Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-01 / 257. szám, szombat

Fogadás a CSKP Központi Bizottságán (ÜSTK) — Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára, az ál­lamvédelmi bizottság elnöke tegnap fogadta I. 1. Jakubov­szkij marsallt, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített erőinek főparancsnokát. Baráti és elvtársi beszélgetés során megtárgyalták a kölcsönös kap­csolatokra vonatkozó kérdése­ket. • * • Husák elvtárs tegnap fogad­ta a szovjetbarát társaságok prágai nemzetközi értekezleté­nek résztvevőit. A találkozón részt vett dr. Ľubomír Strougal, a CSKP KB elnökségi tagja, a CSKP KB cseh irodájának el­nöke, valamint Aloís Inára és František Pene, a CSKP KB tit­kárai. A szovjet, a bolgár, az NDK­beli, a magyar, a lengyel és a csehszlovák küldöttségek veze­tői tájékoztatták a CSKP kép­viselőit a V. I. Lenin 100. szü­letési évfordulójával kapcsola­tos ünnepségek előkészítésé­vel foglalkozó nemzetközi ér­tekezlet lefolyásáról, és köszö­netet mondtak azért az elvtársi és szívélyes fogadtatásért, mely­ben Csehszlovákiában részük volt. Husák elvtárs hangsúlyozta a prágai nemzetközi értekezlet jelentőségét, mely értekezlet a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében hozzájárul az egyes szervezetek közötti együttmű­ködés elmélyítéséhez és továb­bi baráti együttműködéséhez. A baráti és szívélyes beszélgetés folyamán értékelte a CSSZBSZ hozzájárulását a csehszlovák politikai és társadalmi élet kon­szolidálásához. Husák elvtárs a Varsói Szer­ződéshez tartozó országok kül­ügyminiszteri értekezlete nyi­latkozatának aláírása után fo­gadta az értekezlet részvevőit. A szívélyes és elvtársi lég­körben megtartott találkozón jelen volt Vasil Bilak, a CSKP Központi Bizottsága elnökségé­nek tagja, a Központi Bizott­ság titkára. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszterei tanácskozásának nyilatkozata (Folytatás áz 1. oldalról) rét elgondolások hangzanak el. Mindez reális lehetőséget teremt az ér­tekezlet megtartására és az enrópai biztonság közös erőfeszítés útján történő megteremtésére Európa összes államai és népei érdekében. Ugyancsak kedvező fogadtatásra talált a finn kormány 1969. május 5-i értékes kezdeményezése, amelyben kinyilvánította készségét, hogy közreműködik az összeurópai értekezlet előkészítésében és megtartá­sáben. A budapesti leihívást aláíró valamennyi ország pozitív választ adott erre a kezdeményezésre. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei kormányaik meg­bízásából a következő kérdések felvételét javasolják az összeurópai ér­tekezlet napirendjére. 1. Az európai biztonság megteremtése, az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás az európai államok kapcsolataiban; 2. az európai államok közötti politikai együttműködés fejlesztését szolgáló, az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi, gazdasági és mű­szaki-tudományos kapcsolatok kiszélesítése. A jelen nyilatkozatot aláíró szocialista államok szilárd meggyőződése, hogy a felsorolt kérdések termékeny megvitatása, az e kérdésekben elért egyetértés, az európai feszültség csökkenése az államok közöt­ti kölcsönös megértést, a békés és baráti kapcsolatok fejlesztését és ez­zel Európa valamennyi népe létérdekeinek megfelelően a biztonság megvalósítását szolgálná. Az összeurópai értekezlet sikere történelmi jelentőségű esemény lenne kontinensünk és az egész világ népeinek életében. A későbbiekben lehetővé tenné az európai államokat foglal­koztató olyan más problémák megvizsgálását, amelyek megoldása hoz­zájárulna az enrópai béke megszilárdításához, előmozdítaná valamennyi európai állam széles körű, kölcsönösen előnyös együttműködésének fej­lődését, hozzájárulna a történelmileg kialakult mai Európa kollektív alapokon és az összeurópai értekezleten részt vevő államok közös erő­feszítésein nyugvó biztonságának szavatolásához. A jelen tanácskozáson részt vevő országok kormányai javasolják, hogy az összeurópai értekezlet előkészítéseképpen az érdekelt államnk két vagy többoldalú konzultációkon vitassák meg ezeket az elgondoláso­kat. Természetesen készek arra, hogy megvizsgáljanak bármely más javaslatot, amely az összeurópai értekezlet gyakorlati előkészítését és sikerének biztosítását szolgálja. A külügyminiszterek kormányaik nevében kifejezik meggyőződésü­ket, hogy egyes, még el nem hárított nehézségek ellenére az összeuró­pai értekezlet előkészítésével és megtartásával kapcsolatos valamennyi kérdés — akár a napirendre, a részvevők körére, vagy az összehívás rendiére vonatkozzék is — megoldható, ha jóakarat és a kölcsönös megértésre való őszinte törekvés nyilvánul meg. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a l engyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocia­lista Köztársaság Szövetsége kormányai felhívják az összes európai ál­lamokat, hogy a kontinens békés jövőjének érdekében tegyenek erő­feszítéseket az összeurópai értekezlet mielőbbi összehívására. Az érte­kezletet véleményük szerint 1970 első relében Helsinkiben lehetne meg­tartani. Prága, 1969. október 31. Ivan B a s e v, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere Ján Marka, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere S tetu Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere Erdélyi Károly, a Magyar Népköztársaság külügyminiszter helyettese Ottó W i n z e r, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere Cornello M an e s c u, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere Andrej G ro m i k o, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere Elutaztak Prágából a külügyminiszteri értekezlet részvevői A. Gromiko szovjet külügyminiszter nyilatkozata (ČSTK) — A hét szocialista ország külügyminiszterei érte­kezletének befejezése után a külföldi küldöttségek elutaztak hazánk fővárosából. A. A. Gromiko szovjet kül­ügyminiszter elutazása előtt a Csehszlovák Sajtóiroda tudósí­tójának kérdésére válaszolva a következőket mondotta: „Mi, a szocialista országok képviselői, akik részt vettünk a prágai értekezleten, úgy vél­jük, hogy minél hamarább szer­vezik meg az összeurópai ta­nácskozást, annál jobb lesz — mondta Gromiko. — Ez az ér­tekezlet elengedhetetlenül szük­séges ahhoz, hogy megoldódja­nak az európai biztonság meg­-közélet 1! — LUDVÍK SVOBODA köztársa­sági elnök üdvözlő táviratot kül­dött Huari Bumediennek, az Al­gériai Demokratikus és Népi Köz­társaság Forradalmi Tanácsa elnö­kének Algéria államünnepe alkal­mából. Ugyanebből az alkalomból Abdulaz Buteflik algériai külügy­miniszternek üdvözlő táviratot kül­dött ján Marko, a CSSZSZK kül­ügyminisztere. •— AZ ALGÉRIAI kormány meg­hívására október 30 án csehszlo­vák küldöttség utazott az Algériai Demokratikus és Népi Köztársa­ságba. A küldöttséget Miloslav HruSkovič miniszter, a Műszaki és Beruházási Szövetségi Bizottság el­nöke vezeti. — FRANTIŠEK HAMOÜZ, a CSSZSZK miniszterelnök-helyette­se, külkereskedelmi miniszter teg­nap fogadta Dumitru Bejant, a Ro­mán Szocialista Köztársaság kül­kereskedelmi miniszterének első helyettesét. — OLDRICH ČERNÍK szövetségi miniszterelnök tegnap fogadta Bali Ranta Bhagat indiai külkeres­kedelmi és közellátási minisztert, akivel a két ország gazdasági együttműködésének kérdéseiről tárgyalt. — I. SZ. KUZNYECOVOT, a Szov jetunió bratislavai főkonzuiját teg­nap fogadta František Barbírek, az SZSZK kereskedelmi minisztere. Megvitatták a kölcsönös árucsere­és a két ország kereskedelmi kap­csolatainak kérdéseit. — OLDRICH ČERNÍK, a CSSZSZK miniszterelnöke tegnap fogadta Stefan Jedrychowskit, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterét. A baráti fogadáson jelen volt Wlo­dzimierz janiurek, a Lengyel Nép­köztársaság csehszlovákiai nagy­követe is. Részvéttávirat (ČSTK) — Ludvík Svoboda köztársasági elnök részvéttáv­iratot küldött Joszip Broz Utó­nak, a jugoszláv Szocialista Köztársaság elnökének azzal a természeti katasztrófával kap­csolatban, amely Banja Lukát és környékét érte. Algéria nemzeti ünnepen Nemzeti ünnepe van ma Al­gériának: kettős ünnepe. Az ország lakossága most emléke­zik meg a demokratikus és né­pi köztársaság kikiáltásáról, de arról az eseményről is, amely ezt az államalapítást lehetővé tette. Ma tizenöt esz­tendeje, november 1-én, hogy kirobbant az algériai nép nem­zeti felszabadító háborúja, amely súlyos véráldozatok árán, de világraszóló hősiesség­gel és kitartással vereséget mért a francia gyarmatosítás­ra és kivívta az egykori „ten­gerentúli megye" önálló álla­miságát. A felszabadító harcban Algé­ria nemcsak egymillió fiát és leányát veszítette el a nyolc évig tartó küzdelemben: a gyarmatosító légiók nyomát mindenütt lerombolt falvak je­lezték. Nemcsak fájó sebeket kellett tehát begyógyítani, ha­nem építeni és újrakezdeni is kellett az egykor francia Algé­iia hajdani urainak távozása után. Algéria népének és vezetői­nek jutott erejük arra is, hogy társadalmilag is újat kezdje­nek. Ezt jelzik az algériai for­radalom olyan állomásai, mint a francia földbirtokok kisajátí­tása, az államosítás, a mező­gazdaság fejlesztése, az ipar­fejlesztés, és a gyarmati sorból felszabadult lakosság emberhez méltó életének biztosítását szolgáló megannyi szociális és kulturális intézkedés. Nagy nemzeti ünnepén szere­tettel köszöntjük az Algéiiai Demokratikus és Népi Köztár­saságot. Tisztelgünk a hősök emléke előtt, akik életüket ad­ták az algériai szabadságért. Köszöntjük az új országot építő dolgozókat. A PRÁGAI ÉRTEKEZLET SAJTÓVISSZHANGJA Berlin — Az NDK sajtója pénteken behatóan foglalkozott a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek értekez­letével. Valamennyi lap ismer­tette az értekezlet megkezdé­séről és lefolyásáról kiadott hi­vatalos közleményt, valamint tudósítást közöltek a fogadás­ról, amelyet ]án Marko külügy­miniszter rendezett. Az európai biztonsági érte­kezlet megtartása reális — írja a Nationalzietung kommentár­jában, mert 28 európai ország közül 22 pozitívan válaszolt az értekezlet összehívására. A lap emlékeztet arra, hogy nem le­het figyelmen kívül hagyni azt a komoly veszélyt, amelyet a konferencia szempontjából a NATO és a reakciós nyugat­németországi körök politikája jelent, hangsúlyozta azonban, hogy ezek az erők már nem merészelnek nyíltan fellépni a konferencia gondolata ellen. Elismerés a minoni pártaktíva részvevőinek Fegyelmi eljárás indul a rágalomhadjárat szervezői ellen (ČSTK) — Elnökének, Václav Hájeknak vezetésével ülést tar­tott tegnap a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsá­gának cseh irodája. Teljes mér­tékben támogatja a CSKP KB szeptemberi ülésén hozott ha­tározatot, és továbbra is hozzá fog járulni az alapszabályok megtartásához és a pártnak a jobboldali opportunistáktól való megtisztításához. Panaszok alapján foglalkozott az 1969. január 11-i minoni pártaktíva értékelésével. Azo­nosította magát a Česká Lípa-i járási pártbizottság elnökségé­nek október 22-én hozott hatá­rozatával, mely hatályon kívül helyezte a helytelen állásfogla­lásokat, s elismerését fejezte ki e gyűlés szervezőinek és részvevőinek. Az aktívát a ralskói katonai körzet pártszer­vezete készítette elő, s küldött­ként részt vett rajta Vilém Nový elvtárs, a CSKP KB tagja, a Česká Lípa-i járás képviselő­je. A vizsgálat megállapította, hogy az aktívát a Česká Lípa-i járási pártbizottság tudtával hívták össze. Hozzájárult a já­rásban a párt marxista—leni­nista politikájának érvényre juttatásához. A Központi Ellenőrző és Re­víziós Bizottság cseh irodája el­ítélte azt a kampányt, melyet a jobboldali erők indítottak az aktíva szervezői és vezetői el­len. A kampány kibontakoztatá­sához hozzájárult a CSKP járá­si bizottságának volt elnöksége is az alapszervezeteknek meg­küldött állásfoglalásával, ami mintegy jel volt arra, hogy a sajtóban is meginduljon a rá­galomhadjárat. A cseh iroda ajánlotta azon párttagok tevékenységének a felülvizsgálását, akik állást fog­laltak ezzel az aktívával szem­ben, és úgy döntött, hogy el­lenük a vétkesség mértéke sze­rint pártintézkedéseket kell hozni. A cseh iroda megtárgyalta a Zdenék Foft, a Zemédélské no­viny volt főszerkesztője ellen lefolytatott fegyelmi eljárás ered­ményeit is. Ezzel kapcsolatban úgy döntött, hogy fegyelmi el­járást kell indítani Mojmír Klánský, Kare] Dvorák, Kare) Jár és Jiŕí Stých, a Zemédélské noviny szerkesztői ellen. Nemzetközi tanácskozás szilárdítását akadályozó prob­lémák. Igyekszünk befejezni az előkészületeket és biztosítani az összeurópai értekezlet sike­rét. Természetesen nemcsak tő­lünk függ a siker — hangsú­lyozta a szovjet külügyminisz­ter. — Ezért ki akarom fejezni azt a reményemet, hogy a töb­bi európai ország is erőfeszíté­seket tesz a konferencia mi­előbbi összehívása és a siker érdekében. A siker azt jelente­né, hogy megerősödne az euró­pai biztonság és a béke. Nem csupán az európai szocialista országok érdekeltek ebben. Más államoknak semmiben sem fű­ződik ehhez kevesebb érdekük." (Folytatás az 1. oldalról) szovjetbarát társaságok tapasz­talatcseréjére fordították. Az ülés délelőtti részében be­szédet mondott Kurt Thiem, az NDK küldöttségének vezetője, a Német—Szovjet Baráti Társa­ság központi bizottsága titkár­ságának elnöke. Bevezetőjében megemlékezett az NDK népe által az utóbbi 20 év folyamán elért jelentős sikerekről és részletesen be­szélt a Német—Szovjet Baráti Társaság eredményeiről és táv­latairól. A V. I. Lenin születé­sének 100. évfordulójával kap­csolatos ünnepségeket a Né­met—Szovjet Baráti Társaság valamennyi szervezete és szer­ve Lenin életművének érdekes és sokoldalú propagálására kí­vánják felhasználni az NDK­ban. A lengyelországi Lenin-ün­nepségek előkészületeiről Fer­dynand Gerok, a lengyel kül­döttség vezetője, a Lengyel­Szovjet Baráti Társaság vezető­ségének alelnöke számolt be. „Lenin az eszmék élő forrása — mondotta a vitában Nyina