Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-28 / 280. szám, péntek

A Pozsony-Óvórosi Körzeti Nemzeti Bizottság kezdeményezése: Rendkívüli félfogadás szombaton! KRAJCOV IC iJZiit 1968 tava­szától áll Pozsony óvárosi kör zetének élén. Alaposan téved azonban, aki talán úgy véli: „újonc" a nemzeti bizottság munkáidban, irányításúbanI El­nökké választása előtt ugyanis évekig már az alelnöki tisztsé­get töltötte be a körzet lakói­nak és saját beosztottjainak — szinte kivétel nélküli — meg­elégedésére. A körzeti nemzeti bizottság •tanácsa a-múlt hét elején eiha tározta, bogy november 23-án, szombat délelőtt rendkívüli fél­fogadónapot tart az nb dolgo­zóinak és képviselőinek teljes siamú leienlétében. És valóban: nz egyes szakosztályok ajtaján az ügyjelek szinte egymás ke­zébe adták a kilincset. Többen egyenesen KrajéoviÓ lozej dol­gozószobájában kértek meghall­gatást. Négy óra alatt tizenket­ten adták elő itt a panaszukat. — Az utóbbi két-három esz­tendőben nagyon sok probléma halmozódott föl körzetünkben. Az ember főleg komoly lakás­panaszókkal találkozik, de hoz­zánk tartozik a részben még bontás alatt álló, részben vi­szont már újjáépülő váralja is, nálunk épül az új Duna-híd ... Nem véletlen hát, hogy ilyen visszhangra talált a mai rend kímili félfogadás híre — mond­ta gyorsan, szinte sebtében, két ügyfél közöli a középkorú, eny­hén őszülő tanácselnök. Hatvan év körüli, kendős asz­$zony lép a szobába. „Elnök elvtárs segítsen! Nincs hol laknomI... Egy régi kamrában húzódtam meg, de. se víz, se villany . • „Ilol lakott eddig?" " Válaszképpen megered a )M­naszáradat: „Férjemet az első, fiamat a második világháborúban vesz­tettem el. Partizán volt, a tás­kámbán az okmány erről. A há­ború után Kutná Horán dolgoz­tam, de nyugdíjazásom után ideföttem Pozsonyba, á bátyám­hoz. Eleinte nála is lakhattam, de egyszerre az én kis szobám­ból jürdőszoba lelt, és én az utcára kerültem. Egy szál ko­pott bőrönddel... Akkor hú­zódtam meg egy Zöld utcai ház kamrájában, lakást azóta is hiába kérek, pedig becsület sza­vamra, hogy nincs hol mosnom, nincs egy tűzhelyemI Higgye el elnök úr, és ... segítsenI" Találkozik a tekintetük. Az asszony él az alkalommal: „Hiába könyörgök a lakás 7 ügyi szakosztályon, figyelembe še veszik a kérvényemet. Pedig biztosan tudom, hogy most is több lakás áll üresen > • " „A külföldön maradt csalá­dok lakásaira gondol?" Bólintás. „Asszonyom, velük kapcsolat ban még nem fejeződtek be a büntetőjogi eljárások, hiszen a köztársasági elnök amnesztiája értelmében még haza is jöhet nek. Önnek hol van most a rendörségileg bejelentett, híva. talos lakhelye?" Az idős asszony eddigi maga­biztos fellépésébe zavar vegyül. „ . . Hát Kutná Horán . . . A bátyám nem engedte, hogy beje lentkezzem nála.. " Az elnök, kissé bosszúsan széttárja karját. „Akkor nem is vehetjük fi­gyelembe a kérvényét,. hiszen csuk• olyan személyeknek utul hatunk ki lakást, akiknek ál landó. hivatalosan ts bejelen­tett lakhelyük Pozsony. Mielőbb elintézi ezt a lakcímbejelentő­ben, annál gyorsabban tudunk segíteni! De addig, sajnos, nem tehetek semmit.. ." Meg egy lakásügy. A pana­szos az ötvenes években az or­szág legjobb úszója volt, majd vízilabda-játékos lett. „Kérem én még 1956-ban, te­hát tizenhárom éve kértem la­káscserét. Az indoklásom akkor is most is ugyanaz: a kibirha tatlan környezet. Az udvar, a földszint egy alvilági témájú bűnügyi film forqatóhelye le­hetne. A gyerekeimet jelügye­let nélkül nem engedhetem le­vegőzni, az autómat nem állít­hatom a kapu elé, mert két nap alatt izékre szednék, a lép csölitizban legföljebb egy napig ég a villríny, mert másnapra ki­szedik 'az összes villanykörtét. A feleségem naponta fél hatkor indul hazulról, télen kénytelen vagyok őt naponta lekísérni, mert egyedül fél lemenni a lép csőházban." A tanácselnök elölt tolI tán­col, jegyzi az egykori kitűnő úszó elkeseredett panaszát. „Kérem, a feleségemnek ál landóan a szakirodalmat kell tanulmányoznia és én ts tudo­mányos munkát végzek. Képte len vagyok azonban összponto­sítani, ha a lakók közül valaki hazajön a kocsmából és a fele­sége vagy u gyerekei sikítva menekülnek előle az udvaron, vagy az ablakommal szemközti sarokban bekapcsolják a ki tud ja honnan előkerült villanyfű részt. Előfordul, hogy valaki tréfából elállítja a vizet, elvág­ták már a telefonvezetékemet, kicsavarták a biztosítékokat..." Arcán keserű mosoly: „És mindezt csaknem másfél -évtizede kell tűrnöm ..," „Hová szeretne átköltözni?" „Nekem mindegy, akár egy valamivel kisebb lakásba is, csak végte nyugalmam, legyen, és ne arra ébredjek, hogy éjjel kettőkor valamelyik lakótárs riadt felesége végigdörömböli az ajtókat: engedjék be valahol, • mert részeg lérié szíjjal kerge­ti! ..." — Tud majd segíteni ez. ügy­ben? — kérdem. — Azt hiszem igen. Éppen múltkor tárgyaltuk egy köz­rendbontással és jelentős lak bérhátrálékkal vádolt család ügyét, akiket egy belvárosi la­kásból a törvények értelmében rövidesen kilakoltatunk. A szük­séges javítások elvégzése után épp megfelelne ez az üresen maradó lakás az itt iárt pana­szos családjának. A tanácselnököt fölkereső ti­zenkét ügyfél közül heten vagy nyolcan lakásproblémával jöt­tek. Volt továbbá egy nyugdíj kérelem, ketten o lakásban szükséges javítások hosszas el húzódására fiiinaszkodtak, a Fő­iskolások Szövetségének képvi­selője klubhelyiséget kért és konkrét ígéretet kapott. .. A rendkívüli félfogadás öűe te a nemzeti bizottságok kom munista funkcionáriusainak nemrég Prágában megtartott or­szágos értekezletének határoza­ta alapján született s nem vé­letlen, hogy az ügyfelek soron kívüli fogadásának időpontja éppen szabad szombatra esett. A kezdeményezés pozitív vissz­hangja bizonyítja, hogy sokan egyéb elfoglaltságuk miatt nem jöhetnek el a rendes félfogadá­si órában, de szombat délelőtt szívesen élnek a lehetőséggel és fölkeresik panaszaikkal az tlle tékes szakosztály dolqozólt. — Közelebbi„ közvetlenebb kapcsolatba Szerelnénk kerülni választóinkkal. Ennek e jyetlen módja'az, ha (itjuk-a'^han talál kozunk. A .lakók e'mondhatják gondjaikat, mi pedig ii.szjiitén ismertethetjük uelitk a pmblé mák orvoslásának lehetíisýgeit. saját heliézséijéinküt - indo kólta a inúlr szombati fend kí­vüli munkanap beiktatását jozef Krajcovié. És valóban: u nemzeti bizott ságok minap tartott prágai ér tekezletének vitája s határoza ta számos hasonló akció ötlet forrása lehet, hiszen éppen ezen a fórumon hangzott el az a találó megállapítás, miszerint egy-egy jól dolgozó funkcioná­rius — a nép szolgája. MIKLÓSI PETER Milyen lesz az építőipar merlege? Az év vége, amikor általában számot vetünk, mit tettünk és mit nem, rohamosan közeledik. Az ez évi eredmények mérle­ge nyilván jobban fog érdekelni bennünket, mint az előző években, hiszen az 19B9-es év a föderáció első éve. Elkövet­kezett az az idő, amikor közéletünk és népgazdaságunk egyes szakaszain fontolóra veszik, milyen mértékben sikerült telje­síteni a kormány programnyilatkozatát, valamint az idei fel­adatokat. így van ez a szlovákiai építőiparban is. AZ ÉPÍTŐIPARBAN a kor mány irányelvei alapján felté­telezett ez idei kapacitásbőví­tés biztosítottnak tekinthető, s 1970-ben e Tejleszlés intenzitá­sának növekedése várható,- ami az építőipari munkák pénzben kifejezett mennyiségét ille­tően 830 millió korona gyara pótlást jelent. Közben a struk­turális változások súlypontja áthelyeződik a komplex lakás­építkezésre, ahol a termelés mennyiségének a jövő évben 25 százalékkal kell emelked­nie,- azaz, ismét pénzben -kife­jezve, 1969-cel szemben az építkezések értéke 750 millió koronával több lesz. E feladat megoldása miatt az építőipar ipari kapacitásainak a struktű-' rája is megváltozik. Ez, Szlová­kia fejlesztési tervének alap­ján, az anyagi-termelési alapok kapacitásainak kiépítésére, h termelékenység növelésére és az építőanyagok választékának a kibővítésére irányul mind a beruházási építkezéseket, mind a bel- és a külföldi piacot il­letően. Azonban úgy tűnik, hogy ezek a markáns strukturális változások a beruházási politi­ku expozíciójában, különös tekintettel főleg a lakásépítke­zésre, azt eredményezik majd, hogy lelassulnak az egyéb, tár­sadalmi szempontból szükséges építkezések, legalábbis a leg­közelebbi két-három év,ben. A lényeges strukturális vál­toztatásokat és a jelentős gya­rapításokat az építőipar bonyo­lult általános gazdasági körül­mények között, valamint a szakágazat specifikus adottsá­gai közepette hajtja végre, pontosabban a kapacitások fej­lesztését szolgáló eszközök hiá­nyával, az anyagok és a gyárt­mányok hiányával, továbbá a munkaerőproblémával, az utób­bi az irányítatlan mellékterme­léssel kapcsolatban küzdve. Az építőanyag-gyártás fej­lesztésének és a beruházási építkezésekhez szükséges anya­gok jelentős j-észe biztosításá­nak alapvető feltétele az új, nagy teljesítményű kapacitások kiépítése. Ebben az évben az építőipar anyagi-műszaki alap­ja meggyorsított fejlesztésének keretében, főleg az építőanyag­iparban, több mint 1,3 milliárd koronát fordítanak, ami hozzá­vetőlegesen 500 millió koroná­val több, mint 1967-ben. Az építőanyag-termelés fellendíté­sének következetes megvalósí­tásáról tanúskodik a munkála­tok megkezdése az olyan fon­tos üzemekben, mint a tornai cementgyér (800 000 tonna ce­ment), az új habbetongyár Ze­mianske Kostofanyban (300 000 köbméter habbeton), a kassai téglagyár (60 millió téglaegy­ség), 5 kisebb panelgyár (3000 lakás) és további, összesen 40 új építmény, de az átépítettek­nek üzembe helyezése is, mint a ladcei cementgyár, a pezlno­ki palatetőcserép-gyár, és azok is, amelyek befejezés előtt áll­nak, mint a gbelcei, az ondrá­šovái és a homonnai téglagyár, amelyeknek termelése évente összesen 70 millió téglaegysé­get jelent, valamint a micha­lovcei első szlovák csempegyár évi 1.5 millió négyzetméter csempe termeléssel A MŰSZAKI-TERMELÉSI alap kibővítését az új Üzemek kiépí­tésével, az^építöipari dolgozók elsőrendű feladatuknak tartják, s így tekint rá az SZSZK kor­mánya is amely nem kis fá­radságot fordít ennek az inten­zív építkezésnek anyagi lede­zésére, mégpedig azért, hogy mind ezen a döntő fontosságú szakaszon, mind pedig a beru­házási építkezések egész terü­letén megteremtsék az egyen­súlyt. Ma az építőipari dolgozók legfontosabb feladata a komp­lex lakásépítkezés zavartalan folyamatosságának a biztosítá­sa. A szlovákiai építőiparban az eddigi háromnegyed év alatt a komplex lakásépítkezésben több mint 2 milliárd koronát ruháztak át, ami 13 százalék­kal több, mint a távalyi év ugyanez időszaka alatt. Azon­ban a 10 hónap alatt az át­adott lakásoknak a száma csu­pán alig több mint 55 száza­léka az évi te'rvfelfldatoknak. 'Ebben az évben a legsúlyosabb probléma — tekintettel a la­kásépítkezések rossz területi elhelyezésére — »•/. épülőfélben intézkedések kidolgozott fel­adatai, kiegészítve a 207-es számú kormányrendelet intéz­kedéseivel, alkották az alap­ját a Szlovák Építőipari Minisz­térium és a szakágazati válla­latok közötti egyezményeknek, amelyek így az anyagi érdekelt­ség fő eszközeivé, mintegy . zá­logává válí ak n legfontosabb társadalmi feladatok teljesíte­nek ebben az évben. A stabili­zációs Intézkedések foganatosí­tásával határozott javulást ér­tek el az építőipari' termelés­ben, mivelhogy a termelés a­harmadik negyedévben — Ösz­szeliasoníítvá a múlt évi har­Három célkilű Z ö s levőknek a I le m , eze.se és ata dásu, ami viszont a befejező munkálatok .felgyülemlését idé­zi elő éppen-az év utolsó hetei­ben. Valamivel jobb a helyzet azoknál- a-z épülőfélben levő lakásoknál, -amelyeket csak a jövő évben kell befejezni — 10 hónap hIhU a* évi tervfeladat­nak több mint 76 százaiékát teljesítették —, még - akkor is, ha ebben az eset-ben a problé­mák főleg a tervdokumentációk körül és az építési telkek át­adásánál merülnek fel. 1970­ben, de a következő években is az építkezések ilyen növekedé­se esetén valószínűleg bekö­vetkezik az építőanyagok és az egyéb szerelési cikkek hiánya. Ugyanis míg az építőipárban egyre-másra épülnek az új üze­mek, -más iparágazatokban mindeddig még hozzá sem fog­tak az új kapacitások építésé­hez. Ennélfogva feltételezhető, hogy a hengerelt lemezek, a k&pcsolószerkpzotek, a fűtőtes­tek, a légkondicionáló berende­zések, a felvonók, a lámpák, a padlóburkolatok. az üveg, a bútor, az ablak és az ajtórá­niák és hasonlók nemcsak 1970­ben, hanem a további tervidő­szakban is ezek lesznek azok a döntő láncszemek, amelyek megszabják a polgárt és a la­kásépítkezés fejlődését, illet­ve alakulását. Az építőipar a kormány segítségével gyorsított ütemben oldja meg a panelgyá­rak építését amelyek termelé­sének hatásét már az 1970— 1972-es évekbeli hatásosan meg kellene éreziiie a piacnak. F. panelgyárak számára a tervek szerint a Szovjetunióból és a kapitalista országokból olyan gépi technológiai berendezése­ket importálunk majd, amelyek lehetővé teszik új konstrukciós rendszerek érvényesítését, « ma használt típusok kibővíté­sét, de egy magasabb lakás­színvonal biztosítását ís. A pol­gári és H lakásépítkezésben ér­dekelt egyéb iparágak hasonló felvirágoztatása is nagyon kí­vánatos lenne, mivel csupán a már meglevő üzemek korszerű­sítése nem biztosíthatja a szükséges anyag szállítását. AZ ÚJ ÁLLAMJOGI RENDE ZÉS, noha megteremtette a fel­tételeket az építőipar munkájá­nak ü megjavításához, egyszer­re mégsem tudta felszámolni azoknak az extenzív formák­nak az Utózöngéit, amelyek ed­dig gátolták az intenzifikációt és a maximális hatékonyság ki­fejlesztését, de amelyek ugyan­akkor nem csökkenthették a termelési szükségleteket, és nem növelhették u termékek és a cikkek minőségét, különösen abban az időszakban, amely a tavalyi eseményeket követte. Az elfogadott konszolidációs intézkedésekkel az építőipar dolgozói ebben az évben kitűz­ték azt a keretet, amelyen be­lül megoldják szakágazatuk problémáit és kidolgozzák azo­kat a koncepciós kérdéseket, melyeknek célja az egészséges légkör helyreállítása. A kon­szolidációs- intézkedéseknek el­sősorban hozzá kell járulniuk az építőipar alapvető funkciói- • nak -biztosításához, az építke­zések gyorsított ütemű befeje­zéséhez, úgyszintén ahhoz is, hogy felszámolhassák a mun­katervezésben és a munkaszer­vezésben előforduló fogyaté­kosságokat, hogy gazdaságosab­bá tegyék a termelést és nö­veljék minden egyes dolgozó személyes felelősségtudatát. A rövid lejáratú asszanációs -randik negyedévvel — 12,7 szá z&lékkal növekedett, holott az első félévben ez a növekedés — összehasonlítva a múlt év ugyanazon időszakával — csu­pán 4,2 százalék volt. Ennek alapján feltételezhető, hogy az idei legfontosabb tervfeladato­kat — 16 712 lakást és 672 — új tanterein átadását - lelje­sítik. A KONSZOLIDÁCIÓS INTÉZ­KEDÉSEK pozitív hatása ha sonlóképpen kedvezően nyil­vánul meg az építőanyag-ipar­ban is, jóllehet eddig még nem érte el azt a szinvonalat, amely az egyezmények alapján várható volt. A harmadik ne­gyedévben azonban a bruttó termelés mennyisége a múlt év ugyanezen időszakához hason­lítva 7,2 százalékkal növeke­dett, míg ez a növekedés az el­ső félévben csupán 4,1 száza­lék volt. Eszerint mégvan a fel­tétele annak, hogy az idei terv­feladatokat az alapvető építő­anyagokban, nihit a cement, a lakáscímnek, az építőipari kó, teljesítik. A minisztérium és a vállala­tok közötti egyezményekben ez év második feíére szigorúbbak a bérszabályozás kritériumai. Ezek megtartásával javult a munkatermelékenység és az egy dolgozóra eső átlagos jö vedelem viszonya. Az építőipa­ri "termelésben a munkaterme­lékenység a harmadik negyed­évben a múlt év harmadik ne­gyedévéhez viszonyítva 1.4 százalékkal, "a kereset pedig 5,2 százalékkal növekedett, ho­lott az "első félévben a jövede­lem növekedése jóval nagyobb volt, mint a munkatermelékeny­ség növekedése. A bérszabályo­zás megtartásának problémája az építőanyag-iparban azonban a viszonylagos javulás ellené­re Is nyílt kérdése marad az egyezmények biztosításának. A jelenlegi gazdasági eszkö­zök, valamint a vállalatok jö­vedelmi rendszere az érvény­ben leve árakkal, kedvezmé­nyekkel és kivételekkel együtt az anyagi érdekeltség útján alapjában véve biztosítja « tervfeladatok teljesítését ebben az évben. Például a tervezett lakások átadásában anyagilag érdekeltek a gazdasági dolgo­zók és a vállalatok is. Ha tel­jesítik a tervfeladatot, és az épületeket a gazdasági szerző­désben megállapított határidő­re adják át, rendkívüli jutalé­kot kapnak, mégpedig az össz­pontosított lakásépítkezésen 4 százalékot, a nem összpontosí­tott lakásépítkezésen 6,5 száza­lékot, de ha nem tartják be a határidőt, ezt az igényüket is elveszi ik A SZLOVÁKIAI építőipari dolgozók jelenleg az 1970-es évre szóló terv kidolgozásának a befejezésé előtt állnak. Sok kérdés, főleg az anyagellátás ­kérdése, mindeddig megoldat­lan. Egyben az ötödik ötéves terv feladatairól is tárgyalnak. Úgy, mint a jövő évben, az 1971—1975-ös években ls az építőipari termelés homlokteré­ben ismét a lakás- és a polgá­ri építkezés áll. Énnek a je­gyében dolgozzák ki a végső tervezetet és oldják meg a problémákat, hogy az ötödik ötéves tervben három célkitű­zést érhessenek el: az építő­anyagok piacán kiegyensúlyoz­ni a keresletet, kielégíteni a szükségletet a lakásépítkezés­ben, és szabályozni az építke­zések területi elhelyezését. MILAN BARBOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom