Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-30 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó

B ESZ É LG JANCSÓ MIKLÓS FILMRENDE Jancsó Miklós a magyar filmművészet új, sikerekben és nemzetközi elismerésekben gazdag korszakának egyik legjelentősebb és legeredetibb alkotója. Az utóbbi években világszerte ismert és elismert rendezővé vált, a magyar „új film" szinte összefonódott a nevével. Mélyen gondolkodó, tudatos rendező, filmjeiben kerüli a megszokott „kliséket", a magatoremtette valóságlátás és filmkifejezés világában mozog. Az egyén és a történelem konfliktusait keresi, olyan kérdések izgatják, mint az emberi lét, az emberi viszonylatok; óz egyén tetteinek és cselekvésének a helyessége. Művészete, kifejezésmódja sajátos, mondanivalója a magyar történelem és hagyomány jellegzetességeiben gyökerezik. Jogot tanult, de közben néprajzzal és művészettörténettel is foglalkozott. 1951ben filmrendezői diplomát szerzett. Pályáját rövid- és dokumentumfilm-rendezőként kezdte. Tizenöt éve dolgozik a „szakmában", s ez idő alatt több mint negyven rövid- és dokumentumfilmet készített. Ezek az első próbálkozások számos olyan gondolatot, vallomást tartalmaznak, melyek később Jancsó Játékfilmjeiben kristályosodtak ki. 1958-ban forgatta első játékfilmjét, A harangok Rómába mentek címmel. Ezt számos rövidfilm követte, majd 1963-ban a több díjat nyert, az új stílust teremtő Oldás és kötés következett, mely heves vitát váltott ki. Talán még nagyobb port kavart a meg rendítő szépségű Így jöttem, a korszakos jelentőségű Szegénylegények, a rendkívül szuggesztív és erőteljes Csillagosok, katonák és az 1919-es Tanácsköztársaságot követő fehérterror elembertélenítő korszakát megjelenítő Csend és kiáltás. A filmek hazai, illetve külföldi fogadtatatása, az elragadtatott magasztaíások és elmarasztalások aligha hagynak kétséget afelől, hogy jancsó filmjei olyan alkotások, melyek mellett szó nélkül, közömbösen lehetne elmenni, művészi rangjukat, hitelüket el lehetne vitatni. Legutóbbi munkája — a pécsi játékfilmszemlén szereplő s a cannes-i fesztiválon is nagy érdeklődést és visszhangot kiváltó — Fényes szelek, hazai viszonylatban sok vitára adott okot. „Rendhagyó" film, izgalmas társadalmi-politikai kérdéseket feszeget, különös és kivételes történetet jelenít meg. 1946-47et írunk. Budapesti népi kollégisták érkeznek vidékre, hogy vitára hívják ki a papi gimnázium növendékeit, s megnyerjék őket az új eszméknek. A világ újrateremtéséért egyéni módszereikkel vívnak harcot. Egyesek azonban erőszakos cselekedetekre ragadtatják magukat, az ügy érdekében önkényeskedéshez folyamodnak, következetlenségre, túlkapásokra kerül sor... A színes film története azonban csak keret. Jancsó nem kerüli meg a nehéz társadalmi és emberi problémákat, a magatartás-vizsgálat izgatja. A cél és a módszer viszonyáról van szó, až önkényeskedés, a hatalomtól való megrészegedés megbélyegzéséről. A Fényes szelek pécsi díszelőadását követően a kiváló rendezővel beszélgetve, elsősorban arról érdeklődöm: rseg • Hogyan támadt a jiim ötlete, s hogy illeszkedik ez az alkotás az eddigi Jancsó-filmek sorába? — Nem tudom. Néhány filmnek ismerem a születési körülményeit, de arra már nem emlékszem, hogyan született a Fényes szelek ötlete. Csak annyit tudok, hogy a forgatókönyv a filmforgatás megkezdése előtt egy évvel készült. Semmiféle nevelőszándék nem vezet és Hernádi Gyulával, a forgatókönyv-íróval néin teszünk többet, mint elmondjuk a véleményünket valamiről. Ezt tettük a Fényes szelek esetében is ... S hogyan illeszkedik ez az alkotás az előbbi filmjeim sorába — azt sem tudom. Alkotásaimat nem tudom megítélni. A filmek elbírálása nem az én feladatom — ezt a filmesztéták és kritikusok szokták megfogalmazni. Filmjeimben sok az improvizáció, nemcsak a megvalósításban, de a probléma-felvetésben is. • Mi a magyarázata annak, hogy vonzódik a súlyos problémákhoz, s a Fényes szelek-ben ml az, amivel alapvetően újat akart mondani a közönségnek? — Nem tudok vígjátékot csinálni. Számomra a vígjáték nehéz műfaj. Szeretem nézni, tudom élvezni, de nem tudok komédiát készíteni ... A Fényes szelek-ben nem akartam nagyon sok újat mondani, csak új szempont szerint akartam megvilágítani egy történelmi korszakot, helyesebben el akartam mondani valamit arról, hogy a hatalom megszerzése — mely tulajdonképpen minden forradalmi mozgalom célja — egy csapásra még nem oldja meg a forradalom problémáit. • Elmondaná, min dolgozik most, s miről szól készülő filmje? — Nagyon sok téma foglalkoztat. Legutóbbi filmemet, Téli sirokkó címmel, ősszel a velencei fesztiválon mutatták be. Hernádi Gyula íróval — akivel rendszeresen együtt dolgozom — több téma és forgafflftônyv megírásán munkálkodunk. Az egyik egy mai téma, Maginotvonal a címe. Arról szól, hogy eladásra kerül a Maginot-vonal néhány erődje, melyet megvasw egy társaság, hogy Kongóból és Vietnamból zsoldosokként szerződtesse azokat, akik munka nélkül élnek. Szinte egy magánhadsereg alakul ki, unatkozó hölgyek és urak társasága, akik 10 millió dollárért háborút „játszhatnak", valódi lőfegyverekkel! — A másik téma a Garibaldinál harcolt magyar vörösingesek apropójából egy történet. Kész ezenkívül két forgatókönyv, Fegyverszünet a címe az egyikBek. • A pályakezdés elején többféle műfajhoz vonzódott, vagy volt valamilyen konkrét irányzat, amely alapvetően befolyásolta a szemléletét? — Nagy vonzalmat éreztem néhány kiemelkedő klasszikus szovjet filmhez, a romantikusokhoz. Eizensteint sose szerettem. S hogy ezek az alkotások, illetve alkotóik befolyásoltak-e — konkrétan nem tudnám megmondani. Talán igen, de lehet, hogy. csfik azért érzem így, mert van bennem romantikus hajlam. • Melyik műfajt érzi igazán a sajátjának? — Csak történeteket „ültetek" át filmre, s hogy ez műfajnak mondható-e vagy sem, nem tudom. Azt mondják, határozott stítlusom van, de hogy ez valóban műfaj-e, igazán ném tudnám megmondani. • Véleménye szerint, a közeljövőben milyen irányban fejlődik a magyar játékfilmgyártás? — Sajnos, nem vagyok jós, sőt, ha az lennék, akkor sem árulnám el, mit látok a jövőben. Azt hiszem, lesznek nehézségeink és személyi problémáink is ... • Mit látott a csehszlovák filmekből, s mi a véleménye a cseh „új hullámról"? — Elég sok csehszlovák filmet láttam. Nagyon szeretem ezeket az alkotásokat. Az „új hullám" képviselőit nagyon tehetségeseknek, érett stílusúaknak és igen tisztességes szándékúaknak tartom. Formán, Menzel, Nemec, Chytilová, Jakubisko immár világklasszisok, nemzetközi viszonylatban is magas színvonalat értek el. A csehszlovák „új hullám" magasra csapott, a tehetségeknek sokkal nagyobb burjánzása volt, inint a magyar filmművészetben. Persze, ez nem mai keletű, hiszen ezekből a filmekből már tíz évvel ezelőtt érződött, sugárzott „valami" ... Egyébként reménykedem, hogy a cseh és a sziovák filmgyártás nem kerül válságba — ez a világ egyetemes filmművészetének nagy vesztesége lenne. • Hogyan vélekedik Ön, mint alkotóművész a „művészfilmek" és a „közönségfilmek" egyre nagyobb eltávolodásáról? — Nem tartom problémának, hisz ez minden műfajban természetes. A film, mint sajátos műfaj, kiemelkedett a „mutatványos bódék" világából, nyilvánvaló, hogy megtalálja a maga különböző útjait és lehetőségeit. Készülhet tehát olyan filmalkotás is, mely csak a közönség szűkebb rétegének szól. Véleményem szerint ez csak azért feltűnő, mert a film tömegműfajnak indult. Mindenfajta filmnek van létjogosultsága, tehát a művészés közönségfilmnek is. Egyébként ez sose elvi, hanem gyakorlati kérdés. Szerezhető-e pénz arra, hogy valamilyen elképzelés realizálódjon, s film készüljön belőle. A mi országainknak kötelessége lenne olyan filmek forgatását támogatni, hogy a művészfilm a felfedező filmek kategóriájába tartozzon. A tőkés társadalmakban a művészfilmet illetően sokkal rosszabb a helyzet, hiszen a producerek a társadalmi problémákat feszegető filmek finanszírozására nemigen adnak pénzt. TOLGYESSY MARIA « ELKÉSZÜLT Rényi Tornái legújabb vígjátéka d Krebsz ai isten címmel. Krebsz, mint a filmből kiderül, nem valódi isten, csak szervezője egy «®Pségversenynek. A film loszerepét Kállai Ferenc olakitja, de nagy sierepot játszik Garas Dezső, lglodi István, atonkívül Tímár Éva, Bologh Emese, Tétényi Ilona és mások. • GAAL ISTVÁN Ma gasiskolc címmel — Mé- » szöly Miklós kisregénye-^ alapján - filmet forgat. Főszereplők: Bánffy György, Ivan Andonov és Meszléry Judit. A film központi figurája egy sólymászielep vezetője, aki kártékony modorokat pusztitó vodászsólymokoi idomit. Az alkotásban a reális és egyszerű cselekmény mögött rendkívül .fontos belső emberi, társadalmi tartalmak húzódnak meg. • RÉVÉSZ GYÖRGY filmre viszi Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül cimű regényét, melyben a huszadik század európai Irodainknak egyik legjelentősebb alakja ad számot életről, halálról, emberségről, barátságról, bátorságról és fé- ^ leiemről - sajátos humorában tragikus, telszínességében mélységes, könnyedségében súlyos filozófiával. Főszereplők: Lotinovits Zoltán, él Ruttkai Éva. A Fényes szelek egyik jellegzetes kockája. (Előtérben bglról: Balázsovits Lajos, a film egyik főszereplője.)