Vasziljevna Popova, a szovjet küldöttség vezetője, a Külföldi Baráti és Kulturális Kapcsola­tok Szovjet Társaságai Szövet­sége elnökségének elnöke. — Tanítása lehetővé teszi, hogy alkalmazzuk a szocialista épí­tés valamennyi szakaszán." A Szovjetunióban rendkívüli figyelmet szentelnek V. I. Lenin születése 100. évfordulójának. Számos nemzetközi összejöve­telt is terveznek. Előkészítenek több közös csehszlovák—szov­jet akciót is. Nyina Vasziljevna Popova vé­gezetül dicsérőleg nyilatkozott a prágai ülésről, amely megad­ja a V. I. Lenin-ünnepségek megrendezésének koncepcióját a szocialista országok szovjet­barát egyesületei számára. Varsó — A lengyel sajtó is rendkívüli figyelmet szentel a prágai külügyminiszteri érte­kezletnek. A varsói lapok több­sége saját tudósítót küldött Prágába, hogy beszámoljon az értekezletről. A tudósítók je­lentéseikben rámutatnak arra,, hogy sikeresen halad előre a belső konszolidáció Csehszlo­vákiában. A prágai külügyminiszteri ér­tekezlet további lépés a buda­pesti felhívással kezdődött pár­beszéd útján, és Európa-szerte nagy érdeklődés nyilvánul meg iránta — írta a Trybuna Ludu különtudósítója. A továbbiakban rámutat, hogy a külügyminisz­teri értekezletnek Csehszlová­kiában való megrendezése « csehszlovák politika nagyrabe­csüléséről és nemzetközi tekin­télyéről tanúskodik. Róma — Az olasz televízió csütörtök esti híradójában fel­vételeket közölt a szocialista országok külügyminisztereinek prágai tanácskozásáról. A vállalatok megadóztatásának alapelveiről (ČSTK) — A Nemzetek Ka­marájának költségvetési bizott­sága második tárgyalási napja* annak a törvénynek elvi javas­latával foglalkozott, mellyel « nemzeti tanácsoknak a válla­lati adókról szőlő törvény szá­mára megszabják az alapelve­ket. A bevezető beszédet Rudolt Rohlíček szövetségi pénzügymi­niszter mondotta. A vállalata adók átépítése az eddigi rend­szer fogyatékosságainak kikü­szöbölését és az egész köztár­saság vállalatai megadóztatásá­nak fokozatos tökéletesítését tartja szem előtt. Alapvető vál­tozást jelent a jövedelemadóra való átmenet. A jövedelemadó díjszabása lineáris, s az alap 65 százalékát teszi ki. Az üj adórendszer része lesz a bé­rek terjedelméből fizetett adó. Ez nem vonatkozik az alkalma­zottakra, ezt az adót a vállala­tok szolgáltatják be. Célja nyo­mást gyakorolni a vállalatokra,, hogy a termelés növelését kor­szerűsítéssel és átépítéssel ér­jék el, s ne a munkaerők szá­mának a gyarapításával. A vál­lalatok táppénzre és szociális biztosításra illetéket szolgáltat­nak be az állami költségve­tésbe. A Smena tevékenységéről (ČSTK) — Dr. Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB titkára tegnap dél­előtt fogadta • Smena napilap pártalapszervezetének képviselőit. A fogadáson résst vettek továbbá dr. Vasil Bejda, az SZLKP KB ideológiai osztályának vezetője, az SZLKP KB sajtó-, rádió- és tv osztályának dolgozói, valamint Rudolf Belan, a SZGYISZ Központi Tanácsának titkára. A beszélgetés folyamán a Sme­na pártszervezetének jövőbeli munkájával, valamint azoknak a főképp politikai jellegű hibáknak a kiküszöbölésével összefüggő kér­désekkel foglalkoztak, amelyeket a Smena szerkesztősége a múlt évben követett el. Megtárgyalták továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a Smena szeskesztősége elkötelezet­ten foglaljon állást a jelenlegi politikai és államvezetés pozitív politikája mellett. 1969. XI. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom