Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-23 / 250. szám, csütörtök

ötlet, amelyet vitára bocsátottunk A Vasárnapi Uj Szó szeptember 28-i számában Kanizsa István losonci olvasónk javaslatát közöltük társadalmi szerkesztőbizottságok megalakítására Dél-Szlovákia járásaiban, városaiban, amelyek a Hazai Tükör című új rovatunkat tudósításokkal látnák el. Ezenkívül felvetette azt az ötletet, hogy a Hazai Tükör keretén belül időnként — rendszeresen egy-egy oldalt szentelhetnénk járásainknak, városainknak, községeinknek. A javaslat visszhangra talált; itt is közlünk a beérkezett levelekből. Ipolyságról kaptuk az alábbi levelet: Válaszolunk az „ötlet, amelyet vitára bocsátunk" című cikk felhívására. Vállaljuk, hogy I ifjú tudósítóink körének tagjai, valamint Nyus- ! tin Ferenc (Zselíz) és Belányi János (Ipoly- ! szakállas) tanító elvtársnak, továbbá Gradzlel Károly elvtárs, a Garamvölgye szerkesztője közreműködésével és segítségével társadalmi szerkesztőséget alakítunk. Megbeszéltük elképzeléseinket, melyet önökkel közlünk. 1. „A felszabadulási útvonalon" című sorozathoz a lévai járásból két cikksorozatot küldünk. Az egyik Ipolyság és környéke felszabadulásának emlékeit, a másik a Garam völgyének (Léva, Zselíz) felszabadulásának emlékeit dolgozná fel. 2. Az anyag összeállításához a következőket javasoljuk: korabeli fényképek, térképek, viszszaemlékezések riportok összegyűjtése. Riportok azokról, akik fogadták a szovjet csapatokat, akik segítettek a szovjet csapatok ellátásában (pl. pékek). Itt megemlítjük, ^ hogy dr. Gustáv Husák elvtárs is járásunk területén (Zsember) érte meg a felszabadulást. 3. Fotósaink (Bólyai József, Pénzes István) a témának megfelelő felvételekkel hozzájárulnak a tervezett sorozat elkészítéséhez. Várjuk további utasításaikat. Aláírások: HAJDC ANDRÁS, GRADZIEL KÁROLY, MONCZ LÁSZLÓ, BODZSÁR GYULA, LALO KÁROLY, KALITA GÁBOR, VÍG H BÉLA, SZABÚ MÁRTA. A Vasárnapi Oj Szó munkatársa azóta személyesen is járt Ipolyságon és a társadalmi szerkesztőséggel megbeszélte az együttműködés részleteit. Az itt vázolt eredeti munkatervet annyiban módosítottuk, hogy a visszaemlékezések mellett elsősorban és nagyobb arányban kell helyet szentelni a huszonöt év alatt elért eredményeknek, a jelenlegi problémáknak. A tudósítók körével megegyeztünk abban, hogy az együttműködést a jövőben tovább bővítjük, rendszeresítjük. Ugyanakkor a kör szívesen segítene — szerkesztőségünkkel karöltve — további tudósítókörök megalakításában. Készségesen adják át eddigi tapasztalataikat Rimaszombatban, Losoncon, Füleken, Kassán, Királyhelmecen vagy Komáromban. Szerkesztőségünk pedig lehetővé teszi az ilyen találkozók létre jöttét. Kíváncsiak vagyunk, ki követi elsőként az ipolyságiak példáját! NEMCSAK A VÁROSOK ... A „Hazai Tükör" című új rovat kiváló ötlet. Színesebbé, vonzóbbá teszi a lapot... Nem hinném, hogy csak a városok olvasó tábora tud összefogni. Meggyőződésem, hogy mi, falusi fiatalok is a Hazai Tükör hasznos munkatársai lehetünk. Nagyon szeretném, ha a Hazai Tükörben a „Kíváncsiak sarka" is helyet kapna, ahol az olvasók kérdéseire válaszolnának. Befejezésül: a Tükör „fényesítésébe" én is szívesen bekapcsolódnék ... DÁVID NÁNDOR, Bény. Örömmel olvastuk bényi olvasónk levelét. Szeretettel fogadjuk és várjuk falusi olvasóink híradását is. Ezeknek a híreknek — amennyiben érdeklődésre tarthatnak számot — mindenkor helyet biztosítunk. Javaslatát a „Kíváncsiak sarka" bevezetésére mai számunkban meg is valósítottuk. feltett kérdésekre a Hazai Tükörben megtalálhatja a választ. Várjuk további kíváncsi olvasóink kíváncsi kérdéseit! NAGYSZERŰ ÖTLET! A Vasárnapi ÜJ Szó új rovata — a Hazai Tükör — nagyszerű ötlet. Nemcsak az olvasóknak, hanem a Járási lapoknak is komoly szolgálatot tennének a rendszeres lapszemlék. Természetesen én sem zárkózom el a tudósítói munka elől... HACSI ATTILA, Rimaszombat, • Gömöri Hírlap főszerkesztő helyettese. JÁRÁSI LAPSZEMLE Csúcs-példányszám A lévai járási hetilap olvasói tudomására hozza, hogy október elsejétől a példányszám 8400-ról 10 200-ra emelkedett. A lap fennállása óta ez a legmagasabb példányszám. A lévai újságkiadás eddigi történetében egyáltalán a Garamvölgye (Pohronie) érte el a legmagasabb példányszámot. A lap sok érdekességet közöl. Így példáal megtudhatjuk, hogy a járás legnagyobb városa — természetesen Léva, a székhely 14 197 lakossal. A második helyen Zselíz áll (a hozzácsatolt községekkel) 5276 lakossal. A harmadik Ipolyság, lakóinak száma 4977. A lap tájékoztat a hónap elején véget ért, Léván megrendezett IV. járási gyümölcs-, zöldség-, szőlő- és borkiállítás eredményeiről. A babért a következők aratták: zöldségtermesztésben a fegyverneki efsz. gyümölcstermesztésben a brhlovcei efsz. szőlőtermesztésben a zselízi állami gazdaság és bortermelésben a Zselíz—Salló-i állami gazdaság. GA/RURN mmmF Kezdd szerzők alkotásai A rimaszombati járási lap csaknem állandó rovata a „Kezdő" szerzők alkotásai" fej alatt jelenik meg. Ezzel kapcsolatban írja a lap egyik levelezője, Knapp János: „Szülő Gömörünket joggal sorolják hazánk legtermékenyebb irodalmi vidékei közé. Csak néhányat említsünk: Hostinský, Kubáni, Bottó, Krasko, Mináő, Tompa, Ferenczy, Pósa — valamennyien maradandót alkottak nemzeteink irodalmában. Az utánpótlással a jelen sem marad adós. Ma is nőnek kezdő tehetségek. Járási újságunk szerkesztősége müveik közlésével lehetőséget nyújt, hogy a fiatal szerzők közelebb jussanak az olvasóközönséghez." A Csallóköz (Žitný ostrov) című dunaszerdahelyi járási hetilap terjedelmes beszámolót közöl a járási pártbizottság plénumának üléséről, amelynek előadója Štefan Ferencei elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára volt. Ferencei elvtárs ismertette a CSKP KB szeptemberi plénumának eredményeit s ezzel kapcsolatban kiemelte a járás több mint 5000 kommunistájának elvhű magatartását a elmúlt nehéz időszakban. Leszögezte, hogy az egész pártban kialakulóban van a szilárd egység. Rámutatott, hogy ennek ellenére a járásban is előfordul, hogy néhányan mesterkélten előhozakodnak a nemzetiségi kérdéssel. A problémák elferdítésével hátráltatják a konszolidációs folyamatot és zavarják a két nemzetiség együttélését. Az ilyen magatartást következetesen el kell ítélni! Heti Hírlapunk Simon-Júda vásár Párkányban Az érsekújvári járási hetilap érdekes beszélgetést közöl ]uhaniak Árpáddal, a városi nemzeti bizottság elnökével és a nagyvásár igazgatójával. Igaz, még a vásár előtt, amely a múlt hét végén, október 17-től 19 ig zajlott le. A vásár rendelkezésére 7000 m

2 terület állt a főtér újonnan átalakított térségein. A vásár nemzetközi jelleget kapott: Esztergom és Párkány között sűrfi hajó- és autóbuszjárat biztosította a forgalmat, amit a húsz év után tavaly először fitadott kompközlekedés is nagyban elősegített. Az esztergomiak megtekinthették a vásárt, az idevalósiak pedig Esztergomot ... A vásárt négyszáz évvel ezelőtt rendezték meg először. Az idei pontosan a négyszázhuszonnegyedik volt. A járási hetilap ez alkalommal színes fejléccel jelent meg, mert mint a szerkesztőség közleménye leszögezi: „.. . a párkányi vásár ünnepnek számit, amit szerkesztőségünk színes nyomású újság kiadásával köszönt." Az omló falakat szorgos kezek védik meg a pusztulástól. (Tóthpál Gyula felvételei.}. A Zöldszoba-ház kovácsolt vaskapujára csordult az őszi nap arany fénye. Ma már kigyönyörködted magad a Roland-kút öt évszázados szépségében, sétálj tizenöt—húsz lépést és állj meg a Zöldszoba-utca sarkán. A 15. század elején még Oj utca (New gassl) néven ismerték, később elnevezték Cipészek utcájának, mert itt telepedtek le váró snnk első lábbelikészítő kézmüvései. De ne az utcát figyeld, hanem a Nyerges utca és a Zöldszoba utca sarkán emelkedő palotát, a híres „Zöld-szobát". Valamikor ugyanis egy zöld szoba, esetleg terem volt ebben a házban, onnan kapta nevét. 1489-ben a Gailsam család tulajdona volt, mellette áltak Stieglltz Tamás, Ventur Anna és a Pottenberger család otthonai és a ház az évszázadok során történelmi események színhelye volt. Egy időben képviselőház, majd színház, később itt mérték ki a város borát. A 17. században a magyarság ismét bilincsroppantő véres tornára készült. Hősök születtek, udvarházakban, hársak közé rejtett nemesi kúriákon kardokat köszörültek, hogy leszámoljanak a koronás zsarnokkal. A harc egyik szereplőjéről, Bónis Ferenc protestáns birtokos nemesről, keveset tudunk. Előbb Batthyány Ádám oldalán harcolt a török ellen, majd 1649-től 1656-ig II. Rákóczi György szolgálatában állt. Amikor a többségükben császárhű főurak Wesselényi Ferenc nádor bíztatására meg akartak szabadulni a császári hatalomtól, Bőnis Ferenc és a hozzá hasonlö becsületes emberek nem látták, hogy egész mozgalmuk társadalmi bázisát és céljaiknak kapcsolatát csak a Habsburg-ellenesség minden konkrét programot nélkülöző elvont fogalma jelezte. Hiába csatlakoztak tehát a felvidéki megyék az összeesküvéshez, a vezérek árulókká váltak. Zrínyi Péter megtért a „császár hitére" és I. Rákóczi Fe rencet is fegyverletételre bírta. Zrínyi, Fragepán és Nádasdy feje lehullott, Szepessy Pál és Szuhay Márton a Partiumba menekült, Bőnis Ferencet pedig, aki tovább szervezte az ellenállást, saját társai hurcolták Spork császári fővezér szállására. A pozsonyi vérbírőság 1671. április 10-én a Zöld-szobában ítélte fej- és jőszágvesztésre Bőnis Ferencet. Az Ítéletet húsz nappal később, 1671. április 30-án hajtották végre a Róland-kút előtt. Az épületet renoválják, a falak szemérmesen betakarják sebei ket az állványokkal. Körülöttük zeng az élet. Fiatal lányok vágyakat ringató derékkal sietnek találkozóra, anyák arcáról, büsz ke, boldog mosoly csordul a kocsikban gőgicsélfi jövendőre. Fáradt, öreg nyugdíjasok ülnek a padokon és élvezik a nap meleg csókjait... de ne figyeljük a jelen lüktetését! Valaha ezen a kapun fordolt ki a menet. Elől fegyveresek, utá nuk az elítélt, Bőnis Ferenc, hátrakötözött kézzel, nyitott nyakií fehér ingben... Egy pillanatra megállt és az emelvény felé né zett, ahol mfir várta egy vöröscsuklyás ember — a pozsonyi hóhér... A ml városunkban sokan haltak meg az igazságérti PÉTERFI GYULA