Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)
1969-11-02 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó
„Szovietszkij Sport" című szovjet sportlap gyakran foglalkozik az iskolai testnevelés problémáival. Az egyik számában az iskoláskorú gyerekek szívpanaszait próbálja megmagyarázni. Talán a mi tanítóink számára sem árt idézni néhány megszívlelendő gondolatot az említett újság elgondolkoztató cikkéből. A lap mindenekelőtt megállapítja, hogy az elmúlt években az egész világon elszaporodtak a szívbetegségek és szívrendellenességek. Régebben ezeket a tüneteket csak az idősebb korosztályúaknái észlelték, ma pedig nemcsak középkorú embereknél fordulnak elő szívrendellenességek, hanem ilyeneket tapasztalnak már a főiskolásoknál, sőt a közép- és általános iskolás fiataloknál is. Az utóbbi években sok tudományos kísérlet győzhetett meg minket arról, — folytatja a szovjet lap —, hogy a hosszas fizikai tétlenség rossz hatással van az élő szervezetre és különösen a fejlődésben lévő fiatalok belső szerveire. Ezek a tudományos kísérletek bebizonyították azt is, hogy a mozgáshiány különösen káros az olyan emberekre, akik csak szellemi munkával foglalkoznak. Ezért kell nagy gondot fordítani az iskolások életmódjára, amelyből majdnem teljesen hiányzik a mozgás. Sok pedagógus a rossz viselkedés egyik tünetének tartja, ha a gyermek az iskolai szünetben sokat mozog, játszik, ugrál, holott ez a gyermek nagyon fontos fizikai szükséglete. Vannak olyan tanárok és igazgatók, akik még jó Időben sem engedik ki a levegőre a gyermekeket, hanem a szünetekben az iskolai keskeny folyosón sétáltatják őket katonás rendben, az intenzívebb mozgáslehetőség szinte teljes kizárásával. — A gyermeklélektan alapvető feladata az, hogy örömet tudjunk szerezni a gyermekeknek az iskolában eltöltött évei alatt. Ha azonban a gyermeket megfosszuk az aktív fizikai mozgás szabadságától, akkor elvesszük tőle az iskolai öröm tekintélyes részét. A gyermek csak akkor ül vissza jókedvvel az iskolai padba, ha a szünetben jól kiugrálta magát, levezette mozgásenergiáját. Uslnszkij, a nagy szovjet pedagógus ezzek kapcsolatban a következőket mondotta: „Engedjék meg a gyermeknek, hogy mozogjon. A gyermek sok figyelemmel hálálja majd meg ezt a mozgási szabadságot." Sajnos még sok olyan pedagógus van, aki nem hisz ebben az igazságban. Áz egyik tantestületi értekezleten egy tanítónő beszámolt első negyedévi iskolai munkájáról. Elmondta, hogy milyen nagy munkát végzett az első osztályban, ahová a gyermekek az óvodából kerültek. Amikor először beültek az iskola padjába, elevenek, mozgékonyak, nyughatatlanok, játszadozók voltak. Csak nehezen lehetett ráncba szedni őket. Egy negyedév múlva azonban rájuk sem lehetett ismerni. Csendesek, nyugodtak lettek, s úgy közlekedek a folyosón és a lépcsőházban, mint a felnőttek. A Szovietszkij Szport a beszámolóval kapcsolatban megjegyzi: ez a tanítónő tehát meg volt elégedve negyedéves munkája eredményével. Mi ehhez csak azt fűzzük hozzá, hogy nagy munka lehetett, amíg ezeket az eleven, mozgékony gyerekeket „nyugdíjasokká" változtatta! És mindezt egy tapasztalt pedagógus mondja, aki meg van győződve módszere helyességéről, és akinek szaktárgya a biológia. Minden pedagógus legfőbb kötelessége az, hogy a gyerekektől ne zárja el a mozgás lehetőségét. Az iskoláskorú fiataloknak sokat kell mozogniuk, mert csak így tudnak fejlődni természetüknek megfelelően. A gyerekek tehát minél többet és minél elevenebben mozogjanak az iskolai •zűrietekben. MOZGÁST A GYEREKNEK! Az iskoláskorú gyerekek szívpanaszai •A fizikai tétlenség rossz Itatással van a szervezetre Mennyit kapnak ? Az egyik cseh napilap azzal a kérdéssel fordult az I. ligás csapatok edzőihez, hogy mondjanak valami közelebbit a labdarúgók premizálásával kapcsolatban. A prágai együttesek edzői számokban is kifejezésre juttatták válaszukat, míg a többi cseh csapat vezetői csak sejtették a tényállást. Szlovákiában erről diszkréten hallgatnak. íme néhány gondolat az edzők nyilatkozatából. Pluskal (Bohemians): „Nekem személyesen soknak tűnik a futballisták „tiszteletdíja", ha összehasonlítom azzal, amit annak idején mi kaptunk. Egyesületünkben egy ligamérkőzésért 150 koronát kapnak a játékosok. A hazai győzelemért 1200 korona, az idegen pályán elért győzelemért 1600 korona orémium illeti futballistáinkat. Ä döntetlenért a felét kapják." Rýgr (Teplice): „Teplicén az előírásoknak megfelelően jutalmazzuk 'abdarúgóink teljesítményét. A győzelemért 800, a döntetlenért 400 koronát kapnak a játékosok. Az összeget azonban nem egyformán osszuk szét, hanem teljesítmények szerint. Van úgy, hogy egy játékos 1100 koronát kap, míg a másik esak 500-at." Neduídek (Slávia): „Tizennégy•izres nézőszámmal hazai győzelemért 1200 korona illeti a játékosodat. Ha nagyobb a látogatottság, Hivekszik a prémium is. A rajtpénz 150 korona. Navara (Sparta): „Az alapkáderba tartozó 12 játékos 800 korona \-alóriapénzt kap havonta. A prémiumoknál különbséget teszünk az 'i'thon, és az idegenben elért győriemért. Egy otthoni győzelemért .5 000 koronát kapnak a játékosok s a tartalékok. Tizenhétezer nézőn felül minden ezer néző után még ' 000 korona illeti a csapatol. Természetesen a tartalékok csak a telét kapják. A mérkőzésen szereielt játékosokat pontozzuk, és a legtöbb pontot elért játékos kapja a legnagyobb prémiumot, jelenleg Migas éri el a legjobb átlagot." Mint már említettük, a többi csapatok edzői nem árulták el a prémiumok magasságát egyesületükben. Az elmondottak után azonban nem nehéz megállaptíani, hogyan is áll a jutalmazás más egyesületekben. A FÜLEKI BIRKÓZÓKIRÁLY Füleken és környékén büszkeséggel emlegetik a nevét. Harminc éve irányítja a város birkózósportját. .Tizenhat esztendős korától a bátor és az erős emberek sportjának a szerelmese. Nem anyagiakért, nem a karrier miatt lép hétről hétre még most is szőnyegre a ma már 46 esztendős Hegedűs Lajos. A sport, a birkózás Jelenti számára a felüdülést, ez ad neki újra és újra életerőt a mindennapi munkához, az élethez. Sportolás, birkózás nélkül el sem tudná képzelni az életét... Tizenhat éves korában került Fülekre, de már akkor tehetséges birkózó volt. Dr. Papp László, a híres magyar edző és szakember kezei alatt próbálgatta szárnyait. Nagy jövőt jósoltak neki. Aztán jöttek a háborús esztendők, ami nem volt hasznára a fiatal versenyzőnek. Maga sem tudja, hogy hányszor volt Észak-Magyarország bajnoka. Többször nyert a csehszlovák országos egyéni bajnokságokon ezüst- és bronzérmet. 1951-ben tagja volt a kassai Lokomotíva országos bajnokságot nyert csapatának. Ekkor egy évig Kassán birkózott. Felfigyeltek rá a csehszlovák szakemberek is. Beválogatták a helsinki olimpiára készülő válogatott keretbe. Különböző okok miatt azonban nem ment el az edzőtáborba, így nem került ki az olimpiára. Szívesen emlékezik vissza a kassai Lokomotívában töltött egy évre, ahol nagyon megbecsülték őt. 1951 után végleg Füleken telepedett le. Edző, versenyző (nem is akármilyen, hiszen mind a mai napig is alig talál legyőzőre a II. ligában, ahol a Fülek szerepelj, vezető és intéző volt egy sze mélyben. Sohasem panaszkodott, nem sajnálta szabad dejét, mindenét a birkózásnak szentelte. Néha már odáig ment, hogy a családi „béke" is felborult. Nem bánta meg azonban, sikerült meghonosítania a birkózást Füleken ... Hogy milyen gyökereket vert ez a sportág a dél-szlovákiai magyar kisvárosban, arról az eredmények beszélnek a legjobban. Már évek óta rendre megnyerik a II. liga szlovákiai csoportját, de az I. ligába való jutásért rendezett selejtezőkön nem vesznek részt, mert az esetleges feljutás olyan problémákat jelent számukra, mint az utazgatás, amely két-három napot is igénybe venne. Ezt pedig nem engedhetik meg maguknak, mert a lelkes füleki birkózók minden valószínűség szerint a tiszta amatőrizmus utolsó mohikánjai... Mint néhány évvel ezelőtt, — amikor a füleki futballisták az I. ligába jutásért küzdöttek — a nemrégen Chomutovban lebonyolított első ligában nem szereplő csapatok országos bajnokságán megkérdezték Hegedűs Lajostól, hogy mondja már meg végre, hogy hol is van az a Fülek, hol tanultak meg ennyire birkózni (Fülek nyerte ugyanis ezt a bajnokságot). Az érdeklődők nem akarták hinni, hogy füleki körülmények között is elérhetők ilyen nagyszerű eredmények. Pedig sok minden elérhető a sportban, csak akaratra, kitartásra, megértő emberekre, lelkes vezetőkre és egy kis anyagi támogatásra van szükség. Hegedűs Lajosék kitartottak, s megérte. Országszerte úgy emlegetik Füleket, mint a szlovákiai birkózósport egyik fellegvárát. Büszkék ls erre a környék lakói. A két gyár és a vnb minden támogatást megad a birkózóknak, s a város lakói az egyes találkozókon való részvétellel fejezik ki elismerésüket a füleki erős embereknek. Nem ritkaság, hogy egy-egy találkozót 4—500 ember szurkol végig. Füleken a birkózás az első számú sport . . . — Már talán említettem, nem az anyagiakért birkózunk — mondotta fiatalos lendülettel Hegedűs Lajos. — Ez olyan sportág, amely nem jövedelmez. Havonta 200 korona kalőriapénzt kapunk, mert ugyebár a birkózónak enni is kell... De neín a pénz a fontos számunkra, hanem a sportolás öröme. A füleki birkózókirály lelkesen beszélt a birkózásról és általában a sportról. Szerinte sportolás nélkül elsatnyul, eltunyul az ember, nehézkessé válik testileg és lelkileg is. Elhittem neki, hogy a munkahelyén a sportolás következtében százszázalékosan jobb teljesítményt nyújt. — Lehet, hogy a sport fanatikusa vagyok — fűzte tovább a gondolatot a birkózó-edző —, de nagy élvezet számomra, amikor a szőnyegen egy jó fogás után két vállra fektetem az ellenfelemet. Ez olyan boldogság, amit pénzzel nem lehet megfizetni. Legalábbis nekem nem. Hát ilyesmit sem mond mostanában minden sportoló. Talán ez a sportszeretet és becsvágy hiányzik a mai fiatalokból. Hegedűs Lajos azonban megnyugtatott: az ő keze alól kikerülő tehetséges füleki birkózók rendelkeznek ezekkel a tulajdonságokkal. Illés, Mészáros és a többi fiatal példája ezt bizonyítja. Harminc évet töltött a füleki birkózószőnyegen Hegedűs Lajos. Amikor megkérdeztem, nem gondol-e visszavonulásra, azt felelte: el sem tudja képzelni, hogy egyszer abbahagyja. Saját bevallása szerint még nagyon fiatalnak érzi magát testben és lélek ben egyaránt. Mindenki abbahagyja egyszer. Hegedűs Lajos is. Hogy mikor, az a jövő titka. Addig is sok sikert a szőnyegen és az életben, füleki birkózókirály! TOMI VINCE mmpi ÚJ szú Kiadja Szlovákio Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti o szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrinci Gyula. Főszerkesztőhelyettesek: dr. Gály i»án és Szűcs Béla. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkij utco 10 Teleion: 537-16 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20 Titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29 r gazdasági ügyek: 506-39, távíró: 09308 Journal Kiadóhivatal Bratislava, Volgogradská 8. Nyon.ja o Pravda Nyorrdavcllalo* bratislavai üzeme. Bratislavai Štúrova 4. Hirdetőiroda: Bratislavo, Jesenského 12. Telefon . 551-83. Előfizetési díj havonta 14.7U korona, a Vasárnapi Üj Szó negyedévre 13 korona.^ Terjeszti a Posla Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — Ústredná expedícia tlače Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII.