok mindent megtesznek a béke megvédésé­ért. A román sajtó, rádió és tele­vízió is nagy figyelmet szentel a külügyminiszteri értekezlet felhívásának. A Scinteta kom­mentárja szerint Románia azt javasolja, hogy az európai érte­kezlet előtt több kétoldalú és többoldalú tárgyalást rendezze­nek, s Románia maga is hozzá­járul ahhoz, hogy kiküszöböljék az értekezlet összehívását gátló akadályokat. A magyar lapok nagy teret szentelnek a prágai felhívás vi­lágvisszhangjának. Megemlítik a Varsói Szerződés hadseregei katonai képviselőinek prágai ta­nácskozását is, melyben hangsú­lyozzák, hogy a tárgyalás baráti légkörben, a kölcsönös megér­tés jegyében folyt le. Ottó Winzer, az NDK külügy­minisztere vezércikket írt a Neues Deutschlandba. A cikk a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek prágai ér­tekezletével foglalkozik. Winzer hangsúlyozza, hogy az értekez­leten elfogadott javaslatok össz­hangban állnak az európai ál­lamok érdekeivel. FOLYTATÓDIK A VITA KlNA ENSZ TAGSÁGÁRÓL New York — Az ENSZ-köz­gyűlésen a Kínai Népköztársa­ság ENSZ-jogainak helyreállítá­sát követelő 17-hatalmi határo­zattervezet egyik társszerzője, Kambodzsa delegátusa elítélte Csang Kaj-sek korrupt és nép­elnyomó rendszerét. Hangsú­lyozta, hogy az ENSZ-nek szük­sége van a Kínai Népköztársa­ságra, amelynek részvétele nél­kül egyetlen ázsiai, egyetlen nemzetközi probléma sem old­ható meg. Japán ENSZ-nagykövete 12 másik ország és saját országa nevében beterjesztette azt az amerikai támogatást élvező ha­tározati javaslatot, amely a „fontos kérdések" közé sorolja a Kínai Népköztársaság ENSZ­tagságának kérdését. (Mint is­meretes, ilyen kérdésekben a döntéshez kétharmados többség­NATO-tanácskozás Brüsszelben Brüsszel — Ma kezdődik meg Brüsszelben a NATO állandó ta­nácsának ülése, amelyen az At­lanti Szövetség tagállamainak külügyminszterei és vezető dip­lomatái vesznek részt. Harmel belga külügyminisz­ter tegnap ebéden találkozott az amerikai küldöttséggel, ame­lyet Richardson külügyminisz­ter-helyettes vezet. Délután pe­dig a brit küldöttség vezetőjével Thomson miniszterrel folytatott megbeszéléseket. re van szükség.) Az Egyesült Államok és több más nyugati ország két évtized óta ezzel az ügyrendi fogással akadályozza meg a Kínai Népköztársaság felvételét az ENSZ-be. Az ENSZ-bizottságok tárgyalása Az ENSZ politikai bizotttságá­nak ülésén további felszólalók vettek részt a tengerfenék bé­kés felhasználásáról szóló vitá­ban. Az ENSZ-közgyűlés különle­ges politikai bizottsága folytat­ja a vitát az apartheid problé­májáról. Eddig mintegy negyven küldöttség szólalt fel, és még további harminc delegáció kért szót. A küldöttségek szinte egy­öntetűen ítélték el a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző politiká­ját. A gyámsági bizottság elítélte a Dél-afrikai Köztársaság, Por­tugália és más országok poli­tikáját, amelyek továbbra is kapcsolatot tartanak fenn Dél­Rhodesiával és ezzel megszegik az ENSZ által jóváhagyott ha­tározatokat. Az NDK külügy­miniszterének emlékirata Ottó Winzer, az NDK külügy­minisztere október 17-én memo­randumot intézett U Thant főtit­kárhoz, amelyben figyelmezteti arra a veszélyre, amely a vegyi és bakteriológiai fegyverek NSZK-beli gyártásából szárma­zik. Athén — Patakosz görög bel­ügyminiszter, a junta „erős em­bere" találkozott a helyi és a külföldi sajtó képviselőivel. Ke­ményen megfedte őket írásai­kért és hangoztatta: 1824 óta a sajtó támadásai miatt 239 görög kormány és 233 belügyminisz­ter bukott meg, de ez most nem fog sikerülni az újságíróknak. Megvádolta a honi és a nemzet­közi sajtót, hogy a görög kor­mány „megbuktatására" törek­szik, és a külföldi tudósítókat „rosszindulatúaknak, rosszhisze­műeknek" nevezte. Az egykori tankhadosztály-parancsnok ezu­tán az asztalt verve így kiáltott: „Önök nem demokratikusak!" Patakosz kirohanását mindenki dermedten hallgatta. A görög katonai junta bel­ügyminiszterének kemény sza­vai amiatt hangzottak el, mert a világsajtó megírta, hogy a kormány a múlt héten elkoboz­tatott két újságot. Az Európa Tanács nyomására a junta ugyanis formálisan feloldotta a cenzúrát. A felbátorodott lap­szerkesztők burkoltan bírálni kezdték a diktatúrát, mire Athénban és a vidéken egyaránt parancsot adtak az újságírók­nak, hogy ne adjanak el pél­dányokat az inkriminált lapok­ból. Ráadásul a közalkalmazot­taknak megparancsolták, hogy csak kormánylapokra fizessenek elő. Patakosz „sajtóértekezle­tén" kijelentette, hogy az újsá­gok elkobzására vonatkozó hír hazugság. Időközben a katonai bírósá­gok hétfőn öt diákot ítéltek el különböző börtönbüntetésre kor­mányellenes összeesküvés vád­jával. Egy athéni hadbíróság két fiatal lányt 17, illetve 15 esztendei fegyházzal sújtott. Két fiatalembert 8, illetve 5 évi bör­tönre ítélt. Szalonikiben egy 19 éves egyetemistát 18 és fél évi börtönbüntetésre ítéltek. Abban az igyekezetében, hogy a Görögországot is magába fog­laló nyugati szervezetek bírá­latait csökkentse, a görög kor­mány megállapodást kötött a Nemzetközi Vöröskereszttel. A hétfőn aláírt egyezmény értel­mében a Vöröskereszt tisztvise­lői megtekinthetik a görögor­szági szigetbörtönöket. A párizsi „l'Express" című he­tilap legújabb száma közli a 29 éves Periklesz Koravesszisz író cikkét, börtönéletének megpró­báltatásairól. A baloldali érzel­mű görög írót, akinek később sikerült emigrálnia, az 1967 ok­tóberi athéni puccs hajnalán tartóztatták le. Az frót egy priccshez kötötték és bottal üt­legelték, amíg el nem ájult. For­ró és jeges vizet locsoltak rá, hogy magához térjen. Később árumütéssel „kezelték". NEM HIDALTÁK ÁT AZ ELLENTÉTEKET kísérletekről és elutaztak Del­hiből. Keddre virradó éjszaka közzé­tették Gandhi asszony és a kongresszus elnökének levelét, amelyekben egymást vádolják a pártban bekövetkezett szakadá­sért. Mindkét csoport most további összecsapásra készül, amelyre a parlament november 17-re ösz­szehívott őszi ülésszakán kerül Delhi — Sikertelenül végző­dött az indiai államok főminisz­tereinek és a kongresszusi kor­mánynak az a kísérlete, hogy kompromisszum útján hidalják át az Indiai Kongresszus Párt vezetőségében mutatkozó ellen­téteket. A főminiszterek, akik­nek többsége Gandhi miniszter­elnök táborához tartozik, kisebb részük pedig a jobboldali frak­ció híve, lemondtak a további sor. BURGIBA MINISZTERELNÖKÖT NEVEZ KI Tunisz — Burgiba tunéziai elnök magához kérette a köztár­sasági tanács tagjait és közölte velük, hogy miniszterelnöki tisztséget vezet be. A beteges­kedő 67 éves Burgiba bejelen­tette: a miniszterelnököt nem­csak állami ügyekkel bízzák meg, hanem az elnök akadá­lyoztatása vagy halála esetén az államfői teendőket is gyako­rolja. A nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint a miniszterelnöki tisztségnek egy biztos várományosa van: Bahi Landgham, a szocialista Desztur párt főtitkára. Az utób­bi évtizedben Burgiba patronált­ja volt. Ezeknek a fejlemények­nek a tükrében már eldőlt, hogy Ahmed Ben Szalah, aki jelenleg közoktatási miniszter, elvesz­tette az elnöki utódlásért vívott versenyt. JAN BLAHO, a Központi Szak­szervezeti Tanács tagja a tan­ganyikai dolgozók nemzeti szö­vetségének kongresszusán kije­lentette: a csehszlovák szak­szervezetek az elmúlt időszak­ban ismét meggyőződtek arról, hogy a szakszervezeti mozga­lomnak egységesen kell harcol­nia, s nem szabad lemondania a munkásosztály vezető szere­péről és a proletár internacio­nalizmus elveiről. BUKARESTBEN tegnap ünne­pélyesen megnyitották a szov­jet kultúra napjait. A megnyi­tón jelen volt Mohov, a szov­jet művelődésügyi miniszter he­lyettese, valamint a Szovjet— Román Barátsági Társaság és a Szovjet írószövetség küldött­sége. BHAGAT indiai külkereske­delmi miniszter Delhiben tartott sajtóértekezletén megelégedés­sel nyilatkozott az Indiai­csehszlovák kereskedelmi kap­csolatokról. LENGYELORSZÁGBAN tegnap Ejzenstejn „Október" című film­jének bemutatásával megkez­dődtek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évforduló­jának ünnepségei. Az ünnepsé­gek keretében országszerte több kiállítást és ünnepi gyű­lést rendeznek. KUALA LUMPURBAN tegnap megkezdődött Ausztrália, Új­Zéland, Nagy-Britannia, Malay­sia és Singapore katonai szak­embereinek tanácskozása, me­lyen megvitatják az angol csa­patok kivonását a Szueztől ke­letre fekvő területekről. TOKIÓBAN tegnap 5000 rend­őr biztosította a rendet, ami­kor Armstrong, Aldrin és Col­lins amerikai űrhajósok meg­tekintették a város központját, SUGIH ARTO vezérőrnagy, Indonézia főügyésze sajtóérte­kezleten jelentette be, hogy no­vemberben ellenőrző látogatást tesz azokon a kelet-indonéziai szigeteken, ahová a politikai foglyokat deportálták. IVAN BASEV bolgár külügy­miniszter novemberben hivata­los látogatást tesz Belgiumban, jelentik a szófiai lapok. NIXON amerikai elnök meg­hívta Harold Wilson angol mi­niszterelnököt. A látogatásra valószínűleg december elején kerül sor. A tavaszi és a nyári véres za­vargások után, úgy tűnt, lassan mégis csak megnyugszik a helyzet Észak-Írországban. A vi­szonylag csendes szeptembert azonban ismét viharos október követte a „zöld szigeten". Mint a nyáron, ezúttal is szélsőséges protestánsok többezres tömegé­nek az egyik katolikus lakóne­gyed elleni támadása indította el a zavargásokat, heves össze­csapások újabb hullámát. A kü­lönbség csak az volt, hogy ez­úttal a támadóknak útját állták a brit csapatok. A kivezényelt alakulatok első ízben kaptak parancsot arra, hogy tűzzel vi­szonozzák a háztetőkön és ab­lakok mögött rejtőző orvlövé­szek támadását. Az angol közvéleményt mély­ségesen megdöbbentették e sú­lyos áldozatokkal járó újabb összecsapások, amelyek új, drá­mai fejezetet, sőt fordulópontot jelentettek az észak-lr helyzet­ben. Callaghan brit belügymi­niszter küldetése nem hozott eredményt, a kedélyek lecsil­lapítása, az érdekeltek meg­nyugtatása helyett ismét fel­lángoltak a szenvedélyek. Ma. ga Callaghan is kénytelen volt a brit alsóház őszi ülésszakán észak-írországi útjának kudar­cát bevallani. Kijelentette: a legutóbbi zavargások az eddigi legsúlyosabb fordulat, mert a protestánsok gátlástalanul hasz­nálták tűzfegyvereiket, s ezért a brtt alakulatok is a tüzelés viszonzására kényszerültek. Politikai megfigyelők szerint a szélsőséges mozgalom most már a lakosság azon rétegeire is kiterjedt, amelyek eddig tá­voltartották maglikat tőle. En­nek oka elsősorban az, hogy a protestánsok félnek, a kilátás­ba helyezett reformok meg­fosztják őket eddigi kiváltsá­gaiktól, és elvesztik fölényüket a katolikus kisebbséggel szem­ben. A zavargások gyökerei ugyanis elsősorban szociális jellegűek, a legsúlyosabb ösz­szecsapásokra újból és újból azokon a vidékeken kerül sor, ahol a legnagyobb a munkanél­küliség, a legélesebb a diszkri­mináció a foglalkoztatottság és a lakáshelyzet terén. Nincs megbékélés a „zöld szigeten" Politikai körökben általános a vélemény, hogy a bonyolult kérdéskomplexum nem oldható meg hamarosan. Feltehetően több éves erőfeszítésekre lesz szükség, amíg a gazdasági ba­jok orvoslásával, a régóta ese­dékes reformok életbe lépteté­sével, a kirívó szociális, oktatá­si igazságtalanságok fokozatos megszüntetésével létrejöhet a tartós normalizálás. Az angol kormány eddigi intézkedései csak kezdeti jellegűek. Az el­maradott észak-ír területek gaz­daságfejlesztésére szánt össze­gek a legkirívóbb tünetek meg­szüntetésére sem elegendők, az ulsterí kormányzat pedig még annyit sem akar tenni a kibon­takozásért, mint maga a brit kormány, amely egyelőre szin­tén nem használja fel a rendel­kezésre álló valamennyi esz­közt a megbékélés előmozdítá­sára. Kétféle terv a válság megoldására A múlt héten az északíror­szági szakszervezetek konferen­ciája: a „Haladás és a béke programja Észak Írországban' címmel határozatot hagyott jó­vá, amelyben követeli, hogy az országban több gyárat építse­nek és tűzzék ki évi 20 000 la­kás építésének a programját, s ugyanakkor biztosítsanak vá­lasztójogot az ország valameny­nyl lakosa számára. Ugyanabban az időben, ami­kor az északír szakszervezetek közzétették a válság megoldá­sára irányuló tervüket, a brit hadsereg is Ismertetett egy „tervet", amely azonban aligha kecsegtet sikerrel. E terv értel­mében Belfastban a hadsereg irányítása alatt valamilyen „kul­túrközpontot" létesítenének, ahol a protestáns és a katolikus lakosok társas összejöveteleken vennének részt. A hadsereg e „békés misszióját" tanúsítandó tervvel szöges ellentétben áll Freeland tábornoknak, a meg­szálló angol csapatok főpa­rancsnokának legutóbbi kijelen­tése, amelyben azzal fenyege­tőzött, hogy a tüntetőkkel szemben a katonák fegyverüket fogják használni. Ez is világo­san mutatja, hogy az angol kormány katonai intézkedések­kel akarja elfojtani az észak­írországi polgárjogi mozgalmat. Jelenleg 8000 angol katona tar­tózkodik az észak-lr városok­ban, akiknek Healey hadügymi­niszter külön zsold- és fizetés­pótlékot folyősíttat „nehéz és veszélyes" feladatok teljesíté­séért. Most vasárnap pedig a hadügyminiszter bejelentette, hogy az NSZK-ban állomásozó brit rajnai hadsereg több egysé­gét Észak Írországba vezényli át. E rendelkezést — amely NATO-körökben nemtetszést váltott kl — azzal Indokolta, hogy Észak-Írországban nem­csak lázadást kell leverni, ha­nem polgárháború kitörését kell megakadályozni. Észak-Írország helyzetét azon­ban sem újabb brit csapatok ki­küldése, sem pedig a tüntetők elleni fegyveres fellépés nem oldhatja meg. A válság gyöke­rei ennél sokkal mélyebbek. Egységes eljárást Észak-Írország Kommunista Pártjának és az Ir Köztársaság Kommunista Pártjának közös bi­zottsága e hét elején közzétett nyilatkozatában az ország hala­dó lakosságát egységes eljárás­ra szólítja fel. „Most szükséges, hogy Eszak­és Dél-lrország dolgozói váll­vetve küzdjenek a kormánynak rendkívüli teljhatalmat biztosí­tó törvény ellen, a foglalkozta­tottság biztosításáért, elegendő lakás építéséért és a brit mono­póliumok ellen, amelyek aláás­sák az egész sziget önállóságát" — hangzik a közös nyilatkozat­ban. Az észak-írországi polgárjogi mozgalom pedig, hogy az ed­diginél eredményesebben száll­hasson szembe a kormány ön­kényével és küzdhessen a meg­különböztetések ellen, elhatá­rozta, hogy rövidesen politikai párttá alakul át „Észak Íror­szág Szociáldemokrata Pártja" néven John Hume északír par­lamenti képviselő, az új párt szervezője három hónapon be­lül meg akarja alakítani a pár­tot, s mint kijelentette, minden remény megvan arra, hogy az az új párt nagy befolyást sze­rezzen, és tömörítse az ellenzé­ki erőket mind az uralkodó Unió Párt, mind az észak-ír Munkáspárt politikájával szem­ben. P- U FÜGEFALEVÉL (Kukrinyikszl rajza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom