Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-01 / 257. szám, szombat

MIRŐL ÍRNAK RIJBÍPmo jjg tribúna m m XeWffaliA raiTTi R ZméMtincw/ b™™. PRAGAI LAPOK A Fontos feladat a cseh államiság megszilárdítása A cseh sajtó az elmúlt héten elsősorban párt- és állami dele­gációnk szovjetunióbeli látoga­tásáról, a Moszkvában aláírt do­kumentum jelentőségéről, vala­mint- a moszkvai és a prágai aktívákról adott széles körű tá­jékoztatást. Csehszlovákia meg­alakulásának 51. évfordulójá­ról, s a csehszlovák föderáció egyéves jubileumáról ugyan­csak valamennyi cseh lap meg­emlékezett. A Mladá fronta-nak a föde­ráció egyéves évfordulója al­kalmából Evíen Erban, a Cseh­szlovák Nemzeti Front Közpon­ti Bizottságának elnöke nyilat­kozott. Arra a kérdésre, hogy jelenleg mi a teendő a föderá­ció megszilárdítása terén Evžen Erban a többi közt hangoztatta, hogy véleménye szerint most fontos feladat a cseh államiság megszilárdítása, mert e nélkül nem lennének szilárd alapjai a szlovák államiságnak sem, de az államszövetségnek és az ab­ból adódó előnyöknek sem. A Mladá fronta az évforduló al­kalmából közli Anton Ťaikjý­nak, a Szlovák Nemzeti Front KB elnökének és Ondrej Klo­Arocnak, az SZNT elnökének vá­laszait is. A pénzreformnak nem lenne értelme A Rudé právo csütörtöki szá­mában Rudolf Rohlíček szövet­ségi pénzügyminiszter nyilat­kozott időszerű pénzügyi kér­désekről. Megcáfolta a külön­böző pénzbeváltási híresztelé­seket. „Mindhárom kormány már többször biztosította a la­kosságot, hogy nincs szándéká­ban pénzreformot végrehajtani, mert annak a jelenlegi helyzet­ben nem lenne semmi értelme. Számunkra nem jelenthet hát­rányt, ha az emberek megtaka­rított pénzüket pénzintézeteink­ben helyezik el" — mondotta, majd hangoztatta, hogy gazdasá­gi gondjainkból a kiutat a becsü­letes alkotómunka, a jobb mun­kaszervezés és a munkafegye­lem megszilárdítása jelenti. Ar­ra a kérdésre, hogy a lakosság számára mit hoz a kormány új pénzügyi politikája, így vála­szolt: a jövő évi szövetségi és nemzeti költségvetések végle­ges számadatait még nem kö­zölhetem. Azonban a költség vetésekben minden esetre nö­vekedni fognak a lakosság ja­vát célzó kiadások, legalábbis olyan mértékben, ahogy növek­szik a nemzeti jövedelem. Né­hány adat: a költségvetések a lakásépítkezésre 10,9 millió ko­ronát, azaz a tavalyihoz viszo­nyítva 13,5 százalékkal többet fordítanak. A nyugdíj- és be­tegbiztosításra 39,9 milliárd ko­ronát, azaz 9 százalékkal töb­bet fordítunk. Megfelelő embereket megfelelő helyre A Práceben Vincenc Krama'r „Munkáspolitika" címmel kom­mentárt fűzött a munkásosztály politikai érdekeivel kapcsola­tos időszerű kérdésekhez. Meg­elégedéssel állapítja meg, hogy az utóbbi hetekben a sajtóban ismét helyet kapott a munkás­osztály és a dolgozó parasztság hangja. Káderpolitikai kérdé­sekre kitérve a kommentátor leszögezi: a munkásosztály ak­tivitásának növelése érdekében szükséges, hogy az igazi mun­kásosztály — és marxista—le­ninista politika szellemében sok minden megváltozzon a legfelsőbb szövetségi és nem­zeti törvényhozó testületek szo­ciális összetételétől a szakszer­vezetek és más érdekvédelmi szervezetek vezetőségeinek ösz­szetételéig. De nem arról van szó, hogy a származás és a je­lenlegi munkabeosztás gépies, automatikus értelmezése alap­ján töltsék be az egyes vezető posztokat. Ilyen lélektelenül, bürokratikus érzékteleuséggel és felelőtlenséggel a Novotný kor­szakban dolgozhattak —, ne­künk ma másképpen kell e fel­adatot megoldanunk. Megfelelő embereket a számukra legmeg­felelőbb helyre kell állítani. — Ez olyan alapelv, amelyet min­denütt következetesen érvény­re kell juttatni. Ha valóban ér­vényre jut ez az alapelv, akkor abból a munkásosztályunknak csak haszna származhat. A Tvorba 9. számában közli a Praga Autógyár 49 munkásá­nak nyílt levelét dr. Cestmír Císarhoz, a CSNT elnökéhez. Feleleveníti tavalyi augusztusi nyilatkozatát a Praga Autógyár 99 munkásának levelével kap­csolatban, amelyben a többi közt megállapította, hogy ez a levél (amelyet a moszkvai Prav­dában közöltek) súlyos káro­kat okozott a CSKP-nak az ág­csernyői megbeszélések alatt, s aláírók a legnagyobb politikai dilettantizmusról tettek tanúsá­got. A 49 munkás arra szólítja fel dr. Císaft, adjon számot a nyilvánosság előtt arról, hogy tavalyi fellépéseivel, beszédei­vel tulajdonképpen milyen cé­lokat követett. Burkolt és nyílt célzatosság fosef Hotmar, a Tvorba fő­szerkesztőhelyettese interpellá­ciót intéz a Matefidouska című cseh gyermeklap főszerkesztő­jéhez és a lapot kiadó Mladá fronta kiadóvállalat igazgatójá­hoz. Ugyanis a Matefidouska októberi számában Jifí PiStora cseh költőtől megjelent egy vers, „Lapköve" (Útonállók) címmel, s e vers szemmel lát­ható politikai célzatossága ha­sonló tőről fakad, mint azok a jelszavak, amelyek ez év már­ciusában és augusztusában az utcáinkon lejátszódó vandál tetteket dekorálták. A vers nem tesz jó szolgálatot napjaink po­litikai célkitűzéseinek s azt bi­zonyítja, hogy ismét tanúi le­hetünk egy kísérletnek, amely a gyermeklélek el torzítását cé lozza. ism) A prágai CKD kompresszorgyár az NDK-ba exportálja ZK-310 jelzésű kompresszorait. Képünkön egy kompresszor rotorja csapágyának ssztergáiyozása. U- Šaroch fel v. — ČSTK) Hasznos kiállítás volt 3500 látogató naponta 0 400 különféle termék # A hazai piac felfrissítésére 9 A PRIOR megrendelései Már csak néhány napig tart nyitva a Bratislavában megren­dezett és nagysikerű jugoszláv közszükségleti ipari kiállítás. Naponta átlag több mint három és félezren fordultak meg a ki­állítási termekben, ahol a ju­goszláv könnyűipar úgyszólván minden figyelemre méltó ter­méke ott volt. A jugoszláv külkereskedelmi szakemberekkel a hazai keres­kedelem irányítói jelentős szál lítási szerződéseket kötöttek. Meg kell mondani, hogy a ba­ráti szocialista ország első sorban emiatt rendezte meg a kiállítást. A mi külkereskedel mi képviselőink és a nagyobb áruházak vezető dolgozói olyan termékek közölt válogathattak, amelyek, sajnos, már jóideje ott szerepelnek a kiskereskede­lem hiánycikk listáin. Az összes üzletkötés felsoro­lása — hosszadalmas lenne, így csak néhányat említünk a legérdekesebbek közül. A prágai Mercuria vállalat 100 000 dollár értékben auto­mata mosógépeket rendelt. El­gondolkozik ezen az ember, hi­szen néhány hazai gyár is ál­lít elő ilyen terméket. A dol­gok mélyebb elemzése után azonban kiderül hogy a meg­rendelés — logikus. Elsősorban is azért, mert a külföldi áru behozásával jelentősen felfris­sül a hazai piac. Másrészt pe­dig azért, mert ezzel bizonyos fajta egészséges konkurrencia is kialakul. Egy-egy gyár fe­lébred majd Csipkerózsika-ál­mából, és az eddiginél jobban kihasználja a lehetőségeit. A bratislavai Prior 17 ezer dollár értékű játékszert vásá­rolt. Ezzel alighanem a kará csonyi piacot kívánják gazda­gabbá tenni. A Prior és az Omnia külkereskedelmi vállala­tunk a belgrádi Standard válla­lattól 150 ezer dollár értékben elektromos háztartási gépeket is rendelt. E gépek jórészt majd a szlovákiai piacot teszik a karácsony előtt gazdagabbá. A ljubljanai Jugotextil és a csehszlovák külkereskedelmi vállalatok között igen jelentős és hosszabb lejáratú árucsere­forgalini szerződések Is jöttek létre. Ennek értelmében mi kö­rülbelül 10 millió dollár érté­kű textilipari termék szállítá­sára köteleztük magunkat. A jugoszlávok a szerződés szerint 5 millió dollár értékű textiliát szállítanak Csehszlovákiába. A kiállítás idején nemcsak könnyűipari termékek szállítá­sára kötöttek szerződést. A Naftogaz jugoszláv vállalat képviselői a Slovnafttól 1,5 millió dollár értékű kőolajipa­ri terméket rendeltek, továbbá tárgyalásokat kezdtek a Barát­ság-kőolajvezeték kihasználásá­ra. A jugoszláv termékek eszté­tikai színvonala és csomagolás­technikája különösen említésre méltó. A külkereskedelmi szak­emberek úgy nyilatkoztak, hogy ma, amikor egyre nagyobb mé­reteket ölt a fogyasztóért foly­tatott küzdelem. úgyszólván már nincs is jugoszláviában üzem, ahol ne alkalmaznának formatervezőt. Képzőművészek is beleszólnak abba, hogy mi­lyen legyen a gép-, a tv-készü­lék vagy a magnó „karosszé­riája", hogy egy-egy textilipari készítmény milyen köntösben kerüljön a vevő elé. Mint a kiállítás is bizonyítja, különös gonddal csomagolják az export­cikkeket. A jövőben valószínűleg, mi is rendezünk hasonló jellegű ki­állítást déli barátainknál. Két­ségtelen, hogy a csehszlovák ipar is büszkélkedhet kiváló termékekkel, hiszen nem egy kiállításon — sőt világkiállítá­son — bebizonyítottuk már, mire képes a hazai ipar. Most már csak aról lesz szó, hogy az ilyen csúcsminőségű termé­keket nagy mennyiségben, nagy sorozatban is elő tudjuk állí tani. ]tm) • ••••••••••••••• - Ű J F i L M E K ­• ••••••••••••••D A KARAMAZOV TESTVÉREK Az emberiség egyetemes kul­túrkincsei közt mindmáig meg­tisztelő, előkelőségében nem halványuló helyet foglal el Fjodor Mihajlovics Dosztojevsz­kij, a regényírás múlt századi orosz géniuszának életműve. Egyike volt azoknak, akik bá­mulatos képességeikkel hozzá­segítették az embert önmaga, kifürkészhetetlen mélységű lel­kivilága jobb megismerésé­hez s az ebből a megisme­résből következő okuláshoz. Munkásságában, életfelfogásá­ban nem volt mindig előre né­ző és mutató; a forradalmi megoldásba vetett hitében megrendült, s írói világa nemegyszer misztikus erők régióiba tévedt. Am hőseiben valóságos emberekre isme­rünk: megdöbbentő erővel tár­ja fel a szenvedők, a megalá­zottak, a fölösleges emberek lelki életének mélységeit, s kí­méletlen igazmondással mutat rá a társadalmi ellentmondá­sokra. A Kara mazov testvérek leg­jobb műveinek egyike. A haló­dó feudalizmus és ennek bu­kásra szánt tipikus képviselői küzdenek benne elsősorban va­júdó önmagukkal és külső kö­töttségeik végtelenül összeku­szált hálójával. A cselekmény önmagában teljesen másodren­dű, s nem lehet összetéveszte­ni a regény lényegével: a lé­leklátás erejével, a lelki folya­matok példátlan felfedezésével. Dosztojevszkij mély lélektana döbbenetes erővel nyilvánul meg a három Karamazov fivér be­mutatásában. Mindegyik való­ságos Dosztojevszkij típus: Di­mitrij az akaratával, érzéseivel és gondolataival legfékteleneb­biil dulakodó ösztönember, Iván a gondolataiban vívódó, misztikus erőkkel viaskodó se viaskodásába belebetegedő fö­lösleges nemes, Aljosa pedig az abszolút jó, a legendás fiatal szent. Az ő bonyolult érzés- és gondolatviláguk robbanékony érvényesülése formálja a törté­netet, amely éppen ezért egy sereg extrém helyzetben bonyo­lódik az előre sejtett tragikus vég felé. A hősök belső világá­nak ez a kivetítődése rendkí­vül érzékeny és sokrétű ábrá­zolási módszert kíván, s Dosz­tojevszkij írói nagysága nem utolsósorban éppen e módszer feltalálásában és mesteri alkal­mazásában nyilvánult meg. Mi maradt meg, s mit látha­tunk ebből a mélylélektani re­gényből az új szovjet filmben? Ivan Pirjev nem először vállal­(szovjet) kozott Dosztojevszkij-regény megfilmesítésére: a Fehér éj­szakák és A félkegyelmű clmíl művében már tapasztalhattuk, hogy nagy akarással, sok ener­giával igyekszik megbirkóznia dosztojevszkiji művészet film­beli reprodukálásának nehéz, feladatával. A Fehér éjszakák és A félkegyelmű azonban tlz évvel korábban készült, mint a Karamazov testvérek, s így a filmnyelvben és -technikában végbe ment igen jelentős fejlő­dés alapján más mérce szerint kell elbírálni e bárom alkotást. Sajnos, azt kell mondani, hogy Pirjev nem vette kellő mérték­ben figyelembe a film kifejezé­si eszközeinek azt a fejlődését, amelyet az utóbbi tíz évben el­értek, pontosabban: nem élt azokkal a lehetőségekkel, ame­lyeket ez a fejlődés egy Dosz­tojevszkij-mű megfilmesítésé­hez kínált. Az író bonyolult lé­leklátását a regény cselekmény­vázának hűséges visszaadásá­ra, s egy-egy alakja kevés jel­jellemvonásának erőteljes ki­domborítására egyszerűsítette. Különösen szembetűnő ez Di­mitrij alakjának megformálásá­ban. A regénybeli, bonyolult lelkivilágú, ellentmondásos, ön­marcangoló és tétován robba­nékony Karamazov fiúból egy­szerűen féktelen indulatú, ere­jében, hangulataiban gátlásta­lan filmhős lesz. Nem sokkal Sikerült jobban a többi alak sem. Talán csak Aljosa (And­rej Mjagkov) közelíti meg el­fogadhatóan regénybeli iker­testvérét. Hiányérzetünk van a környezet, a helyszín szerepé­vel kapcsolatban is. Lett volna lehetőség arra, hogy a táj, a falu, az erdő, a kert, a szoba kulissza helyett többletjelenté­sü metafórává növekedjék, s így segítse kialakítani azt a dosztojevszkiji hangulatot, amely a regényből olyan hatá­sosan áramlik felénk. Ivan Pirjev természetesen er­re is törekedett, de munkáját főként abban a felfogásban vé­gezte, hogy a regényt —a film­szerűség végett?! — elsősor­ban cselekményében sem kell visszaadnia. Még a film elké­szülte előtt bekövetkezett ha­lála után ebben az értelmezésben fejezte be művét a Dimitrijt és Ivánt alakító Mihail Uljanov és Kirill Lavrov. Rajtuk is múlott tehát, hogy a Karamazov test­vérek Dosztojevszkijhez méltó filmváltozata nem az ő munká­juk nyomán készült el. Felada­tuk túlságosan nagy volt. Á tiszteletet e feladat vállalásá­ért érdemlik meg. MORGAN EGY KLINIKAI ESET (angol) „Ez a film tulajdonképpen egy-érzelmes komédia. Morgan, a többiek által bolondnak tar­tott fiatalember, értetlenül áll a világgal szemben. Lázadása, ha abszurd módon is, de az őt körülvevő világ ellen irányul. Mindig úgy éreztem, a bolondos felszín alatt Morgan az „isten­ség" jegyét rejtegeti." így vallott egyik interjújában szép és tanulságos filmjéről Karel Reisz, a cseh származá­sú, ma már világhírű angol ren­dező. Egyike volt az angol free (szabad, független | clnéma megteremtőinek, s a Morgan ... második nagysikerű alkotása. Egy fiatalember lázad benne az őt körülvevő világ ellen... Szereti a virágokat, a gyereke­ket, az állatokat, de legfőképp a feleséget. Csakhogy ő elvált tőle. Morgan mindent elkövet, hogy vagyonosabb osztályból származó hűtlen hitvesét visz­szaszerezze. Az asszonynak im­ponál ez a szerelmi rajongás, de már elege van sajátos meg­nyilatkozásaiból. Normálisan akar élni. Morgan lázasan küzd a normális élet csábításai el­len de be kell látnia, hogy fel­tételezett „mindenhatósága" bi­zony nem több, mint egy goril« la ijesztgetése. A Morgant kitűnő érzékkel alakító Dávid Warner mellett élményt jelentő játékkal reme­kel a hűtlen asszony szerepét játszó Vanessa Redgrave. Ezért a játékáért kapta a XX. can­nes-i filmfesztivál legjobb női alakításért járó díját - 1966­ban. /sző/ Dávid Warner a lázadó fiatalember, Morgan szerepében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom